Új Magyar Szó, 2007. augusztus (3. évfolyam, 147-169. szám)
2007-08-01 / 147. szám
GBANKPIAC , 2007. augusztus 1., szerda Hová tűnt a piacról az aprópénz? Egyre türelmetlenebbül fogadják a vevők a visszajáró gyanánt kapott gyufát, karamellát, cukorkát. A kisebb bankok azért nem kérnek a nemzeti banktól aprópénzt, mert sokba kerül a szállítás, ám a jegybank kolozsvári kirendeltsége nem ismeri el a hiányt. ÚMSZ Egyrészt egyes kereskedők érdektelenségéből, másrészt pedig a Román Nemzeti Bank fiókhálózatának összevonásából fakadnak az érmeellátásban tapasztalható rendellenességek, állapíthattuk meg, miután körülnéztük, hogy miért hiányzik sok üzletből az aprópénz, s miért kell a vásárlóknak gyufával, karamellával, szúnyogirtó készülékbe való pasztillával vagy egy kis adag instant kávéval beérniük aprópénz helyett. A jegybanknak egyébként csak négy helyen van kirendeltsége az országban: a fővároson kívül Jászvásáron, Kolozsváron és Temesváron, ami a kereskedelmi bankoknak költségesebbé teszi az érmeutánpótlást. Bankmustra az apró nyomában Nagyváradon körbejártuk a kereskedelmi pénzintézeteket, s arról érdeklődtünk, ki tudják-e szolgálni a cégeket - ha egyáltalán igénylik - banis pénzérmékkel. A helyzet siralmas: a Román Fejlesztési Bankban (BRD) a legkisebb érmeérték az 50 banis, azt pedig csak zsákszámra adják, azaz legkevesebb 500 darabot. A Román Kereskedelmi Bankban (BCR) egyáltalán nincs aprópénz, pedig ők állandóan kérnek a jegybanktól, de a megrendelésnek csak nagyon kis hányadát kapják meg, így nem is tudják kiszolgálni még a saját ügyfeleiket sem, nemhogy a más pénzintézetekéit. A Transilvania Bank és a Bancpost szintén küszködik az aprópénz hiányával. „Még ötvenbanisunk sincs, nemhogy ötvagy egybanis” - ismerik el mindkét pénzintézetben. Egy nagyváradi banknak például Temesvárról vagy Kolozsvárról kell hozatnia aprópénzt, ám a biztonságos szállítás túl sokba kerül, panaszolják az érintettek. Van is, nincs is Csíkszeredában elsőként egy írószerboltba látogatunk el. Itt egy ceruzát kérünk és egy doboz rajzszeget. „Nincs ötven iráni apró?”, kérdi az elárusítónő. Azért sincs. Ennek fejében kapunk két papírtartó műanyag tasakot, úgynevezett „bugyit”. Nincs aprójuk, nem kapnak a banktól, mondja. A következő helyszín egy zenebolt. Itt két üres CD-t meg egy DVD-lemezt kérünk. Apró itt sincs, helyette három CD-tartó borítékkal távozunk. Azt mondják, a bank nem vált aprópénzt. Ezt egy kis élelmiszerüzletben fagylaltvásárlás követi: a viszszajáró aprópénz helyett rágógumit kapunk. Kérdésünkre az elárusítónő annyit válaszol, hogy apró még volna, de ha a főnök váltani megy, csupa 1 banissal töltik meg. „Ha például 1 banisokban adnék vissza valakinek 50 banit, még a végén azt hinné, csúfolkodunk vele” - mondja a fiatal kiszolgáló. A Raiffeisen Bank Csíkszeredai fiókjánál aprópénzkérdésben Tăpuc Rozália főkasszás válaszol lapunknak: „Egységeink, ha lehetséges, mindenkit kiszolgálnak. Persze elsőbbséget a mi klienseink élveznek, tehát azok a cégek, amelyeknek nálunk van a folyószámlájuk. Van igény aprópénzre.” Majd elmondja, hogy a bank lassan aranyat ér, hozzátéve, azonkívül, hogy saját ügyfeleiknek váltanak pénzt, más bankok kliensei számára nem kötelesek ilyen szolgáltatást elvégezniük. Aprópénzt a klienshoz Sepsiszentgyörgyön egy fénymásolási szolgáltatónál teszteljük az aprópénzellátást. Miután a megrendelt két darab fénymásolatot megkapjuk, 10 lejes bankjeggyel fizetnénk. A kerekarcú pultos hölgy szájának sarkai lefelé konyulnak: „Ilyen nagy pénzzel? Nem tudok visszaadni.” Mégis visszaad, de a papírpénz mellé olcsófajta golyóstollat is mellékel, mert nincs több aprópénze. „Nem ad a bank, néha a kuncsaftok hoznak műanyag zacskóban aprót, vagy a vendéglősöktől kérünk” - magyarázza a helyzetet az eladó hölgy. Pénz helyett cukorka és gyufa Szatmáron lényegében mindegyik üzletben probléma a visszajáró aprópénz. A legtöbb boltban elsősorban a tíz- és az ötban is hiányzik. Ennek főleg az az oka, hogy a bankból sosem kapnak annyit, amennyit kérnek, különösen mióta a jegybank szatmári fiókját megszüntették, és a város a nagybányai fiókhoz tartozik. Csőke János, a Szamos nagyáruház vasáru-osztályának váltásvezetője szerint náluk ezt úgy próbálják megoldani, hogy megkérdik a vásárlót, milyen apróságra lenne szüksége, és igény szerint egy-két csavart, szeget vagy más ilyesmit adnak. Liliana Mureşan, az egyik legnagyobb élelmiszerbolt főtéri üzletének pénztárosa például bevallása szerint mindig megkérdezi a vásárlót, hogy mit fogadna el szívesebben a visszajáró banikért. Ottjártunkkor ugyanakkor elégedetlen vásárlókkal is találkoztunk: Mare Vasile nyugdíjas tanár például a hiányzó apró okán összefonódást lát a kereskedelem és pénzintézetek között. Szerinte azért nincs elég aprópénz, hogy a vevők többet vásároljanak. Tagad a kolozsvári BNR A Román Nemzeti Bank (BNR) kolozsvári székhelyén elhárították kérdésünket, hogy mivel magyarázható a fémpénzhiány. A nemzeti valuta zavartalan forgalmával foglalkozó osztály egyik alkalmazottja szerint a területi kirendeltségek teljes mértékben a jegybank bukaresti központjától függnek. „A pénzellátást Bukarestből irányítják, nekünk nincs sok beleszólásunk a kérdésbe, még helyi szinten sem” - állította a pénztárrészlegi dolgozó, majd viszszakérdez: „mégis miből gondolják, hogy visszajáró hiány lenne a városban?” A jelenség már Kolozsváron is érzékelhető: a kisüzletektől a taxisokon keresztül a nagyobb szupermarketekig rágógumit, cukorkát nyomnak a vásárló kezébe, visszajáró helyett. ◄ Az aprópénz a bankokban is hiánycikk Biztosítók, eladósorban A külföldi biztosítók számára jelen pillanatban három alkalom kínálkozik a romániai piacra lépésre, mégpedig az Asiban biztosító, a BCR és a Transilvania Bank biztosítótársaságainak akvizíciója által. Demján Levente______________ Elemzők szerint a tíz legnagyobb hazai biztosítótársaság közül csak az Asiban, a BCR Asigurări és a BT Asigurări lehet reális felvásárlási célpont, mivel a többi biztosítótársaság egyhamar nem lesz eladó. A megvásárolható három biztosító piaci értékét szakértők egyaránt 100 millió euróra becsülik, ugyanakkor a biztosan kalapács alá kerülő Asiban esetében nagyobb is lehet a vételár, mivel az összeget az eddigi gyakorlat szerint az üzleti forgalom 80 százalékában határozták meg. Az Asiban árbevétele tavaly 124 millió euró volt, míg várakozások szerint az idén eléri a 160 millió eurót, így ősszel a biztosító vélhetőleg 125-130 millió euróért fog gazdát cserélni. Az idén 3 millió euró profitra számító Asiban biztosítóban négy pénzintézet birtokol egyenlő, 25 százalékos tulajdonhányadot, amiből viszont három - a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a Román Fejlesztési Bank (BRD) és a Transilvania Bank - kívánja egyszerre, összesen 75 százalékos részesedését értékesíteni. Az értékesítési folyamat levezénylésével a Rothschild bankházat bízták meg, azt a pénzintézetet, amely két évvel ezelőtt az osztrák Erste bank tanácsadója volt a BCR privatizációs tenderében. Az Asiban negyedik tulajdonosa, az állami kézben levő Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) nem kívánja eladni 25 százalékos részesedését, sőt, Sebastian Vlădescu, a Gazdasági és Pénzügyi tárca államtitkárának tegnapi nyilatkozata szerint kívánatos lenne, ha a CEC élne elővásárlási jogával. „Az Asiban jó vétel lenne a CEC számára, de csakis elfogadható áron, piaci feltételek mellett. A takarékpénztár elnöke már kapott felhatalmazást a tárgyalásra, sőt már le is zajlottak az első megbeszélések a biztosítótársaság többi főrészvényesével” - mondta Vlădescu, aki ugyanakkor a CEC Igazgatótanácsának is tagja. A másik két értékesíthető biztosítótársaság közül a BCR Asigurări a romániai piac legdinamikusabban növekvő szereplője, ugyanis tavalyi hatodik helyezését az idei első féléves adatok tükrében a másodikra cserélte. Az Asiban a negyedik, míg a Transilvania Asigurări a tizedik legnagyobb a hazai biztosítópiacon. Az Asiban biztosítóra a CEC pályázik Gyengébb eredmény A várakozásnál jóval gyengébben teljesített az első félévben a BCR, ám a csoport szintjén az eredmények jobban alakultak. K. L. I. Mintegy 10 százalékkal maradt el a tavalyi első félév eredményeitől a Román Kereskedelmi Bank (BCR) 2007 első szemeszterében: a bank 403 millió lejes adózott eredményt ért el. A pénzügyi csoport szintjén azonban, ahol a BCR birtokában levő biztosító, lízingcég és más pénzügyi vállalkozás eredményeit is figyelembe veszik, a BCR-csoport 21 százalékkal teljesített jobban, mint 2006 hasonló időszakában. Az első hat hónap gyengébb pénzügyi eredményeit a bank képviselői a szerkezetváltási költségekkel, valamint az elbocsátott alkalmazottaknak fizetendő borsos végkielégítésekkel magyarázták. A pénzintézetnek így jobban kell teljesítenie a második félévben, hiszen az idei profitcél 1,33 milliárd lej, míg a mérlegfőösszegnek az év végéig el kell érnie az 59 milliárd lejt. Andreas Treichl, az Erste-csoport elnöke tegnap sajtóértekezletén elismerte, hogy még vannak gondjaik az alkalmazottak átcsoportosítása körül: mintegy 2700 személy munkaköre változik meg a jövőben. A bankvezér a hálózatbővítési program folytatását ígérte, mely révén 2009 végén már 670 BCR- fiók működik majd országszerte, a jelenlegi 506 helyett. Treichl azt is bejelentette, hogy az Erste-részvényeket még az idén bevezetik a Bukaresti értéktőzsdére, hiszen a romániai alkalmazottak a részvénykonverzió révén az osztrák pénzintézet értékpapírjainak több mint 1 százalékát birtokolják, míg a BCR-részvények tőzsdei forgalmazására 2009-ig kell még várni. ◄