Új Magyar Szó, 2007. augusztus (3. évfolyam, 147-169. szám)

2007-08-01 / 147. szám

GBANKPIAC , 2007. augusztus 1., szerda Hová tűnt a piacról az aprópénz? Egyre türelmetlenebbül fogadják a ve­vők a visszajáró gyanánt kapott gyu­fát, karamellát, cukorkát. A kisebb bankok azért nem kérnek a nemzeti banktól aprópénzt, mert sokba kerül a szállítás, ám a jegybank kolozsvári ki­­rendeltsége nem ismeri el a hiányt. ÚMSZ Egyrészt egyes kereske­dők érdektelenségéből, másrészt pedig a Román Nemzeti Bank fiókhálózatá­nak összevonásából fakadnak az érmeellátásban tapasztal­ható rendellenességek, álla­píthattuk meg, miután körül­néztük, hogy miért hiányzik sok üzletből az aprópénz, s miért kell a vásárlóknak gyu­fával, karamellával, szúnyog­irtó készülékbe való pasztillá­val vagy egy kis adag instant kávéval beérniük aprópénz helyett. A jegybanknak egyébként csak négy helyen van kirendeltsége az ország­ban: a fővároson kívül Jász­vásáron, Kolozsváron és Te­mesváron, ami a kereskedel­mi bankoknak költségesebbé teszi az érmeutánpótlást. Bankmustra az apró nyomában Nagyváradon körbejártuk a kereskedelmi pénzintézete­ket, s arról érdeklődtünk, ki tudják-e szolgálni a cégeket - ha egyáltalán igénylik - banis pénzérmékkel. A helyzet si­ralmas: a Román Fejlesztési Bankban (BRD) a legkisebb érmeérték az 50 banis, azt pe­dig csak zsákszámra adják, azaz legkevesebb 500 dara­bot. A Román Kereskedelmi Bankban (BCR) egyáltalán nincs aprópénz, pedig ők ál­landóan kérnek a jegybank­tól, de a megrendelésnek csak nagyon kis hányadát kapják meg, így nem is tudják kiszol­gálni még a saját ügyfeleiket sem, nemhogy a más pénz­intézetekéit. A Transilvania Bank és a Bancpost szintén küszködik az aprópénz hiá­nyával. „Még ötvenban­­isunk sincs, nemhogy öt­vagy egybanis” - ismerik el mindkét pénzintézetben. Egy nagyváradi banknak például Temesvárról vagy Kolozsvárról kell hozatnia aprópénzt, ám a biztonságos szállítás túl sokba kerül, pa­naszolják az érintettek. Van is, nincs is Csíkszeredában elsőként egy írószerboltba látogatunk el. Itt egy ceruzát kérünk és egy doboz rajzszeget. „Nincs ötven iráni apró?”, kérdi az el­­árusítónő. Azért sincs. Ennek fejében kapunk két papírtartó műanyag tasakot, úgyneve­zett „bugyit”. Nincs aprójuk, nem kapnak a banktól, mondja. A következő hely­szín egy zenebolt. Itt két üres CD-t meg egy DVD-lemezt kérünk. Apró itt sincs, helyet­te három CD-tartó borítékkal távozunk. Azt mondják, a bank nem vált aprópénzt. Ezt egy kis élelmiszerüzletben fagylaltvásárlás követi: a visz­szajáró aprópénz helyett rá­gógumit kapunk. Kérdésünk­re az elárusítónő annyit vála­szol, hogy apró még volna, de ha a főnök váltani megy, csupa 1 banissal töltik meg. „Ha például 1 banisokban adnék vissza valakinek 50 banit, még a végén azt hinné, csúfolkodunk vele” - mondja a fiatal kiszolgáló. A Raif­feisen Bank Csíkszeredai fiók­jánál aprópénzkérdésben Tăpuc Rozália főkasszás vá­laszol lapunknak: „Egysége­ink, ha lehetséges, mindenkit kiszolgálnak. Persze elsőbb­séget a mi klienseink élvez­nek, tehát azok a cégek, ame­lyeknek nálunk van a folyó­számlájuk. Van igény apró­pénzre.” Majd elmondja, hogy a bank lassan aranyat ér, hozzátéve, azonkívül, hogy saját ügyfeleiknek váltanak pénzt, más bankok kliensei számára nem kötelesek ilyen szolgáltatást elvégezniük. Aprópénzt a kliens­hoz Sepsiszentgyörgyön egy fénymásolási szolgáltatónál teszteljük az aprópénzellá­tást. Miután a megrendelt két darab fénymásolatot meg­kapjuk, 10 lejes bankjeggyel fizetnénk. A kerekarcú pultos hölgy szájának sarkai lefelé konyulnak: „Ilyen nagy pénz­zel? Nem tudok visszaadni.” Mégis visszaad, de a papír­pénz mellé olcsófajta golyós­tollat is mellékel, mert nincs több aprópénze. „Nem ad a bank, néha a kuncsaftok hoz­nak műanyag zacskóban ap­rót, vagy a vendéglősöktől ké­rünk” - magyarázza a hely­zetet az eladó hölgy. Pénz helyett cukorka és gyufa Szatmáron lényegében mindegyik üzletben problé­ma a visszajáró aprópénz. A legtöbb boltban elsősorban a tíz- és az ötban is hiányzik. Ennek főleg az az oka, hogy a bankból sosem kapnak annyit, amennyit kérnek, kü­lönösen mióta a jegybank szatmári fiókját megszüntet­ték, és a város a nagybányai fiókhoz tartozik. Csőke Já­nos, a Szamos nagyáruház vasáru-osztályának váltásve­zetője szerint náluk ezt úgy próbálják megoldani, hogy megkérdik a vásárlót, milyen apróságra lenne szüksége, és igény szerint egy-két csavart, szeget vagy más ilyesmit ad­nak. Liliana Mureşan, az egyik legnagyobb élelmiszer­­bolt főtéri üzletének pénztáro­sa például bevallása szerint mindig megkérdezi a vásár­lót, hogy mit fogadna el szíve­sebben a visszajáró banikért. Ottjártunkkor ugyanakkor elégedetlen vásárlókkal is ta­lálkoztunk: Mare Vasile nyug­díjas tanár például a hiányzó apró okán összefonódást lát a kereskedelem és pénzintéze­tek között. Szerinte azért nincs elég aprópénz, hogy a vevők többet vásároljanak. Tagad a kolozsvári BNR A Román Nemzeti Bank (BNR) kolozsvári székhelyén elhárították kérdésünket, hogy mivel magyarázható a fémpénzhiány. A nemzeti va­luta zavartalan forgalmával foglalkozó osztály egyik al­kalmazottja szerint a területi kirendeltségek teljes mérték­ben a jegybank bukaresti köz­pontjától függnek. „A pénzel­látást Bukarestből irányítják, nekünk nincs sok beleszólá­sunk a kérdésbe, még helyi szinten sem” - állította a pénz­­tárrészlegi dolgozó, majd visz­­szakérdez: „mégis miből gon­dolják, hogy visszajáró hiány lenne a városban?” A jelen­ség már Kolozsváron is érzé­kelhető: a kisüzletektől a taxi­sokon keresztül a nagyobb szupermarketekig rágógumit, cukorkát nyomnak a vásárló kezébe, visszajáró helyett. ◄ Az aprópénz a bankokban is hiánycikk Biztosítók, eladósorban A külföldi biztosítók számára jelen pil­lanatban három alkalom kínálkozik a romániai piacra lépésre, mégpedig az Asiban biztosító, a BCR és a Transil­vania Bank biztosítótársaságainak ak­vizíciója által. Demján Levente______________ Elemzők szerint a tíz leg­nagyobb hazai biztosító­­társaság közül csak az Asi­ban, a BCR Asigurări és a BT Asigurări lehet reális fel­­vásárlási célpont, mivel a többi biztosítótársaság egy­hamar nem lesz eladó. A megvásárolható három biztosító piaci értékét szak­értők egyaránt 100 millió euróra becsülik, ugyanakkor a biztosan kalapács alá kerü­lő Asiban esetében nagyobb is lehet a vételár, mivel az összeget az eddigi gyakorlat szerint az üzleti forgalom 80 százalékában határozták meg. Az Asiban árbevétele tavaly 124 millió euró volt, míg várakozások szerint az idén eléri a 160 millió eurót, így ősszel a biztosító vélhe­tőleg 125-130 millió euróért fog gazdát cserélni. Az idén 3 millió euró profitra számí­tó Asiban biztosítóban négy pénzintézet birtokol egyen­lő, 25 százalékos tulajdon­­hányadot, amiből viszont három - a Román Kereske­delmi Bank (BCR), a Ro­mán Fejlesztési Bank (BRD) és a Transilvania Bank - kí­vánja egyszerre, összesen 75 százalékos részesedését érté­kesíteni. Az értékesítési fo­lyamat levezénylésével a Rothschild bankházat bízták meg, azt a pénzintézetet, amely két évvel ezelőtt az osztrák Erste bank tanács­adója volt a BCR privatizá­ciós tenderében. Az Asiban negyedik tulajdonosa, az ál­lami kézben levő Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) nem kí­vánja eladni 25 százalékos részesedését, sőt, Sebastian Vlădescu, a Gazdasági és Pénzügyi tárca államtitkárá­nak tegnapi nyilatkozata sze­rint kívánatos lenne, ha a CEC élne elővásárlási jogá­val. „Az Asiban jó vétel len­ne a CEC számára, de csakis elfogadható áron, piaci felté­telek mellett. A takarékpénz­tár elnöke már kapott felha­talmazást a tárgyalásra, sőt már le is zajlottak az első megbeszélések a biztosítótár­saság többi főrészvényesé­vel” - mondta Vlădescu, aki ugyanakkor a CEC Igazgató­­tanácsának is tagja. A másik két értékesíthető biztosítótársaság közül a BCR Asigurări a romániai piac legdinamikusabban nö­vekvő szereplője, ugyanis ta­valyi hatodik helyezését az idei első féléves adatok tükré­ben a másodikra cserélte. Az Asiban a negyedik, míg a Transilvania Asigurări a tize­dik legnagyobb a hazai bizto­sítópiacon.­­ Az Asiban biztosítóra a CEC pályázik Gyengébb eredmény A várakozásnál jóval gyengébben teljesített az első félévben a BCR, ám a csoport szintjén az eredmények jobban alakultak. K. L. I. Mintegy 10 százalékkal maradt el a tavalyi első félév eredményeitől a Ro­mán Kereskedelmi Bank (BCR) 2007 első szemeszte­rében: a bank 403 millió lejes adózott eredményt ért el. A pénzügyi csoport szintjén azonban, ahol a BCR birto­kában levő biztosító, lízing­cég és más pénzügyi vállal­kozás eredményeit is figye­lembe veszik, a BCR-csoport 21 százalékkal teljesített job­ban, mint 2006 hasonló idő­szakában. Az első hat hónap gyengébb pénzügyi eredmé­nyeit a bank képviselői a szerkezetváltási költségek­kel, valamint az elbocsátott alkalmazottaknak fizetendő borsos végkielégítésekkel magyarázták. A pénzintézet­nek így jobban kell teljesíte­nie a második félévben, hi­szen az idei profitcél 1,33 milliárd lej, míg a mér­legfőösszegnek az év végéig el kell érnie az 59 milliárd lejt. Andreas Treichl, az Erste-csoport elnöke tegnap sajtóértekezletén elismerte, hogy még vannak gondjaik az alkalmazottak átcsoporto­sítása körül: mintegy 2700 személy munkaköre változik meg a jövőben. A bankvezér a hálózatbővítési program folytatását ígérte, mely révén 2009 végén már 670 BCR- fiók működik majd ország­szerte, a jelenlegi 506 helyett. Treichl azt is bejelentette, hogy az Erste-részvényeket még az idén bevezetik a Bu­karesti értéktőzsdére, hiszen a romániai alkalmazottak a részvénykonverzió révén az osztrák pénzintézet értékpa­pírjainak több mint 1 száza­lékát birtokolják, míg a BCR-részvények tőzsdei for­galmazására 2009-ig kell még várni. ◄

Next