Új Magyar Szó, 2007. szeptember (3. évfolyam, 170-189. szám)
2007-09-03 / 170. szám
21 AKTUÁLIS Röviden EP-választások: 850 milliárd régi lejre lesz szükség Victor Paul Dobre, a belügyi- és közigazgatási minisztérium államtitkára tegnap Galacon bejelentette, az első becslések szerint 850 milliárd régi lejre lesz szükség az európai parlamenti választások megszervezésére. Az államtitkár elmondta, a múlt héten a kormány kiutalta az európai parlamenti választások megszervezéséhez szükséges pénzösszegeket, szeptember végéig pedig kiutalja a szervezésben részt vevő személyzet javadalmazásához szükséges összeget is. „A választások megszervezésekor a kiutalt összegek nagy százalékát a bérek kifizetésére kell használni. A referendumon mintegy 170 milliárd lejt spóroltunk meg a kiutalt 600 milliárdból” - mondta Paul Dobre. Konferencia a kormányzati szerepvállalásról Az Arad megyei Menyházán rendezett a hétvégén Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet. A konferencia két napján a közhivatalok képviselői tartottak előadást a különböző helyi és központi intézményekről: a prefektúráról, a helyi és a megyei tanácsról, a kormányról, a parlamentről. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes minden résztvevőt arra biztatott, vállaljon munkát az RMDSZ-ben. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását és elsőként valósította is meg azt. A PD kivizsgálást kér Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke tegnap Brassó-Pojánán bejelentette, a PD vizsgálóbizottság létrehozását fogja kérni, amely ellenőrizné annak a módját, ahogyan az oktatási tárca kiutalta a pénzt a tanügynek. A demokrata elnök azt állította, a pénzeket nem a polgár-mesteri hivatalok és a megyei tanácsok kérései alapján osztották szét, bár ezek azok az intézmények, amelyek ismerik az oktatási intézmények valós helyzetét. „A PD szenátusi és képviselőházi csoportjai előkészítik a dokumentációt a vizsgálóbizottság megalakításához. Nagyon sok esetben a helyi közhatóságok meghallgatása nélkül osztották ki a pénzalapokat” - jelentette ki Emil Boc. Könnyítenek a román állampolgárság megszerzésén Az igazságügyi miniszter, Tudor Chiuariu a hét végén bejelentette, szerdán jóváhagyják azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében a román állampolgárság megszerzésének procedúráját leegyszerűsítik. A miniszter szerint erre azért van szükség, mivel az adminisztratív és bürokratikus eljáráson könnyíteni kell, hiszen mai napig is vannak olyan kérvények, amelyek 2002-től orvoslásra várnak. Irán ellenáll az ENSZ-nek Irán felülvizsgálja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való együttműködését egy esetleges újabb ENSZ-szankció esetén. Mohammad Ali Huszeini iráni külügyi szóvivő figyelmeztetett: amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb megtorló intézkedésről hoz határozatot Irán ellen nukleáris programja miatt, a NAÜ-vel való kapcsolatok ügyében „többféle megoldást is figyelembe vesznek”. Ez azután hangzott el, hogy Teherán elfogadta a NAÜ munkatervét a nukleáris programja kapcsán megválaszolandó kérdésekre. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia szerint ez azonban nem elegendő mértékű együttműködés Irán részéről az újabb szankciók elkerülésére. „Kis Máért” Párkányban Hírösszefoglaló ►A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008. januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják - hangzott el a szervezetek képviselőinek a szlovákiai Párkányban rendezett szombati tanácskozásán. A megjelentek üdvözlik az Országgyűlésben készülő nemzetstratégiai dokumentumot, és remélik, hogy a kérdésben konszenzusos megállapodás születik a parlamenti pártok között - foglalták össze tanácskozásuk eredményeit a találkozó résztvevői a konferencia zárónyilatkozatának elfogadása előtt rendezett sajtótájékoztatójukon. „Közösen, egyetértően foglaltunk állást a magyarországi, és a magyar kormány támogatáspolitikájával kapcsolatban, akár a kedvezménytörvény módosításáról, akár a szülőföldalapról" - közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a találkozót követően. A résztvevők fontosnak tartják, hogy ősszel a romániai Európa Parlamenti választásokon biztosítva legyen a magyar közösség képviselete. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a magyar kisebbségi közösségeket érintik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti munkájuk közben etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolnak, Szerbiában az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását teljes mértékben mellőzik. A szövetségi elnök mellett a találkozón részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, valamint Nagy Zsolt is. A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyv támogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését. A záródokumentum aláírói hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása. A fórum kívánatosnaktartja, hogy a magyarság nyugati diaszpórája is szerves részévé váljon a nemzetstratégiának. ◄ Jakab Sándor (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége), Markó Béla, Kelemen Hunor (RMDSZ) Fotó: mti MTI Tüntetés a Magyar Gárda ellen Helyreállt a rend Koppenhága diáknegyedében A rendszerváltás után 17 évvel társadalmunkban megerősödtek a korábban a világot már pusztulásba vivő bűnös náci eszmék, éppen egy héttel ezelőtt alakult meg a Magyar Gárda - mondta az M77 helyszínen tartózkodó tudósítójának Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke, hozzátéve, ezért tartották szükségesnek, hogy a hatvannyolc évvel ezelőtt, 4 óra 45 perckor megkezdődött II. világháború évfordulóján antifasiszta tüntetésükkel emlékeztessenek a náci eszme veszélyére. Lehet vitatkozni, hogy mennyire van fasizmus Magyarországon, de megjelentek ezek a csírák, amelyeket el kell fojtani, azt hangoztatva, soha többé háború, soha többé fasizmus - mondta beszédében Hanti Vilmos. Zsidó szervezetek nevében, Makai Mária és Drukker Tibor holokauszt túlélők szólaltak fel, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború nem a fegyverropogással, hanem a zsidótörvényekkel, a fajgyűlölettel kezdődött, és a Magyar Gárda is ezen az úton halad. Fel kell venni a harcot a világpusztulást akarók és éltetők ellen - szólított fel Drukker Tibor. Lévai Katalin az összegyűlt mintegy 70 fős hallgatóság előtt a Magyar Gárdáról szólva elmondta: nemcsak arról van szó, hogy egy szűk kör megfélemlít embereket Magyarországon, hanem arról is, hogy az ország nemzetközi tekintélyét rombolják Európában. „Az ilyen gyűlöletkeltő, támadó és félelemkeltő jelenségektől el kell határolódni, szomorúnak tartom azt, hogy ez egyértelműen nem történt meg a konzervatív jobboldal részéről, pedig nagyon fontos lenne” - mondta a szocialista politikus. A Fidesz szerint „tragikomikus”, hogy az antifasiszta rendezvényen felszólalt az a Pásztor Tibor, aki tavaly a „Fidesz kettes számú díszzsidójának” nevezte Deutsch-Für Tamást. ◄ A felvonulás résztvevői nem akarnak gyűlöletkeltést, félelmet Fotó: MTI MTI Összecsapott a rendőrséggel mintegy ezer, túlnyomórészt fiatal randalírozó szombat éjjel Koppenhágában, napra pontosan hat hónappal azután, hogy egy népszerű ifjúsági ház lebontása miatt utcai csatározások törtek ki a dán főváros ugyanezen kerületében. A barikádokat emelő fiatalok köveket hajigáltak a rendőrök felé, gépkocsikat és szemetes konténereket gyújtottak fel, bevertek több kirakatüveget, sőt egy üzletet ki is fosztottak. A rendőrség könnygázt is bevetett, hogy megfékezze a randalírozókat. Egy rendőr megsebesült, 63 tüntetőt őrizetbe vettek. A nyugalom végül tegnap reggelre állt helyre. A zavargások Norrebróban törtek ki, Koppenhága egy olyan városrészében, ahol sok diák lakik, és egyszersmind jelentős a bevándorlók aránya. Éppen fél éve több napon át tartó zavargások színtere volt ugyanez a kerület. ■* I 2007. szeptember 3., hétfő Az osztrákokat nem izgatja a pápalátogatás Hírösszefoglaló A nagyszabású előkészületek ellenére az osztrákok nagy része feltűnő érdektelenséggel tekint a felmérések szerint a pápa háromnapos ausztriai látogatása elé. A Profil című osztrák hírmagazin hétfői számában megjelenő, de már a hét végén ismertetett közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 82 százalékát alig vagy egyáltalán nem érdekli XVI. Benedek szeptember 7-9-i ausztriai zarándokútja. A felmérésben részt vett hívők 77 százaléka hasonló véleményt hangoztatott. Különösen a harminc éven aluliakat hagyja hidegen a vizit: csupán négy százalékuk számára bír jelentőséggel az út. A pápa látogatása ellen egyébként több tiltakozó megmozdulást és tüntetést is bejelentettek. Nagyjából egybevág a Profiban közölt adatokkal a News hetilap megbízásából készült felmérés eredménye is. Ez utóbbi szerint az osztrákok 40 százaléka fogja „teljesen” figyelmen kívül hagyni a közelgő látogatást. Csak három százalékuk szeretne részt venni a zarándokúihoz kapcsolódó rendezvények valamelyikén. A felmérésben részt vettek több mint egyharmada ítélte nagyon jónak vagy jónak XVI. Benedek pápai tevékenységét, szemben elődje, II. János Pál 64 százalékos „tetszési indexével”. A Die Presse osztrák napilap azt tanúsítja, hogy az osztrákok 31 százaléka rokonszenvesnek tartja XVI. Benedeket, míg II. János Pálról 26 százalékuk vélekedett hasonlóan. ◄