Új Magyar Szó, 2007. október (3. évfolyam, 190-212. szám)

2007-10-01 / 190. szám

2007. október 1., hétfő­n Kié az Cs. R­T.­ ­. A bizalmatlansági indítvány­­á­ról szóló parlamenti szavazás előtt néhány nappal, a hétvégén egymás után háromszor is a nyil­vánosság elé lépett az államfő. Traian Basescu csütörtök este a közszolgálati televízióban, pénte­ken a közszolgálati rádióban sze­repelt, szombaton este pedig a bukaresti Egyetem téren mondott beszédet, elsősorban nyugdíja­sokból álló közönség előtt. Bár az utóbbi fellépésekor az elnök kerülte a politikai témákat, mégis az Egyetem téri szereplése váltotta ki a legnagyobb felhábo­rodást politikuskörökben. Oly­annyira, hogy szombaton dél­után a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az Emil Constantinescu volt államfő ve­zette Népi Akció ellentüntetést szervezett Bukarest központjá­ban. A „Traian, ne hazudj ne­künk” feliratokkal felfegyverke­zett tiltakozók azt kifogásolták, hogy az államfő szerintük válasz­tási célokra használja fel az Egye­tem teret, a korábbi nagy kom­munistaellenes tüntetések hely­színét. Ezt az akciót egyébként nem engedélyezte a főpolgármes­teri hivatal, s e helyszínre csend­őrök százait küldték elválasztani a két tábort. Az államfő korábban úgy ter­vezte, hogy a május 19-i referen­dum napján tett ígéretéhez híven, háromhavonta ,jelentést tesz” az ország állapotáról. Ez végül szombaton elmaradt. Basescu ar­ra hivatkozott, hogy, tekintettel a politikai helyzetre, ezt „nem len­ne ildomos” megtennie. Ezért az államfő beszédében inkább csak arra szorítkozott, hogy felkérje a téren lévő csendőröket, bontsák le a két tábort elválasztó fémkor­látokat. „Bontsátok le a korláto­kat. A románoknak együtt kell maradniuk” - mondta Basescu, aki egy nyugdíjasok számára szervezett népzenei koncert szín­padáról szólt a fővárosiakhoz. A beszédét kommentáló politiku­sok és elemzők azt rótták fel az államfőnek, hogy éppen az ő sze­mélye az, amely táborokra osztja az országot.­­Basescu a sajtónak reagált Emil Constantinescuék bírálatá­ra is. „Én nem kiáltottam ki ma­gam kommunistaellenesnek, mégis elítéltem a kommuniz­must. És nem hajtottam fejet a szekusok előtt sem” - jegyezte meg az államfő utalva arra, hogy korábban Constantinescu visszavonulásakor elismerte: le­győzte őt a Szekuritáté. A közszolgálati tévében és rá­dióban az államfő már kemé­nyen politizált is. Csütörtök este előbb kijelentette: egykori politi­kai alakulatából, a Demokrata Pártból (PD) javasol miniszter­­elnököt, ha jövő héten megbukik a Călin Popescu-Tariceanu mi­niszterelnök vezette kormány. Ezzel Basescu cáfolni látszott azokat a román sajtóban napvi­lágot látott spekulációkat, hogy állítólag kiegyezett a Szociálde­mokrata Párt (PSD) vezetőségé­vel. Píz állítólagos alku szerint Basescu hatalomra segítette vol­na a PSD-t, amely cserében be­nyújtotta a kormány megbukta­tását eredményező bizalmatlan­­sági indítványt. Basescu a tévé­ben világossá tette: esze ágában sincs hatalomra segíteni a PSD-t. A román államfő szerint a PSD- ben dúló belső harcok miatt az ellenzéki párt túl ingatag ahhoz, hogy kormányozzon. Kijelentet­te: a jelenlegi kabinet esetleges megbukása nyomán a 2004-es parlamenti választáson győze­delmeskedő liberális-demokrata szövetség visszaállítását, vagyis a PNL-PD-PSD kormány megala­kítását tartaná helyesnek. Mielőtt a politikusok feleszmél­tek volna, az államfő pénteken a rádióban már arról beszélt: fonto­lóra kell venni a nemzeti egység­kormány alakításának lehetősé­gét. „Ez akkor kerülhet szóba, ha a PNL-PD-PSD kormányt még­sem lehetne megalakítani” - je­gyezte meg Basescu. ◄ Egyetem tér? Az Emil Constantinescu toborozta tüntetők szerint az államfő választási célokra hasznája a teret Fotó: Szabó Tünde Beiktatták Dániel pátriárkát Ünnepélyes keretek közt be­iktatták tegnap tisztségébe Dánielt, a román ortodox egyház új vezetőjét. A pátriárkát katedrá­­lisban tartott, közel 12 órás cere­mónián a harminc külföldi kül­döttség és több ezer hívő mellett részt vett a miniszterelnök és az államfő is. Az eseményre közel 400 csendőrt mozgósítottak. Dél­után Danielt Traian Basescu el­nök a Románia Csillaga Érdem­rend nagykereszti fokozatával tüntette ki. A pátriárka egyéb­ként az ország egyik közjogi mél­tósága, fizetése 6000 lej.­­ Daniel ortodox pátriárka a legfőbb közjogi méltóságok egyike Kelemen: az RMDSZ többé nem veszi fel a kesztyűt K. A. „Mi nem megyünk bele a vé­get nem érő politikai csatáro­zásba. Számunkra sokkal fonto­sabb az, hogy megfelelően tájé­koztassuk az embereket a no­vemberi 25-i választás valós tét­jéről, az európai parlamenti kép­viseletünk fontosságáról” - hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-es kampányfőnök hét­végi sajtóközleményében, amely­ben felhívta Tőkés László füg­getlen jelölt figyelmét arra, nem­rég még támadásoktól mentes EP-kampányt ígért, de kijelenté­sét nem tartotta fenn. A refor­mátus püspök múlt heti, nagyvá­radi sajtóértekezletén éles bírála­tot fogalmazott meg, politikai „klientúra-építésnek”, „diverzió­­nak” minősítette az RMDSZ közbenjárásával a református egyháznak folyósított költségve­tési támogatást. Kelemen Hunor az RMDSZ támogatáspolitikájának „kéz­zelfogható eredményeiről” nyi­latkozott a marosvásárhelyi közszolgálati rádiónak, vála­szolva Tőkés támadásaira. A független jelölt „kifakadásáról” úgy vélte, elsősorban a reformá­tus egyháznak szólt, de „azokat a közösségeket is sérti, amelyek a támogatásokból részesültek”. A kampányfőnök szerint az egyházak támogatása nem mi­nősülhet “diverziós” tevékeny­ségnek. Az RMDSZ programjá­ba foglalt prioritásait igyekezett valóra váltani, és továbbra is az egyházak támogatása mellett kötelezi el magát. Kelemen azt is elmondta, 2007-ben a magyar egyházköz­ségek - száz parókia és plébánia - csak a kormány tartalékalap­jából 3,8 millió lej értékű támo­gatást kaptak. Egy évvel koráb­ban pedig összesen 4,78 millió lej értékű támogatást folyósítot­tak az egyházaknak jogosan ki­járó alapokból 75 római katoli­kus, református, unitárius és evangélikus lelkészi illetve espe­­resi hivatalnak, valamint püs­pökségnek. Ezzel 2006-ban megduplázták a 2005-ben folyó­sított összeget. Az RMDSZ kampányfőnöke közleményében leszögezi, kitar­tanak a pozitív EP-kampány mellett. Ezért a későbbiekben a szövetség nem válaszol majd Tőkés László „méltatlan kije­lentéseire, sárdobáló akcióira”. Ehelyett az „erdélyi hétköznap­okról” és „európai jövőről” be­szél, a brüsszeli képviselet fon­tosságát hangsúlyozza majd vá­lasztóinak - áll Kelemen Hunor közleményében. ◄ AKTUÁLIS 13 Összevissza Miután korábban beleérzéssel vázolta, hogy mi is a helyzet az­­ RMDSZ-ben és az RMDSZ­-­el, sejtetve, hogy mit kell ten­ni vele, az állam elnöke most a legnagyobb ellenzéki párttal tette ugyanezt. Értékelte, tá­borokat azonosított benne, Ágoston azokat egymás ellen bujto­­gatta. Ugyanakkor megint eljátszotta a Nagy Kormányalakító szere­pét. Improvizációkkal. Csütörtökön kineve­zett egy kormányt (a miniszterelnöktől megfosztott volt narancsszínű koalíciót), pénteken egy másikat (ebben már a demok­raták mellett a szocialisták vitték volna a prímet), rögtön utána egy harmadikat (di­rekte egységkormányt, amelyről senki nem tudja, mivel eszik). Az Egyetem téren, a dobogón, ahol a forradalom és a referen­dum után a forradalom lyukas zászlaját lo­bogtatták, most Traian Basescu azt mond­ta, a románoknak le kell bontaniuk a kerí­tések. Nem kell jókra és rosszakra osztani a nemzetet, véget kell végre vetni a megosz­tottságnak! Hát igen. Két nappal azelőtt még arról beszélt, hogy ő csak azoknak az elnöke, akik rá szavaztak. Mivel már semmi sincs, amit (és aminek az ellenkezőjét) az elnök ne szándékozott volna megtenni és ne mondott volna ki, töprengenünk legfeljebb azon lehet, hogy miért pont most kavart be megint. Szavait nem lehet komolyan venni politikailag (ha valaki azt tenné, még kiderülne, hogy a legaluszékonyabb bíró szerint is megint alkotmányt sértett, amiért alkalmasint újabb felfüggesztés járna), kijelentései leg­feljebb a mindannyiunkban rejtőző lélek­búvárt mozgathatják meg. De a szokott szereplési vágyon kívül vajon mi indította az államelnököt erre a - végül is csúfos kudarcba fulladt - újabb maga­mutogatásra? A válasz kereshető a CI­A fő­nökének rajtaütésszerű bukaresti látogatá­sában, az europarlamenti választások kam­pányában, a szocialisták által benyújtott bizalmatlansági indítványban, de akár az állami költségvetés közeledő vitájában is. Ezek mind rendkívül fontos témák, össze­függéseiket pedig kevesen ismerhetnék olyan jól, mint az állam feje. És akkor miért ez a zavarosság? Az elnök következetlen és a leg­kevésbé sem adekvát válaszainak oka véle­ményünk szerint a kétségbeesése. Sajnálan­dó talajvesztettsége­­ annyit beszélt össze­vissza, és annyira nem ért el vele semmit, hogy a hitele zuhanóban kint is, bent is. A Nagy Kombinátornak már csak a kicsinyes bosszú áll a rendelkezésére. Minden, amit mond, önmaga csúfos ellentétébe csap át: a kommunizmus elítélése az Egyetem tér esz­ményeinek eltorzításába, a szekus dossziék kiszabadítása és a korrupció elleni harc po­litikai boszorkányüldözésbe és a részrehajló voluntarizmus tobzódásába. Vajon mit tett volna a szabad romániai sajtó, ha a korábbi elnökök - akár szóban - Traian Basescu túlkapásainak csak a fe­lét is elkövették volna? ­ Román lapszemle októbertől minden tanügyis alkalmazott 12-27 százalékos fizetésemelést kap. Az egyetemi előadótanárok akár bruttó 450 lejjel is többet kaphatnak (Jurnalul naţional). Az Európai Unió hamarosan eltörli - leg­több egy évre - a gabonafélék import vám­illetékét, mivel az utóbbi hónapokban vi­lágszerte megnőtt a gabonafélék ára (Romania libera). A honatyák úgy döntöt­tek, hogy nemtől függetlenül, 63 évesen mennek csak nyugdíjba (Gândul). Bukarest főpolgármestere, Adriean Videanu kame­rákkal tartja ezentúl sakkban a tanácsoso­kat, így­­ az eddigi gyakorlattal ellentétben - sikerült 53 projektek megbeszélni és meg­szavaztatni pár óra leforgása alatt (Gândul). Politikusok csemetéi eurómilliárdos üzlete­ket bonyolítanak a szülők védőszárnyai alatt (Evenimentul zilei).

Next