Új Magyar Szó, 2007. november (3. évfolyam, 213-234. szám)

2007-11-01 / 213. szám

21 AKTUÁLIS Röviden Băsescu és Tăriceanu összekaptak a védelmi büdzsén Nem ért egyet azzal a miniszterelnök, hogy a védelmi minisztérium költségve­tésének növeléséről határozott Traian Băsescu államfő javaslatára kedden a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Eszerint a védelmi tárca az 1,91 százalék helyett a bruttó nemzeti össztermék 2,38 százalékát kapja meg. Călin Popescu- Tăriceanu tegnap elmondta: a minisztéri­um még az idénre előirányzott összeget sem volt képes elkölteni, ezért továbbra is a büdzsé tervezetében rögzített összeg fo­lyósítását támogatja a minisztérium szá­mára. Az EU további reformokat sürget a Balkánon Még a viszonylag gyors európai uniós csatlakozásra leginkább esélyes Horvátor­szágban is további reformokat sürget az Európai Bizottság hamarosan kiadandó bővítési jelentésében, a térség többi álla­mában pedig sok esetben a reformok megtorpanását állapítja meg - derül ki a dokumentumból Brüsszelben tegnap ki­szivárogtatott részletekből. A Törökor­szágról szóló jelentésrész tisztességesnek nevezi a közelmúltbeli választást, de több területen - például a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításában, a hadsereg polgári ellenőrzésében és a nem muzul­mán közösségek jogainak biztosításában - további javulást lát szükségesnek. Gyerek a kaliforniai tűzvész okozója Egy gyufával játszó gyerek okozta azt a Los Angeles környéki tűzvészt, amely a múlt héten több mint 15 ezer hektárnyi területet és 21 lakóházat pusztított el - közölték az északi Los Angeles megyei hatóságok. A helyi seriffi hivatal egyik beosztottja szerint a tűzvész október 21-i kitörésének másnapján kihallgatták a fiút, akinek­ sem nevét, sem életkorát nem hozták nyilvánosságra. A fiú elismerte, hogy gyufával játszott, azóta visszaadták szüleinek, ügye pedig a járási ügyészség­hez került. A 155 négyzetkilométeres te­rületen pusztító tűz Agua Dulce körzeté­ből indult és az erős sivatagi szelek nyo­mán gyorsan terjedt. Egyike lett annak a több mint tucatnyi nagyobb erdőtűznek, amely 14 ember halálát okozta, 2100 há­zat rombolt le és legalább 2000 négyzet­kilométernyi területet perzselt fel Los Angelestől egészen a mexikói határig. Imádkozó menet Burmában Kétszáz szerzetes vonult tegnap a burmai Pakhouku utcáira, hogy csendes tüntetés­sel vállaljon szolidaritást a korábbi tünte­tőkkel. Az ország egyik legnagyobb buddhista központjában nem hangzottak el politikai nyilatkozatok, nem skandál­tak jelszavakat. Bomba robbant Togliattiban Nyolcra emelkedett az oroszországi Togli­attiban egy autóbuszban tegnap, moszk­vai idő szerint kora reggel történt robba­nás áldozatainak száma. 12 ember megsé­rült, őket kórházba szállították. A telepü­lés az orosz gépkocsigyártás egyik köz­pontja. A szakértők szerint a robbanást az autóbusz aljához rögzített, vagy az utastér padlóján elhelyezett robbanóanyag okoz­ta, amelynek ereje egy kilogramm trotil­nál csekélyebb volt. Az Interfax hírügy­nökség értesülése szerint hamarosan olyan moszkvai szakértők egy csoportja indul a helyszínre, akik a fővárosban a közlekedési eszközökön elkövetett terro­rista cselekmények nyomozásával foglal­koznak. Azonban több irányban folyik a nyomozás: az egyik lehetőség, hogy ter­rorcselekmény történt, a másik feltétele­zés szerint véletlenül robbant fel egy po­kolgép, amely az egyik utasnál volt. Negyvenezer év börtön a madridi terroristáknak Közel 40 ezer év börtönbüntetést sza­bott ki egy spanyol bíróság tegnap a 2004. márciusában Madridban vonatok ellen végrehajtott merényletek három fő vádlottjára. Ez a halmazati büntetés a legtöbb, amelyet a spanyol törvények szerint elvileg ki lehet szabni. Hírösszefoglaló Gyakorlatilag fejenként 40 év elzárást jelent a spanyol bíró­ság döntése. A marokkói Dzsamal Zugamot a robbanószerkezetek elhelyezésében találták bűnösnek, az ugyancsak marokkói Oszmán el-Gnavit és a spanyol José Emilio Suárez Trashorrast a merényletek­hez szükséges „közreműködők­nek” tekintette a bíróság, ők sze­rezték be a robbanóanyagokat. A bíróság ugyanakkor felmen­tette a spanyol főváros központi pályaudvarán 2004. március 11- én elkövetett, 191 halálos áldozat­tal és 1841 sebesülttel járó me­rényletek egyik feltételezett szer­vezőjét, Oszmán Rabéit, aki „Egyiptomi Mohamed” néven vált ismertté. Rabéit Olaszország­ban fogták el, s el is ítélték nem­zetközi terrorista szervezethez va­ló tartozás vádjával. A két másik, szervezőként szá­mon tartott vádlott, a marokkói Juszef Belhadzs és Haszán al- Haszki 20 évnél kevesebb börtön­­büntetést kapott terrorista szerve­zethez való tartozás miatt. A 28 vádlottból összesen hetet mentett fel a madridi bíróság. Egyúttal bejelentette, hogy a me­rényletek áldozatai 30 ezertől 1,5 millió euróig terjedő kárpótlást kapnak. Javier Gomez Bermudez bíró az ítéletek kihirdetése előtt leszö­gezte: nincs semmi bizonyíték ar­ra, hogy az al-Kaida ihletésű me­rényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Szabadság (ETA) szélsőséges baszk szakadár szervezetnek. Annak idején a spanyol konzer­vatív kormány először az ETA-t vádolta a terrortámadás-sorozat­tal, és ez három nappal később a parlamenti választások elvesztésé­be került. A közvélemény szerint a José Maria Aznar vezette néppárti kor­mány így próbálta elterelni a fi­gyelmet a népszerűtlen iraki hábo­rús részvételről. A szocialista pár­ti José Luis Rodriguez Zapatero kormánya néhány hónapon belül hazahívta Irakból a spanyol kon­tingenst. A mostani ítélet ismét re­hat a spanyol belpolitikára, alig öt hónap múlva tartják az újabb par­lamenti választásokat. A 2004. március 11-én a spa­nyol főváros külvárosi, helyiérde­kű vasútszerelvényei ellen elköve­tett merényletsorozat - tíz pokol­gép robbant - 191 ember életét ol­totta ki. A több száz tanú bírósági meghallgatása majdnem öt hóna­pig tartott, amit a főként észak-af­rikai származású 28 vádlott szór­ványosan meghirdetett éhség­sztrájkja kísért. ◄ Vádlottak a ketrecben. Csak győzzék végrehajtani az ítéletet Fotó: Rompres Horváth István Nincs vevő a Székely Gárdára Az amerikaiak támogatnák az Irán elleni csapást Csibi Barna (az SZNT volt csíkszéki ideiglenes elnöke) ci­vil szervezetként kívánja hivata­losan is bejegyezni a Székely Gárdát, Székely Csapat, azaz Echipa Secuiască néven. Mint mondotta ,így a hatóságokban kevésbé kelt gyanút.” Csibi egy csíki lapban feladott apróhirde­téssel próbál toborozni. Lapunk kérdésére, hogy volt-e jelentkező a hirdetésre, Csibi azt válaszolta, eddig még nem tör­tént semmi, nem jelentkezett sen­ki alapító tagnak. Hogy a helyi lap címlapsztori­nak hozta le, és más sajtóorgá­num is „rákattant”, az egyelőre elég is neki reklámként, a további fejleményeket majd a továbbiak­ban meglátja. Csibi személy sze­rint elégedett a Magyar Gárda ed­digi tevékenységével, legalábbis a véradás, vagy a honvédsírok rendbetételének szándékával. Csibi, a Magyar Gárdával azo­nosan, ilyen civil tevékenysége­ket szeretne végezni Csíkban is. A megalapítás előtt álló szervezet politikai irányultságáról Csibi ki­térő válaszokat adott, mondva, nem az ő dolga megvizsgálni, ki hova tartozik. Arra sem kaptunk világos választ, hogy a katonavi­selt tagok mire képeznék ki ifjonc társaikat. Soós Sándor, az Erdélyi Ma­gyar Ifjak (EMI) elnöke szerint Csibi Barna már nem tagja a szer­vezetnek, csalódottan távozott az EMI-ből, minden kapcsolatot megszakított velük. „Úgy látszik, Csibi Barnának ez a legújabb út­kereső lépése” - fogalmazott Soós az OMSZ-nek. Csibi Barna az EMI tagjaként egy ideig bese­gített a székelyföldi autonómiát célzó referendumot kezdeménye­ző aláírások gyűjtésébe, de egy idő után abbahagyta, azzal együtt le is mondott ideiglenes el­nöki tisztségéről. Mint azt Soós Sándor elmondta, EMI-nek nincs hivatalos álláspontja a Székely Gárda létrehozásáról, de úgy vé­li, a Székely Gárdára nincs szük­ség Erdélyben, mert csak tovább osztaná a magyar közösséget. Soós hozzátette viszont, hogy a Magyar Gárda megalapításával messzemenően egyetért. A Székely Nemzeti Tanács el­határolja magát a hivatalos véle­ménynyilvánítástól. Mint azt Ferencz Csaba sajtószóvivő la­punknak kifejtette, az SZNT-nek nem feladata, hogy véleményt nyilvánítson bármilyen szervezet­ről. Csibi Barnáról elmondta, hogy mivel az SZNT-nek nincse­nek­­úgynevezett „tagjai”, akik tagsági díjat fizetnének, nevezett személy sem volt tagja a tanács­nak. ◄ MTI Az amerikaiak többsége tá­mogatná az Irán elleni meg­előző katonai csapást egy friss felmérés szerint. A Zogby kedden ismertetett közvélemény-kutatá­sa szerint az amerikai szavazók 52 százaléka helyeselne egy kato­nai csapást annak megakadályo­zására, hogy Irán atomfegyver­hez jusson. A megkérdezettek 53 százaléka tartja valószínűnek, hogy az Egyesült Államok még a 2008. novemberi elnökválasztás előtt katonai támadást indít a perzsa állam ellen. A Zogby telefonos felméréséből az is kiderül, hogy leginkább a demokrata párti szavazók (63 százalék) gondolják úgy, hogy az amerikai megelőző csapás már a közeljövőben megtörténhet. Arra a kérdésre, hogy az el­nökségre pályázó politikusok kö­zül kit tartanának a legalkalma­sabbnak Irán ügyének kezelésé­re, Hillary Clinton New York-i szenátort választotta a válaszo­lók 21 százaléka, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester 15 százalékot kapott. A vietnami veterán John McCain szenátort 14 százalék látná szívesen az el­nöki székben, ha Irán ellen kelle­ne fellépni. A nők 24 százaléka szerint Clinton a legmegfelelőbb személy arra, hogy az Egyesült Államokat vezesse egy Irán elle­ni viszályban, a férfiak leginkább (18 százalék) McCain vezetésé­ben bíznának. Az amerikaiak 28 százaléka úgy hiszi, hogy az Irán elleni csapást csak az új el­nök beiktatása (2009. január 20.) után szabad végrehajtani, 23 százalék már korábbi támadást támogatna. A függetlenek körében 51, a re­publikánus szavazóknál 44 szá­zalék tartja ezt valószínűnek. A csapásmérés támogatottsága vi­szont a kormányzópárt támoga­tói között nagyobb (71 százalék), mint a demokraták (41 százalék) és a függetlenek között (44 száza­lék). Az elnökválasztás előtti amerikai támadást a fiatalok va­lószínűbbnek tartják, mint az idősek, és több nő gondolkodik így, mint férfi. A válaszadók 29 százaléka sze­rint Amerika nem indíthat táma­dást Irán ellen, 20 százalék bi­zonytalan a kérdésben. Az ame­rikaiak 68 százaléka tart attól, hogy az Egyesült Államok terü­letét újabb, a 2001. szeptember 11-hez hasonló terrortámadást fogja érni. " mmlm I 2007. november 1., csütörtök

Next