Új Magyar Szó, 2008. július (4. évfolyam, 124-146. szám)

2008-07-01 / 124. szám

21 AKTUÁLIS Dâncu nem zárja ki távozását Megvárják a párt országos tanácsának ülé­sét, és csak azután döntenek további lépése­ikről a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kolozs megyei vezetői - nyilatkozta Vasile Dâncu, a Kolozs megyei PSD elnöke a szervezet tegnapi ülése után. A politikus nem zárta ki távozása lehetőségét sem, ám ezt a kérdést még korainak tartja. A me­gyei szervezet alapszabály-ellenesnek ne­vezte a párt végrehajtó bizottságának azt a döntését, amely szerint menesztenék a Kolozs megyei vezetőséget. A Kolozs me­gyei vezetőség nem tartja érvényesnek le­váltását, és bízik az országos tanács július 11-i döntésében, amikor is a testület érvé­nyesíti vagy érvényteleníti a végrehajtó bi­zottság nyolc megyei szervezet tisztújításá­ról szóló határozatát. Negoiţă lett Blaga utódja Liviu Negoiţát, a főváros harmadik kerüle­tének polgármesterét választották a De­mokrata-Liberális Párt (PD-L) bukares­ti szervezetének ideiglenes elnökévé, miu­tán a múlt héten Vasile Blaga, a párt főpol­gármester-jelöltje választási veresége miatt lemondott. Negoitát a PD-L vezetősége egyhangúlag választotta meg. Az új elnök kijelentette, hogy döntéseinél tanácsot fog kérni elődjétől. Emil Boc, a PD-L országos elnöke azt nyilatkozta, hogy csakis Negoiţă személye jött szóba, Blaga javaslata alap­ján, és ez volt a leghelyesebb döntés. A de­mokrata-liberális vezető szerint az egyönte­tű döntés nem Blaga elleni büntetés volt, már csak azért sem, mert a párt jó ered­ményt ért el a fővárosban a helyhatósági választásokon. Emanuel Valeriu besúgó volt Együttműködött a Szekuritátéval Emanuel Valeriu, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa - adta hírül tegnapi számában a Cotidianul című országos napilap. A je­lenleg nyolcvanhárom éves egykori rögbi­játékos, lapigazgató és sportújságíró a hat­vanas évek óta kettős életet él - derül ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Ta­nács (CNSAS) dokumentumaiból, ame­lyekre a lap bukkant. Valeriu 1990-1992 között a Román Televízió vezérigazgatója volt, és nemrég ért véget tagsági mandátu­ma az Országos Audiovizuális Tanácsban (CNA). Megkezdődött az Afrikai Unió csúcstalálkozója Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tegnap megkezdődött az Afrikai Unió (AU) állam- és kormányfői csúcsértekezlete. A kétnapos tanácskozás homlokterében minden bizony­nyal a zimbabwei helyzet szerepel. Robert Mugabe államfőt vasárnap iktatták be újra tisztségébe, miután ellenjelölt nélkül győzött a Nyugat és az ellenzék által bohózatnak minősített választásokon. A tanácskozáson Mugabe is jelen van. Az 53 afrikai ország képviselőinek jelenlétében a házigazda Hoszni Mubarak egyiptomi elnök mondott nyitóbeszédet. Azt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó fordulópontot jelent, és szem­be kell nézni különböző kihívásokkal, hogy egységesen védelmezhessék Afrika ügyét. Bush aláírta az iraki hadműveletek finanszírozásáról szóló törvényt George Bush amerikai elnök tegnap aláírta az iraki és afganisztáni hadműveletek foly­tatásának finanszírozásáról szóló törvényt. A 162 milliárd dolláros háborús költségve­tési keret Bush elnöksége végéig és még azon túlmenően is jó ideig fedezni fogja a két ázsiai országban állomásozó amerikai csapatok tevékenységét. Bush a ritka két­­párti együttműködés eredményeként mél­tatta, hogy a republikánusok és demokra­ták a választás évében is meg tudtak egyez­ni az amerikai csapatok és családjaik támo­gatásáról. Hatósági tiltás a prefektusnak? Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér Vitály Barna Hegyközcsatár polgármesterének kitüntetésé­vel ért véget tegnap Gödöllőn a Magyar Polgármesterek VII. Vi­lágtalálkozója Gödöllőn, ame­lyre a román hatóságok állítólag nem engedték el György Ervin Kovászna megyei prefektust. „Számomra egy kicsit furcsa, sőt nem igazán értem, hogy György Ervint miért nem engedték el a konferenciára. Kisebbségi érdek­érvényesítés keretei Romániában címmel tartandó előadása nem bántott volna senkit, sőt vélemé­nyem szerint az egész Európai Unió arról szól, hogy hogyan is miként lehet korrekt módon a ki­sebbségi érdekérvényesítést meg­valósítani. Szerintem egy kicsit túllihegett félem volt attól, hogy netán valaki, bántani fog valakit” - nyilatkozta lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szö­vetségének (MOSZ) elnöke. Sze­rinte összességében jól sikerült a találkozó, bár tartott attól, hogy esetleg nem érkeznek kellő számban erdélyi résztvevők. „Egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetség alapja­inak lerakását döntöttük el, ami­hez a MOSZ alkalmas keretet tud adni” - fogalmazott a polgár­­mester. György Ervin Kovászna megyei prefektust lapzártánkig nem tudtuk elérni. ◄ A világtalálkozó második napján Szili Katalin tartott előadást a határ menti együttműködésről Aranygyűrűt kaptak a polgármesterek A MOSZ szervezésében létrejött két napos konferencia nyitó nap­ján Vizi E. Szilveszter a MTA volt elnöke tartott előadást, aki sze­rint az Európai Unió lehetőséget ad a magyar nemzeti kultúra képviseletére és ebben a polgármesterek - az önkormányzatiság felértékelődése miatt - fontos szerepet játszanak. A találkozó má­sodik napján Szili Katalin házelnök tartott előadást a határon túli és a magyarországi képviselők együttműködéséről, amiben beje­lentette, hogy 2013-ig összességében 270 milliárd forint áll rendel­kezésre a határon átnyúló térségek fejlesztésére. Ezután Gémesi György a kiemelkedő polgármesteri tevékenység elismeréseként aranygyűrűket nyújtott át Sóvágó László (Hajdúszoboszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Románia) és Hajdú László (Budapest, XV. kerület) polgármesterének. w.maszol.to , 2008. július 1., kedd VMSZ-házelnök Vajdaságban MTI A Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) jelölheti ki a vaj­dasági tartományi parlament el­nökét. Szabadkán viszont a leen­dő szerbiai kormánykoalíciót ve­zető Demokrata Párt (DS) adja a polgármestert - közölte tegnap az MZ7-vel Pásztor Bálint, a VMSZ belgrádi parlamenti képviselője, a nemzeti kisebbségi képviselőcso­port vezetője. A 250 tagú szerb parlamentben 4, a vajdasági tarto­mányiban 9 képviselővel jelen lé­vő legnagyobb délvidéki magyar pártnak az volt a követelése, hogy kapja meg az újvidéki törvényho­zás elnökének, s a szabadkai pol­gármesternek a tisztét. Ebből az ország irányításának élén álló de­mokraták csak az elsőt teljesítet­ték. A délvidéki magyarság szá­mára szimbolikus jelentőségű Szabadkán - ahol a lakosságnak csak 25-26 százaléka magyar -, hogy ők jelölik ki a polgármestert. Nyugodtan megtehetik, mivel a város első emberét megválasztó, 67 tagú önkormányzatban 32 he­lyük van (a magyar pártoknak 27), s csak két szavazatot kell sze­rezniük az abszolút többséghez. Az újvidéki parlamentben ezt a demokraták már a májusi válasz­táson megszerezték. Ennek elle­nére átadták a tartományi tör­vényhozás vezetését a VMSZ- nek. Arról is egyezséget kötöttek - erősítette meg az MTI-nek Pász­tor Bálint -, hogy a magyar párt megtartja eddigi kormányzati tisztségeit, vagyis a jogalkotási és nemzeti kisebbségi tárcával össze­kapcsolt miniszterelnök-helyettesi posztot, a kulturális tárcát, s a gazdasági minisztériumot, amely úgy jön létre, hogy szerb irányítá­sú elődjébe beolvasztják az eddig magyar vezetésű privatizációs mi­nisztériumot. Ez utóbbi élén ed­dig Pásztor István, a VMSZ elnö­ke állt. A Belgrádban 4 képviselő­vel jelen lévő VMSZ-re feltétlenül szükség van ahhoz, hogy megala­kulhasson a demokratikusnak ne­vezett új szerb kormány. ◄ Elnökségre készülnek a franciák Hírösszefoglaló_______________ A lisszaboni szerződés íror-­­­szági elutasítása miatt válság­ba került Európai Unió elnöksé­gét mától Franciaország veszi át a következő fél évre, amely Nicolas Sarkozy államfő hóna­pok óta meghirdetett nagyszabá­sú programja mellett az állam­polgárok elvárásaira választ adó mindennapi konkrét témákkal, többek között a magas üzem­anyag- és élelmiszerárakkal is foglalkozni kíván. Politikusabb, konkrétabb, köze­lebb áll az európai fogyasztók­hoz, akiket intézkedéseivel nem nyugtalanít, hanem megvéd - rö­viden így jellemezhető az az EU, amelyet az elkövetkező hat hó­nap alatt Nicolas Sarkozy szeret­ne megvalósítani. Ebben az el­képzelésében az európai állam­polgárok és az intézményrend­szer közötti bizalmi válságként értelmezett írországi referendum eredménye csak megerősítette a francia elnököt. ♦ Az írországi „nem” után Sarkozy azonnal leszögezte, hogy a válsághelyzet kezelése mellett - amely a francia elnök­ség elsődleges feladatává vált - nem változhat Párizs négy euró­pai programjának megvalósítá­sa, nevezetesen a bevándorlási paktum, az energiabiztonság és a klímavédelem, a közös agrárpo­litika, valamint az európai védel­mi politika kialakítása. A köztársasági elnök szerette volna, ha a francia EU-elnökség idején sikerül előkészíteni a lisz­­szaboni szerződésben meghatá­rozott új intézményrendszert és az abban előírt új posztokra, pél­dául az Európai Tanács két és fél éves időtartamra szóló elnöki tisztére kiválasztani a legmegfele­lőbb személyt. Ez az ír népszava­zással jelenleg lekerült a napi­rendről, s mivel a válsághelyzetre a legutóbbi brüsszeli csúcstalál­kozón semmilyen megoldás nem született, Nicolas Sarkozy július 11-én az ír fővárosba látogat. A párizsi sajtó szerint Sarkozy ne­héz feladat előtt áll: úgy kell meg­győznie Brian Cowen ír minisz­terelnököt, hogy 2009 tavaszán írjon ki egy újabb népszavazást a reformszerződésről, hogy közben nyitottnak kell mutatkoznia az írek kérdésfelvetéseire és nem szi­getelheti el az országot az EU-n belül. Ezzel párhuzamosan az újabb, október 15-i brüsszeli csúcs előtt a csehekre is nyomást kell gyakorolnia a francia EU- elnökségnek, hogy ratifikálják a reformszerződést. ◄ Nicolas Sarkozy francia elnök Az Eiffel-tornyot az EU-lobogó színeiben világítják ki Az Európai Unió lobogójának kék-sárga színeibe burkolózik teg­naptól két hónapon át, napnyugtától a párizsi Eiffel-torony, abból az alkalomból, hogy a következő fél évben Franciaország tölti be az EU soros elnöki tisztét. Franciaország az Eiffel-torony új dísz­­kivilágításával kívánja szimbolikusan átvenni Szlovéniától az uni­ós elnökséget. A franciák nemzeti jelképe először tegnap este 11-től­­ világított az európai lobogó színének megfelelően kék fénnyel, és látható volt a zászlón az uniós országokat jelképező 12 sárga csil­lag is. A 300 méter magas Eiffel-torony színeváltozása a két nyári hónapon át tart nyolcvan „földi telepítésű”, valamint száz, a tor­nyon elhelyezett óriási fényszóró segítségével.

Next