Új Magyar Szó, 2008. október (4. évfolyam, 190-212. szám)
2008-10-01 / 190. szám
4 HATTER | 2008. október 1szerda Verespatak - kétes befektetés Interjú Bogyay Elemérrel, a Rosia Montana Gold Corporation részvényesével A Verespatakra aranybányát tervező kanadai cég részvényeseként látogatott Bogyay Elemér, a Magyarok Világszövetsége Kanadai Tanácsának országos elnöke a közelmúltban Fehér megyei településre, ahol megtudta: mintegy hatvan verespataki család „a végsőkig kitart”. Tamás András ► Lapunk számára még előző este Torockón mesélte el, hogyan is került ő kapcsolatba Verespatakkal. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke telefonált, hogy SOS, egy kanadai vállalat ciánnal akar aranyat kitermelni. Felvettem a kapcsolatot a környezetvédőkkel, és több képviselővel, akik hallgattak aggodalmamra. Közben a gyomaendrődi Homok Ernő Verespatakot bemutató, száz fotós kiállítása nyílt meg Ottawában, Cambridge-ben, Torontóban, onnan átkerült Clevenlandbe, az évente megrendezendő nagy magyar konferenciára, ahol egy hétig volt kiállítva, majd Washingtonba és New York-ba - úgyhogy Észak-Amerikában tudnak Verespatakról. Hogy még részletesebben értesüljek a fejleményekről, másfél éve részvényeket vásároltam, így a részvényesek gyűlésére is kötelesek meghívni. Erre idén júniusban került sor, ahol az elnök bejelentette, a bánya idén nem indul be, embereket bocsátottak el, a rész- zvények értéke húsz százalék kal csökkent. Alan Hill bo-csánatot kért a késlekedése miatt, mivel azonban az ön- kormányzati választásokon állítása szerint az ő emberei jöttek be, és minden bizonynyal az őszi választások is hasonlóan alakulnak, a házak háromnegyedét már felvásárolták, szabad az út, jövőre ígérvén a bánya megnyitását. ► Mint tudjuk, a hatástanulmány nem feltétlen fedi az igazságot. Az ülésen szót kérve kifejtettem aggodalmamat, hiszen a a vállalkozás negyvenszer nagyobb, mint a nagybányai volt, és tudjuk mekkora katasztrófát idézett elő a Tiszán. Ha ez így megy, az egész környéket tönkreteszi. Erre azt a választ kaptam, hogy nem kell aggódni, már felvették a kapcsolatot az EU-val, és azok is elismerik módszerüket. ► Ezek szerint a látszat ellenére biztosak a dolgukban? Újabb 60 millió dolláros befektetést szavaztak meg arra, hogy még idén beindítsák a bányát. Felvetettem, hogy a cián használata Kanadában ötven éve tiltott, és erkölcsös-e, hogy elmenjünk egy elmaradott országba és ott használjuk? Felszólalásom közben néhányszor megszakítottak, amikor pedig befejezéskor felvetettem a kérdést: hogy fogják érezni magukat, ha nagyobb profit érdekében tönkretesszük a környezetet, esetleg emberek fognak meghalni, hogy fognak a tükörbe nézni? - erőszakkal tépték ki kezemből a mikrofont. Ennek azonban azért is örülök, mert egyrészt már elmondtam mindent, amit akartam, másrészt pedig ilyesmi részvényesi ülésen, egy demokratikus országban még nem fordult elő, erre szükség esetén hivatkozni fogok. Gyűlés után elnézést kértem a zavarásért, mire az elnök válasza az volt, hogy minden embernek megvan a joga véleménynyilvánításra, a zavargások pedig azért vannak, mert a magyar kormány vissza akarja szerezni Erdélyt. Mikor megkérdeztem, ezt meg honnan veszi, azt válaszolta, hogy hát rajta van a Magyar Köztársaság lapján, mire én a saját szavával ütöttem vissza, vagyis érdemes-e akkor nekünk befektetni, egy olyan helyen ahol nem stabil? Erre sok részvényes odafigyelt. ► ön hogy látja a további fejleményeket? - Nagyon nehéz dolog. A részvényest nem az érdekli, hogy mi van Verespatakon vagy bárhol a világon, viszont felmerülhet benne, hogy ez egy nem jó befektetés. Nem ismerek viszont olyan vállalkozót, aki miután 260 millió dollárt invesztál, elsétál. Mindenféle eszközt fel kell használni figyelemfelkeltés céljából, a részvényeseket ugyanis csak az érdekli, hogy nyeresége legyen. ►A pártfogók közül sokan a térség fellendülésének egyedüli lehetőségeként emlegetik a kitermelést. Ön szerint lehetséges más alternatíva? - Mind Magyarországon, mind Erdélyben el kell követni mindent, a világ közvéleményét felrázva, hogy ez a kitermelés ne indulhasson be. A bánya kétezer éve működik, és itt is megoldható az, ami Ausztriában és Németországban, ahol a régi bánya hosszú aknáiban csónakutakat csináltak. Turisztikai szempontokat kellene figyelembe venni, ami máshol több embernek ad munkalehetőséget és nagy jövedelmet. Legfeljebb más oldalon lehetne folytatni a bányászatot, persze nem ciánnal, ami természetesen nagyon lecsökkentené a kitermelést, ez azonban a mai profitorientált világban nem lesz könnyű. Tengeri haramiák és nemzetközi közöny Feszültté vált a kalózügyi helyzet Szomália partjainál. A főállású tengeri haramiák nem tudják eldönteni, mihez kezdjenek a múlt héten ejtett „kényes” zsákmánnyal. A lefoglalt ukrán harckocsi-szállítmányt az amerikai hadiflotta figyeli, amely azonban két napi őrködés után tegnap késő délutánig nem szánta rá magát a közbelépésre. A passzivitás oka a nemzetközi jogban rejlik. ÚMSZ A nemzetközi jog szerint már 1856-tól tilos kalózleveleket kiállítani. Addig ugyanis - a 17. századtól kezdődően kifejlődött - állami felhatalmazás, az úgynevezett kalózlevél alapján (is) folyt a kalózkodás. Ezt a krími háború (1853-56) után aláírt párizsi tengerjogi deklaráció megtiltotta. Ha valakit ezt követően kalózkodáson értek, azt közönséges tengeri rablónak tekintették, aki sérti a szabad kereskedelmet. Velük szemben bármely ország eljárhatott, tehát a fellépés nem személyi főhatalom alapján történt. Főhatalmak A személyi főhatalom lehetőséget biztosít az államoknak, hogy fellépjenek állampolgáraik védelmében a határaikon kívül, de kizárólag a területileg illetékes állam beleegyezésével. A nyílt tengerre vonatkozó 1958-as genfi jegyzőkönyv ugyanezt az elvet alkalmazza. Amellett, hogy az államok kötelességévé teszik az együttműködést a kalózkodás leküzdésében, az egyezmény az említett korlátozást csak erősíti. A genfi jegyzőkönyv szerint bármely állam jogosult elfogni vagy elfoglalni a kalózhajót, kikötőbe kísérni, kihallgatni a személyzetet, és ha vétkessége bebizonyosodik, megbüntetni, a hajót pedig elkobozni. Csakhogy kulcsfontosságú feltétel, hogy a kalózcselekmény színhelye kívül essék bármely állam joghatóságán, illetve a cselekmény mögött ne álljon ,,állami meghatalmazás”, a cselekményt ne politikai, hanem „magánérdek” vezérelje. A nyílt tengeren haladó hajókat feltartóztatni, átkutatni vagy lefoglalni békeidőben csak saját államuk hadihajója jogosult. Kalózstratégia Az amerikai hadiflotta nem véletlenül néz tehát farkasszemet napok óta a fegyverszállító ukrán hajó elrablóival. A Fauna Szomáliai vizeken horgonyoz, és a legénység egy része, legalábbis minden jel szerint, tisztában van az ENSZ-jegyzőkönyv előírásaival. Erre utal az a lövöldözés, amelyről hétfőn számolt be a nemzetközi sajtó, és amelyből a híradások szerint a radikálisnak tekintett csoport került ki győztesen. Szomáliai kalózok az év első nyolc hónapjában nem kevesebb, mint 30 hajót kaparintottak meg. Ezek egy része ma is egy elhagyott halászkikötőben vesztegel, átadásukért a tengeri rablók mintegy 10 millió dollár váltságdíjat követelnek. A Szomáliai kalózok a lehető legstratégiaibb ponton lépnek fel. A tengeri forgalom egyre nagyobb része halad át a Szuezi-csatornán évente mintegy húszezer tartályhajó szállít árut a rohamosan fejlődő Kínából Európába, márpedig oda csakis a Szomáliai kalózok által uralt Adeniöbölön keresztül lehet eljutni. Francia eredményesség A kalózok leállítására szakértők régóta javasolják a légi- és flottaerők hatékony nemzetközi együttműködését, a veszélyeztetett hajózási útvonalak repülőgépes és műholdas felügyeletét, illetve a szervezett bűnözés hatékonyabb üldözését, hiszen ez utóbbi haszonélvezője és ebből kifolyólag ösztönzője a kalózkodásnak. Nagyobb nemzetközi nyomásra is szükség lenne a tétlenkedő államok aktivizálása céljából, az ENSZ pedig kezdeményezhetné egy globális kalózkodás-ellenes haditengerészeti erő életre hívását - vélik szakértők. Amíg nemzetközi szinten sikerül közös nevezőre jutni, a hátrányosan érintett országok egymaguk próbálnak ellenszert találni a kalózkodásra. A leghatékonyabbnak e tekintetben eddig Franciaország bizonyult. Szeptember elején francia kommandósok idei második sikeres akciójukat hajtották végre Szomáliai vizeken: épségben kiszabadították azt a francia házaspárt, akiket sétahajózás közben, pár nappal korábban ejtettek foglyul a kalózok az Ádeni-öbölben. A tengeri haramiák váltságdíjat akartak kicsikarni, illetve követelték az előző, áprilisi túszszabadító akcióban foglyul ejtett társaik szabadon engedését. A francia kommandósok egy kalózt megöltek, további hatot pedig foglyul ejtettek. A tengeri kereskedelemben és szállításban érdekelt vállalatok képviselői tegnap közös nyilatkozatban sürgették a nemzetközi fellépést. „Ha polgári repülőgépeket térítenének vagy foglalnának el nap mint nap, a kormányok másként reagálnak” - fogalmaz a Reuters által idézett közlemény. Ebben a tengeri szállítók arra próbálják felhívni az illetékesek figyelmét, hogy „a hajók biztosítják a nemzetközi szállítmányozás vérkeringését”. ◄ Wifi : Mekka % BWHIVc. ; Sura : ; w ra® | ETHOPIA .tojó totói Adeni-öböl [„iSea SOMAIJAI szariKB A Szomáliai kalózok a Szuezi-csatornát is ellenőrzik