Új Magyar Szó, 2008. november (4. évfolyam, 213-232. szám)
2008-11-03 / 213. szám
21 UMSZ AKTUÁLIS Röviden Szatmár megye nagyjai is helyet kaptak az Erdélyi Emlékkertben Ökumenikus istentisztelet során szentelték fel az Erdélyi Emlékkertet a hétvégén Budapesten, amely Erdélyben élő vagy Erdélyhez kötődő költőknek, íróknak, tudósoknak, közéleti személyiségeknek, a szellemi élet nagyjainak állít emléket. Az Erdélyi Gyülekezet által kezdeményezett és megvalósított emlékkertben százhatvan hírességről helyeztek el emlékplakettet, illetve bronz domborművet. Az emlékkertben külön rész őrzi Szatmár megye azon szülötteinek emlékét, akik meghatározóak voltak a magyar történelem, kultúra, irodalom vagy tudományos élet számára. Szatmárnémeti önkormányzata a város szülöttének, Dsida Jenő költőnek állíttatott emlékplakettet és domborművet, Kaffka Margit emlékplakettjét és domborművét pedig Nagykároly önkormányzata készítette. Ismét a parlamentben a tanárok fizetésemelésének ügye Összeül a szenátus házbizottsága holnap, hogy az illetékes bizottságokhoz utalja a tanári fizetések ötvenszázalékos emelését elhalasztó sürgősségi kormányrendeletet, amely november 10-én a plénum elé kerülhet. Az ülés után a két ház állandó bürója is találkozik, hogy napirendre tűzze a Demokrata-Liberális Párt bizalmatlansági indítványát, november 10-re - amikor a két ház plénuma együtt is ülésezik -, majd a felsőház oktatási, költségvetési és munkaügyi bizottsága vitatja meg a kormány szóban forgó sürgősségi rendeletét. Közvélemény-kutatás főügyész-kinevezési ügyben A román állampolgárok csaknem egynegyede amellett voksol, hogy a legfőbb ügyészt, valamint a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét az államfő nevezze ki, az igazságügyi minisztérium javaslatára, míg 23 százalék szerint a lakosságnak kellene megválasztania őket - derül ki az INSOMAR közvélemény-kutató intézet szeptember 12—17. között végzett felméréséből. Ugyanakkor 19,8 százalék úgy véli, hogy a döntést a parlamentnek kellene meghoznia, az igazságügyi minisztérium javaslatára, illetve a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) jóváhagyásával. 18,5 százalék szerint viszont a CSM-nek kellene határoznia a kérdésben, az igazságügyi tárca javaslatának figyelembevételével. A kutatást 1448 fős minta alapján készítették. Elszabadult a pokol Kongóban A francia diplomácia vezetője és brit kollégája, Miliband szombaton a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosába, Kinshasába érkezett, hogy megpróbáljon békét közvetíteni a kormányerők és a lázadók között, s tárgyalt Joseph Kabila államfővel. A Kabilával folytatott beszélgetés után Kouchner kijelentette: az EU tagállamai konzultációját folytatnak arról a francia javaslatról, hogy az EU küldjön 1500 katonát a Kongói Demokratikus Köztársaságba az ottani ENSZ-békefenntartók támogatására, a civil menekültek védelmére. Újabb gyanúsítottja van a Gripen-ügynek Újabb gyanúsítottja van Kurt Dalmata osztrák származású svéd üzletember személyében a csehországi Gripen-ügynek - jelentette szombaton az STV svéd televízió. A svéd rendőrség decemberben házkutatást tartott Dalmata lakásában, akit korrupcióval gyanúsítanak - közölte az STV. A televízió szerint Dalmata Csehországban Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák lobbista megbízásában járt el. Dalmata hat kanadai és amerikai cég vezetőségének tagja és két svéd cég képviselője. Antiszemitizmussal vádolják Romániát Antiszemitizmussal vádolja Romániát a Ha’aretz izraeli napilap Traian Băsescu államfő egy bakija miatt. A román államfő ugyanis körülbelül egy hete, szíriai hivatalos látogatása utáni kiértékelőjében azt mondta, hogy „Szíria Palesztinával szomszédos". „Szíria politikai szempontból az egyike a legfontosabbaknak a Közel-Keleten főként azért, mert komoly stabilitásexportőr lehet. Emlékeztetném, hogy Szíria szomszédos Irakkal, Szíria szomszédos Libanonnal, Szíria szomszédos Palesztinával. Ugyanakkor Szíria nagyon jó kapcsolatokat ápol Iránnal is” - fogalmazott az elnök. A napilap cikkírója, Celly Rosenberg kemény szavakkal bírálja az államfőt, főként azért, mert csak azok emlegetik Palesztinának a zsidó államot, akik nem ismerik el. „A szárított hús és a bor Romániájának van egy másik arca is - az antiszemitizmus Romániájáé” - áll a lap által közölt írásban. A cikk szerzője felhívja a figyelmet, „hogy nincs Palesztina nevezetű állam, de van egy másik ország Szíria határán, tényleg aprócska, úgy hívják, Izrael”. Az írás végén a szerző felteszi a kérdést: „tudjuk, hogy Traian Băsescu nem egy nagyon tanult ember, de mint volt tengerészkapitánynak, nem kellene kicsit alaposabb földrajzi és talán történelmi ismeretekkel rendelkeznie?” Băsescu nem az első romániai államfő, akit antiszemitizmussal vádolnak meg. Ion Iliescu ellen igazi sajtóhadjárat indult, miután 2003 júliusában egy izraeli napilapnak adott interjújában megpróbálta minimalizálni a romániai holokausztot. Az akkori államfő azt nyilatkozta, hogy a zsidó nemzet szenvedései a holokausztban „nem egyedülállóak Európában”. Ezért a kijelentéséért az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmusról készített, a megfelelő időszakra vonatkozó jelentésébe is bekerült. Ugyanabban a jelentésben azt is szemére vetik Iliescunak, hogy kitüntette az „elismerten antiszemita Corneliu Vadim Tudort is, aki tagadja a holokausztot”. ◄ Izrael helyett Palesztina. A Szíriába látogató Traian Băsescu „egy nyelvet beszél” az arabokkal Fotó: asdf. Hitelvita és politika Magyarországon Kánya Gyöngyvér, Budapest_______ A Gyurcsány-kormány kapja, de egy másik kormány fogja visszafizetni az IMF, az EU és a Világbank Magyarországgal kötött, összesen 25 milliárd dolláros hitelét, amely, szükség esetén, 2010. március 31-ig áll rendelkezésre. A kapott pénzből tehát a jelenlegi kormány gazdálkodhat, de a visszafizetés, 3-5 év alatt, már a következő kormány előtt áll, 5 és 6 százalék közötti kamattal. Az ellenzéki pártok kifogásolják, hogy még nem látták a szerződés szövegét, nem ismerik a részleteket, s legfőképpen azt, hogy a kormány a végleges megállapodás életbelépése után ad majd teljes körű tájékoztatást. Az ellenzéki pártok szerint már az is szégyen, hogy Magyarország az IMF támogatására szorul, de Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az lenne a szégyen, ha szövetségesek nélkül kellene az országnak kezelnie a válságot. „Az lenne a szégyen, ha Magyarországon a munkásemberek elveszítenék jövedelmük harminc százalékát. Szégyen az lenne, hogy ha nem tudnánk kifizetni a nyugdíjakat. Az, amit Orbán Viktor javasol, az egyébként ezt eredményezhetné, mert anélkül a szövetség és háttér nélkül, amit most az IMF biztosít, Magyarországon államfinanszírozási csődhelyzet veszélye állt volna be” - olvasható a miniszterelnöknek a Vasárnapi Hírek című hetilapnak adott interjújában. Gyurcsány Ferenc szerint a jobboldali sajtó támadásaival ellentétben, nem csorbult az ország szuverenitása, a Valutaalap a támogatásért cserében nem kért és nem kapott semmiféle elköteleződést, csupán szakpolitikai kérdésekről kellett megállapodni. „Egyetlenegy kérdés körül folyt végig a tárgyalás, hogy miközben minden héten lefelé módosítja mindenki a jövő évi növekedési előrejelzést, számoljuk ki rendesen, hogy ebben a környezetben mi az, ami leginkább valószínű növekedés. S ahhoz a növekedéshez igazítsa Magyarország a költségvetését” - mondta Gyurcsány Ferenc. Orbán Viktor szerint ez a hitel nem oldja meg a magyar gazdaság bajait. „Ez a pénz ugyanis nem a magyar gazdaság erősítésére megy el, hanem arra, hogy viszsza tudjuk fizetni azokat a hiteleket, amelyeket korábban felvettünk” - mondta. www.ntaszol.ro , 2008. november 3., hétfő Kadhafi oroszlíbiai-venezuelai szövetséget akar? MTI________________________ _ Újraindulhat a hadiipari és nukleáris együttműködés Líbia és Oroszország között Moammer Kadhafi líbiai vezető háromnapos moszkvai látogatása eredményeképpen (a Szovjetunió felbomlása óta Kadhafi most először utazott Moszkvába, ahol legutóbb 23 éve járt.) Az AFP értesülése szerint az orosz hatóságok engedélyezték, hogy Kadhafi sátrát a Kreml területén verjék fel. Egyes sajtóértesülések szerint Tripoli és Moszkva líbiai atomerőmű építéséről folytat tárgyalásokat, illetve Líbia kész hozzájárulni orosz haditengerészeti támaszpont létesítéséhez Bengázi kikötőjében. „Az orosz katonai jelenlét garancia lesz arra, hogy Líbiát nem támadja meg az Egyesült Államok, amely a számos megbékélési gesztus ellenére sem siet keblére ölelni Kadhafi ezredest”, írta az egyik orosz lap. Emlékeztetőül: Washington évekig a terrorizmus támogatójaként tartotta számon Líbiát. Szeptemberben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter találkozott Kadhafival Líbiában. Amerikai külügyminiszter 55 év óta először látogatott az arab országba, öt évvel azután, hogy Tripoli lemondott tömegpusztítófegyver-programjáról. Oroszország áprilisban engedte el a volt Szovjetunióval szemben fennállt, 4,5 milliárd dollárt kitevő líbiai adósságot orosz vállalatokkal kötendő szerződések fejében. Az Interfax hírügynökség egy meg nem nevezett orosz hadiipari illetékesre hivatkozva azt írta pénteken, hogy a fegyvervásárlások értéke várhatóan meghaladja a kétmilliárd dollárt. ◄ Amerikán a világ szeme MTI A kiélezett kampány a finiséhez érkezett, az Egyesült Államok választópolgárai holnap a két elnökjelölt közül választanak. Barack Obama demokrata párti jelölt nagyjából hat százalékos győzelmet fog szerezni, elsősorban a gazdaság gyenge állapota miatt - állapította meg az elemzőpiackutató-tanácsadó cég, a Global Insight. Előrejelzése szerint Obama a szavazatok 53,1, republikánus vetélytársa, John McCain pedig 46,9 százalékát fogja megszerezni. Az elemzés szerint az idei megméretés hasonló lesz az 1992. évihez, amikor a gazdaság szintén fontos szerepet játszott: az akkori hivatalban levő republikánus elnök, George H. W. Bush 46,5 százalékot, kihívója, Bill Clinton 53,5 százalékot kapott. Barack Obama kampánystábja odafigyel a legkisebb részletekre is, így amerikai demokrata párti elnökjelölt kampánycsapata visszaadta azt a 265 dollárt, amelyet a jelölt egyik, illegálisan az USA- ban tartózkodó kenyai nagynénje több hónapja adományozott a jelölt kampányalapjába. Obama kampánystábja az AP amerikai hírügynökséghez eljuttatott közleményben közölte: „Obama szenátor nem tudott a nagynénje jogállásáról, de nyilvánvalóan azt hiszi, hogy a vonakozó törvényeket be kell tartani”. Barack Obama, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje szupergyors hatalomváltást tervez; az elsők között fogja megnevezni pénzügyminiszterét is. ◄