Új Magyar Szó, 2009. április (5. évfolyam, 63-80. szám)
2009-04-01 / 63. szám
4 [ HÁTTÉR i 2009. április 1., szerda Programszemle Kolozsvár előtt Beszélgetés Lakatos Péter képviselővel, az RMDSZ kongresszusi programfelelősével Lokodi Imre !► Ön az RMDSZ kongresszus alapszabály- és programmódosításával van elfoglalva. Minden a normális ütemben halad? - Azokat a megvalósulásokat, amelyek az aradi kongresszus óta bekövetkeztek, értelemszerűen kivettük a dokumentumokból, hiszen okafogyottá váltak. Az egyéb típusú programmódosítások azok lesznek, amelyek az időközben kialakult vagy megváltozott társadalmi kérdések megválaszolására vonatkoznak. Most egész Európában, sőt világszerte újra kell gondolni az állam szerepét a makrogazdaságban, különös tekintettel a kibontakozó gazdasági válságra. A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet sokunkat el kell, hogy gondolkodtasson, így az RMDSZ kongresszusán is hangsúlyosan szerepelnie kell az ország és a romániai magyarság szociális helyzetének. Előtérbe kellett hoznunk nekünk is az elszegényedés megállítását. Ha azzal vádoljuk a jelenlegi kormányt, hogy nincs szociális stratégiája, akkor nekünk feltétlenül meg kell neveznünk olyan szektorokat, amelyek a következőkben húzóágazatok lesznek, ennek alapján nem is félünk megnevezni a mezőgazdaságot, a turizmust, más infrastruktúrák mellett. Ez így rendben van, csakhogy egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy az RMDSZ kongreszszusának kell választ adnia a romániai válság megoldásának mikéntjére. Másként szólva, úgy tervezik, hogy lesz a kongresszusnak országos szintű gyakorlati haszna? - Természetesen lesz. Az, hogy ellenzékben vagyunk, nem jelenti azt, hogy törvénykezési szinten ne tudjunk javaslatokkal jönni. Ha az események elébe megyünk, az eddig összegyűjtött tapasztalatok alapján... A turisztikai miniszterrel tárgyalva például elértük, hogy a végrehajtási utasításoknál,az üdülési jegyek esetében bevigyék az Erdélyben jelentős szerepet nyerő faluturizmusban különböző minősítést nyert vállalkozásokat, ne csak a tengerparti szállodákat, vagy ne csak a szakszervezetek által kijelölt vendéglátó-ipari egységeket. 1* Ha nincs tisztújító tétje a kongresszusnak, a programmódosításokat akkor sem lehet kevésbé prioritásként kezelni? - Azt mondom, nem lehet, mert az embereket érdekli, az RMDSZ milyen programokat kíván végrehajtani a következő, immár tisztújító kongresszusig. A tanácskozáson olyan témák is szóba jöhetnek, mint az államelnök-választás, mert bizony választ kell adni arra, állít-e jelöltet az RMDSZ, vagy éppenséggel attól eltekint. Meg kell nézni továbbá a régiók átrajzolásának kérdését, amit időszerű lenne bevinni a köztudatba, mert különböző vélemények alapján alakulnak ki azok a stratégiák, amelyek alapján tovább lehet lépni. Mit gondol, lesz-e még olyan „forró pontja” a kongresszusnak, amely a régi viták hangulatát pillanatra visszahozza? - Ha én jól emlékszem a régi viták hangulatára, azok körülbelül a vágyak és a lehetőségek mezsgyéjén alakultak ki. Azóta természetesen fejlődött a romániai politikum is. A vágyálom örökös kergetése nem vezet sehova. Persze lehet élni Széchenyi mondásával: tudtuk volna, mit kell tenni, tettük, amit lehetett... - Mire gondol, a szenvedélyes autonómiavitákra? - Az RMDSZ politikusainak külön felelőssége, hogy azokat a lényegbevágó kérdéseket tárgyaljuk, amelyek végül meghatározhatják a számunkra pozitív végkifejletet. Nem lehet nem beszélni a decentralizációról, az autonómiáról és a gazdasági helyzetről. Aki megpróbálja ezeket a kérdéseket különválasztani, az akkora csapdába esik, amelyből nehéz lesz kijönni. Ha visszaemlékszünk azokra a vitákra, az autonómia hangoztatására és az önrendelkezés megvalósításának kidolgozatlanságára, a kérdés közbeszédbe való bevitelére, akkor ezekkel a kérdésekkel párhuzamosan a többségi elutasítás okaira is gondolnunk kell.► Végül is azt mondja, lesz, akit ez a kongresszus még izgalomba hoz? — Véleményem szerint olyan helyzetben van Európa, az ország, ezen belül is a romániai magyarság, hogy a kihívásokra megoldást kell találni. A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának szórványtanácsában hangoztattam, hogy amikor a kisebbségek helyzetét elemezzük, nem 2 megengedhető, hogy nem- s hogy egy fejezet, hanem egy bekezdés sincs arról, hogy a jelenlegi és ehhez 2 hasonló gazdasági helyzetekben a nemzetek hajlamosak elmenni abba az irányba, hogy mindig mindenért a kisebbséget teszik felelőssé, vagyis azt akarom mondani, weimarizálódik Európa ezen térsége, ha nem figyelünk oda, a következmények katasztrofálisak lehetnek. Ha nem hívjuk fel erre az Unió és a nemzetközi közvélemény figyelmét, akkor mindenki csak hümmög, hogy magyarokat vernek Újvidéken, vagy a román törvényhozásban mindegyre milyen hangok jelentkeznek. Remélhetőleg ezt is hangoztatni fogja a kolozsvári kongresszus. Tiltakozás a törvénykönyvek ellen Ha az ellenzék bizalmatlansági indítványától nem is retten meg, a kormány aligha hagyhatja figyelmen kívül az egyre „hangosabb” civil tiltakozást a törvénykönyvek erőltetett ütemű elfogadása ellen. Az ügy új lendületet adhat az utóbbi években elhalkult civil szférának. Szőcs Levente A négy törvénykönyv a legjobb esetben tele lesz furcsaságokkal - állítják a civil szervezetek, amelyek követelik a kormánytól, vonja vissza a parlamentből a büntető- és a polgári törvénykönyv, valamint a büntető- és a polgári eljárás tervezetét. A tiltakozók számos előírást elleneznek, de mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy a kabinet kormányzati felelősségvállalással tervezi elfogadni a jogszabályokat, ha a képviselők és szenátorok a megszabott határidőig, május 15-ig nem fejezik be a tervezetek vitáját a külön e célra létrehozott bizottságokban. A gyors tempó a rendkívül terjedelmes törvénykönyvek esetében azzal jár, hogy számos cikkelyt első olvasatra fogadnak el. Holott a különbizottságok eddigi munkálatai rávilágítottak, hogy a tervezetek számos hibát tartalmaznak. Kevés hiányzott például, hogy átmenjen az a kitétel, amely szerint jogos önvédelemnek csak az minősül, ha a betörőt éjszaka „veri viszsza” a lakástulajdonos. Az erre vonatkozó előírásokat csak második nekifutásra sikerült megfelelő formába önteni, de könnyen megtörténhet, hogy a gyorsított ütem miatt egy-egy hasonló „mulasztásra” nem térnek vissza, így a hibák bekerülnek a törvény végleges szövegébe. Az eddig tetten ért hibák ráadásul szinte kivétel nélkül kihatással lehetnek az állampolgár mindennapi életére. Összemásolt furcsaságok Iulian Urban a szenátus legfiatalabb tagja, és egyike azoknak, akik hangosan tiltakoztak a törvénykönyvek újításai ellen. Rámutatott például, mennyire aberráns lenne, ha a bíróság döntené el, hol nyaral a család. Márpedig értelmezése szerint a szenátor amúgy ügyvéd -a házastársak döntéseire vonatkozó előírások ide vezetnek. Szintén Urban vádolta meg a tervezetek kidolgozóit, hogy 99 százalékban öszszemásolták a törvénykönyveket. Valeriu Stoica volt igazságügyi miniszter, aki részt vett a munkálatokban, azzal cáfolta a vádat, hogy a Btk. 99 százalékát átvették a ma is hatályban lévő jogszabályból. Magyarán a furcsaságok, a visszaéléseknek teret adó előírások a minisztérium által felkért szakértők munkáját dicsérik. Szájkosár a sajtónak A törvénykönyvek gyors elfogadása ellen tiltakozó civil szervezetek között szerepelnek a média képviselői is - nem véletlenül. Többen rávilágítottak arra, hogy a Büntetőtörvénykönyv, ha jelenlegi formájában fogadnák el, súlyosan korlátozná a sajtószabadságot, sőt a szólásszabadságot is sértené. Például nem lehetne azt mondani valakiről, hogy lopott, még ha jogerősen elítélték is, csak akkor, ha a „vádló” fel tudná mutatni a szóban forgó bírósági ítéletet. „Rosszabb, mint a kommunizmusban volt” - vonta le a következtetést Diana Hatneanu, a Helsinki Bizottság romániai szervezete, az APADOR-CH képviselője. Brüsszel nem sürget Brüsszel cáfolta azt az érvet, amellyel a kormány - előzőleg pedig, a parlament előtt március kilencedikén felolvasott üzenetében Traian Basescu - a sietséget indokolta. Az Európai Bizottság Mark Gray szóvivő révén azt üzente, hogy jobb a tervezett időpontnál később elfogadni a törvénykönyveket, mint kockáztatni a felszínes jogalkotást. Nagyon fontos a törvények részletekbe menő megvitatása a civil társadalommal és szakmával - hangzik az EB álláspontja. A kormány gondolkodik Noha a nyilatkozatok szintjén a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzi az elhamarkodott törvényalkotást, a valóságban nem áll ki a reális vita mellett. Ez derül ki legalábbis a Btk.-tervezetet elemző bizottság szociáldemokrata alelnökének szavaiból. Florin Iordache, miután leszögezte, hogy „jobb, ha akár három-négy hónappal” tovább tart a vita, abbéli meggyőződését fejezte ki, hogy legkésőbb egy hónapon belül, de a május 15-i határidőig mindenképpen sikerül lezárni a bizottság munkálatait. A testület eddig - két hét leforgása alatt - a tervezet 430 cikkelyéből 185-öt vitatott meg. A kormány egyelőre nem tágít. Bár egymagában sokatmondó, hogy a miniszterelnök hajlandó volt tárgyalni a kérdésről a tiltakozó kampányt indító civilek képviselőivel. A szervezők megfenyegették a kormányt, hogy bírósághoz fordulnak, amiért a kabinet megszegte a döntéshozatal átláthatóságát biztosítani hivatott törvényt. Korábban az igazságügyi miniszter azt válaszolta, a törvénykönyvtervezetek visszavonása nem indokolt, a civil társadalom észrevételei alapján a szükséges módosítások a parlamenti bizottságokban is elvégezhetők. ◄ Victor Alistar, a Transparency International elnöke Fotó: Agerpres