Új Magyar Szó, 2009. augusztus (5. évfolyam, 144-164. szám)
2009-08-03 / 144. szám
21 ÚMSZAKTUÁUS Röviden Antal Árpád konstruktív hozzáállást vár a székelyföldi románok részéről „Nem számítok arra, hogy a Székelyföldön élő románok zászlónkat lobogtatva harcolnak majd a jövőben a régió autonómiájáért, de konstruktív hozzáállást várok részükről” - fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, arra reagálva, hogy a Hargita és Kovászna megyében élő románokat képviselő Civil Fórum ellenakciókat jelentett be az őszi székely nagygyűléshez. Hozzátette: a magyar vezetők feladata lesz a jövőben az is, hogy meggyőzzék a román közösséget azokról az előnyökről, amelyeket ők is élveznének a régió autonómiájának bevezetésével. Pokolgép robbant Irak nyugati részén Legkevesebb hét személy vesztette életét tegnap a nyugat-iraki al-Anbár tartományban lévő Hadísza városában egy gépkocsiba rejtett pokolgép felrobbanása következtében. Kórházi források szerint a sebesültek száma húsz körüli. A városi kórház egyik orvosa az AFP francia hírügynökség tudósítójának elmondta: négy nő és három gyermek holttestét, valamint 17 sebesültet szállítottak be a gyógyintézetbe. A robbanószerkezet egy zsúfolt piactér mellett lépett működésbe, ott, ahol rendszerint rendőrök járőröznek, de vasárnap lévén most egy rendőr sem volt a helyszínen. A detonáció károkat okozott több környező üzlethelyiségben, és tönkretett két autót. A hatóságok szerint a merényletet az al-Kaida terrorhálózat tagjai hajtották végre. Újabb áldozatok Afganisztánban Hét katonát vesztettek a szövetséges erők a hétvégén Afganisztánban; szombaton három amerikai és egy francia, vasárnap pedig újabb három amerikai katona esett el harci cselekményben. A közel nyolc évvel ezelőtt kezdődött háborúban július volt a legrosszabb hónapja a külföldi erőknek: legalább 71 katona vesztette életét, köztük 41 amerikai és 22 brit. Szombaton a három amerikai katonával út menti pokolgép végzett a déli országrészben, egy francia pedig tűzharcban esett el Kabultól északra. Az amerikaiak őrjáraton voltak Kandahár tartományban. Tegnap Kelet-Afganisztánban ért támadás egy amerikai járőrt, miután pokolgép robbant járművük mellett. A tűzharcban három amerikai halt meg. Gazdasági megszorítások Kubában Az elvérzett gazdaság újraélesztésére tett erőfeszítések keretében újabb megszorító intézkedéseket jelentett be Raúl Castro kubai államfő szombaton. A parlament ülésén „egyszerűen fenntarthatatlannak” nevezte az állami kiadások mértékét, és közölte, hogy tüzetesen átvizsgálják majd átszervezik az oktatást és az egészségügyet, a költségcsökkentés céljával. A megszorítások a költségvetési szféra minden más területét is érintik. Felszólította honfitársait, hogy ebben a nehéz helyzetben „takarékoskodjanak, amivel csak tudnak”. „Tökéletlen szocializmusunk feltételei között, saját hiányosságaink miatt, sokszor kettő meg kettő hármat eredményez” - ismerte el Raúl Castro, aki a hiányosságok dacára sem hajlandó a rendszert alapjaiban megváltoztató reformok végrehajtására. Kijelentette, hogy kész bármilyen témáról tárgyalni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, kivéve Kuba politikai és társadalmi berendezkedését. lemondott az iráni elnök tanácsadója Bejelentette lemondását Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egyik fő tanácsadója - közölte tegnap az ISNA hírügynökség. „Lemondok a médiatanácsadói posztról, hogy az elnök egy alkalmas és hatékony személyt választhasson erre a feladatra” - mondta a diákhírügynökségnek Ali Akbar Dzsavanfekr. 2009. augusztus 3., hétfő Lupu kegyeit keresik A kommunistákkal és az ellenzékkel is tárgyalna a moldovai kulcsfigura Hírösszefoglaló_______________ ► A kormányzó kommunista párttal és az európai integrációt pártoló ellenzékkel is tárgyalna az új kormánykoalíció megalakításáról Marian Lupu, a múlt héten megismételt moldovai parlamenti választások után a mérleg nyelvének szerepébe került moldovai Demokratikus Párt vezetője. A politikus egy hétvégi interjúban elmondta, „haladéktalanul” megkezdődnek a tárgyalások az általa vezetett párt és a parlamentbe bejutott három másik ellenzéki párt között. „Abszolút létfontosságúnak” nevezte ugyanakkor, hogy később a jelenleg kormányzó kommunistákkal is megkezdjék a tárgyalásokat. Kijelentette, Moldova ismét válságba jutna, ha nem jönne létre olyan koalíció, amely a parlamentben rendelkezik az államfő megválasztásához szükséges többséggel, vagyis 61 mandátummal. Azért kellett négy hónapon belül megismételni a választásokat a volt szovjet tagköztársaságban, mert az április 5-i voksolás után nem jött létre az alkotmányban előírt többség, ezért nem sikerült megválasztani a nyolc éve hivatalban lévő államelnök, a kommunista párti Vladimir Voronin utódát. Mint hírt adtunk, a szerdai választásokon a kommunisták 48 mandátumot szereztek, a másik négy párt összesen 53-at, vagyis egyik tábornak sincs meg az államfőválasztáshoz elegendő többsége. A kommunista pártnak és a Demokratikus Pártnak együttesen 61 mandátuma van, de Lupu - aki néhány hónapja még magas beosztást töltött be a kommunista pártban, és az elmúlt négy évben parlamenti elnök volt - csütörtökön rádiónyilatkozatban leszögezte: pártja nem lép kétpárti koalícióra a kommunista párttal. ◄ A moldovai választási bizottság által nyilvánosságra hozott adatok még az alkotmánybíróság hitelesítésére várnak Eredmények százszázalékos feldolgozottságnál Százszázalékossá vált Moldovában a választási adatok feldolgozottsága. A központi választási bizottság által nyilvánosságra hozott, ám még az alkotmánybíróság hitelesítésére váró adatok szerint a legerősebb párt a kommunisták pártja maradt; a Moldovai Liberális Demokrata Párt a szavazatok 16,57 százalékát (17 képviselői hely) kapta, a Liberális Párt a voksok 14,68 százalékát (15), míg a Mi Moldovánk pártszövetség a 7,35 százalékát (8). A Demokrata Párt a szavazatok 12,45 százalékát szerezte meg, ami 13 képviselői helyhez elegendő. A négy szervezet összefogása esetén az ellenzékiek 53 mandátumot birtokolnának a 101 fős parlamentben. A kommunista párt továbbra is a legjelentősebb párt maradt a voksok 44,69 százalékával, ez 48 képviselői helyet biztosít számára a törvényhozásban. Lövések egy izraeli melegklubnál Ketten haltak meg egy tel-avivi melegklub ellen szombat este elkövetett fegyveres támadásban, a lövöldözésben tizenegy személy sebesült meg. Az izraeli sajtóban megjelent beszámolók szerint egy fekete ruhás, álarcos férfi automata fegyverből tüzet nyitott fiatalok egy csoportjára a helyi melegközösség központjánál Tel-Aviv belvárosában. Egy fiú és egy lány a helyszínen életét vesztette. A tettes elmenekült. A rendőrök nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre. Sahar Ajalon tel-avivi rendőrfőnök közölte: hírzárlatot rendeltek el a nyomozás menetéről. Egyelőre nem tudni biztosan, mi volt az indítéka a bűncselekménynek, a központot előzőleg nem fenyegették meg - fűzte hozzá a rendőrfőnök A hatóságok elővigyázatosságból elrendelték a melegszervezet helyiségével szomszédos melegbár bezárását, és fokozott óvatosságra intették a többi hasonló intézményt. Jichák Aharonovics belbiztonsági miniszter azt mondta a katonai rádióban, hogy homofób támadásról van szó, és azt ígérte, a rendőrség mindent megtesz azért, hogy kézre kerítse a tettest. Noha a tengerparti, kozmopolita Tel-Avivban élénk a melegközösség élete, a zsidó állam más vidékein nem elfogadott, hogy valaki nyíltan vállalja másságát. Az évenkénti melegfelvonulás ellen Jeruzsálemben többször erőszakba torkollott az ultraortodoxok tiltakozása. Négy éve a meleg büszkeség napján a városban egy ortodox zsidó késsel megsebesítette a melegfelvonulás három résztvevőjét. A támadót 12 évi szabadságvesztéssel büntette a bíróság. ◄ Egy álarcos férfi automata fegyverből tűzet a helyi melegközösség központjánál Tel-Aviv belvárosábanFotó: Agerpres/EPA Szolidaritás a felvidékiekkel MSZ_______________________ ► „Ott leszünk, számíthattok ránk” - mondta Kelemen Hunor államelnökjelölt Nagyváradon a felvidéki magyar küldöttségnek, amely a Bihar Megyei RMDSZ meghívására érkezett a hétvégén a Partiumba, hogy ismertesse az európai közfelháborodást kiváltó szlovák államnyelvtörvényt. Kelemen hangsúlyozta, az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete szolidáris a felvidéki magyarokkal, az RMDSZ képviselői ott lesznek a szeptember 1-jére tervezett tiltakozó nagygyűlésen, Dunaszerdahelyen. A Magyar Koalíció Pártjának politikusai nagyváradi előadásaikban részletesen ismertették a felvidéki magyarság identitását, anyanyelvéhez való jogát súlyosan sértő szlovák államnyelvtörvény előtörténetét. A jogszabályról Kelemen Hunor úgy vélte, bizonyítéka annak, hogyan semmisíthetőek meg egyetlen intézkedéssel a határon túli magyar közösségek hosszú és ádáz küzdelemmel kivívott jogai. „A szlovák nyelvtörvény öt- vagy akár tízéves visszalépést jelent a kisebbségi jogok és a békés együttélés terén” - állapította meg az RMDSZ államelnökjelöltje. „A magyar nemzetnek egységesen kell fellépnie a szlovákiai nyelvtörvény bevezetése ellen, mert a jogszabály veszélyes precedenst teremt az EU tagállamaiban élő nemzeti kisebbségek joggyakorlása tekintetében” - hangsúlyozta Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is, aki szintén részt vett Nagyváradon, a Bihar megyei RMDSZ választmányi ülésén. ◄