Új Magyar Szó, 2009. október (5. évfolyam, 187-208. szám)
2009-10-01 / 187. szám
THATTER is , mi Lro I 2009. október 1., csütörtök Moldova: kis ország, nagy gondok Interjú Mihai Ghimpuval, a chişinăui parlament elnökével és Marian Lupu várható államfőjelölttel Az újabb előrehozott választás katasztrofális hatással lenne Moldova számára - véli Marian Lupu, a moldovai Demokrata Párt elnöke, a kommunistaellenes koalíció államelnökjelöltje. Lupu és az új chişinăui parlament elnöke - jelenlegi ügyvezető államfő Mihai Ghimpu az Új Magyar Szónak a moldovai fővárosban adott párhuzamos interjút. Salamon Márton László, Chişinău a*Új Magyar Szó: Ghimpu úr, Lupu úr, az önök pártjai által támogatott Vlad Filatkabinet öt prioritást határozott meg kormányprogramjában, köztük az EU-integrációt, a gazdasági hanyatlás megállítását, az életszínvonal emelését, a növekedési ütem helyreállítását és a szakadár Dnyeszter-melléki terület helyzetének rendezését. Ha csak egyetlenegyet kellene megnevezni, melyiket tartanák önök Moldova legégetőbb problémájának? Mihai Ghimpu: A legnehezebb probléma, amellyel az új kormánynak szembesülnie kell, a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek kifizetése. Az kommunista kormány roszszul vezette az országot, úgy tett, mintha a gazdasági válság nem is érintené Moldovát. A kommunista kormány többek közt olyan felelőtlen ígéretet tett, miszerint október elsejétől húsz százalékkal növeli a béreket, anélkül, hogy erre meglett volna a gazdasági fedezete. P“ Marian Lupu: Moldova legfontosabb prioritása az európai uniós csatlakozás, amihez azonban elsősorban belső, strukturális változásokkon kell átesnie az országoknak. A külpolitikánkat illetően: láthatóvá kell ternünk országunkat a világban, Európában. Moldova igen kicsi állam, két nagy szomszédja, Románia és Ukrajna árnyékában. El kell érnünk, hogy Moldova egyre inkább jelen legyen a nemzetközi téren, egyre többet beszéljenek rólunk. Része vagyunk az EU Keleti Partnerség programjának, ugyanakkor tagja vagyunk a Független Államok Közösségének, de a jelenlegi helyzetből tovább kell lépnünk. Nehéz lesz, hiszen Moldova túlságosan kis ország ahhoz, hogy érdeklődést váltson ki a nagy piacokat kereső EU-ban, de meg kell tennünk mindent azért, hogy Brüsszel megértse, mekkora problémát jelent a moldovai polgárok számára a szabad közlekedést megakadályozó vízumkötelezettség. Jelenleg állampolgárainknak szinte minden problémáért Bukarestben székelő nagykövetségekre kell utazniuk, viszont mióta Románia EU-tagország, az odautazáshoz szintén szükséges a vízum. ► ÚMSZ: Vlad Filat kormányfő a napokban egy televíziós beszélgetőműsorban arról beszélt, hogy az új kormány felgöngyölíti majd a kommunista vezetők korrupciós ügyeit, és személyesen Vladimir Voronin volt elnök és családja üzleti kapcsolatait. Ez is a prioritások között van tehát? ► m. L.: Az új kormánynak nem lehet első számú célja megbüntetni a korábbi vezetőket. Az európai útra való lépéssel együtt meg kell találnunk a jogállam kiépítésének eszközeit, és mindennek, amit mi teszünk majd, ennek szellemében kell megtörténnie. ► m G.:Egy olyan szegény államban, amilyenné Moldovát tette a kommunista vezetés, a lakosság számára legfontosabb a mindennapi betevő falat megszerzése. Ugyanakkor egy szegény országban nem meglepő, hogy a közalkalmazottak engednek a kísértésnek, és megdézsmálni igyekeznek a közpénzt, ha alkalmuk van rá. Elsősorban arra kell tehát törekednünk, hogy emeljük a moldovai polgárok életszínvonalát, ami a korrupció csökkentéséhez is vezet majd. ► ÚMSZ: Értsük úgy, a koalíción belül nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy számon kell-e kérni Voroninékon a kommunista hatalom visszaéléseit? És ha már számonkérésről beszélünk, az április 7-i, halálos áldozatokat is követelő karhatalmi fellépésért lesz felelősségrevonás? ► m. G.: Ön félreértett bennünket. Filat miniszterelnök úrral egyetemben mindanynyian azon a véleményen vagyunk, hogy Moldovában a törvényességnek kell uralkodnia, és mindenkinek egyformán felelnie kell a törvény előtt a tetteiért. Mi azt garantáljuk, hogy nem a politikai leszámolás szándéka vezérel majd, hanem a jogállamiság megteremtéséé. ► m. L.: Ami az április 7-i eseményeket illeti, ki kell vizsgálnunk nagyon tüzetesen, mi történt akkor. Ennek érdekében különleges parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását javasoljuk, amelyben részt vegyenek az összes pártok képviselői, a civil társadalom képviselői, hazai és nemzetközi szakértők. A moldovai társadalomnak meg kell ismernie az igazat. De ami eddig volt - mindenféle vádaskodások, igazi bizonyítékok nélkül... nos, így nem mehet tovább. Akik bizonyíthatóan vétkesek, azokat meg kell büntetni. De emlékeztetném önt a romániai forradalomra. Arra, hogy 1989, a forradalom óta, húsz éve senkiről sem tudták bebizonyítani önöknél, Romániában, hogy bűnös. Nem várható el tehát, hogy nálunk Moldovában sokkal könnyebb legyen fényt deríteni a történtekre. ► ÚMSZ: Transznisztriával kapcsolatban milyen megoldást látnak? ► m. L.: Az új parlamenti többséget alkotó pártok egyetértenek abban, hogy az egyetlen út a békés út. Határozottan elutasítunk bármiféle katonai megoldást, és azt reméljük, hogy az Európai Unió növekvő szerepet fog majd játszani ennek a konfliktusnak a rendezésében. ►AT. G.: Meg vagyunk győződve, hogy amíg ott katonai erők vannak jelen, akár békefenntartói minőségben is, nem léphetünk előre. A rendezés első számú feltétele tehát meglátásunk szerint a térség teljes demilitarizálása. ► ÚMSZ: Lupu úr, ön várhatóan a koalíció elnökjelöltje lesz. Megválasztásához azonban hiányzik nyolc szavazat, amit csalás a kommunisták táborából szerezhet meg. ► m. L.: Valóban, hiányzik nyolc szavazatunk, de nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy meglegyenek ezek a szavazatok. Én úgy gondolom, egy újabb előrehozott választás katasztrofális hatással lenne Moldova számára, súlyosbítva a politikai és gazdasági válságot. A koalíció nem akarja, hogy erre sor kerüljön, ezért valamennyi parlamenti párttal párbeszédet folytatunk egy kompromiszszumos megoldás érdekében. Marian Lupu valószínűsíthetően a koalíció államelnökjelöltje lesz. Mihai Ghimpu az új parlament elnöke Millenniumi évzáró Gyulafehérváron Véget ért tegnap a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából meghirdetett millenniumi év. A főegyházmegye tegnapi sajtóközleménye szerint több mint 12 ezer zarándok érkezett a millenniumi évet záró gyulafehérvári ünnepségre. A Szent Mihályszékesegyházban bemutatott hálaadó szentmisét Franc Rodé bíboros, XVI. Benedek pápa küldötte, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának prefektusa celebrálta. Jelen volt Erdő Péter esztergom-budapesti érsek és Friedrich Wetter, a münchenfreisingi egyházmegye érseke, valamint Teodor Paleologu román kulturális és vallásügyi miniszter is. Jakubinyi György érsek köszöntötte az egyházi méltóságokat, Tamás József segédpüspök felolvasta XVI. Benedek pápa levelét. Tolmácsolták Traian Basescu román államfő üzenetét, amelyben köszönetet mond a Gyulafehérvári Főegyházmegyének a vallási, szociális és kulturális téren tett erőfeszítéseiért. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta Sólyom László magyar köztársasági elnök üdvözletét. Franc Rodé bíboros szentbeszédében így fogalmazott: „A ti egyházmegyétek nagyon régi. Gyökerei visszanyúlnak az 1009. évre, amikor Szent István, Magyarország első királya tíz egyházmegyét alapított, letette az Erdélyi Egyházmegye alapjait is. Ez a helyi egyház, hála a Szentlélek oltalmának, fennmaradt a váltakozó és súlyos történelmi megpróbáltatások és viszontagságok közepette is.” A millenniumi évet 2008. szeptember 13-án nyitották meg Csíksomlyón és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a gyulafehérvári főegyházmegye védőszentjének ünnepén zárták. Az esztendő során számos hitéleti és kulturális rendezvényen vehettek részt a hívek. Kiemelkedő esemény volt februárban a kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott Márton Áron-emlékünnepség, amelyen megemlékeztek a vértanú püspökről. Mivel a millenniumi év egyben Jakab Antal püspök születésének 100. évfordulójával is egybeesett, tiszteletére nagyszabású rendezvényeket tartottak. A millenniumi év során a gyulafehérvári székesegyházat, az egyházmegye központját zarándokcsoportok keresték fel. Tavaly októberben indult útjára a csíksomlyói ferencesek és a Jakab Antal Tanulmányi Ház szervezésében a csíksomlyói zarándok hétvége. A kulturális és tudományos jellegű programok között az egyik legfontosabb volt, hogy a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Teológiai Fakultásának szervezésében novemberben Teológiai Napokat tartottak Gyulafehérváron. A gyulafehérvári székesegyház restaurált déli tornyának és a Lászóikápolnának az átadását (2009. május) nemzetközi konferencia előzte meg, amelyen történészek, építészek, régészek és restaurátorok osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal a helyreállítási munkálatokkal kapcsolatosan. Ugyancsak a székesegyházhoz kötődik az a képkiállítás, amely a székesegyház értékeit mutatta be fényképeken. Millenniumi kiállítás nyílt az érseki palota külön e célra felújított szárnyában, a látogatók a főegyházmegye egyháztörténeti és egyházművészeti értékeiből láthattak válogatást. Ez a kiállítás november végéig tekinthető meg.A főegyházmegyében zajló szociális-karitatív munkát helyezte előtérbe az a szociális konferencia, amelyet a Gyulafehérvári Caritas szervezett szeptemberben Csíksomlyón. A gyulafehérvári székesegyház számos koncertnek is helyet adott. Minden főesperesi kerületben ifjúsági találkozókat szerveztek, amelyek során a fiatalok jobban megismerhették egyházmegyéjük múltját. A ifjúságot szólították meg a Mustármag közösség által szervezett, evangelizációs koncertek is. A Pünkösdi Ifjúsági Találkozó és a hagyományos Csíksomlyói Ifjúság Találkozó szintén az egyházmegye ezer événekjgyében zajlott. ◄ Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek fotó: archív