Új Magyar Szó, 2009. november (5. évfolyam, 209-228. szám)

2009-11-02 / 209. szám

2009. november 2., hétfő I Célkeresők országa Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje Marosvásárhelyen kampány­olt­ Antal Erika ► Elégedett az egy hete megkez­dett kampánnyal Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökje­löltje, aki céljai közt a romániai magyarság nemzeti önazonossá­gának megőrzése mellett a romá­niai társadalmi átalakításokat is zászlajára tűzte. Az államelnökjelölt a hétvégén Marosvásárhelyen is járt, ahol ta­lálkozott az újságírókkal, elláto­gatott a Maros megyei ipari park­ba, részt vett a Maros Művész­­együttes székházában szervezett kampányrendezvényen, majd es­te a fiatalokkal a Jazz & Blues Klubban folytatott kötetlen be­szélgetést. „Voltunk Olténiában, Moldvában és a Székelyföldön, rengeteg emberrel találkoztunk, és a kampánykaravánunkat min­denhol jól fogadták” - foglalta össze tömören az egyhetes ta­pasztalatot Kelemen Hunor, aki Vásárhelyen is elmondta: két üzenetcsoporttal lép a választók elé. Az első a romániai magyar­ság identitását érinti. Kelemen kollektív és nyelvi jogokat, az ön­­rendelkezés gyakorlását, a kultu­rális és területi autonómiát, illet­ve a történelmi régiók megerősí­tését szeretné megvalósítani, va­gyis mindazt, amit a román ál­lam 1918-ban megígért a ma­gyarságnak, és ami a románokra nézve nem sértő, jogaik gyakor­lásában nem korlátozó. A máso­dik üzenetcsoport a társadalmi átalakuláshoz kapcsolódik. „Mintha nem lennének közös céljai a román társadalomnak, holott a közös célra nagy szükség van, ezért úgy gondolom, a gyen­ge államot újra kell építeni, az al­kotmányt újra kell gondolni” - hangsúlyozta Kelemen, hozzáté­ve, meggyőződése, hogy ameny­­nyiben nem lesz egy alapos re­form, Románia elszegényedik. Ennek elkerülése végett az RMDSZ­ államelnökjelöltje úgy véli, a gazdasági válság enyhíté­sét szolgáló programokra van szükség, az államnak a polgár válláról le kellene vennie a terhe­ket, csökkentenie az adókat, hogy kevesebbet, de többen fizes­senek, ami egy folyamatos bevé­telt jelentene az ország számára. „A román politika egyik rákfené­je, hogy 20 év alatt sokkal többet ígért, mint amennyit képes volt megvalósítani” - mondta Kele­men Hunor. Frunda György szenátor sze­rint Kelemen Hunor az egyetlen az államelnökjelöltek közül, aki Romániának a krízisből való kiló- Antonescu: Oprescu bejuthat a második fordulóba Bár Crin Antonescu liberális elnökjelölt csak dicsérő szavakkal illette ellenjelöltjét, Sorin Oprescu bukaresti főpolgármestert, el­utasította azt a feltevést, hogy kettejük között titkos egyezség lenne arra vonatkozóan, hogy Oprescu visszalépne a javára már az első forduló előtt. „Oprescut továbbra is az egyik esélyesnek tartom arra, hogy bejusson a második fordulóba. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy nem csupán Traian Basescut kell legyőznünk, hanem minden olyan jelöltet, aki a jelenlegi ál­lamfő által meghonosított rendszert akarja továbbmenteni, ezért egyaránt meg kell szabadulnunk Basescutól és Geoanától ” - fej­tette ki Antonescu. halálát, ugyanakkor a magyarság gondjait is magára vállalta. Bor­bély László parlamenti képviselő szerint mostanra a román többség is meggyőződhetett arról, hogy a magyarok is lehetnek miniszterek, megfelelően tudják képviselni a románok érdekeit is, és miért ne, az sem elképzelhetetlen, hogy Ro­mániának magyar államelnöke le­gyen. Kerekes Károly képviselő Kelement, mint a fiatal generáció képviselőjét méltatta, aki tudja, hogy mit akar, milyen célokat kell megvalósítani, melyek a legsürge­tőbb kérdések Romániában. ◄ Az RMDSZ Maros megyei „nehézfiúinak” jelenlétében ismertette Kelemen Hunor programja részleteit A szerző felvétele mn­er-t í­f­j • Tőkés védi az EMI-seket UMSZ­ P Tőkés László nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a ro­mán hatóságok nemrégiben meg­akadályozták az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szerve­zetének nagyszalontai tüntetését Ivan Gasparovic szlovák államel­nök látogatásakor. A romániai magyar európai parlamenti képvi­selő, az EMNT elnöke emlékezte­tett: a fiatalok akkor szerettek vol­na transzparenseikkel megjelenni, amikor Gasparovic a hajdúváros tiszteletbeli szlovák konzulátusán tett látogatást. Tőkés szerint el­lentmondásos, hogy míg a romá­niai szlovákok anyanyelvükön kö­szönthették Gasparovicot, aki - szintén - szlovákul köszönte meg a fogadást, addig a felvidéki ma­gyarokat pénzbírsággal sújtják az anyanyelvük használata miatt. Er­re akarták felhívni a közvélemény figyelmét az EMI-s fiatalok, amit megakadályoztak a rendőrök. „Egész Európában élhetünk a sza­bad véleménynyilvánítás jogával, kivéve Romániát” – szögezte le Tőkés, emlékeztetve, a fiatalokat valamiféle közúti baleset kapcsán vitték be, a rendőrségen egy szót sem ejtett senki Gasparovic láto­gatásáról. ◄ Kilátástalan Croitoru helyzete M. A. Zs. ► Lucian Croitoru kijelölt mi­niszterelnök várhatóan nem módosít csapatán a holnapután sorra kerülő plenáris szavazat előtt, annak ellenére, hogy a mi­niszterjelöltek többsége - két ki­vétellel - nem kapták meg az il­letékes szakbizottságok szavaza­tát. Egyik „megbuktatottként” Sulfina Barbu úgy vélte, hogy a bizottságok nem a jelöltek képes­ségei alapján szavaztak, ugyanis az ellenzéki koalíció pártjai rá­erőltették honatyáikra „politikai játszmáikat”. Hozzátette: elkép­zelhető, hogy a szerdai plenáris szavazáson más lesz a végered­mény. Ezzel szemben a Croitoru-csa­­pat bukásával számolt Traian Basescu államfő, amikor kifejtet­te, nem veti el annak a lehetősé­gét, hogy egy újabb személyt je­löljön kormányfőnek. „Nehezen tudnám megmagyarázni, hogy miért hagyom az országot kor­mány nélkül november első nap­jaitól december 21-ig (az új ál­lamfő beiktatásának dátuma - szerk. megj.) különösképpen úgy, hogy gondjaink vannak a Nem­zetközi Valutaalappal (IMF)” - mondta az elnök. Hozzátette: megtehetné, hogy az elnökvá­lasztások győztesére hagyja a kormányfő kinevezésének fele­lősségét, de ebben az esetben al­kotmányossági szempontból nem járna el helyesen. Basescu szerint a „Grivco-többségnek” (Dan Voiculescu cégének hely­színén egyeztek meg az ellenzéki pártok Klaus Johannis támogatá­sáról - szerk. megj.) tett enged­ménynek számít Lucian Croitoru jelölése, ugyanis az el­lenzékiek független miniszterel­nököt szerettek volna. „Nem te­hettem meg, hogy a nyugalom érdekében mandátumom végén olyan kompromisszumot kössek, amellyel nem értek egyet” - ma­gyarázta Croitoru kinevezésének hátterét az államfő. Előrehozott választásokkal fenyegetőzik Basescu Basescu előrehozott választá­sokkal fenyegette meg a pártokat, amennyiben nem jutnak egyez­ségre a kormányalakítást illetően. „Nagyon rosszkor jönne most, ha kénytelenek lennénk előrehozott választásokat tartani, viszont a politikai válság feloldása érdeké­ben nem lehet nem gondolni erre a lehetőségre is” - fejtette ki az elnök. Hozzátette: a parlament feloszlatása is egy eszköz csupán a politikai válság rendezésére. Az államfő „tanácsot” is adott a pár­toknak a jövendő kormánykoalí­ció felállítása kapcsán. „Megol­dást kell találni a parlamenti több­ség biztosítása érdekében, ami konkrét kormányzati felelősség­­vállalással vagy protokollalapú parlamenti támogatással valósul­hat meg. Jelenleg nem tudom megmondani, hogy melyik célra­vezetőbb, ugyanis a PD-L mind­kettőt megpróbálta, de sikertele­nül” - mondta el Basescu. Új egyeztetés az elnökkel? Az IMF-fel kötött hitelszerző­dés folytatásához feltétlenül szük­séges egy olyan kormány beiktatá­sa, amely felelősséget vállal a jövő évi költségvetés összeállításáért - fejtette ki Crin Antonescu liberális elnök, hozzátéve: kérni fogja az államfőt, hogy újból egyeztessen a pártokkal a miniszterelnök sze­mélyét illetően. „A jelenlegi kilá­tástalan helyzet egyedül az elnök műve, aki keresztbe tesz az egyet­len politikailag kivitelezhető meg­oldásnak. Két hete lenne már kor­mánya az országnak, amely tár­gyalhatott volna az IMF-küldött­­séggel és elkészíthette volna a költségvetés-tervezetet” - mondta el A­ntonescu. ◄ is, aktuális 13 Hangosbeszélő és hangfogó Az eltelt húsz év legször­nyűbb eredménye, hogy be­lefásultunk. Nemhogy jövő­reményünk deficites, de az elemi érdeklődésünket is elveszítettük. Vagy egye­nesen reagálási, netán vé­­dekezési képességünket a jogainkra, szabadsá­gunkra és méltóságunk­ra törő agressziók ellen? A múlt héten az államfő hangosbeszélőn nyugtatta meg az állattartó gazdákat, az ar­cukba lihegve és köhögve, hogy szerez nekik pénzt. (Közben csendes taps és bégetés.) Ide jutott a forradalom legfontosabb kelléke, az Egyetem tér főszereplője, a hangosbeszélő! Ezzel szemben felértékelődött a hangfogó. Szó sem érkezik a Palotából a kínos ügyeket övező szóbeszédre. Ahol az embereknek az ezernyi félnivaló mellett - válság, a pénz romlása, munka­­nélküliség, morális fertő, az új influenza ví­rusa - az első vezető elleni súlyos panaszok (a terroristákkal való alku, valamint a fegyverkereskedelemben és korrupcióban való családi érdekeltség gyanúja) miatt is szoronganiuk kell, ott érthető az elkesere­dés, a tanácstalanság. Másfelől, ahol félelem van, ott nincs demok­­rácia. Ahol pedig stratégiát építenek a féle­lemre, s még az is kilátásba helyeződik, hogy amitől valaki fél, attól nem szabadul­­az a zsarnokság előszobája. A félelem jegyében született az államelnök referendumjavaslata is a parlament lecsök­kentésére. Saját félelme és a politikai ellenfe­lek megfélemlítése jegyében. Traian Basescu a törvényhozás örökös gyalázásával (mintha csak ott nem törvényesen, az alkotmány szellemében dolgoznának a nép által megvá­lasztott képviselők, hanem valamiféle bűn­­szövetkezet konspirálna) és a referendum ön­érdekű kiírásával ismét megsértette az ál­lamhatalmi ágak önállóságának, független­ségének elvét, s mindezzel jogtalan előnyre akart szert tenni a választók körében jelölt­társaival szemben. Nem elegen fogták fel en­nek a perverz politikai gesztusnak a borzal­masságát. Végre a múlt héten jelentkezett négy ismert, megbecsült civil szervezet, a ha­zai demokrácia ébrentartói, hogy valami­képpen töröltessék el ez a világ szégyene. A populista otrombaság, ami ellen a politiku­sok sem mernek tiltakozni félelmükben, hi­szen a parlament végletes leredukálása túl népszerű gondolat (a felfüggesztéssel is hogy megjárták). Csakhogy ahol a politikusok is félnek, ott aztán végképp lőttek a demokráci­ának. És ott nem csak a képviselők fizetését spórolják majd meg, hanem a szabadságun­kat és a jogállamiságot is. Egy dologban mégis van igaza Traian Basescunak: az államot meg kell reformálni. Csakhogy nem karikatúraszerűen és félelmet keltően, ahogyan az önös érdekei diktálják, hanem koherensen és egyensúlyra törekvően. Igen, pont úgy, ahogyan az Kelemen Hunor nagy ívű választási programjában szerepel. Ágoston Hugó Román lapszemle Közel háromezer-ötszáz állampolgár ré­szesül négy nyugdíjban, köszönhetően annak, hogy az alkalmazottak betársul­hatnak több választható magánnyug­díjalapba - derül ki a magánnyugdíjak rendszerét felügyelő bizottság adatai­ból. (Evenimentul zilei) ► Két elárvult medvebocsot szállítottak be a Bucegi­­hegységből a Hargita megyei medvere­zervátumba. A magukra hagyott hóna­pos állatok nem élték volna túl a téli hó­napokat. (Evenimentul zilei) ► Leesett az első hó a Retyezát-hegységben, az Őrség-/ Straja- és a Parány-síterepeken. Több mint kétszáz turista érkezett már a hétvégére a Déli-Kárpátok húsz centi­­méteres hóréteggel borított pályáira. A hegyimentők szerint ideálisak a körül­mények. (Adevărul)

Next