Új Magyar Szó, 2010. január (6. évfolyam, 1-20. szám)
2010-01-04 / 1. szám
Röviden ketten indulnak Olteanu helyéért Ötvenezer eurót szán választási kampányára Honorius Prigoană, a „szemetesmogul”. Silviu Prigoană képviselő-üzletember fia a főváros első kerületében üresen maradt egyik képviselői helyre pályázik. Ellenfele a liberális Radu Stroe lesz, ugyanis a bukaresti választási iroda tegnap csak a kettejük indulását hagyta jóvá, a zöldi párti Remus Cernea kérését arra hivatkozva utasította vissza, hogy alakulata nem rendelkezik parlamenti mandátummal. „Saját magam pénzelem a kampányomat, s úgy vélem, hogy ötvenezer euró elégséges lesz” - jelentette be a 23 éves politikus, akinek indítását a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) színeiben sokan az apja befolyásának tudják be. A Román Nemzeti Bank kormányzó-helyettesi tisztségébe távozó Bogdan Olteanu képviselői helyének elfoglalására január 17- én tartanak választást. Washington nem fogadja el az iráni ultimátumot Az Egyesült Államok nem fogadja el Irán ultimátumát a nukleáris fűtőanyag ügyében - közölte Mike Hammer, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője szombaton. Néhány órával korábban Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter bejelentette, hogy országa maga fog előállítani nukleáris fűtőanyagot, ha nem sikerül január végéig megállapodni a Nyugattal ebben az ügyben. A nyugati országoknak el kell dönteniük, hogy hajlandóak-e eladni Teheránnak, vagy gyengén dúsított urániumért elcserélni a fűtőanyagot - mondta Mottaki az állami televízióban, hozzátéve, hogy ezt „ultimátumnak” tekinthetik. „Egy hónapjuk van, hogy döntsenek, máskülönben Teherán maga fogja a szükséges szintre, 20 százalékosra dúsítani uránkészletét” - közölte. Az amerikai harcoló csapatok szeptemberig kivonulnak Irakból Az Irakban állomásozó amerikai haderő parancsnoka arra számít, hogy az iraki parlamenti választások elhalasztása nem lassítja le a harcoló csapatok kivonását, a katonák a terveknek megfelelően augusztus végéig hazatérnek. Ray Odierno tábornok az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az általa kidolgozott menetrend nagyon rugalmas, már elkészítésekor számított a választás időpontjának eltolódására. Irakban jelenleg mintegy 115 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. Az idén január 16-ról március 7-re halasztott választásig mintegy 15 ezer fő hagyja el az országot, majd az események fényében dönt arról a tábornok, hogy a terveknek megfelelően folytatódhat-e a csapatkivonás. Elutasították Fujimori fellebbezését Egyhangúlag megerősítette tegnap a perui legfelsőbb bíróság az ország volt elnökére, Alberto Fujimorira korábban kiszabott 25 év börtönbüntetést megállapító ítéletét, közölték helyi bírósági illetékesek. A 71 éves Fujimori védőügyvédje még novemberben kérte, hogy a legfelsőbb bíróság vizsgálja felül az ítéletet, és azt is kérvényezte, hogy ne büntessék Fujimorit az emberi jogok megsértése miatt. Bírósági dolgozók szerint azonban az előterjesztett tíz bizonyíték egyike sem állta meg a helyét. Alberto Fujimorit 2007. szeptemberében adták ki a chilei hatóságok Perunak, azóta több ügyben is bűnösnek találták. Először hatalmával való visszaélésért 2007-ben ítélték hat év börtönre. Ezt idén áprilisban 25 évvel megtoldották, mert a bíróság bizonyítottnak látta, hogy Fujimori gyilkosságokat és emberrablásokat rendelt meg a belbiztonsági erőktől. Júliusban pedig további hét és fél évet kapott csaknem hárommilliárd forintnak megfelelő állami vagyon elsikkasztásáért. Jemen az új terroristafészek Hírösszefoglaló_______________ Erősíti közös fellépését az Egyesült Államok és Nagy- Britannia, hogy szembeszálljon a Jemenből és Szomáliából kiinduló terrorista fenyegetettséggel. Miután karácsonykor egy nigériai fiatalember megpróbált felrobbantani egy amerikai utasszállító repülőgépet. Barack Obama amerikai elnök és Gordon Brown brit kormányfő több alkalommal is tárgyalt telefonon a szükséges intézkedésekről. A brit miniszterelnöki hivatal tegnap kiadott közleménye szerint Obama és Brown megállapodott abban, hogy finanszírozza egy terrorelhárító rendőrségi egység felállítását Jemenben. Döntöttek arról is, hogy nagyobb támogatást nyújtanak a jemeni parti őrségnek, amely reménytelen küzdelmet vív a Szomália és Jemen vizein hajók tucatjait elrabló kalózokkal. A két politikus egyetértett abban, hogy a jelenleginél nagyobb és hatékonyabb békefenntartó erőre van szükség Szomáliában, így az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogatni fogják a Szomáliai miniszterelnök vonatkozó javaslatát. Barack Obama szombaton nyíltan az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetet vádolta meg azzal, hogy merényletet kísérelt meg a Delta-Northwest amerikai légitársaság Amszterdamból Detroitba tartó járata ellen. Ugyanis az al-Kaida arab-félszigeti szárnya képezte ki és fegyverezte fel a nigériai támadót. A merényletkísérlet után őrizetbe vett 23 éves Umar Farouk Abdulmutallah augusztus eleje és december eleje között Jemenben tartózkodott, és állítólag ott szerezte be a robbanóanyagokat. John Brennan, Barack Obama elnök terrorizmusellenes főtanácsadója tegnap közölte: az al- Kaida bizonyos jelek szerint terrorista merényletre készül a jemeni fővárosban, esetleg az ottani amerikai nagykövetség ellen. Brennan az „aktív al-Kaida fenyegetéssel” indokolta az amerikai diplomáciai képviselet aznapi bezárását Szanaában. Az Egyesült Államok eltökélt, hogy megsemmisítse az al-Kaidát, legyen az akár Pakisztánban, Afganisztánban vagy Jemenben - szögezte le. ◄ Megtámadták a karikaturistát Hírösszefoglaló_______________ ► Egy szélsőséges iszlamista szervezettel és az al- Kaidával is kapcsolatot tartó szomáliait lőttek meg rendőrök péntek este a nyugat-dániai Aarhusban, miközben a férfi be akart hatolni a Mohamed prófétáról készült karikatúrák egyik szerzőjének a házába - közölte a helyi rendőrség. A támadónak agreszszív szándékai voltak, egy kés és egy balta volt nála. Őrizetbe vették, később pedig vádat emeltek ellene kettős gyilkossági kísérlet miatt. A dán hírszerzés adatai szerint a 28 éves férfi kapcsolatban áll egy Szomáliai szélsőséges iszlamista szervezettel, az al- Shebabbal és az Oszama bin Laden vezette nemzetközi terrorhálózat kelet-afrikai szárnyának vezetői köreivel. Az al-Shebab szóvivője szombaton egy mogadishui sajtóértekezleten méltatta is a támadót. „Üdvözöljük ezt az akciót, melynek során egy Szomáliai muzulmán fiú rátámadt a Mohamed prófétát megsértő ördögre” - mondta. A rendőrségi közlés előtt nem sokkal médiajelentések számoltak be arról, hogy a négy éve a dán sajtóban megjelent 12 karikatúra egyik alkotójának, Kurt Westergaardnak az otthonába próbált meg behatolni egy férfi. Westergaard egyébként a Jyllands-Posten dán napilap internetes honlapján szombaton azt mondta: a támadó egészen közel járt ahhoz, hogy sikerüljön tette. A bejárati ajtó üvegtábláját betörő, s így a házba bejutó Szomáliai férfi - aki csak törte a dán nyelvet - a „bosszú” és a „vér” szavakat kiabálta, s Westergaard csak annak köszönheti életét, hogy idejében beszaladt a lakásban kialakított, a betörőktől védő „pánikszobába”, s hívta a rendőrséget. ◄ Merényletektől tartanak: tegnaptól fegyveresek őrzik Jemen fővárosában, Szanaában a közintézményeket Fotó: Agerpres Műkincsrablásokkal búcsúzott a tavalyi év Gyulay Zoltán________________ A tavalyi év utolsó napján több mint 31 millió euró (mintegy 130 millió 820 ezer lej) értékben loptak el festményeket Franciaországban. Az alkotók közt van Edgar Degas, Pablo Picasso és Henri Rousseau. A marseille-i Cantinimúzeum őre szilveszter napján fedezte föl, hogy eltűnt a francia impresszionisták nagy alakjának számító Edgar Degas A kóristák (Les choristes) című alkotása. A 30 millió euróra értékelt képet a párizsi Musée d’Orsay adta kölcsön; a kiállítás a kikötőváros kellős közepén október 6-án nyílt meg, és tegnap zárult. A zárlatot február elejére az olaszországi Roveretóba, júniusra pedig a kanadai Torontóba várják. A bűncselekmény elkövetésével kezdetben az eltűnést jelentő őrt gyanúsították, de kihallgatása után bizonyítékok hiányában pénteken szabadon engedték. Ugyancsak az év utolsó napján törtek be egy dél-franciaországi magángyűjtő otthonába is, s miközben a tulajdonos Svédországban üdült, mintegy 1 millió euró összértékben csaknem 30 Picasso- és Rousseaufestményt tulajdonítottak el. A szakértők megegyeznek abban, hogy a műkincsrablásnál csak a kábítószer- és az emberkereskedelem jövedelmezőbb. Évente körülbelül 4,2 milliárd euró (18 milliárd lej) értékben lopnak el műtárgyakat - alapvetően Itáliában és Franciaországban -, és csak a töredékük kerül elő ismét. Ha mindezt „napi teljesítményre” számítjuk át, az évente több mint 8 ezer eltulajdonított alkotás körülbelül 11 millió eurót (46 és fél millió lejt) tesz ki. Minden idők legnagyobb rablását bő két esztendeje, 2008 februárjában követték el: a zürichi Bührle-gyűjteményből vitték el Cézanne, Degas, Monet és Van Gogh egy-egy alkotását; a négy festmény összértékét 112 millió euróra (körülbelül 480 millió lejre) becsülik. A legtöbb rablás Olaszországban történik (évente 27 ezer, azaz napi 74 tárgy); a rangsorban Franciaország (6 ezer/16) és Németország (1165/6), továbbá Lengyelország és Oroszország következik. A rablók előszeretettel utaznak festményekre és szobrokra, mindenekelőtt vallási tárgyúakra. ◄ www.mas2bl.ro , 2010. január 4., hétfő Traian Băsescu: a CSAT-nak kell döntenie Verespatakról ÚMSZ A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) dönt majd a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról - jelentette ki Traian Băsescu államfő. Az elnök a múlt év utolsó napjaiban, egy televíziós műsorban kérdésre válaszolva kifejtette: a verespataki beruházás a CSAT asztalára kerül, amely a szakértői vélemények alapján dönt. Határidőt azonban az államfő nem közölt. Hangsúlyozta: nem ő személyesen fog határozni, hanem a nemzetbiztonsági tanács dönti el, mi lesz a beruházás sorsa. Ugyanakkor jelezte: a szakértői vélemények még nem készültek el. Mint ismert, a decemberben újraválasztott államfő az elnökválasztási kampányban nem kívánt véleményt nyilvánítani a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról. Közölte, hogy francia szakértők állásfoglalására vár, amely alapján meg lehet hozni majd a végső döntést. Mint ismert, az új román kormány programjába befoglalta, hogy „újraértékelik” a verespataki aranybánya-beruházást. Emil Boc miniszterelnök ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre korábban kifejtette: minden olyan román és külföldi szakértői véleményt figyelembe vesznek, amelyet a törvény előír. A jelenlegi kormánykoalíciónak tagja az RMDSZ is, amelynek elnöke, Markó Béla, lapunknak korábban azt nyyatkozta: álláspontjuk továbbra sem változott a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházással kapcsolatban, így ellenzik a projektet. Markó felidézte, hogy az RMDSZ-ben is voltak véleménykülönbségek a projekt hasznosságát illetően, ugyanis a magyar szervezet gazdasági szakemberei inkább a beruházást pártolták volna, mások viszont környezetpárti álláspontra helyezkedtek. Rámutatott: végül a környezetvédelmi szempont győzött az RMDSZ-ben, és álláspontjuk továbbra is változatlan. Verespatakon a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat akarja megnyitni Európa legnagyobb külszíni bányáját 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelésére. A román hatóságok 2007-ben felfüggesztették a beruházási terv környezeti hatástanulmányának engedélyezési folyamatát. ◄