Új Magyar Szó, 2010. január (6. évfolyam, 1-20. szám)
2010-01-04 / 1. szám
THATTER Nicolae Ceauşescu ígérete: kommunista Kánaán Romániában Alig hét hónappal a Ceauşescu-féle diktatúra összeomlása előtt, 1989. június elején, a Román Kommunista Párt XIV. Kongresszusa, az ötéves tervek távlatán jóval túllépve, kidolgozta Románia 2010-ig szóló fejlesztési irányvonalait. Bogdán Tibor_____________ A 2010-ig szóló irányelvekre természetesen teljes mértékben rányomta jegyét a diktátor nagyzási hóbortja, így azok olyan jövőképet kínáltak, amelynek semmi köze nem volt az 1989. esztendő Romániát jellemző alulfejlettséghez, nyomorhoz. A „stratégák” bátran dobálóztak a számokkal, statisztikai adatokkal, hiszen tudták, a cél nem a valóságos távlatok felvázolása, hanem a tejjel-mézzel-vajjal folyó kommunista Kánaán ígérete. Románia: a népek példaképe Ha a képtelen ígéretek valóra váltak volna, akkor az idei esztendő virtuális Romániájának egyetlen fitying adóssága sem lett volna, mivel - hangsúlyozták az irányelvek - a küladósság „előbb vagy utóbb veszélybe sodorja az ország függetlenségét és szuverenitását, minden nemzedék szent jogát saját sorsának irányításához”. Az ország lakossága tíz esztendő alatt kétmillió fővel, közel 25 millióra gyarapodott volna, a nemzeti jövedelem pedig megháromszorozódott volna, nyilván annak köszönhetően, hogy a pártszervezetek „határozottan intézkedtek” a „forradalmi szellem megszilárdításáért”. Románia olyan irigylésre méltó országgá vált volna, amelynek példáját „ilyen vagy olyan formában valamennyi nép” követte volna, hiszen „a szocializmus az emberiség jövője” - vélték az irányelvek szerzői, holott akkoriban tájékozottabb források már jól tudták, hogy ez bizony nem így van. Az irányelvek értelmében a munkahétnek 1995-re 44, 2000-re 40, „nagyobb távlatban” pedig 35-36 órásra kellett csökkennie, a lakossági jövedelmek 1995-ig 15-17 százalékkal nőttek volna, az „új típusú ember” 2000-re fejenként 14, mellékhelyiségekkel együtt pedig 18-20 négyzetméteres lakterületben dőzsölhetett volna. Fejlődésminden szinten Az irányelvek az ország településeinek lendületes fejlődését és 455 új „agráripari település” megjelenését jelölték ki, aminek nyomán a városi lakosság részaránya elérte volna a 60 százalékot. A korszerű termelőegységek eloszlása országos viszonylatban egyenlő lett volna, szavatolva a létesítmények „optimális sűrűségét”, az építkezések és a szállítási infrastruktúra „minél ésszerűbb” megoszlását. A csodálatosan fejlődő román ipar termékei világszerte keresettek lettek volna, így a fejlesztési stratégia előirányozta az export 59-65 százalékos növekedését 1995-ig és 90 százalékos gyarapodását 2010-ig. Románia „kiterjeszti gazdasági és műszakitudományos együttműködését a fejlett tőkés országokkal” is, természetesen „a békés egymás mellett élés és a kölcsönös előnyök” alapjánszögezi le a dokumentum. Az ipari fejlődés mellett nyilván a mezőgazdaság sem maradt volna le. Ebben az ágazatban a dokumentum szerzői az öntözéses rendszer jelentős kiterjesztését, a korszerű biológiai vívmányok, például a génmanipuláció alkalmazását ígérik, így aztán a mezőgazdasági termelés növekedése eléri a 30-35 százalékot, ami 45 millió tonnás évi hozamot jelent, az öntözött területek nagysága megközelíti a tízmillió hektárt, a szarvasmarhák száma 11,5, a sertésállomány 15,6, a baromfiállomány 97 millió főre emelkedik csupán 1995-ig! A világhírű tudós asszony Még ragyogóbb jövő várt volna „a világhírű tudós aszszony, doktor Elena Ceauşescu mérnök, akadémikus” által irányított hazai művelődési, tudományos életre, oktatásra. Az irányelvek itt már szegényebbek ugyan a konkrét számadatokban, annál inkább bővelkednek viszont magasztos célokban. A 12 osztályos kötelező oktatás bevezetésével az említett területek „a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a nemzetgazdaság intenzív fejlesztéséhez, szakkáderek képzéséhez valamennyi tevékenységi terület számára”, „az egész nép művelődési és tudományos látókörének kiszélesítéséhez, az új típusú ember kialakításához”. Mindebben meghatározó szerepet kapott volna a Megéneklünk, Románia fesztivál, valamint a Daciada tömegsport-mozgalom. 1989 decemberének szele elsöpörte az irányelveket, de érintetlenül hagyta a politikusi fantáziát, amelynek nyomán az eltelt húsz esztendőben, ha nem is ötéves tervenként, de a négyévenként sorra kerülő választások alkalmával ugyanilyen képzelőerőről, a valóságérzet ugyanilyen hiányáról bizonyságot tevő és hasonlóképpen soha meg nem valósuló ígéreteket kapunk vezetőink részéről. ◄ Ceauşescuek: a festménynek annyi köze van a valósághoz, mint a 2010-ig szóló irányelveknek A „visegrádi négyek” jövője MTI Nemzetközi elemzők tüzetesebben is megvizsgálták, miként küzdik le a világválságot a korábban amolyan szelektív klubnak tekintett visegrádi csoportot alkotó államok kormányai. Lengyelország tartotta magát A tavalyi krízist a bruttó nemzeti termék alakulása szempontjából csak Lengyelország viselte el veszteség nélkül. Ennek oka elsősorban az, hogy a lengyel piac nagysága némileg ellensúlyozta a nyugati exportpiacok szűkülését. Lengyelország gazdasági növekedése tavalyelőtt 5 százalékos volt, tavaly az első negyedévben 0,8 százalékra lassult, majd a harmadik negyedévre már 1,7 százalékra tért vissza. Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság tavalyelőtt 2,3 százalékkal bővült. A cseh GDP 2009 első évnegyedében 4,3 százalékkal, a másodikban 4,7 százalékkal, a harmadikban 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az ország exportja a harmadik negyedévben 7,0 százalékkal, behozatala 7,5 százalékkal volt kisebb, mint a megelőző esztendőben. Szlovákia - egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa - hazai összterméke 2008-ban 6,2 százalékkal nőtt, de a tavalyi első negyedévben 5,7 százalékkal visszaesett, és még a harmadik negyedévben is 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Szlovákia exportja tavalyelőtt 3,2 százalékkal nőtt, tavaly a harmadik negyedévben viszont 15 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. Az import ugyanakkor 17 százalékkal csökkent, a hazai fogyasztói piac nagy viszszaesését is jelezve. Magyarország hazai összterméke tavalyelőtt 0,4 százalékkal nőtt, tavaly az első negyedévben 6,1 százalékkal, a másodikban 7,4 százalékkal, a harmadikban 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A GDP-számításnál figyelembe vett export a harmadik negyedévben 6,9 százalékkal, az import 14,6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél. Előrejelzések A jelek szerint a kormányzati gazdaságélénkítő és mentőprogramok - Lengyelországot kivéve - sehol sem tudták ellensúlyozni a fő húzóerő, az export gyengülését, viszont változatosabb kínálata miatt a magyar export a szomszédokénál valamelyest kevésbé csökkent. Lengyelországnak, a tavalyra várt, 1,2 százalékos, átlagos gazdasági növekedés után idén 1,8 százalékos, 2011-ben 3,2 százalékos növekedést jósol az Európai Bizottság. Csehországnak tavalyra 4,8 százalékos GDP-csökkenést, idénre 0,8 százalékos növekedést, 2011-ben 2,3 százalékos javulást valószínűsít a bizottság. Szlovákia számára Brüsszel előrejelzése a tavalyi esztendőre: 5,8 százalékos visszaesés, 2010-re 1,9 százalékos növekedés, 2011-ben 2,6 százalékos többlet várható. Magyarországnak az EU- előrejelzése idénre 6,5 százalékos visszaesés, jövőre 0,5 százalékos további romlás, 2011-ben 3,1 százalékos GDP-növekedés. Szintén az Európai Bizottság utolsó előrejelzése szerint azonban Lengyelország államháztartási hiánya tavaly a GDP 6,4 százaléka, idén 7,5 százaléka, 2011-ben 7,6 százaléka lesz, vagyis egyre távolodik az európai egészségküszöbnek tartott -és az EU-tagok számára kötelezően előírt - legföljebb 3 százaléktól. A brüsszeli előrejelzés szerint Csehországban az elmúlt évre 6,6 százalékos, az idénre 5,5 százalékos, 2011-ben 5,7 százalékos hiány várható. Szlovákiában tavaly 6,3 százalékos, idén 6 százalékos, 2011-ben 5,5 százalékos hiány várható az Európai Bizottság szerint. Magyarország, a „költségvetési világbajnok”? Magyarországon ellenben 2009-ben csak 4,1 százalékos, idén 4,2 százalékos, 2011-ben 3,9 százalékos hiányra számít a brüsszeli bizottság, némileg nagyobbra a magyar kormány 3,9 százalékos, illetve 3,8 százalékos előrejelzésénél. Ám még a magyar kormányénál is jobbak a piaci elemzők előrejelzései. A Bank of America -Merrill Lynch már tavaly ősszel 0,2 százalékos növekedést jósolt a magyar gazdaságnak az idei évre, 2011-re pedig 4,5 százalékos GDP-többletet valószínűsített. A JP Morgan szakértői szerint Magyarország „abban a kivételes helyzetben van”, hogy amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetés szigorítására, vagyis Magyarország középtávú növekedési kilátásai különösképpen kedvezők. Kissé szenzációsnak ható, de a valóságtól el nem rugaszkodó megfogalmazásban a Bank of America- Merrill Lynch szakértői már korábban megjegyezték, hogy Magyarország „költségvetési világbajnok” lehet. A magyar kormány kénytelen volt a válsághoz időzíteni a már korábban szükségessé vált, kemény költségvetési megszorításokat - gazdaságösztönzésre csak pénzek átcsoportosításából jutott -, miközben a világ nagy része lazított, így Magyarország a világ gazdaságai közül a legerősebb államháztartási pozícióban kerülhet ki a mostani, világméretű visszaesésből véti a bank. A nemzetközi válság alaposan megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő, exportorientált visegrádi országokat is. aszol.ro , 2010. január 4., hétfő