Új Magyar Szó, 2010. február (6. évfolyam, 21-40. szám)
2010-02-01 / 21. szám
4 J UMS2 HATTER 2010. február 1. hétfő Kisebbségi törvény - nagy gondok A kisebbségi törvény voltaképpen 1993-ban indult el rendkívül kanyargós és még ma is tartó útján. Bogdán Tibor Az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa 1993 novemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét, amely a román politikusok „jóvoltából” papíron maradt. Kudarc a szenátusban... Mai formájában a kisebbségi törvény tervezete 12 esztendővel az 1993-as hasonló törvényjavaslat kudarca után, 2005-ben született meg. Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról difsmér. A jogszabályt kidolgozó bizottságban Markó Attila, Márton Árpád, Máté András Levente, Székely István, Tokay György és Varga Attila kapott helyet. A dokumentumot 2005 márciusában terjesztették be első olvasatra a kormányhoz, és azt a kabinet május végén el is fogadta. A kisebbségi törvény elfogadása egyébként az RMDSZ egyik koalíciós feltételeként akormányprog-ram része volt. A dokumentumot számos hazai és nemzetközi politikus, szervezet, fórum, így az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete, Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, a Velencei Bizottság, a Nemzeti Kisebbségi Tanács pozitívan véleményezte. Az október 6-i szenátusi általános vitája során, azonban a Szociáldemokrata Párt és a Nagy Románia Párt a radikális megcsonkítása mellett foglalt állást, követelte a kulturális autonómiára vonatkozó teljes fejezet törlését. Október 24-én a felsőház Gheorghe Funar, Ion Iliescu és Adrian Păunescu javaslatára 51 igennel, 40 nem és 2 tartózkodás mellett megszavazta a fejezet kiiktatását, majd 63 szavazattal 43 ellenében a törvény egészét elutasította. Funar Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Szövetség elnökének a törvény elutasítását követelő levelével is érvelt a jogszabály leszavazásánál. ...obstrukció a képviselőházban A kialakult helyzet nyomán a kormánykoalíciós pártok úgy határoztak, a kormány által elfogadott változatot szavazzák meg a képviselőházban. A vita azonban itt sem járt több sikerrel: bár az Európai Parlament két jelentésében is felszólította Bukarestet a tör- ,0 vény uniós csatlakozás előtti elfogadására, a román tör- g vényhozás azt mégis a csat- tlakozás utánra halasztotta. 2007 folyamán a tervezet 3. hosszú időn át rostokolt a képviselőház emberjogi-, ki- sebbségvédelmi-, oktatási-, ifjúsági-, illetve jogi bizottságánál, amelyeknek együtt kellett volna elkészíteniük a törvénytervezetről szóló jelentést, ez azonban az állandó kvórumhiány miatt váratott magára. Nem javult a helyzet 2008-ban sem, így a dokumentum nem is kerülhetett a plénum elé. Erre már csak azért sem volt túl sok esély, mert a tanügyi bizottságot a Nagy Románia Párt embere, Olguţa Vasilescu vezette. A vita éppen itt akadt el, az utolsó cikkely megtárgyalásánál. A jogszabály elfogadását jelentősen akadályozta a Demokrata Párt, amely a vita legfőbb kerékkötőjének számított, és, amint az oktatási bizottság tagja, Asztalos Ferenc fogalmazott, a szociáldemokratákkal és a nagyromániásokkal együtt „minden alkalommal valamilyen ürügyet, kibúvót keresett ahhoz, hogy halogassa a vitát”. Bár az RMDSZ-nek hoszszas tárgyalások után sikerült megegyeznie a törvény elfogadását illetően, az időközben demokrata liberálisokká vált politikusokkal, utóbbiak azonban a szociáldemokratákkal közös nagykoalíció létrehozása és 74 százalékos parlamenti többségük fedezékében már nem törődtek a kisebbségi törvény sorsával. Újjáéledő remény A jogszabály a tavalyi államfőválasztásokat követő kormányalakítás alkalmával került ismét napirendre, amikor is az RMDSZ a kormány támogatásának fő feltételeként jelölte meg a kisebbségi törvény megszavazását. A demokrata liberálisok és az RMDSZ vezetői ennek nyomán megállapodtak abban, hogy folytatják a tervezet félbeszakadt parlamenti vitáját. Idén januárban a kormány felkérte a törvényhozást, hogy a most induló ülésszak végéig fogadja el a jogszabályt. A Székely Nemzeti Tanács a jogszabályt „hamis alternatívának” tartja, „amelyet a tényleges autonómiáról való lemondásért cserébe kínál a román hatalom az RMDSZ- nek, a közösségünket megillető jogok helyett monopóliumot a magyarság képviselete, valamint a neki szánt állami erőforrások fölött”. A legfontosabb rendelkezések A törvénytervezet kimondja a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerését, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához. A nemzeti kisebbségek önazonosságát a román állam törvény által védett, alapvető értékként határozza meg. Tiltja a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítását, a kisebbségek elleni uszítást, a közvetlen vagy közvetett asszimilációt, a nemzeti kisebbségek által lakott régió etnikai öszszetételének megváltoztatását, szavatolja a nemzeti kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatát, nemzeti és vallási ünnepeik megszervezését, a törvény feltételeinek megfelelően. A jogszabály leszögezi: a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van állami tanintézményekben anyanyelvű nevelésben és oktatásban részesülni minden szinten, formában és típusban, anyanyelvükön oktató magán tanintézeteket létrehozni, ezek, a törvény előírásai szerint állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesülhetnek. Ugyanakkor az állam elismeri és szavatolja a nemzeti közösségek kulturális autonómiához való jogát. Utóbbit külön fejezet taglalja, lehetővé téve, hogy a nemzeti kisebbségek a tagjaik által választott tanácsok révén döntési jogkörrel rendelkezzenek kulturális, nyelvi és vallási identitásukat érintő kérdésekben. Döntéseik végrehajtását saját struktúráik, vagy más illetékes közhatóságok biztosítják. A törvény végül rendelkezik a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsainak létrehozásáról, amelyek jogi személyiséggel rendelkező autonóm közigazgatási hatóságok lesznek. A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának javaslatára a parlament, a kormány, a választott helyi közigazgatási hatóságok olyan jogszabályokat fogadhatnak el, amelyekkel a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi önazonosságának megőrzésére, kinyilvánítására és fejlesztésére való jogok gyakorlására vonatkozó saját hatáskörüket a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsára ruházzák át. ◄ Székely István Márton Árpád Tokay György Máté András Levente Varga Attila MDF-SZDSZ „szövetségi kavarodás” Az MDF és az SZDSZ választási együttműködésének eddig meglehetősen képlékeny helyzetét némileg kötöttebbé teszi az a hétvégi megállapodás, miszerint a szabaddemokraták elfogadták az MDF választási együttműködési ajánlatát. Az SZDSZ támogatja Bokros Lajos programját. Lokodi Imre Magyarország érdeke a jobboldali erők kétharmados győzelmének és a szélsőjobboldal megerősödésének a megakadályozása, amire egy demokratikus középerő létrejötte jelenti a garanciát - indokolta Retkes Attila Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) pártelnöke a szabad demokraták és a demokrata fórum fővárosi választási együttműködését. Ennek érdekében a liberálisok a választásig hátralévő hetven napra részlegesen háttérbe szorítják saját identitásukat, hogy előtérbe helyezzék a demokratikus közepet és Bokros Lajos Magyar Demokrata Fórum (MDF) kormányfőjelöltjének programját. A liberális pártelnök ezt a „középerőt” tíz százalékban mérné. Retkes vélhetően túl optimistán számol, nem beszélve arról, hogy a rendszerváltó SZDSZ húzóneveiből, akikre a maradék liberális választók meggondolnák magukat, időközben mind kihulltak, önként távoztak a pártból. Emellett nem tudni, mire alapoz a szabad demokraták vezetője, amikor azt mondja, hogy a két párt megállapodása az önkormányzati választásokra is kiterjedne. Ez ellen ugyanis az MDF megyei szervezetei máris tiltakoztak. Nem mentik át Fodor Gábort Noha Fodor Gábort, az SZDSZ volt elnökét korábban egy lehetséges MDF-lista vezetőjeként emlegették, a hétvégén kiderült, Fodor neve semmilyen listán nem szerepel. Elképzelhető, hogy a szabad demokraták csak nosztalgiából emlegették korábbi pártvezetőjüket, akinek átmentése legfeljebb a belső liberális körök elképzelése volt. Több MDF-es vezető politikus is azon a véleményen van, hogy „Bokros Lajos lenne a legjobb húzónév a budapesti lista élén”. (Korábban Simonyi András látszott konszenzusos listavezetőnek, de volt washingtoni nagykövet elutasította a felkérést. A később felvetődött szabaddemokrata John Emese-megoldást viszont a fórumosok nem tartották megfelelőnek.) A közös listán végül mindössze egy „ős-SZDSZ-es” politikus neve szerepel, a Wekler Ferencé, akiről még elképzelhető, hogy egy vidéki körzetben egyéni jelöltként induljon. Minden forma lehetséges Mindezek mellett felkapott a hír, miszerint a szocialisták is megállapodásokról beszélnek, melynek az MDF is részese lenne. Lapértesülések szerint alakul a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Schmuck Andor vezette Tisztelet Társasága (TT) választási együttműködése. Schmuck Andor TT-elnök, volt szocialista politikus és Mesterházy Attila néhány hete már hivatalosan is egyeztetett egymással a nyugdíjasok helyzetéről. Schmuck akkor megbeszélést folytatott a Centrum Párt és az MCF Roma Összefogás Párt elnökével, valamint az MDF elnökhelyettesével, az SZDSZ és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel is. A TT várhatóan hivatalosan is az MSZP programjának támogatása mellett foglalhat majd állást, de helyi nyugdíjas-rendezvényeikre is a körzetben induló szocialista jelölteket fogják meghívni és támogatni. A szervezet 142 ezer regisztrált tagot és 820 nyugdíjasklubot tudhat maga mögött. Debreczeni József közíró és MDF-es képviselőjelölt arra a kérdésre, hogy a fórum kész-e visszalépni az MSZP javára, úgy fogalmazott: a választások második fordulójában minden olyan körzetben meg kell próbálni az együttműködést, ahol ennek értelme van. Nagy az MDF vitakedve A Népszabadság szerint Bokros Lajos, a párt miniszterelnök-jelöltje nyilvános televíziós vitára hívta ki Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, miután az MDF-választmány elfogadta az alakulat választási programját. Bokros szerint fontos lenne végre érdemi vitát folytatni arról, hogy melyik párt milyen komoly, szakmailag megalapozott gazdasági, társadalmi felemelkedést szolgáló javaslatokkal igyekszik szavazatokat szerezni. Az MDF úgy látja, „a Fidesz nem kormányzóképes erő”, „rejtőzködő, populista és veszélyes”, nem lehet például tudni azt sem, hogy a Fidesz támogatja-e a svéd nyugdíjmodellt vagy sem - hangoztatta Bokros, aki „idővel” Mesterházy Attilával, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével is szeretne vitázni. ◄