Új Magyar Szó, 2010. június (6. évfolyam, 104-124. szám)

2010-06-01 / 104. szám

21 ÚMSFAKTUÁUL www.masiol.ro , 2010. június 1., kedd !> Röviden Az ülésszak végére megszületik a „kisebbségbarát” tanügyi törvény? Sürgősségi eljárásban tárgyalja a szenátus az oktatási törvényt annak érdekében, hogy a jogszabályt elfogadhassák a parlamenti ülésszak végéig. A felsőház plénuma teg­nap elfogadta a házbizottság azon döntését, hogy a tanügyi szakbizottságnak június 18- ig be kell nyújtania jelentését. Mint ismere­tes, a képviselőház plénuma már elfogadta az eddigieknél sokkal „kisebbségbarátabb” tanügyi törvényt, amely többek között lehe­tővé teszi, hogy a magyar tannyelvű isko­lákban minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhassanak a gyerekek. Megnyerte a választást az izlandi viccpárt Harmincöt százalékot szerzett és ezzel megnyerte az izlandi főváros, Reykjavik helyhatósági választását a Besti Flokkurinn, vagyis A Legjobb Párt nevű politikai erő, amit fél éve viccből indított egy izlandi humorista, Jón Gnarr. A „po­énpárt” szoros küzdelemben, 660 szavazat különbséggel győzte le a jelenlegi polgár­­mester, Bírna Kristjánsdóttir pártját, a Füg­getlenség Pártot. A Legjobb Párt kam­pányvideóin a jelöltek Tina Turner Simply the best című számát énekelték, és váloga­tott hülyeségeket ígértek a választóknak: je­gesmedvét a reykjavíki állatkertbe, izlandi Disneylandet, a drogok kitiltását a parla­mentből, ingyen törölközőket az uszodákba és pálmafákat a fjordokra. Kisebbségi tankönyveket ígér az ukrán oktatási miniszter Ukrajna oktatási minisztériuma az idén el­ső ízben adja ki állami költségen a 10. osz­tályos tankönyveket az ország oktatási rendszerében használatos valamennyi nem­zetiségi nyelven - jelentette be tegnapi kije­vi sajtótájékoztatóján Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter. A tárcavezető közölte: az ukrán nyelvet Ukrajna valamennyi álta­lános oktatási rendszerű tanintézetében ok­tatják, de biztosítottak az országban élő nemzetiségi kisebbségek anyanyelvi okta­táshoz való jogai is. Hozzátette: az ukrajnai iskolákban orosz, krími tatár, moldáv, len­gyel, román, magyar, bolgár és szlovák nyelven is oktatnak. Román homokzsák-adomány Magyarországnak Románia 200 ezer homokzsákot adomá­nyoz Magyarországnak árvízvédelemre. Az Agerpres és a Mediafax hírügynökség tegnapi közlése szerint a romániai folyóvizeket fel­ügyelő országos vízgazdálkodási hatóság a 200 ezer homokzsákkal segíti az áradások­kal küzdő magyar hatóságokat. A román közlés szerint a zsákokat már hétfőn eljut­tatják Nyíregyházára, a magyarok oda kér­ték a szállítmányt. Az adomány értéke 66 ezer euró, a zsákokat a Bihar és a Maros megyei katasztrófa-elhárítási felügyelőség munkatársai juttatják el a kijelölt helyszín­re. A román vízgazdálkodási hatóság ké­szen áll arra, hogy további 300 ezer ho­mokzsákot juttasson el Magyarországra. Újra az olaj elvezetésével próbálkoznak A BP ismét azzal próbálkozik, hogy fel­színre vezesse a mélytengeri kútból kiömlő szennyező nyersolajat - tudósított a CBS televízió tegnap. A hétvégén kudarcot val­lott az a kísérlet, hogy nehéziszappal eltö­mítsék a kitörésgátló berendezést, a mér­nökök nem voltak képesek legyőzni az elemi erővel feltörő olaj és gáz nyomását. A brit olajcég azonnal hozzáfogott a szi­várgás kezelésének következő lehetséges módszeréhez. A tervek szerint a mélyten­geri robotok levágják az eredeti, sérült fel­szállócsövet a kitörésgátló tetejéről, ahová egy fedőkupakot illesztenek. Az akció egy hétig is eltarthat. Egynapos nemzeti összetartozás Kánya Gyöngyvér, Budapest_____ A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Ma­gyar Országgyűlés tegnap a tria­noni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslatra 302-en szavaztak igennel, a Fi­desz és KDNP mellett a Job­bik, az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-s Schiffer András, míg 55 MSZP-s képviselő nemmel voksolt, az LMP-ből pedig 12-en tartózkodtak. A Nemzeti Összetartozás mel­letti tanúságtételről szóló tör­vénnyel a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyar­ság minden tagja és közössége ré­sze az egységes magyar nemzet­nek, amelynek államhatárok fe­letti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meg­határozó eleme”. A képviselők tegnap a jogszabály sürgős kihir­detését is kérték, mint ahogy azt a múlt szerdán elfogadott kettős ál­lampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatban is megtették. Só­lyom László köztársasági elnök a határon túli magyaroknak ked­vezményesen állampolgárságot biztosító törvényt tegnap írta alá, a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1- jétől alkalmazható. Az új törvény az eddigitől eltérően a határon tú­li magyaroknak nem szabja az ál­lampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyaror­szági lakóhelyet és az alkotmá­nyos alapismeretek vizsgát, de a honosítás csak egyéni kérelem alapján történhet. lezajlott az átadás-átvétel Azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben olcsóbb lesz-e az állam­­polgárság megszerzése, de az már biztos, hogy gyorsabb. Eddig ugyanis egy-másfél évig is húzód­hatott egy adott kérelem elbírálá­sa, míg az új állampolgársági tör­vény szerint - ha az igénylő meg­felel a feltételeknek - a kérelem benyújtásától számítva három hónapon belül megkaphatja a magyar állampolgárságot. ◄ Fazekas Sándor már szombaton átvette elődjétől, Gráf Józseftől a vidékfejlesztési tárcát, míg a többi hét minisztériumban tegnap zaj­lott le az átadás-átvétel. A több ezer oldalas dokumentációkat szak­értők vizsgálják át, és a lehetőségekhez képest minél előbb szeretné­nek végezni, illetve pontos képet kapni a tárcák helyzetéről. Navracsics Tibor (képünkön balra) bejelentette, egy hét alatt kiépül az új kormányzati apparátus, az államtitkárok még a héten hivatal­ba léphetnek. Tegnap az Orbán-kormány is megtartotta első ülését, amelyen az eddigi kétszeresére emelték az árvíz elleni védekezésre és a segítségre szoruló családok megsegítésére fordítható összeget. A szlovákok ellenlépése Hírösszefoglaló_______________ Ivan Gasparovic szlovák ál­lamfő tegnap aláírta a módosí­tott állampolgársági törvényt. A pozsonyi parlament által néhány napja elfogadott módosítás lénye­ge, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik or­szág állampolgárságát, automati­kusan elveszíti a szlovákot. Szlo­vákia ezt a jogszabályt az Ország­­gyűlésnek a magyar állampolgár­­sági törvényt módosító döntésére válaszul fogadta el. Pozsony sze­rint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amely alapján a ha­táron túli magyarok kedvezmé­nyesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbizton­sági kockázatot jelez Szlovákia számára. A szlovák jogszabály módosításával ezt szeretnék ki­küszöbölni. A szlovák állampol­gársági törvény módosítását a há­rom koalíciós párt és az ellenzéki kereszténydemokraták szavazták meg. A legnagyobb ellenzéki tö­mörülés, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) el­utasította. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd nem vettek részt a szavazáson. „Mély sajná­latunknak adunk hangot, hogy a köztársasági elnök máris aláírta a törvényt, és nem küldte vissza a törvényhozásnak újbóli megfon­tolásra” - nyilatkozta tegnap új­ságíróknak Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerek­asztala (SZMK) szóvivője. Kö­zölte, alkotmánysértőnek tartják a szlovák állampolgársági tör­vény módosítását, és tiltakoznak a lépés ellen. Petőcz jelezte: a Szlovákiai Magyarok Kerek­asztala felkéri a legfőbb ügyészt, hogy saját hatáskörben indítson eljárást az alkotmánybíróságnál az állampolgársági törvény alkot­mányosságának megvizsgálása érdekében. ◄ Lemondott a német államfő MTI___________________________ Egy Afganisztánnal kapcsola­tos nyilatkozata kapcsán sze­mélyét ért éles ellenzéki bírálatok miatt tegnap azonnali hatállyal le­mondott hivataláról Horst Köhler német államfő. Lemondása poli­tikai bombaként robbant Berlin­ben, és általános megdöbbenést okozott. A szövetségi elnök a kö­zelmúltban villámlátogatást tett Afganisztánban, s fölkereste a né­met katonákat. Útban hazafelé egy interjúban arról beszélt, hogy a külföldi katonai szerepvállalás Németország gazdasági érdekeit, így a hajózási útvonalak biztonsá­gának szavatolását is szolgálja. Az ellenzéki pártok ezt követően azzal vádolták, hogy a külpoliti­kát teljes mértékben a gazdasági érdekek alá kívánja rendelni. Teg­napi nyilatkozatában Köhler saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy az általa mondottakat félreértet­ték. Ugyanakkor a leghatározot­tabban visszautasította az ellenzé­ki bírálatokat. Köhler váratlan le­mondását követően átmenetileg a parlament felsőháza, a Bundesrat elnöke, a szociáldemokrata Jens Böhrnsen végzi az államfői teen­dőket. Az alkotmány értelmében harminc napon belül új államfőt kell választani. ◄ Izraeli támadás segélyhajó ellen Hírösszefoglaló _ Rendkívüli ülést tartott lapzár­tánkkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miután hajnalban izrae­li támadás érte a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkén­tes flottillát. Az akcióban 19-en meghaltak és 36-an megsebesül­tek. A konvojt vezető török hajón több mint 750 ember tartózko­dott, köztük helyi és külföldi új­ságírók, parlamenti képviselők és jogvédő szervezetek munkatársai mintegy ötven országból; az áldo­zatok közt az eddig hírek szerint nincsenek sem román, sem ma­gyar állampolgárok. Az incidens megdöbbentette a nemzetközi közvéleményt, és el­sősorban Közel-Keleten váltott ki felháborodást. Tegnap több ezer ember tiltakozott Isztambul leghí­resebb terén. A tömeg „Halál Iz­raelre!” és „Török katonák, men­jetek Gázába!” felkiáltásokkal tüntetett a világot megrázó ese­mény ellen. Korábban 200 ember tiltakozott az isztambuli izraeli nagykövetség előtt műanyag pa­lackokat dobálva. Törökország fi­gyelmeztette Izraelt, hogy a ten­geri rajtaütésnek helyrehozhatat­lan következményei lesznek a két ország kapcsolatára nézve. Az egyiptomi külügyminisztérium közleményben ítélte el az izraeli műveletet. Jordánia is elítélte a ci­vilek elleni „visszataszító bűncse­lekményt”, az ország fővárosá­ban, Ammanban mintegy 2 ezer ember tiltakozott. Sztrájkolnak az arabok Az Izraelben élő 1,3 millió ara­bot általános sztrájkra szólították fel a közösség vezetői a Gázai övezetbe tartó nemzetközi segély­­flottillát ért izraeli támadás elleni tiltakozásul. Az arabok állandó főbizottsága, az izraeli arab kö­zösség legfontosabb szerve, mára általános sztrájkot hirdetett, és tüntetésekre is felszólította az ara­­bokat.Az izraeli támadást Moszkva, London és Peking is el­ítélte, Berlin „mélységes megdöb­benését fejezte ki” az incidens mi­att. Washington közölte: a Fehér Ház a segélyflottilla és az izraeli haditengerészet közötti összecsa­pás körülményeinek megismeré­sén munkálkodik. Izrael az utasokat vádolja Az izraeli miniszterelnöki hiva­tal tegnap bejelentette, Benjámin Netanjahu kormányfő lemond­ta mára tervezett washingtoni lá­togatását, mert a gázai segélyflot­­tillát ért izraeli támadás ügyével akar foglalkozni. Netanjahu Ka­nadában tartózkodott hivatalos látogatáson, és munkatársai Otta­wában még cáfolták az izraeli rá­dió jelentését arról, hogy a kor­mányfő megszakítja útját. A mi­niszterelnök közölte: támogatja a hadsereg fellépését a blokád alatt lévő Gázai övezetbe segélyt szállí­tó flottilla ellen. Az izraeli kormány tegnap a Gázai övezetbe segélyrako­mányt szállító önkéntes flottilla utasait vádolta az erőszak kivál­tásával. Mark Regev, a kormány­fő szóvivője kijelentette: „Min­den lehetséges erőfeszítést meg­tettünk, hogy elkerüljük ezt az incidenst. A katonák azt az uta­sítást kapták, hogy rendvédelmi műveletről van szó, és tanúsítsa­nak maximális önmérsékletet. Sajnos, a hajón tartózkodók szélsőséges erőszakkal, vasdo­rongokkal, késsel és lőfegyverek­kel támadtak rájuk.” Avi Benajahu tábornok, az izraeli hadsereg szóvivője a katonai rá­dióban kijelentette: nem tudja, ki adott tűzparancsot a kom­mandósoknak. A katonákat fi­gyelmeztették, hogy ne hagyják magukat provokálni - mondta a tábornok, aki szerint készültek ugyan erőszakkal szembeni rendőri akcióra, de terrorista jel­legű erőszakkal találták szembe magukat. ◄

Next