Új Magyar Szó, 2010. június (6. évfolyam, 104-124. szám)

2010-06-24 / 120. szám

4! UMSZHATTER www.maszol.ro , 2010. június 24., csütörtök A csatornatévé: román „sikersztori” Hogyan lehet egy bukaresti garzonlakásból 33 millió eurós hasznot húzni? A titkot az OTV tévéadó tulajdonosa és sztárja, Dan Diaconescu árulhatná el - bár ebben most 29 napra szóló fogvatartása némiképpen akadályozza. Bogdán Tibor_______________ Az OTV működése né­hány év alatt valóságos médiajelenséggé vált Romá­niában. Adásaiban - amint azt megalapítója, tulajdono­sa és mindenese, Dan Diaconescu előszeretettel hangoztatta - mindenki szót kaphatott az iparmágnástól a koldusig, a bírától a bűnö­zőig, a kispolgártól a nagy­világi díváig. Leginkább azonban az alvilág figurái jelentek meg késő esti, éj­szakai műsoraiban. Munka­társai oknyomozó riportja­ikban a rendőrséggel, a bűn­üldöző szervekkel párhuza­mosan végeztek kivizsgálá­sokat, és - meg kell adni - nem egyszer hamarabb buk­kantak használható nyom­ra. Az OTV leginkább a nyomtalanul eltűnt brassói ügyvéd, Elodia Ghinescu késő éjszakákba és végtelen­be nyúló „felkutatásával” híresült el. A nép televíziója Az OTV elődje egy Dan Diaconescu által 1994-ben, fü­zetméretben megjelente­tett obskúrus lapocska, az Oglinda volt. Ez volt a legol­csóbban forgalmazott újság, amely szerény olvasottsága ellenére is rendkívül sok álla­mi reklámot kapott, állítólag annak köszönhetően, hogy abban az időben Diaconescu közeli kapcsolatban állt a Văcăroiu-kormány államtit­kári rangú szóvivőjével, Ion Mihai Roșcával. Belőle nőtt ki aztán 2000-ben az Oglinda TV, a mai OTV, miután Diaconescu kellő tévés ta­pasztalatra tett szert a Telezabc műsorvezetőjeként. Az új tévéadó vulgárissá­­gig menő szabadossága mi­att kezdettől fogva összetű­zésbe került az Országos Au­diovizuális Tanáccsal (CNA), amely 2002-ben felfüggesz­tette a csatorna adásait. A tévé három év múlva indult újra, Dan Voiculescu lányá­nak, Cameliának köszönhe­tően, aki időközben maga is médiacézár lett, Diaconescu azonban hivatalosan nem szerepelt a tulajdonosok kö­zött, így a mai napig találga­tások tárgya az, hogy ki is áll az OTV mögött. Tény viszont, hogy a tévé­adó népszerűsége hihetetlen mértékben megnőtt, Diaconescu egyenesen a „nép televíziójának” tartja. Bár a nézettség megugrásá­val hasonló ütemben gyara­podtak bevételei, a rá kirótt büntetések is gyorsan szapo­rodtak. Az OTV arról is hí­ressé vált, hogy a CNA ré­széről a legtöbb bírságot kap­ta, de nevezetes lett arról is, hogy ezek közül jóformán egyet sem fizetett ki. Traian Băsescu államfő, miután igen rossz viszonyba került a közszolgálati tévé szociáldemokrata elnökével, Alexandru Sassuval, de a két legnagyobb hírtévé, a Realita­tea TV és az Antena 3 tulajdo­nosaival, Sorin Ovidiu Vantuval és Dan Voiculescu­­val is, legutóbbi elnökválasz­tási kampánya idején gyakori vendége volt az OTV-nek. 2008-ban Diaconescu be­indította másik tévéadóját, a neve kezdőbetűit viselő CD TV-t. Mindkét tévé a médiában lehetséges valamennyi vétsé­get elkövette: rágalmazott, gyalázkodott, a közönséges­ség és a pornográfia határait már belülről súroló adásokat sugárzott, zsarolt, fenyege­tőzött. Utóbbi két bűnért ke­rült most előzetes letartózta­tásba Don Diaconescu, miu­tán Doni Parv jövendőmon­dó segítségével kompromit­táló felvételek közzétételével zsarolta meg az Arad me­gyei Zaránd polgármesterét, Ion Moțot, akitől százezer eurót követelt­­ és 31 ezret kapott. A főszereplő: Dan Diaconescu Az 1967-ben született Dan Diaconescu Marius Tucával, az Antena 1 zöld­ségárusból lett egykori sztár­jával együtt Caracalból in­dult a fővárosba szerencsét próbálni. Közösen indítot­ták el a Jurnalul național cí­mű napilapot, útjaik azon­ban hamar szétváltak: Tucă hűséges maradt Voiculescu Intact sajtótrösztjéhez, Diaconescu pedig az egyik leggazdagabb romániai saj­tós lett. Az OTV, amely egy bukaresti garzonból kezdett sugározni, 33 millió eurós vagyont hozott neki. Egye­bek között egy 500 ezer és egy 2,5 millió eurós villája van a főváros protokollöve­­zetének számító Primăverii negyedben, ahol a telek négyzetmétere 5000 eurót ér. A Carol sugárúton 10 millió eurós tömbházzal rendelkezik, és egy irodahá­zat is megvásárolt a Baneasa negyedben. Ezenkívül Konstancán van 250 ezer eurót érő tengerparti lakása, és ugyannyiért vásárolt saját nyaraló várja Sinaián. Az ingatlanok mellett két­millió eurós jachtot, 385 ezer eurós Rolls Royce Chantom, 340 ezer eurós Rolls Royce Drophed, 200 ezer eurós Bentley Flying Spur gépkocsit, továbbá két helikoptert mondhat magáé­nak. A mellékszereplők: a jövendőmondó és a polgármester Dom Parv, a jövendőmon­dó aligha láthatta előre, hogy Dan Diaconescuval együtt őt is őrizetbe veszik, különben nem bocsátkozott volna bele a zsarolási kalandba. Ő 2005- ben jött rá, hogy a „paranor­­mális képességek” kiváló pénzszerzési lehetőséget je­lentenek a 21. század Romá­niájában, és a „túlvilági” üze­netekből jóval több pénzt le­het kibányászni, mint az evi­lági üzletkötésből. így létre­hozta a Bukarestben és Ara­don működő Kundalini cé­get, amelynek neve szanszk­­rit nyelven az élet ősenergiá­ját jelenti. Ez a cég kötött az­tán szerződést az OTV-vel a Hetedik érzék című műsorra, amely csakhamar igen nép­szerű lett. A vállalkozás évi üzleti forgalma a kezdeti 5250 lejről tavaly már közel 400 ezer lejre ugrott. Ion Moț valóban elkövet­hetett valamit, ha késznek mutatkozott a zsarolásnak engedve fizetni. Zaránd 47 éves polgármestere maga sem szegény, egyebek között 1300 juh és a helyi autómosó cég tulajdonosa. Felesége mellett huszonéves élettársat is tart, aki számára egy pati­kát is berendezett a települé­sen. Emellett két háza és két gépkocsija van, egy Nissan terepjáró és egy Volkswagen. A politikában is jártas, 2008-ig a Demokrata- Libe­rális Párt tagja volt, de a 2008. évi helyhatósági vá­lasztásokon már a Konzerva­tív Párt színeiben nyerte el mostani tisztségét. ◄ Bukarest, Primăverii negyed: Dan Diaconescu olcsóbbik, 500 ezer eurós villája Robert Fico megy, a magyarok jönnek Ismét kormánytényező lehet a ma­gyarság politikai képviselete Szlovákiá­ban, bár az önmagát „az együttműkö­dés pártjának” nevező Híd - Most és vezetője éles bírálatokat is kapott. Gyulay Zoltán_______________ A német, finn, horvát és az izlandi miniszterelnök asszonyok mellett várhatóan szlovák kolléganővel „erő­södhet” a női nem a politiká­ban. Robert Fico leköszönő szlovák miniszterelnök ugyanis visszaadta a kor­mányalakítási megbízást Ivan Gasparovic államfőnek, s ez­zel megnyílt az út az ellenzék jelöltje, Iveta Radicová előtt. Megalázó mondatok Fico négy esztendővel ez­előtt olyan választás elé ke­­r­ült - persze, csak elméletben -, amely közül az egyik vál­­lalhatatlan volt a számára: bevonni a koalícióba az akko­ri egyedüli magyar pártot, a Magyar Koalíció Pártját (­­KP). Helyette a szélsősé­gesen nacionalista Ján Slotát és a hozzá képest kissé mérsé­keltebb, de a magyarokban ugyancsak ellenséget látó Vladimír Meciart választotta. Ez a négy év valóságos ves­­­szőfutás volt a szlovákiai ma­gyar kisebbség számára. A rendkívül hátrányos, az euró­pai normákkal nehezen ös­­­szeegyeztethető nyelvtör­vénnyel bezárólag ide sorol­ható a dunaszerdahelyi fut­­ballstadionban a magyar szurkolók elleni rendőrattak és egy nyitrai magyar egyete­mista lány, Malina Hedvig ti­tokzatos megverése, és a ha­tóságok előtti kálváriája. Robert Fico Irány-Szociálde­mokrácia (Smer) nevű pártját a magyar szocialisták segítet­ték vissza a Szocialista Inter­­nacionáléba, amiért állandó megaláztatás volt a köszönet: a távozó szlovák miniszterel­nök például „kócos asszony­nak” nevezte az akkori buda­pesti külügyminisztert, Göncz Kingát (a volt államfő lányát), Szent Istvánt pedig „lovas bohócnak” titulálta. Ján Slota, a koalíciós part­ner Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezére még ennél is to­vább ment a gyalázásban: Bu­dapestet például a legszíve­sebben tankokkal foglalná el, Észak-Komáromban pedig a szövetséges hatalmaknak a trianoni döntésért köszönetet mondó emlékoszlopot ava­tott, szöveges felét Magyaror­szág felé fordítva. Hozzájuk képest Szlovákia háromszo­ros miniszterelnöke, az eddigi legkisebb koalíciós tényező­nek számító Néppárt - De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) alapítója és elnöke, a Duna elterelője fogát vesztett oroszlán, Vladimir Meciar a legutóbbi választásokon már be sem ju­tott a pozsonyi parlamentbe. A Híd - Most születése Ami azonban a felvidéki magyarságot a legérzéke­nyebben érintette: nem ug­rotta meg az öt százalékos parlamenti küszöböt a MKP sem (bár néhány századdal még így is megelőzték Meciarékat), viszont a várt­nál jobban szerepelt a ma­gyar-szlovák közös párt, a Híd - Most. A Bugár Béla el­nökölte szervezet abból az MKP-ból vált ki 2009-ben, amely az 1994. évi parlamen­ti választásokon koalíciót al­kotó három szlovákiai ma­gyar párt (a Bugár Béla vezet­te Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom, a Duray Miklós elnökölte, szintén jobboldali Együttélés Politikai Mozgalom és az A. Nagy László irányította libe­rális Magyar Polgári Párt) tö­mörülése révén egységes, nemzetiségi alapon szervező­dő kisebbségi magyar párt­ként jött létre. Az MKP ugyanis 2007-ben új elnököt választott az akkori minisz­terelnök-helyettes Csáky Pál személyében, s ennek nyo­mán feszültség alakult ki a pártban. Markó Béla az RMDSZ el­nöke és akkor már frissen megválasztott magyar kor­mányfőként Orbán Viktor, a Fidesz első embere nyíltan az MKP mellett agitált, ami ­valljuk meg - enyhén szólva is pikáns politikai helyzetet eredményezett, hiszen az RMDSZ és a Fidesz viszo­nya nem felhőtlen, bár köze­ledés mindkét oldalról ta­pasztalható. A szlovákiai kampányban nyújtott segít­ség mégsem volt elegendő a sikerhez - sőt, egyes elemzé­sek szerint hátráltató ténye­zőként értelmezhető. Nincs „magyar kártya” Szlovákiában ugyanis ki­derült, hogy a „magyar kár­tya” nem játszható ki­­ egyik oldalról sem. Ezt a tételt lát­szik igazolni a „kétnemzeti­ségű” Bugár-párt (jelmonda­ta szerint „az együttműködés pártja”) viszonylagos sikere az, hogy a 150 tagú pozsonyi parlamentben 15 képviselői helyhez jut, megosztva a ma­gyarok és a szlovákok közt: az előbbiek hét mandátumot kapnak (szemben az előző ciklus 20 MKP-helyével, jól­lehet ellenzékben). Bugárt azonban egyes politikusok úgy jellemzik, hogy nem a magyar identitás megőrzésé­nek, sokkal inkább az asszi­miláció elősegítésének élhar­cosa. Miután Fico visszaadta a kormányalakítási megbí­zást, az eddigg ellenzékinek számító négy másik párt - a Szlovák Demokratik­us és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Moz­galom (KDH), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), vala­mint a Híd - előzetes megál­lapodása alapján Iveta Radicová a kormányfői poszt várományosa. Bár a magya­rok számára ezúttal nincs ki­látás miniszterelnök-helyette­si tisztség betöltésére, és a Híd által szorgalmazott átfo­gó kisebbségi törvény kidol­gozása és elfogadása nem ke­rült be az új kormánykoalíció prioritásai közé. Bugár Béla szerint sikerült keresztülvin­niük, hogy a jövőben módo­sítsák a szlovák állampolgár­­sági törvényt, eltávolítsák az államnyelvtörvény egyes vi­tatott elemeit, és megkezdjék a munkát a nemzeti kisebbsé­gi kultúrák finanszírozását szabályozó törvényjavasla­ton. A négypárti koalíció 79 képviselőjével kényelmes többségre számíthat a pozso­nyi parlamentben. ◄

Next