Új Magyar Szó, 2010. június (6. évfolyam, 104-124. szám)
2010-06-24 / 120. szám
4! UMSZHATTER www.maszol.ro , 2010. június 24., csütörtök A csatornatévé: román „sikersztori” Hogyan lehet egy bukaresti garzonlakásból 33 millió eurós hasznot húzni? A titkot az OTV tévéadó tulajdonosa és sztárja, Dan Diaconescu árulhatná el - bár ebben most 29 napra szóló fogvatartása némiképpen akadályozza. Bogdán Tibor_______________ Az OTV működése néhány év alatt valóságos médiajelenséggé vált Romániában. Adásaiban - amint azt megalapítója, tulajdonosa és mindenese, Dan Diaconescu előszeretettel hangoztatta - mindenki szót kaphatott az iparmágnástól a koldusig, a bírától a bűnözőig, a kispolgártól a nagyvilági díváig. Leginkább azonban az alvilág figurái jelentek meg késő esti, éjszakai műsoraiban. Munkatársai oknyomozó riportjaikban a rendőrséggel, a bűnüldöző szervekkel párhuzamosan végeztek kivizsgálásokat, és - meg kell adni - nem egyszer hamarabb bukkantak használható nyomra. Az OTV leginkább a nyomtalanul eltűnt brassói ügyvéd, Elodia Ghinescu késő éjszakákba és végtelenbe nyúló „felkutatásával” híresült el. A nép televíziója Az OTV elődje egy Dan Diaconescu által 1994-ben, füzetméretben megjelentetett obskúrus lapocska, az Oglinda volt. Ez volt a legolcsóbban forgalmazott újság, amely szerény olvasottsága ellenére is rendkívül sok állami reklámot kapott, állítólag annak köszönhetően, hogy abban az időben Diaconescu közeli kapcsolatban állt a Văcăroiu-kormány államtitkári rangú szóvivőjével, Ion Mihai Roșcával. Belőle nőtt ki aztán 2000-ben az Oglinda TV, a mai OTV, miután Diaconescu kellő tévés tapasztalatra tett szert a Telezabc műsorvezetőjeként. Az új tévéadó vulgárisságig menő szabadossága miatt kezdettől fogva összetűzésbe került az Országos Audiovizuális Tanáccsal (CNA), amely 2002-ben felfüggesztette a csatorna adásait. A tévé három év múlva indult újra, Dan Voiculescu lányának, Cameliának köszönhetően, aki időközben maga is médiacézár lett, Diaconescu azonban hivatalosan nem szerepelt a tulajdonosok között, így a mai napig találgatások tárgya az, hogy ki is áll az OTV mögött. Tény viszont, hogy a tévéadó népszerűsége hihetetlen mértékben megnőtt, Diaconescu egyenesen a „nép televíziójának” tartja. Bár a nézettség megugrásával hasonló ütemben gyarapodtak bevételei, a rá kirótt büntetések is gyorsan szaporodtak. Az OTV arról is híressé vált, hogy a CNA részéről a legtöbb bírságot kapta, de nevezetes lett arról is, hogy ezek közül jóformán egyet sem fizetett ki. Traian Băsescu államfő, miután igen rossz viszonyba került a közszolgálati tévé szociáldemokrata elnökével, Alexandru Sassuval, de a két legnagyobb hírtévé, a Realitatea TV és az Antena 3 tulajdonosaival, Sorin Ovidiu Vantuval és Dan Voiculescuval is, legutóbbi elnökválasztási kampánya idején gyakori vendége volt az OTV-nek. 2008-ban Diaconescu beindította másik tévéadóját, a neve kezdőbetűit viselő CD TV-t. Mindkét tévé a médiában lehetséges valamennyi vétséget elkövette: rágalmazott, gyalázkodott, a közönségesség és a pornográfia határait már belülről súroló adásokat sugárzott, zsarolt, fenyegetőzött. Utóbbi két bűnért került most előzetes letartóztatásba Don Diaconescu, miután Doni Parv jövendőmondó segítségével kompromittáló felvételek közzétételével zsarolta meg az Arad megyei Zaránd polgármesterét, Ion Moțot, akitől százezer eurót követelt és 31 ezret kapott. A főszereplő: Dan Diaconescu Az 1967-ben született Dan Diaconescu Marius Tucával, az Antena 1 zöldségárusból lett egykori sztárjával együtt Caracalból indult a fővárosba szerencsét próbálni. Közösen indították el a Jurnalul național című napilapot, útjaik azonban hamar szétváltak: Tucă hűséges maradt Voiculescu Intact sajtótrösztjéhez, Diaconescu pedig az egyik leggazdagabb romániai sajtós lett. Az OTV, amely egy bukaresti garzonból kezdett sugározni, 33 millió eurós vagyont hozott neki. Egyebek között egy 500 ezer és egy 2,5 millió eurós villája van a főváros protokollövezetének számító Primăverii negyedben, ahol a telek négyzetmétere 5000 eurót ér. A Carol sugárúton 10 millió eurós tömbházzal rendelkezik, és egy irodaházat is megvásárolt a Baneasa negyedben. Ezenkívül Konstancán van 250 ezer eurót érő tengerparti lakása, és ugyannyiért vásárolt saját nyaraló várja Sinaián. Az ingatlanok mellett kétmillió eurós jachtot, 385 ezer eurós Rolls Royce Chantom, 340 ezer eurós Rolls Royce Drophed, 200 ezer eurós Bentley Flying Spur gépkocsit, továbbá két helikoptert mondhat magáénak. A mellékszereplők: a jövendőmondó és a polgármester Dom Parv, a jövendőmondó aligha láthatta előre, hogy Dan Diaconescuval együtt őt is őrizetbe veszik, különben nem bocsátkozott volna bele a zsarolási kalandba. Ő 2005- ben jött rá, hogy a „paranormális képességek” kiváló pénzszerzési lehetőséget jelentenek a 21. század Romániájában, és a „túlvilági” üzenetekből jóval több pénzt lehet kibányászni, mint az evilági üzletkötésből. így létrehozta a Bukarestben és Aradon működő Kundalini céget, amelynek neve szanszkrit nyelven az élet ősenergiáját jelenti. Ez a cég kötött aztán szerződést az OTV-vel a Hetedik érzék című műsorra, amely csakhamar igen népszerű lett. A vállalkozás évi üzleti forgalma a kezdeti 5250 lejről tavaly már közel 400 ezer lejre ugrott. Ion Moț valóban elkövethetett valamit, ha késznek mutatkozott a zsarolásnak engedve fizetni. Zaránd 47 éves polgármestere maga sem szegény, egyebek között 1300 juh és a helyi autómosó cég tulajdonosa. Felesége mellett huszonéves élettársat is tart, aki számára egy patikát is berendezett a településen. Emellett két háza és két gépkocsija van, egy Nissan terepjáró és egy Volkswagen. A politikában is jártas, 2008-ig a Demokrata- Liberális Párt tagja volt, de a 2008. évi helyhatósági választásokon már a Konzervatív Párt színeiben nyerte el mostani tisztségét. ◄ Bukarest, Primăverii negyed: Dan Diaconescu olcsóbbik, 500 ezer eurós villája Robert Fico megy, a magyarok jönnek Ismét kormánytényező lehet a magyarság politikai képviselete Szlovákiában, bár az önmagát „az együttműködés pártjának” nevező Híd - Most és vezetője éles bírálatokat is kapott. Gyulay Zoltán_______________ A német, finn, horvát és az izlandi miniszterelnök asszonyok mellett várhatóan szlovák kolléganővel „erősödhet” a női nem a politikában. Robert Fico leköszönő szlovák miniszterelnök ugyanis visszaadta a kormányalakítási megbízást Ivan Gasparovic államfőnek, s ezzel megnyílt az út az ellenzék jelöltje, Iveta Radicová előtt. Megalázó mondatok Fico négy esztendővel ezelőtt olyan választás elé került - persze, csak elméletben -, amely közül az egyik vállalhatatlan volt a számára: bevonni a koalícióba az akkori egyedüli magyar pártot, a Magyar Koalíció Pártját (KP). Helyette a szélsőségesen nacionalista Ján Slotát és a hozzá képest kissé mérsékeltebb, de a magyarokban ugyancsak ellenséget látó Vladimír Meciart választotta. Ez a négy év valóságos vesszőfutás volt a szlovákiai magyar kisebbség számára. A rendkívül hátrányos, az európai normákkal nehezen összeegyeztethető nyelvtörvénnyel bezárólag ide sorolható a dunaszerdahelyi futballstadionban a magyar szurkolók elleni rendőrattak és egy nyitrai magyar egyetemista lány, Malina Hedvig titokzatos megverése, és a hatóságok előtti kálváriája. Robert Fico Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nevű pártját a magyar szocialisták segítették vissza a Szocialista Internacionáléba, amiért állandó megaláztatás volt a köszönet: a távozó szlovák miniszterelnök például „kócos asszonynak” nevezte az akkori budapesti külügyminisztert, Göncz Kingát (a volt államfő lányát), Szent Istvánt pedig „lovas bohócnak” titulálta. Ján Slota, a koalíciós partner Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezére még ennél is tovább ment a gyalázásban: Budapestet például a legszívesebben tankokkal foglalná el, Észak-Komáromban pedig a szövetséges hatalmaknak a trianoni döntésért köszönetet mondó emlékoszlopot avatott, szöveges felét Magyarország felé fordítva. Hozzájuk képest Szlovákia háromszoros miniszterelnöke, az eddigi legkisebb koalíciós tényezőnek számító Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) alapítója és elnöke, a Duna elterelője fogát vesztett oroszlán, Vladimir Meciar a legutóbbi választásokon már be sem jutott a pozsonyi parlamentbe. A Híd - Most születése Ami azonban a felvidéki magyarságot a legérzékenyebben érintette: nem ugrotta meg az öt százalékos parlamenti küszöböt a MKP sem (bár néhány századdal még így is megelőzték Meciarékat), viszont a vártnál jobban szerepelt a magyar-szlovák közös párt, a Híd - Most. A Bugár Béla elnökölte szervezet abból az MKP-ból vált ki 2009-ben, amely az 1994. évi parlamenti választásokon koalíciót alkotó három szlovákiai magyar párt (a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Duray Miklós elnökölte, szintén jobboldali Együttélés Politikai Mozgalom és az A. Nagy László irányította liberális Magyar Polgári Párt) tömörülése révén egységes, nemzetiségi alapon szerveződő kisebbségi magyar pártként jött létre. Az MKP ugyanis 2007-ben új elnököt választott az akkori miniszterelnök-helyettes Csáky Pál személyében, s ennek nyomán feszültség alakult ki a pártban. Markó Béla az RMDSZ elnöke és akkor már frissen megválasztott magyar kormányfőként Orbán Viktor, a Fidesz első embere nyíltan az MKP mellett agitált, ami valljuk meg - enyhén szólva is pikáns politikai helyzetet eredményezett, hiszen az RMDSZ és a Fidesz viszonya nem felhőtlen, bár közeledés mindkét oldalról tapasztalható. A szlovákiai kampányban nyújtott segítség mégsem volt elegendő a sikerhez - sőt, egyes elemzések szerint hátráltató tényezőként értelmezhető. Nincs „magyar kártya” Szlovákiában ugyanis kiderült, hogy a „magyar kártya” nem játszható ki egyik oldalról sem. Ezt a tételt látszik igazolni a „kétnemzetiségű” Bugár-párt (jelmondata szerint „az együttműködés pártja”) viszonylagos sikere az, hogy a 150 tagú pozsonyi parlamentben 15 képviselői helyhez jut, megosztva a magyarok és a szlovákok közt: az előbbiek hét mandátumot kapnak (szemben az előző ciklus 20 MKP-helyével, jóllehet ellenzékben). Bugárt azonban egyes politikusok úgy jellemzik, hogy nem a magyar identitás megőrzésének, sokkal inkább az asszimiláció elősegítésének élharcosa. Miután Fico visszaadta a kormányalakítási megbízást, az eddigg ellenzékinek számító négy másik párt - a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Híd - előzetes megállapodása alapján Iveta Radicová a kormányfői poszt várományosa. Bár a magyarok számára ezúttal nincs kilátás miniszterelnök-helyettesi tisztség betöltésére, és a Híd által szorgalmazott átfogó kisebbségi törvény kidolgozása és elfogadása nem került be az új kormánykoalíció prioritásai közé. Bugár Béla szerint sikerült keresztülvinniük, hogy a jövőben módosítsák a szlovák állampolgársági törvényt, eltávolítsák az államnyelvtörvény egyes vitatott elemeit, és megkezdjék a munkát a nemzeti kisebbségi kultúrák finanszírozását szabályozó törvényjavaslaton. A négypárti koalíció 79 képviselőjével kényelmes többségre számíthat a pozsonyi parlamentben. ◄