Új Magyar Szó, 2010. november (6. évfolyam, 212-233. szám)
2010-11-01 / 212. szám
2010. november 1., hétfő I Megrekedt tárgyalások Az 50-es kormányrendeleten múlik az IMF-hitelegyezmény sorsa? Folytatás az 1. oldalról A valódi nézeteltérést a lakossági hiteleket szabályozó 50-es kormányrendelet okozza, amely szerint a bankok nem módosíthatják a hitelszerződéseket, és nem emelhetik a kamatot az ügyfél tudta nélkül, illetve megszigorította a szerződések módosításának feltételeit is. Az IMF küldöttsége arra figyelmeztette a kormányt, hogy ez az intézkedés több száz millió eurós veszteséget okozhat a bankoknak, ha visszamenőleges hatállyal, vagyis a rendelet hatálybalépése előtt megkötött lakossági hitelszerződésekre is kiterjesztik, és ez kudarcra ítélheti a makrogazdasági stabilitás visszaállítására irányuló erőfeszítéseket. A Mediafax hírügynökség szerint az IMF kérte, hogy helyezzék hatályon kívül a rendeletet, amit azonban a román hatóságok nem akarnak elfogadni. A Boc-kabinet érvelése szerint a román és európai jogrend közötti eltéréseket az EU keretében kell rendezni, az nem lehet egy hitelszerződés tárgya. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy az IMF nem vette figyelembe azt a tényt, hogy jelenleg folyik az 50- es kormányrendelet parlamenti vitája és a koalíciós honatyák módosító indítványai „sokkal jobb feltételeket biztosítanak a bankok számára”. Az IMF-küldöttség a soron következő negyedéves felülvizsgálatot végzi, amelyen eldől, hogy a nemzetközi pénzintézet folyósítja-e a tavaly megkötött, csaknem 20 milliárd euró többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás utolsó, 870 millió dolláros részletét, vagy sem. Ezen kívül a tanácskozáson tárgyaltak arról is, hogy Románia megköti-e az újabb, úgynevezett elővigyázatossági hitelszerződést, amelyről a román államfő többször is úgy nyilatkozott, hogy szükséges Bukarest számára. Szakértők szerint a mostani gazdasági helyzetben az országnak még szüksége van az IMF-re, és nem teheti meg, hogy felbontja az érvényben lévő hitelmegállapodást. A gazdaság az idén várhatóan 1,9 százalékkal csökken, miután tavaly 7,1 százalékos viszszaesést regisztráltak 2008-hoz képest. A Boc-kabinet és az IMF jövőre egyaránt 1,5 százalékos növekedéssel számol. A tegnap esti, államfői részvétellel tartott találkozó azért is volt meglepetés, mert az előző, szombati egyeztetésen az IMF-delegáció gyakorlatilag elbúcsúzott Traian Basescutól. A cotroceni-i megbeszélésen Jeffrey Franks még úgy értékelt: „intenzív és kemény” tárgyalásokat folytatott a bukaresti hatóságokkal, ám sikerült egyezségre jutni. „Az államfőt tájékoztattuk az új szerződés alapelveiről, és abban egyeztünk meg, hogy a részleteket tisztázzuk, amikor visszatérünk Romániába” - hangzott az IMF-küldöttség vezetőjének búcsúja. Franks a szombati találkozó után még optimistán nyilatkozott az ország helyzetéről. „Jövőre beindul a gazdasági növekedés” - jelentette ki. Jóval pesszimistábbnak bizonyult azonban az államfő, aki a szombati találkozó sajtónyilvánosság előtt zajló első öt percében arról beszélt: a gazdasági válság még elhúzódhat. „Éppen most jövök az EU-csúcsról. Nem igaz, amit a média újabban hangoztat: az európai gazdaság távol áll még a talpra állástól” - mondta Băsescu. Az IMF-küldöttség tagjai szombaton tárgyaltak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőivel is. Franks ezt a találkozót szűkszavúan „érdekesnek és termékenynek” nevezte. Crin Antonescu, a PNL elnöke a találkozóról csak annyit mondott: csupán udvariasságból fogadták el az IMF-től érkező meghívást. A politikus nemtetszését az váltotta ki, hogy a pénzintézet a bizalmatlansági indítvány napján küldte el a meghívót. ◄ A Románia és az IMF közötti viszony sorsa nagymértékben a Cotroceni-palotában lapzártánk után véget érő találkozó kimenetelén múlik Fotó: presidency.ro Vadim, ötödször ÚMSZ . Immár ötödik alkalommal választották újra Corneliu Vadim Tudort (képünkön) a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökévé az alakulat hétvégi kongresszusán. Az ultranacionalista párt magyarfaló elnökét az 1180 küldöttből 1050 látta megfelelőnek arra, hogy további négy évig vezesse a PRM-t. C.V. Tudor jobb keze az ugyancsak magyarellenességéről elhíresült volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar lesz. Székfoglaló beszédében a PRM régi-új elnöke bejelentette, alakulata szorosan együtt kíván dolgozni a PSD-vel annak érdekében, hogy megakadályozzák a jelenlegi kormánykoalíciót abban, hogy „ismét elcsalja a soron következő parlamenti választásokat”. Tudor megszellőztette, hogy elképzelhető az együttműködés az Új Generáció Pártjával (PNG). ◄ Bizalmatlanságit „kapott” a tanügyi törvény is Hírösszefoglaló_______________ Százharminchét liberális és szociáldemokrata honatya aláírásával nyújtották be az ellenzéki pártok azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet az váltott ki, hogy a kormány múlt csütörtökön felelősséget vállalt a tanügyi törvényért. A 22 oldalas kezdeményezés benyújtásakor Ecaterina Andronescu volt oktatásügyi miniszter tanügyellenesnek és románellenesnek nevezte a jogszabályt. Az alkotmány értelmében a felelősségvállalás pillanatától számított három napon belül bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani, amelyet a parlament két házának együttes ülésén, öt napon belül kell ismertetni. Újabb három nap múlva következik az indítvány vitája és a szavazás. Ha az indítványt elfogadja a parlament, a kormány megbukik, ha viszont elutasítja, a felelősségvállalás tárgyát képező törvénytervezet elfogadottnak minősül. A kormány megbuktatásához legalább 236 szavazat szükséges, ez azonban több, mint amennyivel az ellenzék rendelkezik. A múlt szerdai szavazáson a PSD és a PNL kezdeményezésére 219-en szavaztak. A kormánypártok - PD-L, az RMDSZ és az UNPR - úgy döntöttek, hogy képviselőik és szenátoraik nem szavaznak, és tartózkodott a szavazástól a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója is. Maga Victor Ponta PSD-elnök sem hisz az újabb indítvány sikerében, mint mondta: realista szemmel nézve nem valószínű, hogy változna a szavazatok megoszlása a múltkori voks eredményéhez viszonyítva. Hangsúlyozta: újabb lépésükkel a szociáldemokraták egyértelműen jelezni kívánják a pedagógusoknak, hogy ha a PSD hatalomra kerül, megváltoztatja „ezt az ostoba és visszás jogszabályt, a Funeriu-Boctörvényt”. A szociáldemokraták és a liberálisok egyébként a felelősségvállaláskor kivonultak a parlament két házának együttes üléséről, az ellen tiltakozva, hogy a kormány úgy vállal felelősséget az oktatásügyi törvényért, hogy nem várja meg az Alkotmánybíróság november 3-án esedékes döntését, miután Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke benyújtotta az ellenzék kifogásait a törvény ellen. Az ellenzék azt is megengedhetetlennek tartja, hogy a kormány egy olyan tervezetért vállal felelősséget a törvényalkotási folyamat közepén, amelyet előzőleg elfogadott a képviselőház, a szenátus pedig elkezdte a vitáját. ◄ 421-en voksolnak Udvarhelyszéken ÚMSZ_______________________ Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor az udvarhelyszéki tisztújítást koordináló testület hétvégi ülésén arra hivatkozva mondott le tagságáról, hogy tizenegy polgármester és a székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet felkérésére elvállalta a megméretkezést az elnöki tisztség elnyerésére. A résztvevők egyetértettek azzal a javaslattal, hogy minden elnökjelölt tanácskozási joggal kapjon meghívást a testületi ülésekre. Kovács Péter ügyvezető alelnök, a testület elnöke tájékoztatása szerint az ülésen döntöttek a küldöttgyűlés napirendjéről, a képviseleti normáról, valamint különböző határidőkről. Résztvevők tekintetében a 2008-as parlamenti választásokon elért eredményeket vették figyelembe: minden 100 szavazat után a településeknek egy küldött nevesítésére van lehetősége. Ezenkívül normatív módon jutnak küldött-státushoz a széki választmány tagjai, és a küldöttek 15 százalékával megegyező mandátumra az ifjúsági szervezet tesz nevesítést, így a küldöttek végső száma 421-re emelkedik. Az elnökválasztásra azért kerül sor, mert Bunta Levente augusztus folyamán lemondott tisztségéről. A küldöttgyűlést várhatóan november 26-án vagy december 9-én tartják meg. ◄ AKTUÁLIS 13 r Újra meg újra A múlt héten Románia parlamentjében megbukott az ellenzék bizalmatlansági indítványa, majd a kormány felelősséget vállalt az új oktatási törvényért. Az első, szer- Idai mozzanat azt jelentette, hogy az RMDSZ Ágoston Hugó koalíciós társával együtt tovább kormányoz (viselve ennek pozitív és negatív következményeit), mintegy túlélésre ítéltetve; a második, a csütörtöki pedig előrevetítheti érdekvédelmi szervezetünk minden eddiginél nagyobb törvényhozási eredményét: a romániai kisebbségi oktatás helyzetének biztos rendezését. Kettős sikerről: a pillanat politikai sikeréről és kisebbségiittlétünk, megmaradásunk és boldogulásunk stratégiai sikeréről van szó tehát. A hetet magyar szempontból egy másik, látszólag csupán alulnézetből nagy jelentőségű esemény, a medgyesi iskolaavatás zárta véleményünk szerint tartalmasságában és tartásosságában, jelentőségében és jelentésességében nem kevésbé sikeresen. Annál is inkább, mert a Báthory István Általános Iskola, végleges vívmány, szilárd jelen bizonyosság, mától, hétfőtől itt tanulhatnak, remek körülmények között ezen a kis modernség-szigeten, a medgyesi magyar kisdiákok. A nagyon régi iskola helyén emelt vadonatúj épület felavatása a ragyogó, bár hűvös október végi napon külön élményt és külön tanulságot jelentett. Valami olyan hangulatát hozta el — vagy inkább idézte fel? — a kisváros multi- és interkulturális harmóniájának, amely csak ott fordulhat elő, ahol az emberek nagyon egymásra vannak utalva, ahol a jó viszony a nehéz, megpróbáltatásokkal teli mindennapok része parancsa. Lehet, hogy túlzás, de egy ilyen meghitten természetes iskolaavatást bármikor el tudnánk képzelni mondjuk egy Benelux kisvárosban. (És kevésbé nálunk máshol.) Természetesen elhangzottak az ilyen alkalmak fontos és szívdobogtató közhelyei - igen, méltóknak kell lennünk elődeinkhez, igen, az iskolaépítés jövőépítés, igen, „a templom és az iskola”, igen, érdemes minél több nyelvet elsajátítani (ezt a régi medgyesiek is jól tudták), igen, a ragyogó gyermektekintetek egy pillanat alatt minden erőfeszítésért kárpótolnak, és igen, az RMDSZ központi és helyi képviselői derekas, áldozatos munkát végeztek - de a hatásvadász nagy szavak, (ön)dicsérő vagy akár ömlengően hálaadó szólamok hiányoztak. Igen, az iskolaépítés, miként a tanulás is, elsősorban fegyelem és munka! A múlt hét három idézett eseménye szorosabban összefügg, mint gondolnánk. És az előbbiek vannak az utóbbiért, utóbbi a cél. Vagyis ha azt akarjuk, hogy iskoláink legyenek, hogy megmaradjunk, boldoguljunk és kiteljesedjünk a szülőföldünkön, akkor keresztül kell vinnünk az akaratunkat, politikai eszközökkel, mert más eszközeink nincsenek. Medgyesről, Siebenbürgen egyik kisvárosából, a Báthory István 7-17/7 osztályos iskola felavatásáról az az üzenet érkezett: ott kell lennünk, ahol rólunk a döntések születnek. És mindig és mindenben újra és újra kell kezdenünk mindnyájunknak - miért mondanánk harcot? - az értelmes, közösségépítő cselekvést. Román lapszemle Bukarest egyik külvárosának régi pékségében sütik a délkelet-európai térség McDonald’s zsömléit. A pékséget nemrég 15 millió eurós befektetéssel automatizálták. (EVZ) ► Románia legjobb bicikliútjait a hetvenes években építették Bukarestben. A Colentina körút két oldalán haladó, az autóforgalomtól fasorral elválasztott közel 3 kilométer hosszú bicikliút abban az időben is furcsaságnak számított. (EVZ) ► Újabb 9 millió lejes kölcsönt vett fel a CFR utasszállító részlege. Az eddig felvett hitelek összege eléri a 24 millió eurót, a pénz legnagyobb részét az alkalmazottak fizetésére költötték. (Puterea) ►