Új Magyar Szó, 2010. december (6. évfolyam, 234-253. szám)

2010-12-02 / 234. szám

2010. december 2., csütörtök I »fww.masiol.ro Koalíciós gyesháború Az RMDSZ bírálja a kétéves gyereknevelési szabadság lerövidítését ÚMSZ . „Az RMDSZ álláspontja sze­rint a gyereknevelési támoga­tás időtartama továbbra is két év kell hogy legyen” - fogalmazott Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter. Szerinte a munkaügyi minisztérium által javasolt tör­vénymódosítást alaposan át kell nézni, és alternatív megoldáso­kat kell találni. „Lehetőséget kell találni arra, hogy a gyerekneve­lési támogatás átruházható le­gyen az apára vagy a nagyszü­lőkre, mert biztosítani kell a le­hetőséget azon kismamák szá­mára is, akik hamarabb szeretné­nek visszatérni munkahelyükre. A gyerek fejlődése szempontjá­ból nagyon fontos, hogy az első két évet családi környezetben töltse. Az RMDSZ-nek az az ál­láspontja, hogy a gyes időtarta­mát nem kell csökkenteni. Amennyiben a minisztérium úgy látja, hogy megszorító, spó­rolási intézkedésekre van szük­ség, akkor beszélhetünk arról, hogy töröljék el a jelenlegi, a fi­zetés 85 százalékát biztosító gyest, és állapítsunk meg egy fel­ső határértéket, egy fix összeget, erről egyeztethetünk” - mondta Kelemen Hunor. A kulturális miniszter hozzá­tette, ma vagy jövő hétfőn a koa­líciós egyeztetések során min­denképpen terítékre kerül ez a kérdés, addigra az RMDSZ szakemberei is összeállítanak egy törvénymódosítási javasla­tot, amely az említett feltételeket tartalmazza. „A Demokrata- Liberális Párt Ioan Botis munka­ügyi minisztert bízta meg ezzel a törvénymódosítással, ez azon­ban nem a végleges változat. A koalíciós egyeztetések során megvitatjuk az RMDSZ állás­pontját és a függetlenekét (UNPR) is” - jelentette ki Kele­men Hunor. Mint ismeretes, a hét elején a Demokrata-Liberális Párt orszá­gos vezetősége rábólintott Ioan Botis munkaügyi miniszter terve­zetére: a gyereknevelési szabad­ság egy évre csökkenne, az édes­anyák korábbi fizetésüknek 85 százalékát kitevő támogatásban részesülnének. A tervezet szerint az egy év után munkába álló anyák további tizenkét hónapig 500 lejes támogatást kapnának. Közös nevezőre jutnak? Az RMDSZ-es álláspont isme­retében Mircea Toader, a PD-L képviselőházi frakcióvezetője be­jelentette, ha a szövetség nem tá­mogatja a munkaügyi miniszter tervezetét, a koalíciós tanácsban meg fogják keresni a mindenki számára elfogadható megoldást. „Egyelőre a PD-L-n belül bocsá­tottuk vitára a gyes csökkentését, a koalíciós tanácsban ugyanúgy meg kell találni a közös nevezőt” - fejtette ki Toader. PD-L-s nők vitája Ioan Botis elképzelése saját pártján belül sem élvez osztatlan támogatást. Elsősorban a PD-L nő politikusai emelték fel hang­jukat a gyereknevelési szabadság csökkentése ellen. Sulfina Barbu a demokrata-liberálisok női szer­vezetének elnöke cáfolta, hogy az alakulat országos vezetősége zöld utat adott volna a tervezet­nek. Szerinte Botiş csupán arra kapott felhatalmazást, hogy egyeztessen a párt parlamenti frakcióival az optimális megol­dás megkeresése céljából. A na­gyobbik koalíciós párt egy másik női hangadója, Raluca Turcan alelnök „stratégiai hibának” ne­vezte, hogy alakulata nem egyez­tetett koalíciós partnereivel a ter­vezet nyilvánosságra hozatala előtt. Szerinte sem lenne szabad csökkenteni a gyereknevelési szabadság időtartamát, ugyanis egyfelől nincs elég bölcsőde, másfelől viszont kevés család en­gedheti meg magának, hogy daj­kát foglalkoztasson. Hozzátette: az intézkedés súlyos demográfiai következményekkel is járhat, ha ellensúlyozásként nem hoznak a gyerekvállalási kedvet serkentő döntéseket. Egyetértett viszont a gyes időtartamának csökkentésé­vel Roberta Anastase képviselő­­házi elnök, aki szerint két év tá­volmaradás után a nők elveszítik szakmai jártasságukat, majd hozzátette, a felmérések szerint a nők zöme hat hónappal a szülés után visszatérne dolgozni. ◄ Ioan Botiş munkaügyi miniszter (középen) elképzelését Kelemen Hunor (balra) és Raluca Turcan is kritizálta Botrányos katonai tiszteletadás ÚMSZ Botrányt hagyott maga mögött az EBESZ-csúcsra el­utazó Traian Basescu államfő azzal, hogy a nemzeti ünnep al­kalmából megtartott katonai díszfelvonulás „házigazdái” te­endőit Emil Boc kormányfőre bízta. Az államfő ezzel a dönté­sével átugrotta a parádén szintén jelen levő Mircea Geoanát, aki szenátusi elnökként az ország második emberének számít, és Basescu távollétében őt illette volna meg a tiszteletadás fogadá­sának joga. Legalábbis ezt állítja a kisem­mizett Mircea Geoana, aki köz­leményben jelezte, hogy kérni fogja az illetékes hatóságoktól, vizsgálják ki az incidenst. „Az alkotmány pontosan és félreért­hetetlenül megállapítja a köz­méltóságok hierarchiáját. To­vábbá, egy 2009 márciusában kelt belügyminisztériumi rende­let rangsorolja a katonai tiszte­letadásra jogosultakat: államfő, szenátusi elnök, képviselőházi elnök, kormányfő, védelmi mi­niszter és vezérkari főnök” - emlékeztet Geoaná közleménye. Bizalmas információk szerint az Elnöki Hivatal kedden felkérte a szenátusi elnököt, hogy helyet­tesítse Basescut az ünnepségen. Geoaná elfogadta a felkérést, és csak tíz perccel a tegnapi cere­mónia kezdete előtt értesítették, hogy mégsem ő, hanem Emil Boc kormányfő fogadja majd a katonai tiszteletadást. Az „előléptetett” Emil Boc kormányfő szerint az ünnepség menetrendjéről előre egyeztet­tek, őt Traian Basescu államfő bízta meg a katonai tiszteletadás fogadásával. Valeriu Turcan, az elnöki hi­vatal szóvivője szerint Basescu két nappal korábban átruházta a miniszterelnökre a nemzeti ün­neppel kapcsolatos teendőket. „Egy eseményen való képvise­letről volt szó, nem pedig az ál­lamfői teendők ideiglenes átru­házásáról, ezért alaptalan Mircea Geoana felháborodása” - fogalmazott a Gândul kérdésé­re Valeriu Turcan. ◄ A katonai tiszteletadásra válaszoló Emil Boc kormányfő „Jó napot!”-ja is alkotmányossági vitát váltott ki MNI AKTUÁLIS !3 A munka (hiábavaló) dicsérete Megszokottá vált az utóbbi évek Romániájában, hogy az államfői palo­tából elindult felszólí­tást nyomban és szó szerint megismétlik a kormányilletékesek. Az már inkább csak fü­l- Bogdán Tibor bántó, hogy a teljesít­ményre, magyarán munkára felszólító, és a kormányfő, a munkaügyi miniszter által lel­kesen visszhangzott legutóbbi államfői felhí­vás kísértetiesen emlékeztet a kommunista időkben jelmondattá avanzsált mondáshoz, miszerint aki nem dolgozik, ne is egyék! Az viszont már egyenesen zavaró, hogy a legmagasabb állami méltóság betöltője nincs tisztában azzal - vagy úgy tesz, mintha nem tudná -, hogy dolgozni, teljesíteni csakis olyan államban lehet (és érdemes), amely megbecsüli a munkát, a teljesítményt. A ve­lejéig korrupt Romániában a boldogulás út­ját korántsem a munka, hanem az ügyeske­dés, a kiskapukeresés, a rokoni kapcsolat, vagy - kerek perec kimondva - a lopás, a csalás, a közpénzek lenyúlása jelenti. Leg­alábbis az állami szektorban, a magánszféra azért már teljesítmény-központúbb, így az­tán az az állami alkalmazott, aki becsületes munkából kívánna megélni, vállalva akár annak ódiumát is, hogy bolondnak, jobbik esetben maradinak tartják, csomagol és át­megy a magánszektorba. A szakemberek, a hozzáértők, a becsületesek távozásával a közalkalmazotti állomány fel­hígul: maradnak az államot fejőstehénnek te­kintő korruptak, a rokonok, a protekciósok, így, bár az utóbbi években a köztiszt­ségviselők száma félmillióval nőtt, szolgálta­tásaik romlottak. Az újabb és újabb pártkli­enseknek pedig létüket igazoló hatásköröket, feladatokat kellett kitalálni, ami megnövelte a bürokráciát. Nem véletlen, hogy az adóbe- fizetés, a vállalkozásindítás, a különféle enge­délybeszerzések tortúrája szempontjából Ro­mánia az Európai Unió viszonylatában is listavezető. (Az sovány vigasz, hogy az egye­bekben a kullogok között szereplő ország leg­alább a feketelajstromokban az élén áll). Mindezzel az államfő is tisztában van. Nem hiába nyerte el első mandátumát éppen a korrupcióval történő végső leszámolás jel­mondatával, a kihegyezett karók ígéretével. Mindebből azonban semmi sem lett, a kor­rupció virágzik Romániában, börtönjárt maffiózók becsületes üzletemberekként foly­tatják sötét ügyleteiket, kerülnek magasabb pártfunkciókba, bűnvádi dossziéik elkendő­zésére kiváló ürügyet szolgáltat az ártatlan­ság vélelme. Emil Constantinescu elnököt - saját bevallá­sa szerint - annak idején a rendszer győzte le. Traian Basescu viszont a korrupcióval, saját pártklientúrájával, kiskirályaival szem­ben veszítette el a harcot. (Az ártatlanság vé­lelme az ő esetében is szükségessé teszi a felté­telezést, miszerint egyáltalán elkezdte azt). Jelenleg az állam a munka, a teljesítmény helyett a munkakerülést, az ellenteljesít­ményt jutalmazza. Az államfő munkára biz­tató felhívásai csak akkor érhetnének célt, ha az általa képviselt államban valóban érde­mes lenne dolgozni. Román lapszemle Egy romániai származású, amerikai-iz­raeli kettős állampolgárságú mérnök ve­zeti a New York-i metró bővítési munká­latait. A 32 milliárd dolláros projektet irányító Mihai Horodniceanu a közel­múltban elnyerte a Nap Embere címet. (Gândul) ► Munkaügyi szakemberek szerint 20 év után ismét felkapottá vál­hatnak a mérnökök. A forradalom óta eltelt időszakban a felsőfokú műszaki végzettségűek kiszorultak a munkapiac­ról az ipar leépülése következtében. (Gândul) ► II. Erzsébet angol királynő Facebook adatlapja több mint 100 ezer rajongót gyűjtött. (România Liberă)

Next