Új Magyar Szó, 2011. január (7. évfolyam, 1-20. szám)

2011-01-04 / 1. szám

2 AKTUÁLIS Röviden Szegedi Csanád Házsongárdért „Az uniós tag Románia uralmát nyögő Erdélyben a már részben műemléki vé­dettségű kolozsvári Házsongárdi temető magyar sírjait módszeresen, folyamato­san rombolják a helyi magyargyűlölők a cinkos román hatóságok orra előtt. Nincs néhány millió forint vagy pár tíz­ezer euró a védelmükre?” - írja egyebek mellett az MTI Országos Sajtószolgála­tán keresztül kiadott közleményében Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarorszá­gért EP-képviselője. Már Észtország is euróval fizet „Kis lépés az euróövezetnek, de nagy lé­pés Észtországnak” - jelentette ki And­rus Ansip észt kormányfő szombaton Tallinnban azzal kapcsolatban, hogy 2011. január elsejétől Észtország is beve­zette az Európai Unió közös pénzét, az eurót. Az Észt Központi Bank elnöke szerint nem okoz nehézséget az átállás. Fellebbeztek Hodorkovszkij ügyében A védők pénteken fellebbeztek a Hodor­­kovszkij-perben előző nap született súlyos ítélet ellen, amely szerint Mihail Hodor­­kovszkijra, a Jukosz olajtársaság volt fő­­részvényesére és üzlettársára, Platon Lebegyevre 13 és fél év börtönbüntetést szabtak ki. Hodorkovszkijt, Oroszország egykor leggazdagabb emberét több millió tonnányi kőolaj ellopásában és 23,5 milli­árd dollár tisztára mosásában találták bű­nösnek. Minszkben bezárják az EBESZ irodáját Bezáratják Fehéroroszországban az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) irodáját. A minszki külügy­minisztérium pénteken jelentette be, hogy utasítást adott az iroda bezárására. A döntés előzménye, hogy az EBESZ ko­moly bírálattal illette a nemrég tartott fe­hérorosz elnökválasztást. Női elnöke van Brazíliának Letette a hivatali esküt szombaton Brazí­lia történelmének első női elnöke, a 63 esztendős Dilma Rousseff (képünkön). A választási kampányban még viszonylag ismeretlennek számító közgazdász a men­torát, Luiz Inácio Lula da Silvát váltja. Az egykori marxista gerilla egy 1953-as Rolls Royce-ban érkezett ünnepélyes beik­tatására. Kormányválság tört ki Pakisztánban Kilépett a pakisztáni kormányból vasár­nap az országot irányító koalíció máso­dik legnagyobb pártja, a Muttahida Kaumi Mozgalom (MQM), s a kabinet így már nem lehet biztos a parlamenti többség támogatásában. Az Indiából be­vándorolt, urdu nyelven beszélő népcso­portot képviselő párt, amelynek Karacsi a fellegvára, a kormány üzemanyagárak­kal kapcsolatos politikájával indokolta ellenzékbe vonulását. _____________2011. január 4., kedd Kolozsvári fizikus az első kérelmező Megkezdődött az egyszerűsített honosítás MTI Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap Budapesten. A kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a magyar közigazgatási tárca par­lamenti államtitkára vette át. Rét­vári kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesíté­sének folyamata, és elégtételt kap­hatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni. Bő három hónap alatt a kérelmezők hozzá­juthatnak a magyar állampolgár­ságot igazoló irathoz. Ez a jogsza­bály senki ellen nem irányul - hangsúlyozta. A parlamenti államtitkár kér­désre válaszolva a szavazati jog kapcsán elmondta: ugyanaz vo­natkozik a határon túli magya­rokra, mint az anyaországiakra. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, s ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akar­nak-e változtatni. Több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán le­hetőséget adnak a szavazásra - tette hozzá. Hantz Péter fizikus - aki koráb­ban a Babeş-Bolyai Tudomány­­egyetem (BBTE) oktatója volt - hangsúlyozta: a határon túli ma­gyarok mindig is a magyar nem­zethez tartozónak érezték magu­kat, és számára az állampolgár­ság azért fontos, mert az összetar­tozás érzését erősíti. „Már régen várok arra, hogy magyar állam­polgárrá válhassak” - fogalma­zott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne ma­gyar állampolgár lenni. ◄ Keresztények elleni merénylet ÚMSZ Robbanás ölt meg legalább 17 hívőt szombatra virradó éjjel az észak-egyiptomi Alexandria egyik kopt keresztény temploma előtt; a belügyminisztérium köz­leménye szerint a támadást egy külföldről támogatott öngyilkos merénylő hajtotta végre. További 70-en sebesültek meg a robba­násban, amely testrészeket cson­kolt, autókat gyújtott fel és abla­kokat zúzott be. A detonáció éj­fél után mintegy fél órával követ­kezett be, amikor befejeződött a Szidi Besz negyed Szentek (al- Kiddisszine) templomában meg­tartott újévi istentisztelet, s tá­vozni kezdett a mintegy ezer résztvevő. A merénylet nyomán feldühödött keresztények tüntet­tek és összetűztek a kivezényelt rendőrökkel a helyszínen szom­bat délelőtt. Hoszni Mubarak el­nök televíziós üzenetében meg­ígérte, nem hagyja, hogy a terro­risták destabilizálják Egyipto­mot, vagy ellentétet szítsanak az ország lakosságának tíz százalé­kát adó keresztények és a többsé­gi muzulmánok között. A kopt egyház tisztségviselői, köztük III. Senuda pápa maga is meg­próbálta csitítani a hangulatot, de eredménytelenül. Az egyipto­mi belügyminisztérium szombat délelőtt közleményt adott ki, amely szerint a terrorcselek­ményt „valószínűleg” egy „kül­földi elemek” által támogatott öngyilkos merénylő követte el - ez utalás az al-Kaida terrorszer­vezet esetleges érintettségé­re. Néhány órával a merénylet után XVI. Benedek pápa hagyo­mányos újévi istentiszteletén a leghatározottabban elítélte a - mint fogalmazott - mindenek­előtt a keresztényekkel szemben alkalmazott diszkrimináció és intolerancia minden formá­ját. Az Egyházak Világtanácsa vasárnap Genfben kiadott közle­ményében szintén elítélte az egyiptomi merényletet „ártatlan hívők ellen az alexandriai Szen­tek Temploma előtt”. ◄ A szlovák külügyminiszter nem fél a választójogtól Szlovákiának nem kell félnie olyan­ lépésektől, amelyek semmiféle veszélyt nem jelentenek számára - reagált a szlovák külügyminisz­ter azokra a felvetésekre, hogy a mai magyar kormányzat választó­jogot adna a határon túl élő magyaroknak. „Előbb vagy utóbb min­den pozitív dolog érvényesül, s ami nem pozitív, az elhal. Nem kell félni a fakardoktól, azok hamar összetörnek” - jelentette ki Miku­lás Dzurinda abban az interjúban, amelyet a közszolgálati TASR hírügynökség közölt tegnap. A szlovák diplomácia vezetője úgy lát­ja: nincs semmi érdemi ok arra, hogy egy ország állampolgárai részt vegyenek egy másik ország alkotmányos képviselőinek meg­választásában. Szerinte az ilyen értelmetlenségekkel való játszado­zás előbb vagy utóbb az ellen fordul, aki azt kigondolta. Hantz Péter iratait Rétvári Bence, a magyar közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át Fotó: mti Budapest: „Európa mi vagyunk” Hírösszefoglaló ____________ Kétnapos évindító ülést tar­tott a magyar kormány teg­nap és ma. A tanácskozáson a következő fél év kormányzati feladatait, elsősorban­ a magyar EU-elnökséggel összefüggő te­endőket tekintik át. Az Európai Unió soros elnökségének át­adás-átvételi ünnepsége csütör­tök este lesz a budapesti ország­ház kupolacsarnokában. A hé­ten Budapestre látogat az Euró­pai Bizottság is, hogy hivatalo­san egyeztessen a most elkezdő­dött félév teendőiről a szomba­ton hivatalba lépett soros elnök, Magyarország kormányával. Herman Van Rompuy, az Euró­pai Tanács elnöke decemberben Budapesten kijelentette: Ma­gyarország jól felkészült arra, hogy 2011 első félévében ellássa az elnökséggel járó feladatokat. Nagyszabású szilveszteri buli­val, Európa mi vagyunk címmel rendezték meg a magyar EU­elnökségi félév „felvezetőjét” péntekről szombatra virradóan a budapesti Millenáris Park­ban. Ódor Bálint, a magyar kül­ügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar EU-elnökség hivatalos honlapján rámutatott: a magyar elnökség elsődleges feladata az összeurópai érdekek előmozdí­tása; az „erős Európa” elnökségi mottó is jelzi, hogy a magyar EU-elnökség hozzá akar járulni a gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból egy­aránt erős Európa építéséhez. ◄ Szankciókat kérnek a cégek a magyar kormány ellen Vitathatatlanul erős ember áll Magyarország élén, amely szom­battól átveszi az Európai Unió elnökségét - írta pénteken a La Libre Belgique című belga napilap. A mérsékelten jobboldali újság konzervatív, opportunista, populista és vakmerő politikusként ír­ta le Orbán Viktor miniszterelnököt, aki „Magyarország hagyo­mányos értékeit dicsőíti”. Christine Dupré közép-európai tudósí­tó emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kétharmados többséggel nyerte a választásokat, és azt követően a változások nem is várat­tak magukra. Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizen­három jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a külön­adók és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések mi­att - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva. A magyar elnökség szilveszteri „felvezetője” a budapesti Millenáris Parkban

Next