Új Magyar Szó, 2011. január (7. évfolyam, 1-20. szám)
2011-01-04 / 1. szám
2011. január 4., kedd ! Honosítás futószalagon Antal Erika, Horváth István, Sipos M. Zoltán Incidensek, torlódások nélkül fogadták tegnap, a 2011-es év első munkanapján az egyszerűsített honosítási eljárás alapján magyar állampolgárságot igénylőket Magyarország romániai külképviseletein, Csíkszeredában, Kolozsváron és Bukarestben. Politikusok az elsők A Csíkszeredai főkonzulátuson Maros, Kovászna és Hargita megyei elöljárók voltak a magyar állampolgárság első kérelmezői. Az esemény nagy sajtónyilvánosságot kapott: a konzulátus ügyfeleket kiszolgáló részén a sajtómunkásoktól szinte mozdulni sem lehetett. A politikusok közül is első Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke volt, aki a családjával együtt jelent meg a Magyar Köztársaság székelyföldi külképviseletén. A háromszéki elöljárót Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke követte. Nem sokkal később megjelent Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A kérések leadása utáni rögtönzött sajtótájékoztatón a politikusok egyöntetűen történelminek nevezték a pillanatot. Tamás Sándor az ÚMSZ kérdésére elmondta, nem tartják valószínűnek, hogy a kérések leadásáért támadás érné őket román politikai részről. Ugyanis az RMDSZ is közreműködött annak a törvénynek az elfogadásában, amelyet a román parlament a határon túli románok honosításával kapcsolatban hozott. Borboly Csaba szerint, ha sajtócirkusz kerekedik is a magyar politikusok lépéséből, az csak megerősíti őket. Nem sokkal tíz óra után lassan a „civil” kérelmezők is érkezni kezdtek. A csíkszentdomokosi, nyolcvannégy éves Szőcs Matild néni elmondta lapunknak, nagyon megörült annak, amikor először hallott a honosítási eljárásról. Az idős asszony 1940-ben, Észak- Erdély Magyarországhoz csatolásakor magyar állampolgár lett. „Nagyon megörvendtünk a hírnek, hogy újra magyarok lehetünk. Amikor a magyar kormány ‘94- ben lemondott rólunk, az nagyon rosszul esett nekünk, de most boldogok vagyunk” - mesélte a néni az ÚMSZ-nek. Balogh György, a Magyar Főkonzulátus ideiglenes ügyvivője elmondta, ablakonként tizenöt- tizenhat ügyfelet tudnak naponta kiszolgálni. Reméli, hogy az ügymenet idővel felgyorsul, ha a kérelmezők is tájékozottabban érkeznek. Ezért is arra kéri az embereket, ha lehet, vegyék igénybe az úgynevezett demokrácia-központokat, amelyek a kettős állampolgárság ügyintézésére, szakosodtak. „Ha ez megvalósul, akkor fél órára, húsz percre is le tudjuk csökkenteni az ügyfélfogadás időtartamát” - fogalmazott az ügyvivő az ÚMSZ-nek. Öt ablak Kolozsváron Nem volt nagy tolongás az első hivatali napon a kolozsvári magyar főkonzulátus irodáiban sem: január harmadikára megközelítőleg tíz személy kért és kapott időpontot, hogy egyszerűsített honosítási kérelmét benyújthassa. Az első hivatali napon Egyed Ákos történész professzor nyújthatta be elsőként honosítási kérelmét a kolozsvári külképviselet ügyfélfogadói termében. „A kolozsvári külképviselet felkészült az ügyfelek fogadására, úgy ítélem meg, hogy sikerült egy gyors és precíz, ügyfélbarát rendszert kidolgoznunk, amely egyszerre kényelmes és hatékony ügyintézést jelent” - mondta el lapunknak Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. Tájékoztatása szerint jelenleg öt ablaknál tudják fogadni az ügyfeleket, de hamarosan ez a szám nyolcra bővül. A továbbiakban, ha úgy tapasztalják, hogy erre igény és szükség van, további ügyfélfogadói tereket alakítanak ki a főkonzulátus épületében. Mint megtudtuk, április hónapig foglaltak már az időpontok a kolozsvári külképviseleten, eddig megközelítőleg ötezer személy jelezte, hogy Kolozsváron nyújtaná be honosítási kérelmét. „Erdélynek ezen a részén picivel alacsonyabb volt a regisztrálók aránya Csíkszeredához képest, de így közel ötezer kérelmezővel számolunk idáig. Tavasz közepéig, április hónappal bezárólag már elfogytak a regisztrálható időpontok, de természetesen továbbra is telefonon vagy személyesen lehet jelentkezni itt, és időpontot kérni egy későbbi kérelem leadására” - mondta lapunknak Szilágyi Mátyás főkonzul. A bukaresti nagykövetség konzuli osztályán tegnap tíz előjegyzett személyt fogadtak, itt sem voltak különösebb nehézségek. A képviseleten egy ablak várja az igénylőket, hiszen az érintettek sokkal kevesebben vannak, mint Székelyföldön. Tegnaptól Marosvásárhelyen is működik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott demokrácia-központ, amely elsősorban a magyar állampolgárság kérelmezésben nyújt segítséget az igénylőknek. Tőkés András, az iroda munkatársa a megnyitón azt is hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgárság nem etnikai alapon járó kedvezmény. „Azok az erdélyi románok, akiknek nagyszüleik vagy szüleik Észak-Erdélyben születtek, jártak iskolába, a hadsereg tagjai voltak, és ezt be is bizonyítják, beszélnek magyarul, kérhetik a magyar állampolgárságot” - hívta fel a jelen levő román újságírók figyelmét Tőkés András. Egyébként tegnap a demokrácia-központok nagyváradi irodájában tucatjával álltak sorban az emberek, hogy leellenőriztessék az állampolgárság könnyített megszerzéséhez szükséges iratokat. Tőkés László, az EMNT elnöke maga is leadta iratcsomóját három gyermekével együtt, majd ünnepélyes keretek között, újévi köszöntővel egybekötve sajtóértekezletet is tartott. Nagyra értékelte, hogy most szabadon döntheti el mindenki, vállalja-e a magyar állampolgárság által a nemzethez való tartozást. ◄ Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke első között nyújtotta be kérelmét Csíkszeredában Fotó: Horváth István Románoknak is? Băsescu: a nehezén túlvagyunk Folytatás az 1. oldalról Az államfő szerint az egészségügy, az adórendszer és az oktatás korszerűsítése idén is folytatódni fog. „Fiataljaink sem itthon, sem az Európai Unióban nem tudnak majd elhelyezkedni, ha nem változtatunk a tanügyi rendszeren” - mondta Băsescu. Az államfő még mindigtúlságosan nagynak tartja a köztisztviselők számát. Tájékoztatása szerint tavaly 1,2 millió állami hivatalnok dolgozott Romániában, számukat két-három éven belül 900 ezerre kell csökkenteni. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: az elesettek szerinte két kategóriába sorolhatók. Az egyiksegítségre szorulnak, a máskba azok, aki azt hiszi, hogy az állam felel a sorsukért. „Romániában hárommillió hektár megműveletlen földterület van. A munkanélküliség nagy, még sincs aki megművelje ezt a földet” - magyarázta az államfő. Hasonlóan optimistán nyilatkozott az idei évről a miniszterelnök is. „A rossz időt előbb-utóbb felváltja a jó idő. Ez az én üzenetem 2011-re” - mondta idei első sajtónyilakozatában Emil Boc. A hírtévék egyébként tegnap hosszasan kommentálták azt, hogy az államfő az elnöki helkopterrel tért vissza a fővárosba, mközben a bukarestieknek meg kellett küzdeniük a Prahova völgyében ünepekkor kialakuló dugóval. ◄ be tartoznak azok, akik valóban Az elnöknek könnyű. A helikopter nem kerül forgalmi dugóba AKTUÁLIS 3 Fogyatkozások éve Csillagászatilag eseménydús év lesz az idei: nem kevesebb mint négy napfogyatkozás és két holdfogyatkozás látható majd a Föld különböző pontjain. Ha mindenkép- ipen reménykedni akarnánk, ahogyan azt Ágoston Hugo közvetlenül újév után illik, abban bíznánk, hogy a fogyatkozások ebben az évben mindenestül átköltöznek a földi mindennapokból a Naprendszerbe, mint az öreg székely reggeli merevedése a derekába. A jóslatoknál szigorúbb szakértői elemzések azonban inkább arra vallanak, hogy - még az év első felében - ismét kiadós pénzügyi válság özönli el az euróövezetet. Ez már azért is rossz hír, mert 2011 első félévében Magyarország az Európai Unió elnöke, és mindnyájunkban él a vágy, hogy szívbéli hazánk jól szerepeljen, minél többet profitáljon ebből a soros kiváltságból. Ami -jó előre jegyezzük meg - nem az Orbán-kormány ügye, hanem összmagyar nemzeti ügy. A 2010-es euróválság megsürgette a maastrichti kritériumokkal fémjelzett közös gazdaságirányítási rendszer átalakítását, egy állandó válságkezelő mechanizmus kidolgozását. Magyarország elnökségének fő prioritása egyes gazdaságpolitikai programok lezárása és az euró biztonságba helyezése. Remek érzékkel a magyar kormány hét keretprogramból a szociális ügyeket, jelesen a szegénységpolitikát emelte ki. Vagyis azt, amelynek egy esetleges újabb válság leginkább keresztbe tehet... Ugyanakkor, válság nélkül is, Magyarország helyzetét nem annyira az előtte álló feladatok bonyolultsága, mint inkább saját belpolitikai öngóljai nehezítették/nehezítik meg. A lavinaszerű átszervezések, leváltások, kontraszelekciós kinevezések jelentősen legyengítették azokat az intézményeket, minisztériumokat és háttérszervezeteket, amelyeknek a dolga lesz sok elnökségi feladat ellátása; emiatt több szinten szervezési hiányosságok lehetnek. Végül, de nem utolsósorban Orbán Viktor és a kormány következetlensége, voluntarizmusa, meghökkentő mutatványai a jogállamiság rovására, a törvénykezési tohuvabohu - mindez döbbenetes mélypontra csökkentette Magyarország megítélését, tekintélyét. Az előfordulhat, hogy az EU technokratái (meg a cinikus néppártiak) megengedik Orbánnak, hogy megjátssza a nagymenőt Európában, ha Magyarország „nem nyúl a gombokhoz", vagyis ha elnézi, hogy valójában Brüsszel vezesse Európa vonatát ebben a félévben. Ámde hat hónap múlva, amikor az elnökség lejár - vagy, ahogy a kuplé mondja, „elmegy a hozomány, megmarad a nő” - mi marad az összeurópai botrányokon és nevetségességen kívül? Nos, maradnak a lakosság mindennapi nehezülő gondjai a sokféle fogyatkozások közepette, marad és előtérbe kerül az európai közös elvek és eszmények, értékek és mértékek számonkérése. Amelyekre ismét csak lehet hetykén, szemtelenül válaszolni. De sokáig nem késhet a felismerés, hogy az alapvető jogok megsértésével, amelyeknek egyike a szólás szabadságának joga, ez a kormány végeredményben a saját érdeke, a magyar nemzeti érdek ellen vét. Román lapszemle Több csúcsteljesítménnyel is bekerült Románia tavaly a Guiness-féle Rekordok Könyvébe. Romániában él a világ legerősebb kisgyermeke, a mindössze ötéves Giuliano Stroe személyében, itt készült el a legtöbb - 55 ezer - Swarovski-gyémánttal kirakott menyasszonyi ruha, ugyancsak Románia büszkélkedhet a világ legmagasabb - 31 centis - sarkú cipőjével. (Click) ► Románia a lopott gépjárművek kelet-nyugat irányú autópályája. Tavaly az ország határainál több mint kétszáz lopott gépkocsit sikerült feltartóztatni, kétszer annyit, mint 2009-ben. (Adevărul)