Új Magyar Szó, 2011. február (7. évfolyam, 21-40. szám)
2011-02-01 / 21. szám
2011. február 1., kedd ! Garanciát kér az RMDSZ Cs. P. T. Már első napjától izgalmasnak ígérkezik a ma kezdődő tavaszi parlamenti ülésszak: nagy küzdelem várható a kormánypártok és az ellenzék között a képviselőház és a szenátus házbizottsága tagjainak megválasztásakor. Mint ismert, korábban az ellenzék volt többségben a két ház vezetőségében, ám mivel az Alkotmánybíróság elismerte a Boc-kabinetet támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) nevű párt frakcióalakítási jogát, az UNPR- sek is helyeket kérnek a két testületben. Ha a házbizottságban a kormánypártok kerülnek többségbe, a koalíciónak könnyebb lesz napirendre tűzni a prioritást élvező törvényeket. Együttműködési megállapodás készül A kormány nem kevesebb mint 70 új jogszabálytervezetet készül ebben az ülésszakban a parlament elé terjeszteni, és további 56, már beterjesztett törvény vitáját gyorsítaná fel. A nagyobbik kormányzó alakulat, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) tegnap zárt ajtók mögötti frakcióülést tartott a törvényhozási prioritásokról, Traian Basescu államfő jelenlétében. A kormány prioritáslistájára felkerült két olyan tervezet is, amelynek elfogadását elsősorban az RMDSZ szorgalmazza: az egyik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, a másik a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló jogszabály - erősítette meg lapunknak Máté András Levente frakcióvezető-helyettes. Emellett azt szeretnék, hogy a parlament mielőbb elfogadja a polgári törvénykönyv alkalmazásáról szóló előírásokat is. Mint ismert, a kisebbségi törvény 2005 óta hányódik a parlamentben: a szenátus elvetette a jogszabályt, a képviselőházban pedig elakadt a szakbizottságokban. Az RMDSZ azonban ebben az ülésszakban garanciákat szeretne arra, hogy az általa kezdeményezett törvényeket még ebben az ülésszakban elfogadják, ezért újabb együttműködési megállapodás aláírását szorgalmazza a PD-L-vel. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, azt szeretnék, hogy a protokollum legkésőbb február végéig megszülessen, és a kabinet által tervezett gazdaságélénkítő intézkedéseket is tartalmazza. A megállapodás a parlamenti választásokig lenne érvényes, és a különböző törvénytervezeteknek és -módosításoknak a pontos ütemtervét, határidőket tartalmazna. „A kormánykoalíciónak be kell bizonyítania, hogy életképes” - mondta a politikus. Mint ismert, az RMDSZ és a PD-L politikusai már tavaly is tárgyaltak a kisebbségi törvényről, de nem tudtak dűlőre jutni a jogszabály kulturális autonómiát szabályozó fejezete tekintetében. Olosz helyett Máté? A két RMDSZ-frakció az ülésszak első napján tisztújítást tart. Lapunk úgy tudja, Olosz Gergely jelenlegi frakcióvezetőnek meginoghat a széke a képviselőházban, a tisztséget ugyanis megpályázza Máté András is. Információnkat a frakcióvezetőhelyettes nem kívánta kommentálni, ám értesülésünk szerint megválasztását többen is támogatják. „Olyan frakcióvezetőre van szükségünk, aki nem szolgalelkű” - nyilatkozta névtelenül lapunknak egy RMDSZ-es képviselő, aki azonban nem részletezte Orosz elleni kifogásait. A frakcióvezetőt lapzártánkig nem tudtuk elérni. A szenátusi frakció élén tudomásunk szerint nem várhatók változások. Fekete-Szabó András jelenlegi frakcióvezető lapunknak elmondta: vállalja továbbra is a tisztséget, ha a mai frakcióülésen azt tapasztalja, hogy továbbra is bizalmat élvez. ◄ Ellenzéki paktum: együtt, de külön? M. Á. Zs._____________________ ► Egymásnak ellentmondó információkat közöltek tegnap a szociáldemokrata és liberális vezetők azzal kapcsolatban, hogy a soron következő helyhatósági választásokon együtt vagy külön indulnak. Egyfelől Victor Ponta, a szociáldemokrata pártelnök bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Jobbközép Szövetség (ACD) közös főpolgármester-jelöltet és megyei tanácselnököket indít, és csak a fővárosi kerületek esetében bízzák a helyi szervezetekre azt, hogy együtt vagy külön mérettetik meg magukat. Másfelől, Andrei Chiliman, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bukaresti szervezetének elnöke arról számolt be, hogy a két fél megegyezett abban, hogy Bukarestben külön indulnak. „A felmérések szerint a PNL-PD-szövetség hónapok óta vezeti a fővárosi népszerűségi listákat. Szeretnénk ezt az előnyt a javunkra fordítani, és a lehető legtöbb szavazatot begyűjteni” - fogalmazott az I. kerületi polgármester. Arra az újságírói kérdésre, hogy „a fővárosi szeparatizmus” nem nehezíti-e majd meg a megyei szervezetek együttműködését, Chiliman nemlegesen válaszolt. A PSD és PNL közötti tárgyalások következtetései alátámasztani tűnnek a PNL-s polgármestert vélekedését, ugyanis szakértők szerint a két alakulat külön megszerzett, majd összeadott szavazatainak száma magasabb lenne, mint a közös listán elért voksoké. Crin Antonescu PNL-elnök azzal próbálta oldani a gyülemlő feszültséget, hogy a két félnek nem áll szándékában befolyási övezetekre, feudumokra osztani az országot, a jelöltindítás egyedüli kritériumai a népszerűségi mutatók lesznek. Marian Vanghelie, a szociáldemokraták bukaresti elnöke egyelőre nem tartja véglegesnek a Chiliman által bejelentetteket, arra számít, hogy négyszemközt pontszerűen egyeztessenek a PSD-ACD-paktum fővárosi alkalmazásáról. ◄ Az utcán kért igazságot a PSD VMSZ Tucatnyi nagyvárosban szerveztek sztrájkőrséget a szociáldemokraták a Demokrata- Liberális Párt (PD-L) helyi székháza előtt, hogy Constantin Nicolescu Argeş megyei tanácselnök meghurcolása ellen tiltakozzanak. A „központi rendezvények” Piteşti-en zajlottak, ahol az ellenzéki alakulat teljes vezérkara szolidarizált a csalás és korrupció vádjával 29 napos előzetes letartóztatásba helyezett Nicolescuval. A tanácselnök amúgy még egyetlen percet sem töltött elzárva, ugyanis az ítélethirdetés után rosszul lett, eszméletét vesztette, vasárnap este a bukaresti sürgősségi kórházban hétórás szívműtétet hajtottak végre rajta. Bár eredetileg a szociáldemokraták úgy tervezték, hogy a tiltakozási akciót a vádlott fellebbezésének tárgyalására időzítik, az Arges Megyei Ítélőtábla tegnap bejelentette, hogy az ügyet csak ma veszi napirendre. Victor Ponta PSD-elnök arra szólította fel a résztvevőket, hogy ne féljenek Traian Basescu államfőtől és a PD-L-től, és ne hagyják, hogy a nagyobbik kormánypárt „ellopja Argeş megyét tőlük”. Kolozsváron mintegy ötvenen vettek részt a félórás sztrájkőrségi akcióban, „Igen az igazságszolgáltatásnak, nem a bilincseknek” feliratú táblácskákat tartva maguk elé. „Elsősorban szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni Constantin Nicolescuval, ugyanakkor a romániai igazságszolgáltatás hiányosságaira is felhívnánk a figyelmet. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg a hazai igazságszolgáltatás ki van szolgáltatva a politikának, és mint ilyen, részrehajló” - mondta lapunknak Remus Lăpuşan, a PSD Kolozs megyei elnöke. Gheorghe Flutur demokrata-liberális alelnök szerint a PSD akciójának célja a lakosság felbujtása volt, és megjegyezte, az ellenzéki alakulat nem első alkalommal él ehhez hasonló eszközökkel. Hozzátette: alakulatának nem áll szándékában hasonló akcióval válaszolni. ◄ A PSD vezérkara Piteşti-en szolidarizált „az igazságszolgáltatás által meghurcolt” tanácselnökkel Fotó: Mediafax Május 14-én tart tisztújítást a Demokrata-Liberális Párt Több mint ezerháromszáz küldött részvételével szervezik meg május 14-15-én a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) tisztújító kongreszszusát. Emil Boc kormányfő, a nagyobbik kormányzó párt jelenlegi elnöke egyelőre nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy indul-e újabb pártelnöki mandátumért, csupán annyit mondott a terveit firtató kérdésre, hogy nem zárja ki a pályázást. Egyelőre csupán két potenciális ellenjelölt neve merült fel: előbb a Traian Basescu államfő bizalmát élvező Teodor Baconschi külügyminiszter jelentette be, hogy mérlegeli a tisztségért való indulást, a hétvégén pedig Sorin Frunzaverde volt védelmi miniszter, jelenlegi Krassó-Szörény megyei tanácselnök is jelezte, indulna a pártelnökségért. Szerinte az alakulatot át kellene nevezni Néppárttá, címerként pedig az Európai Néppárt logóját kellene használni. Wm' AKTUÁLIS 3 Történelem Salamon Márton László „Bethlen Gábor a magyar nemzet egységét akarja az ő keze alatt megépíteni, hogy aztán ez az egységes magyar nemzet elfoglalhassa méltó helyét a középeurópai államok között. Ezekben a törekvésekben érte el őt is a legnagyobb magyarok tragédiája, éppen a magyarságát és a magyar nemzet megtartására alkotott terveit nem értette meg senki. Egyedül volt, végzetesen egyedül volt a magyarság egységéért vívott küzdelemben. Nem volt egyetlen megértő ember sem a nyugati magyarok között, akik folyamatosan az értük hadakozó kardot akarták a Bethlen kezéből kivenni, így aztán hiába viaskodott a magyar egységért, hiszen a magyarság maga volt az, akinek az egység nem kellett. Bethlen Gábor tragikuma a magyar bűnt vádolja... ” Makkai Sándor püspök, a két világháború közötti erdélyi magyar útkeresés nagy alakja, a Magunk revíziója írójának szavai ezek. Az erdélyi fejedelem személyisége kapcsán kibontakozott, akkor nagy port vert Szekfü-Rugonfalvi-vita kapcsán Makkai 1930-ban írta „Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca ” című esszéjét, amely most, nyolcvan év távlatából is vádlón cseng az erdélyi szellemiséggel szemben értetlen „nyugati magyarok"felé. A Bethlen Gábor nevét anélkül használó mai magyar államvezetők, hogy egyáltalán ismernék és megértenék az általa képviselt szellemiséget, ugyanabba az örök magyar tragédiába vonszolják bele a magyar nemzetet, amelyre Makkai anynyira keserűen mutat rá: az önpusztító széthúzás tragikumába. De miért is csodálkoznánk, hiszen közhely, hogy a történelem megismétli önmagát. Szintén a két világháború közti időszakba nyúlunk vissza egy olyan esemény kapcsán, amely ha ma történne, ha a mai híradásokból értesülnénk róla, akkor sem lenne benne semmi meglepő. 1930. március 15-e, Budapest, a csehszlovákiai magyar főiskolások Sarló nevű egyesülete koszorúzni készül Petőfi Sándor szobránál. A koszorún öt szalag, a magyar, román, szlovák, horvát, szerb trikolórok színeivel. A budapesti magyar diákegyesületek megbotránkozással veszik tudomásul a tervet, és közbenjárásukra a rendőrfőkapitányság megtiltja a sarlósoknak a koszorúzást. A magyarországi diákság tiltakozik a „ botrányos merénylet” ellen, a magyar parlamentben interpelláció hangzik el, amelyben a Sarló tagjait „érvényesülni vágyó fajárulóknak’’, „a csehszlovák külpolitika ágenseinek” nevezi. Balogh Edgár és további kilenc csehszlovákiai magyar diák a Sarló nevében nyilatkozatot jelentet meg a Pesti Naplóban, amelyben kifejti a Sarló programját, az állami és nemzeti közeledések szükségességét, a Duna-konföderáció elképzelését. Mint fogalmaznak, a középeurópai nemzetek színeinek szalagjaival Kossuth Lajos dunai konföderáció tervének korszerűsített változatát, a kelet-európai népek egymásra utaltságát kívánták szimbolizálni. Hány és hány ilyen vád éri ma is azokat, akik át akarnak lépni az önpusztító magyar gőg, a nagyhatalmi nosztalgia futóhomokjáról a belső egység és a szomszéd népekkel való egyetértés és összefogás biztos talajára?„Nemzetárulók”, „érvényesülést kereső opportunisták”, „népidegenek”, „idegenszívűek”, „kétes eredetűek", és még sorolhatnánk a jelzőket, amelyeket a fejünkhöz vágnak. A megbélyegzést azonban, bármilyen fájdalmas is, vállalni kell. Vállalni kell, hogy újabb nyolcvan év múlva az utókor úgy emlékezzen majd a mai időkre, mint olyan korra, ahova vissza lehet nyúlni, példát véve az akkori jelen számára. Mert a történelem, mint tudjuk, megismétli önmagát.