Új Magyar Szó, 2011. február (7. évfolyam, 21-40. szám)

2011-02-01 / 21. szám

2011. február 1., kedd ! Garanciát kér az RMDSZ Cs. P. T. Már első napjától izgalmas­nak ígérkezik a ma kezdődő tavaszi parlamenti ülésszak: nagy küzdelem várható a kor­mánypártok és az ellenzék kö­zött a képviselőház és a szenátus házbizottsága tagjainak megvá­lasztásakor. Mint ismert, koráb­ban az ellenzék volt többségben a két ház vezetőségében, ám mi­vel az Alkotmánybíróság elis­merte a Boc-kabinetet támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) nevű párt frakcióalakítási jogát, az UNPR- sek is helyeket kérnek a két testü­letben. Ha a házbizottságban a kormánypártok kerülnek több­ségbe, a koalíciónak könnyebb lesz napirendre tűzni a prioritást élvező törvényeket. Együttműködési megállapodás készül A kormány nem kevesebb mint 70 új jogszabálytervezetet készül ebben az ülésszakban a parlament elé terjeszteni, és to­vábbi 56, már beterjesztett tör­vény vitáját gyorsítaná fel. A na­gyobbik kormányzó alakulat, a Demokrata-Liberális Párt (PD­­L) tegnap zárt ajtók mögötti frakcióülést tartott a törvényho­zási prioritásokról, Traian Basescu államfő jelenlétében. A kormány prioritáslistájára felke­rült két olyan tervezet is, amely­nek elfogadását elsősorban az RMDSZ szorgalmazza: az egyik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, a másik a fejlesztési ré­giók átszervezéséről szóló jog­szabály - erősítette meg lapunk­nak Máté András Levente frak­cióvezető-helyettes. Emellett azt szeretnék, hogy a parlament mi­előbb elfogadja a polgári tör­vénykönyv alkalmazásáról szóló előírásokat is. Mint ismert, a kisebbségi tör­vény 2005 óta hányódik a parla­mentben: a szenátus elvetette a jogszabályt, a képviselőházban pedig elakadt a szakbizottságok­ban. Az RMDSZ azonban ebben az ülésszakban garanciákat sze­retne arra, hogy az általa kezde­ményezett törvényeket még eb­ben az ülésszakban elfogadják, ezért újabb együttműködési megállapodás aláírását szorgal­mazza a PD-L-vel. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, azt szeret­nék, hogy a protokollum legké­sőbb február végéig megszüles­sen, és a kabinet által tervezett gazdaságélénkítő intézkedéseket is tartalmazza. A megállapodás a parlamenti választásokig lenne érvényes, és a különböző tör­vénytervezeteknek és -módosítá­soknak a pontos ütemtervét, ha­táridőket tartalmazna. „A kor­mánykoalíciónak be kell bizo­nyítania, hogy életképes” - mondta a politikus. Mint ismert, az RMDSZ és a PD-L politiku­sai már tavaly is tárgyaltak a ki­sebbségi törvényről, de nem tud­tak dűlőre jutni a jogszabály kul­turális autonómiát szabályozó fejezete tekintetében. Olosz helyett Máté? A két RMDSZ-frakció az ülés­szak első napján tisztújítást tart. Lapunk úgy tudja, Olosz Ger­gely jelenlegi frakcióvezetőnek meginoghat a széke a képviselő­házban, a tisztséget ugyanis megpályázza Máté András is. Információnkat a frakcióvezető­helyettes nem kívánta kommen­tálni, ám értesülésünk szerint megválasztását többen is támo­gatják. „Olyan frakcióvezetőre van szükségünk, aki nem szolga­lelkű” - nyilatkozta névtelenül lapunknak egy RMDSZ-es kép­viselő, aki azonban nem részle­tezte Orosz elleni kifogásait. A frakcióvezetőt lapzártánkig nem tudtuk elérni. A szenátusi frakció élén tudo­másunk szerint nem várhatók változások. Fekete-Szabó András jelenlegi frakcióvezető lapunk­nak elmondta: vállalja továbbra is a tisztséget, ha a mai frakció­ülésen azt tapasztalja, hogy to­vábbra is bizalmat élvez. ◄ Ellenzéki paktum: együtt, de külön? M. Á. Zs._____________________ ► Egymásnak ellentmondó in­formációkat közöltek tegnap a szociáldemokrata és liberális ve­zetők azzal kapcsolatban, hogy a soron következő helyhatósági vá­lasztásokon együtt vagy külön in­dulnak. Egyfelől Victor Ponta, a szociáldemokrata pártelnök beje­lentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Jobbközép Szö­vetség (ACD) közös főpolgármes­ter-jelöltet és megyei tanácselnö­köket indít, és csak a fővárosi ke­­­rületek esetében bízzák a helyi szervezetekre azt, hogy együtt vagy külön mérettetik meg magu­kat. Másfelől, Andrei Chiliman, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bu­karesti szervezetének elnöke arról számolt be, hogy a két fél meg­egyezett abban, hogy Bukarestben külön indulnak. „A felmérések szerint a PNL-PD-szövetség hó­napok óta vezeti a fővárosi nép­szerűségi listákat. Szeretnénk ezt az előnyt a javunkra fordítani, és a lehető legtöbb szavazatot begyűj­teni” - fogalmazott az I. kerületi polgármester. Arra az újságírói kérdésre, hogy „a fővárosi szepa­ratizmus” nem nehezíti-e majd meg a megyei szervezetek együtt­működését, Chiliman nemlegesen válaszolt. A PSD és PNL közötti tárgyalások következtetései alátá­masztani tűnnek a PNL-s polgár­­mestert vélekedését, ugyanis szak­értők szerint a két alakulat külön megszerzett, majd összeadott sza­vazatainak száma magasabb len­ne, mint a közös listán elért vokso­­ké. Crin Antonescu PNL-elnök azzal próbálta oldani a gyülemlő feszültséget, hogy a két félnek nem áll szándékában befolyási övezetekre, feudumokra osztani az országot, a jelöltindítás egye­düli kritériumai a népszerűségi mutatók lesznek. Marian Van­ghelie, a szociáldemokraták buka­resti elnöke egyelőre nem tartja véglegesnek a Chiliman által beje­lentetteket, arra számít, hogy négyszemközt pontszerűen egyeztessenek a PSD-ACD-pak­­tum fővárosi alkalmazásáról. ◄ Az utcán kért igazságot a PSD VMSZ Tucatnyi nagyvárosban szer­veztek sztrájkőrséget a szoci­áldemokraták a Demokrata- Liberális Párt (PD-L) helyi szék­háza előtt, hogy Constantin Nicolescu Argeş megyei tanács­elnök meghurcolása ellen tilta­kozzanak. A „központi rendez­vények” Piteşti-en zajlottak, ahol az ellenzéki alakulat teljes vezér­kara szolidarizált a csalás és kor­rupció vádjával 29 napos előze­tes letartóztatásba helyezett Nicolescuval. A tanácselnök amúgy még egyetlen percet sem töltött elzárva, ugyanis az ítélet­­hirdetés után rosszul lett, eszmé­letét vesztette, vasárnap este a bu­karesti sürgősségi kórházban hét­órás szívműtétet hajtottak végre rajta. Bár eredetileg a szociálde­mokraták úgy tervezték, hogy a tiltakozási akciót a vádlott felleb­bezésének tárgyalására időzítik, az Arges Megyei Ítélőtábla teg­nap bejelentette, hogy az ügyet csak ma veszi napirendre. Victor Ponta PSD-elnök arra szólította fel a résztvevőket, hogy ne félje­nek Traian Basescu államfőtől és a PD-L-től, és ne hagyják, hogy a nagyobbik kormánypárt „ellopja Argeş megyét tőlük”. Kolozsváron mintegy ötvenen vettek részt a félórás sztrájkőrségi akcióban, „Igen az igazságszol­gáltatásnak, nem a bilincseknek” feliratú táblácskákat tartva ma­guk elé. „Elsősorban szolidaritá­sunkat szeretnénk kifejezni Constantin Nicolescuval, ugyan­akkor a romániai igazságszolgál­tatás hiányosságaira is felhív­nánk a figyelmet. Úgy gondol­juk, hogy jelenleg a hazai igaz­ságszolgáltatás ki van szolgáltat­va a politikának, és mint ilyen, részrehajló” - mondta lapunk­nak Remus Lăpuşan, a PSD Kolozs megyei elnöke. Gheorghe Flutur demokrata-li­berális alelnök szerint a PSD ak­ciójának célja a lakosság felbujtá­­sa volt, és megjegyezte, az ellen­zéki alakulat nem első alkalom­mal él ehhez hasonló eszközök­kel. Hozzátette: alakulatának nem áll szándékában hasonló ak­cióval válaszolni. ◄ A PSD vezérkara Piteşti-en szolidarizált „az igazságszolgáltatás által meghurcolt” tanácselnökkel Fotó: Mediafax Május 14-én tart tisztújítást a Demokrata-Liberális Párt Több mint ezerháromszáz küldött részvételével szervezik meg má­jus 14-15-én a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) tisztújító kongresz­­szusát. Emil Boc kormányfő, a nagyobbik kormányzó párt jelenle­gi elnöke egyelőre nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy in­dul-e újabb pártelnöki mandátumért, csupán annyit mondott a ter­veit firtató kérdésre, hogy nem zárja ki a pályázást. Egyelőre csupán két potenciális ellenjelölt neve merült fel: előbb a Traian Basescu ál­lamfő bizalmát élvező Teodor Baconschi külügyminiszter jelentette be, hogy mérlegeli a tisztségért való indulást, a hétvégén pedig Sorin Frunzaverde volt védelmi miniszter, jelenlegi Krassó-Szörény me­gyei tanácselnök is jelezte, indulna a pártelnökségért. Szerinte az alakulatot át kellene nevezni Néppárttá, címerként pedig az Euró­pai Néppárt logóját kellene használni. Wm'­ AKTUÁLIS 3 Történelem Salamon Márton László „Bethlen Gábor a ma­gyar nemzet egységét akarja az ő keze alatt megépíteni, hogy aztán ez az egységes ma­gyar nemzet elfoglal­hassa méltó helyét a középeurópai álla­mok között. Ezek­ben a törekvések­ben érte el őt is a legnagyobb magyarok tragédiája, éppen a magyarságát és a magyar nemzet megtartására alkotott terveit nem értette meg senki. Egyedül volt, végzetesen egyedül volt a magyarság egységéért vívott küzdelemben. Nem volt egyetlen megértő ember sem a nyugati magyarok között, akik folyamatosan az értük hadakozó kardot akarták a Bethlen kezéből kivenni, így aztán hiába viasko­dott a magyar egységért, hiszen a ma­gyarság maga volt az, akinek az egység nem kellett. Bethlen Gábor tragikuma a magyar bűnt vádolja... ” Makkai Sándor püspök, a két világhábo­rú közötti erdélyi magyar útkeresés nagy alakja, a Magunk revíziója írójának sza­vai ezek. Az erdélyi fejedelem személyisé­ge kapcsán kibontakozott, akkor nagy port vert Szekfü-Rugonfalvi-vita kapcsán Makkai 1930-ban írta „Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca ” című esszéjét, amely most, nyolcvan év távlatából is vádlón cseng az erdélyi szellemiséggel szemben értetlen „nyugati magyarok"felé. A Bethlen Gábor nevét anélkül használó mai magyar államvezetők, hogy egyálta­lán ismernék és megértenék az általa képviselt szellemiséget, ugyanabba az örök magyar tragédiába vonszolják bele a magyar nemzetet, amelyre Makkai any­­nyira keserűen mutat rá: az önpusztító széthúzás tragikumába. De miért is csodálkoznánk, hiszen köz­hely, hogy a történelem megismétli önma­gát. Szintén a két világháború közti idő­szakba nyúlunk vissza egy olyan esemény kapcsán, amely ha ma történne, ha a mai híradásokból értesülnénk róla, akkor sem lenne benne semmi meglepő. 1930. márci­us 15-e, Budapest, a csehszlovákiai ma­gyar főiskolások Sarló nevű egyesülete ko­szorúzni készül Petőfi Sándor szobránál. A koszorún öt szalag, a magyar, román, szlovák, horvát, szerb trikolórok színeivel. A budapesti magyar diákegyesületek meg­botránkozással veszik tudomásul a tervet, és közbenjárásukra a rendőrfőkapitányság megtiltja a sarlósoknak a koszorúzást. A magyarországi diákság tiltakozik a „ bot­rányos merénylet” ellen, a magyar parla­mentben interpelláció hangzik el, amely­ben a Sarló tagjait „érvényesülni vágyó fajárulóknak’’, „a csehszlovák külpolitika ágenseinek” nevezi. Balogh Edgár és to­vábbi kilenc csehszlovákiai magyar diák a Sarló nevében nyilatkozatot jelentet meg a Pesti Naplóban, amelyben kifejti a Sarló programját, az állami és nemzeti közeledé­sek szükségességét, a Duna-konföderáció elképzelését. Mint fogalmaznak, a közép­európai nemzetek színeinek szalagjaival Kossuth Lajos dunai konföderáció­ tervé­nek korszerűsített változatát, a kelet-euró­pai népek egymásra utaltságát kívánták szimbolizálni. Hány és hány ilyen vád éri ma is azokat, akik át akarnak lépni a­z ön­pusztító magyar gőg, a nagyhatalmi nosztalgia futóhomokjáról a belső egység és a szom­széd népekkel való egyetértés és összefogás biztos talajára?„Nemzetárulók”, „érvé­nyesülést kereső opportunisták”, „népide­genek”, „idegenszívűek”, „kétes eredetű­ek", és még sorolhatnánk a jelzőket, ame­lyeket a fejünkhöz vágnak. A megbélyegzést azonban, bármilyen fáj­dalmas is, vállalni kell. Vállalni kell, hogy újabb nyolcvan év múlva az utókor úgy emlékezzen majd a mai időkre, mint olyan korra, ahova vissza lehet nyúlni, példát véve az akkori jelen számára. Mert a történelem, mint tudjuk, megis­métli önmagát.

Next