Új Magyar Szó, 2011. április (7. évfolyam, 64-82. szám)
2011-04-01 / 64. szám
THATTER .ro , 2011. április 1 3., péntek-vasárnap Kinek jár az oktatási támogatás? Az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetőek össze az Európai Emberi Jogi Egyezményeknek hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják, tásban szintén magyarul tanuló hallgatók is. ÚMSZ A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi törvény szerint az egyes országokban létrehozott - a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő - társadalmi szervezet közreműködésével a Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személy óvodában, alap- és középfokú iskolai intézményben magyarul tanuló, vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorú gyermeke nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesül; támogatásban részesülnek a felsőokta tnikai megkötés nélkül Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szövetség. Fontos megjegyezni, hogy a törvény 27. paragrafusának (3) bekezdése szerint nemzetközi szerződés alapján (természetesen annak minősül a kétoldalú kormányközi megállapodás is) ugyanezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat. És itt a törvény nem rendelkezik etnikai megkötésekről, egyben azt is egyértelműen rögzíti, hogy alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar nyelvet, az irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet és a magyar tudományosságot kell érteni. A Velencei Bizottság álláspontja Az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság) 2001-ben elvégezte a kisebbségi közösséghez tartozók támogatási szabályainak az európai kisebbségvédelmi gyakorlattal és a nemzetközi joggal való összevetését a 2001. évi LXII. törvény alapján, és állásfoglalását nyilvánosságra is hozta. Eszerint az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetőek össze az Európai Emberi Jogi Egyezményének a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják. E kedvezményeknek ugyanakkor ténylegesen az anyaország kultúrájához kell kötődniük, továbbá arányosnak kell lenniük, így oktatási támogatást pusztán etnikai alapon nyújtani, úgy, hogy a támogatás független az egyének által folytatott tanulmányok tárgyától, vagy ha a tanulmányokat az egyén nem az anyanyelvén folytatja, nem tekinthető ténylegesen és észszerűen indokolhatónak. Az oktatás és kultúra körén kívüli kedvezmények csak kivételes esetben nyújthatók akkor, ha azok ténylegesen az anyaországgal való kapcsolattartást szolgálják és arányosak (szórványmagyarság esetében). Az ilyen kedvezmények akkor indokolhatóak, ha az oktatási és kulturális célú kedvezményekhez való hozzájutást könnyítik meg, és valamilyen fokon más, nem a kedvezményezett körhöz tartozó, idegen állampolgárok számára is hozzáférhetőek. A Velencei Bizottság megállapította, hogy ha egyes támogatásokról (különösen az oktatás és kultúra területén az érintett országok között nincs nemzetközileg elfogadott, kialakult gyakorlat vagy kétoldalú nemzetközi szerződés, akkor ezeket a támogatásokat kizárólag az érintett állam egyetértésével lehet nyújtani. Az oktatás-nevelési támogatások folyósítása érdekében születtek meg a kétoldalú megállapodások Romániával és Szlovákiával, illetve került sor - a Velencei Bizottság iránymutatásai szerint - a törvény módosítására 2003-ban. Az Iskola Alapítvány jogosult A nemzeti kisebbségek kölcsönös oktatási és kulturális támogatásáról Brüsszelben, 2003. december 12-én kötött magyar-szlovák kormánymegállapodás általános érvénnyel - nem pusztán a kedvezménytörvényre hivatkozva - egyértelművé teszi, hogy a magyar fél támogatást nyújthat a Szlovák Köztársaság területén magyar nyelven, a magyar kultúra vagy a magyar nyelv tárgyában oktatást biztosító művelődési és közoktatási intézményekben folyó oktatási és nevelési folyamat finanszírozásához, illetve a Szlovák Köztársaság területén felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatóknak, ami hozzájárul a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó személyek kulturális vagy nyelvi identitásának a megőrzéséhez és fejlesztéséhez. A támogatások egyénekhez közvetlenül nem kerülhetnek, csak intézményekhez, azokat kizárólag a megállapodásban meghatározott szervezeten keresztül lehet folyósítani. A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáról Bukarestben, 2003. szeptember 23-án megkötött magyar-román kormányközi megállapodás 6. cikkelye szerint a felek egyetértettek abban, hogy, az Iskola Alapítvány Romániában a román jogszabályokkal összhangban, oktatási intézményeknek vagy egyéneknek tanulmányi ösztöndíj céljából a román állampolgároknak (etnikai hovatartozástól függetlenül) pályázat útján oktatási támogatást nyújthat. ◄ Szíria: a vég kezdete? ► A dél-szíriai Deraa városban kialakult válság újabb állomásaként, az északi Latakiában is véres összecsapások voltak az elmúlt két napban. Az országszerte zajló tüntetések lendülete a Damaszkusz által ígért azonnali reformintézkedések hatására sem csökken. Polarizálódott a vegyes lakosság A kormányzatnak több, egymással összefüggő problémára kell megoldást találnia. A hatalmi apparátus korlátlan uralma és teljhatalma elfogadhatatlan a lakosság számára, mindenekelőtt a fegyveres testületek erőszakos fellépése, az alapvető szabadságjogok korlátozása és a hatalmas méreteket öltő korrupció miatt. A gazdasági liberalizáció és az országot éveken át sújtó amerikai szankciók következtében a lakosság nagymértékben polarizálódott, az utóbbi években az égbe szöktek az élelmiszer- és ingatlanárak, a közüzemi díjak, a közlekedési tarifák, miközben, a vártnál kisebb mértékű külföldi befektetések miatt a munkanélküliség egyre súlyosabb problémát jelent. A szélsőséges szunnita irányzatok térnyerése, a lakosság 10 százalékát alkotó kurd kisebbség jogfosztott helyzete is mind súlyosabb kihívást jelent a vezetés számára. A 23 és fél millió lakosú Szíria 74 százaléka szunnita, 13 százaléka síita és alavita, 10 százaléka keresztény, 3 százaléka drúz. Az arabok mellett (akik között több mint félmillió a palesztin menekült) élnek itt örmények, kurdok, türkmének és cserkeszek is. A rendszerrel szembeni elégedetlenség tehát bármikor etnikai és vallási konfliktusba válthat. Szíria jelenleg a Hezbollah első számú stratégiai partnere a térségben, keményvonalas Izrael-ellenes politikája miatt azonban a környező arab országokkal, Jordániával, Szaúd-Arábiával és Egyiptommal is megromlottak a kapcsolatai. A jelenleg is uralmon lévő Baasz Párt 1963-ban jutott hatalomra, és vezetőségében egyre nagyobb befolyást kaptak az alavita kisebbséghez tartozó politikusok. Közöttük Háfiz el-Aszad, a jelenlegi elnök, Bassár el-Aszad apja, aki 1970 és 2000 között vasmarokkal irányította az országot. A 46 éves Bassár a reformok és a gazdasági politikai liberalizáció iránt elkötelezett politikusként vette át a hatalmat 2000-ben, ám demokratizálást célzó intézkedéseit az apja köréhez tartozó „régi gárda”, valamint a Baasz Párt fiatalabb, ám szintén keményvonalas vezető rétegének nyomására viszsza kellett vonnia. Elemzők szerint a jelenlegi elnöknek az elmúlt évtizedben nem sikerült olyan új, a személye iránt elkötelezett tanácsadói és vezetői kört kialakítania, amelytől elképzelései végrehajtásához a szükséges támogatást megkaphatta volna. Ráadásul az Aszad-klán és a vele szövetséges családok tagjai elsősorban saját gazdasági és politikai befolyásuk erősítésén munkálkodtak, erőteljes és jogos haragot ébresztve ezzel a romló életkörülményeik miatt kilátástalan helyzetbe kerülő - elsősorban szunnita - lakosságban. Aszad ellenzéke Aszad legveszélyesebb belső ellenzékét a Szíriai Muzulmán Testvériség mozgalmához kötődő szunnita szélsőségesek alkotják, de külföldön is érdekeltek hatalma megdöntésében. Emigrációban élő szír politikusok is várják Bassár bukását, közöttük nagybátyja, Rifát el-Aszad, aki az 1980- as évek első felében puccsot kísérelt meg bátyja, Háfiz ellen, valamint Abd al-Halim Khaddám korábbi alelnök, aki szívesen lépett volna Háfiz örökébe. A rendkívül szerény életvitelű Bassár el-Aszad, egészen a közelmúltig, a nehéz gazdasági helyzetbe került lakosság körében is viszonylagos népszerűségnek örvendett. A várttól messze elmaradó ütemben, de zajlanak az államigazgatási, gazdasági, pénzügyi és oktatási reformok, a síiták és a keresztények számára pedig az Aszad család uralma békés és biztonságos időszakot jelentett. A szírek lojalitásuk szempontjából megosztottak, ám a megmozdulások kezdetén az ellenzéki tüntetők is elsősorban szabadságjogokat, gazdasági reformokat, valamint a Baasz Párt egyeduralmának végét követelték, nem pedig az elnök távozását. A társadalom azonnali és áttörő intézkedéseket vár, és mindenekelőtt az erőszak beszüntetését követeli - egyelőre még Aszad elnöktől, akinek politikai tőkéje azonban percről percre fogy. A helyzetet bonyolítja, hogy kormányzati források szerint az erőszakos akciókat idegen akcentussal beszélő fegyveres csoportok provokálták ki. Buteja Sábán elnöki tanácsadó úgy nyilatkozott, hogy jelen volt, amikor Aszad elnök megtiltotta a fegyverek használatát a rendőrség és a katonaság számára, amit - Sábán szerint - a rendvédelmi szervekhez tartozó sérültek jelentős száma is bizonyít. Ha a katonaság és a titkosszolgálatok nem az elnöki parancs szerint jártak el, azt jelenthetné, hogy az elnök legszűkebb köreiben szabotálják a döntéseit. Szakértői vélemények szerint az összeomlástól csak a határozott, egyértelmű, kompromisszumkész elnöki fellépés és kormányzati kommunikáció mentheti meg az országot. A Baász Párt egyeduralma és a hírszerzés kemény fellépése miatt, az elmúlt negyven évben nem alakulhatott ki egységes és jól szervezett ellenzéki szerveződés, ezért Aszad elnök bukása akár polgárháborúba is sodorhatja az országot. ◄ % Válaszaihoz érkezett a Szíriai vezetés: vagy azonnali, gyökeres reformokat hajt végre, vagy erőszakkal próbálja letörni az ellenállást, ezzel azonban saját sorsát is megpecsételi - áll az International Crisis Group jelentésében. NTI/ÚMSZ Bassar el-Aszad, Szíria elnöke eddig viszonylag békésen vezényelhetett országában