Új Magyar Szó, 2011. július (7. évfolyam, 126-146. szám)

2011-07-01 / 126. szám

2011. július 1-3., péntek-vasárnap EU-s pénzért lobbiznak Nemzetközi konferenciát tartottak Tulceán a Duna-stratégia sikeréért Tofán Levente, Tulcea ► Öt romániai minisztérium képviseltette magát a legma­gasabb szinten azon a tulceai nemzetközi konferencián, ame­lyen a Duna-stratégia elfogadásá­nak jelentőségét tárgyalták. A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium, valamint a Régió­fejlesztési és Turisztikai Miniszté­rium által megrendezett esemé­nyen Elena Udrea, Anca Boagiu, Borbély László, Kelemen Hunor miniszterek és Niculescu Toni külügyi államtitkár szólaltak fel. Kelemen Hunor művelődés­­ügyi miniszter arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az általa vezetett tárcára hárul a legnagyobb szerep a Duna-stratégia sikeressé tételé­ben, ugyanis a folyam „összeköti” kilenc nemzet kultúráját. Hozzá­tette: ezért szeretnének olyan programsorozatot szervezni, amelyek közelebb hozzák egy­máshoz a Duna-menti országok kultúráját. A miniszter szerint most van itt az ideje annak, hogy a stratégiában részt vállaló orszá­gok azért lobbizzanak, hogy a 2014-2120-as uniós költségvetés­ben megjelenjen a Duna-stratégia. Az Európai Unió magyar el­nöksége alatt jóváhagyott Duna-stratégia céljával és alapelveivel kapcsolatosan Borbély László környezetvédelmi miniszter el­mondta: az unió Duna-stratégiá­­ja a Duna-térség régióinak gaz­dasági fellendülését és a régiók közötti gazdasági egyenlőtlensé­gek mértékének csökkentését szorgalmazza, a tagországok és régiók közötti együttműködésre és szolidaritásra alapozva. Ro­mánia Duna-stratégiás szerep­körével kapcsolatosan a környe­zetvédelmi miniszter hangsú­lyozta: a stratégia környezeti kockázatok kezelésének cselek­vési területét közösen irányítja Románia és Magyarország. A Duna-medence árvízveszé­­lyezettségi térképeinek elkészíté­sét célozó Danube Floodrisk program az egyik fontos terv, amely részét képezi a Románia által koordinált cselekvési terü­lethez tartozó konkrét projekt­csomagnak - hangsúlyozta a mi­niszter. A Danube Floodrisk programban 18 partner vesz részt 8 országból. Az árvízvédel­mi térképek finanszírozása a Dél-kelet Európai Határon Át­nyúló Együttműködési Program keretén belül történik, a beruhá­zás értéke körülbelül 6 millió euró - emelte ki a környezetvé­delmi miniszter. ◄ Kelemen Hunor, Anca Boagiu és Borbély László egyaránt hangsúlyozta a Duna-stratégia jelentőségét A szerző felvétele HIRDETÉS SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM Felvétel* 2011 4**7 alapképp­aml szak Beiratkozás: 2011. július 11-20. 2011. Július 11-20. GAZDASÁG- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR, CSÍKSZEREDA • Könyvelés és gazdálkodási informatika (25 tandíjmentes, 25 költségtérítéses hely) • Általános közgazdaság, Agrár- és élelmiszeripari gazdaság (50/50) • Marketing (15/15) Pista Ubertap (Szabadsz tér) nr. 1 • Statisztika és gazdasági előrejelzés (10/20) t­*+40268 au 657 • Román nyelv és irodalom -angol nyelv és irodalom (20/30) • Világ- és összehasonlító irodalom - angol nyelv és irodalom (10/20) MŰSZAKI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, CSÍKSZEREDA • Szociológia (13/37) • Kommunikáció és PR (13/37) • Élelmiszerpari mérnök (20/30) • Környezetmérnöki (20/30) tv: +46 266 317121 • Ipari biotechnológia (10«)) mttar®3^ktS'ro • Közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser (15/15) MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR, MAROSVÁSÁRHELY • Kommunikáció és közkapcsolatok (15/15) • Egészségügyi szakpoltikák és szolgáltatások (15/35) __ • Fordító és tolmács (20/30) • Informatika (25/25) 1* +4026526e 170 • Mechatronika (25/25) • Számítástechnika (20/20) • Automatika és alkalmazott informatika (20/20) • Távközlés (15/35) • Számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás (15/35) • Kertészmérnöki (20/10) TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI KAR, KOLOZSVÁR • Környezettudomány (13/12) • Filmművészet, fotóművészet, média (12/13) • Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok (23/17) • Jog (20/20) 2011. Július 11-17. 2011. Július 11-24. 400112 Kolozsvár str. Matei Corvin (Mátyás király u.)rv. 4 Tel.+40 264 430 286 E-mai: c4oe6kv.8apienta.ro www.iw3arienta.ro 10 SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDA KOLOZSVÁR MAROSVÁSÁRHELY RMDSZ: nem zsaroltunk senkit! M­SZ­P Zsarolással vádolta Traian Băsescu államfő a 10TV keres­kedelmi televízió szerda esti mű­sorában az RMDSZ-t, amely megakadályozta az ország általa javasolt területi-közigazgatási át­alakítását. Kifejtette: kell lennie egy határnak abban a zsarolás­ban, amit az RMDSZ tesz azzal, hogy politikai instabilitás előidé­zésével fenyegetőzik. „Nem tar­tom korrektnek, hogy egy kisebb­séget képviselő partner etnikai ér­dekektől vezérelve megakadályoz­za a többség számára kedvező fo­lyamatokat. Ez politikai erkölcs kérdése. A magyar kisebbség is ré­sze ennek az országnak” - fogal­mazott Băsescu. Szerinte a ma­gyar politikusoknak érdekük fenn­tartani a megyei tanácsokat, de meg kell gondolniuk, meddig tol­ják ki az „etnikai ellenállás” hatá­rát, hiszen amikor miattuk sérül a többség érdeke, akkor ez az ellen­állás mérgezővé válhat. Hozzátet­te: még bízik abban, hogy ősszel méltányos megoldást találnak az RMDSZ vezetőivel a közigazga­tás átszervezésének kérdésében. Kelemen Hunor, az RMDSZ szö­vetségi elnöke tegnap elutasította az államfő vádjait. „Szó sincs zsa­rolásról. Ha megkérdeznek vala­kit az én falumban, Karcfalván, vagy a Nyugati-havasokban levő ,Aranyosfőn, vagy a Maros me­gyei Szovátán, hogy akarnak-e egy olyan megyéhez tartozni, amelynek a központja Brassóban legyen, biztosíthatom önöket, hogy a válasz nemleges lesz” - fo­galmazott Kelemen. Hozzátette: az RMDSZ azért kért több időt a kérdés megtárgyalására, hogy megtalálják azt a megoldást, amely mindenkinek megfelel. ◄ AKTUÁLIS 13 Mérlegen­­ a mérleg Bogdán Tibor Amint az várható volt, a magyarországi politi­kai erők egymástól szögesen eltérően ítélik meg az Európai Uni­ós soros magyar el­nökségét. A kormány-­­­pártok dicsérik Orbán Viktor teljesítményét, az ellenzéki tömörülések szerint viszont a „magyar félév" korántsem váltotta be a hozzá főzött reményeket­­ és kormánypárti ígéreteket. A mérleget mérlegelve elmondható: az igaz­ság, mint általában, most is, valahol közé­pen található. Az kétségkívül méltányolható, hogy a ma­gyar célkitűzésnek megfelelően, június végén lezárulhattak a Horvátországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások. Az más kér­dés, hogy a tagság kritériumainak eleget te­vő balkáni ország feltehetően más állam el­nöksége alatt is befejezte volna tárgyalásait, mindez tehát nem annyira az elnöklő, mint inkább a csatlakozásra készülő állam érde­mének tudható be. Elmaradt viszont Románia és Bulgária fel­zárkózása a schengeni övezethez, jóllehet Orbán Viktor ezt is a magyar elnökség alapvető célkitűzései közé sorolta. És bár egyet kell értenünk értékelésével, miszerint az is fontos eredmény, hogy a tagállamok kimondták: mindkét ország eleget tesz a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek - azért jó lenne megkérdezni Bukarestet és Szófiát is erről a sikerről. Nem kételkedhetünk abban a magyar mi­niszterelnök által említett számadatban sem, hogy a magyar elnökség idején több, mint kétezer európai parlamenti módosító indítvánnyal foglalkoztak - legfeljebb az an­­nyi kiegészítéssel élhetünk, hogy ez nagyjá­ból megfelel az egy-egy uniós elnökségi sze­meszter idején kezelt problémák átlagos szá­mának, ami némiképpen levon a bravúr ér­tékéből. Az pedig kifejezetten kudarcnak könyvelhe­tő el, hogy levegőben maradt a közös gazda­sági kormányzást szabályozó tervezet, noha annak lezárását Orbán a legfontosabb fel­adatok közé sorolta. Ez most a lengyel el­nökségre marad - alighanem némi nagyha­talmi „cenzúrázással”. És nem lett semmi a Keleti Partnerség budapesti csúcstalálkozó­jából, ami még akkor sem tudható be siker­nek, hogy Orbán szerint csupán „alibi-meg­beszélésről” lett volna szó, ami nem érte vol­na meg, hogy felbolygassák a fővárost. Az tény, hogy a magyar elnökségre komoly nemzetközi kihívások közepette - a fukusi­­mai atomkatasztrófa, az „arab tavasz”, a gazdasági és pénzügyi válság, az euróövezet peremvidékét sújtó államadósság-válság időszakában - került sor, ám az is igaz, hogy a világban jó ideje nincs már béke, ki­hívások minden uniós elnökségre bőségesen jutnak majd, a magyar elnökség tehát ezzel sem hozott rendkívülit. Felmérések hiányában nehéz lenne eldönte­ni, mennyire igaz Martonyi János magyar külügyminiszter állítása, miszerint az uniós elnökség nyomán az EU megítélése sokat javult Magyarországon. A kétharmados törvények bebetonozása, a médiatörvény, az új magyar alkotmány brüsszeli visszhangja alapján viszont megkérdezhetnénk: vajon mennyit javult Magyarország imázsa az Európai Unióban? Román lapszemle A nők egyre később vállalnak gyereket, országos átlagban az első gyereket 28 éves korukban szülik. (Adevărul) ► A Daily Expressbat bulvárlap szerint a németek el­döntötték, hogy kilépnek az euró­­övezetből. A Német Központi Bank titok­ban elkezdte a közös európai pénznem ál­tal lecserélt márka nyomását. (Adevărul) ► Két héttel a kötelező lakásbiztosítások megkötésére adott határidő lejárta előtt a tulajdonosok alig 6 százaléka biztosította ingatlanát (Puterea)

Next