Új Magyar Szó, 2011. július (7. évfolyam, 126-146. szám)

2011-07-19 / 138. szám

21 UM SZAKTURUS Röviden Titkos dokumentumok tűntek el a pitesti nukleáris kutatóintézetből Hetvenöt titkos dokumentum tűnt el egy román nukleáris kutatóintézetből. A ható­ságok vizsgálatot indítottak. A dokumentu­mok hiányára egy rutinellenőrzés nyomán derült fény - közölte tegnap a Hotnews cí­mű hírportál. Kiderült, hogy 1972 és 2002 között kibocsátott titkos iratokról van szó, amelyeket a piteşti nukleáris kutatóintézet­ben őriztek. Az eltűnt papírok között talál­hatók egyebek között a nukleáris üzem­anyag gyártásának tesztelésére vonatkozó tervek és egyéb nukleáris kutatási anyagok. Marin Ciocanescu, a kutatóintézet igazga­tóhelyettese megerősítette a dokumentu­mok eltűnését, és közölte, hogy a hiányzó iratok nem jelentenek veszélyt a nemzetbiz­tonságra. Cáfolja összeférhetetlenségét Benedek Imre Összeférhetetlenséget állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Benedek Imre, a Maros megyei sür­gősségi kórház egyik menedzsere ügyé­ben. Az ügynökség szerint a volt RMDSZ-es politikus, aki a marosvásárhe­lyi egészségügyi intézmény kardiológiai részlegét igazgatja, olyan céggel kötött szerződést orvosi szolgáltatások biztosítá­sára, amelynek maga is részvényese. Az orvos lapunknak azt mondta: nem lehet szó összeférhetetlenségről, mivel a kórház­nál nem írhat alá szerződéseket, a szóban forgó cégnek pedig csak részvényese, nem adminisztrátora. Újabb gyanúsított a Csala-gyilkosság ügyében? Újabb személyt vettek őrizetbe a gyergyóal­­falvi alpolgármester meggyilkolásának ügyében nyomozó hatóságok a hétvégén a Hargita Népe értesülése szerint. Az infor­mációt nem erősítette meg, de nem is cáfol­ta a megyei rendőrség. Csala Zsolt gyer­­gyóalfalvi alpolgármestert nagypénteken lőtték le borzonti villájában. Június 24-én a 31 éves Lőrincz Róbertet vették őrizetbe , akinek 29 napos előzetes letartóztatását is elrendelték , az érintett vallomásában be­vallotta, hogy ő gyilkolta meg a néhai elöl­járót. Az újabb gyanúsítottról a helyiek tud­ni vélik, hogy mészáros, és hogy az illeté­kesek azt vizsgálják, bűnrészes-e Csala Zsolt halálában. Felgyújtottak egy autót a görög taxisok Több száz felháborodott taxisofőr zárta el autójával az athéni repülőteret és a pireuszi kikötőt tegnap, tiltakozásul az ellen, hogy a kormány feloldja a taxisengedélyek számá­nak korlátozását. Több ezer nyaralónak gyalog kellett a kompkikötőig vonszolnia poggyászát a hőségben, a repülőtérre pedig a helyiérdekű vasúttal kellett kikecmeregni­ük az utasoknak. A taxitulajdonosok teg­nap reggel 48 órás sztrájkba kezdtek foglal­kozásuk megnyitása ellen. Eddig Athénban körülbelül 14 ezer taxis kaphatott enge­délyt, egész Görögországra nézve harminc­ezer volt a limit. Az Európai Unió által kö­vetelt jogszabály-módosítás értelmében bár­ki, aki foglalkozásszerűen vezethet, taxiba ülhet egy körülbelül háromezer eurós enge­dély kiváltása után. Kivégzős videót terjesztenek a tálibok Tizenhat afgán rendőr kivégzéséről szóló videót terjesztenek a tálibok. A felvétel még júniusban készült, Afganisztán és Pa­kisztán határán. Az afgán rendőrök a táli­bok hátországának számító pakisztáni terü­letre nyomultak be, de elfogták és megölték őket. A felvételen egy domboldalon egy­más mellett állnak a rendőrök, hátrakötö­zött kézzel. Velük szemben kivégzőosztag áll, amely sortűzzel végez velük. Kancellárháború Hírösszefoglaló___________________ Sajtóértesülések szerint szo­katlanul élesen bírálta Angela Merkel német kancellár Európa­­politikáját egykori elődje és men­tora, Helmut Kohl. A 81 esztendős Kohl - aki 16 éven keresztül, 1982 és 1998 kö­zött volt a szövetségi köztársaság, majd az egyesült Németország kancellárja - a hétfői országos na­­pnapok, valamint a Der Spiegel szerint baráti körben veszélyesnek nevezte Merkel politikáját az euróval, illetve Európával kapcso­latisan. „Merkel tönkreteszi Euró­pámat” - idézte a Der Spiegel a volt kancellárt. Maga Kohl a Bild című lapnak nyilatkozva cáfolta ezt. Azt azon­ban elismerte, hogy aggódik Eu­rópáért és az euróért. Annak a né­zetnek adott hangot, hogy a jelen­legi válságos helyzet nem az álta­la annak idején rendkívül erősen pártfogolt euró szerkezeti válsá­ga. A krízis - mint fogalmazott -Európa, illetve a nemzetállamok el nem végzett házi feladatainak a következménye. Görögországot nem lett volna szabad felvenni az euróövezetbe - hangoztatta a töb­bi között a volt kancellár. Az említett értesülések szerint az elmúlt időszakban Kohl bizal­masainak körében többször is bí­rálta Merkelt. A hozzá közel ál­lók szerint a volt kancellár számá­ra nem világos, hogy Merkel mi­lyen európapolitikai irányt követ. A volt kancellár a többi között azt is felrótta utódának, hogy elha­nyagolja a német-francia vi­szonyt, amelynek Kohl megítélé­se szerint kulcsfontosságú szere­pet kellene betöltenie az európai ügyek előre vitelében. Kohlnak annak idején szoros volt a viszo­nya Francois Mitterrand akkori francia elnökkel, és több közös projektjük volt az európai integrá­ció előmozdítására. Merkel és Sarkozy együttműködése ugyan­akkor, különösen az utóbbi idő­ben erősen akadozik. A volt kancellárral ellentétben nyíltan bírálta a merkeli politikát Kohl egykori pénzügyminisztere, Theo Waigel, valamint Horst Teltschik, aki annak idején Helmut Kohl külpolitikai tanács­adója volt. A Der Tagesspiegelnek nyilat­kozva mindketten azt hangoztat­ták, hogy a jelenlegi kancellár semmifajta európai „iránytűvel” nem rendelkezik. Teltschik sze­rint Angela Merkelnek nincs semmilyen elképzelése a jövő Eu­rópájáról, ami elengedhetetlen lenne. A lapok első állásfoglalásaik­ban többnyire Helmut Kohlnak adtak igazat. Nézetük szerint a volt kancellár nem véletlenül ag­gódik saját politikai örökségéért, Európáért és az euróért, mint ahogy nem véletlenül lett Európa tiszteletbeli állampolgára. A hivatalban lévő kancellár egyelőre nem reagált a sajtó által kiszivárogtatott állítólagos vá­dakra. ◄ Angela Merkel jelenlegi kancellár egykori elődjével és mentorával, a 81 éves Helmut Kohllal Nő az EU-nyomás Líbiára Hírösszefoglaló___________________ Folytatja az EU a Szíria elleni szankciós politikáját, és növe­li a nyomást a líbiai rezsimre is. Amíg a polgári lakosság elleni erőszak alkalmazásának véget nem vetnek, és döntő mértékű ha­ladás nem mutatkozik a demok­ratikus átmenet irányában, az Eu­rópai Unió „folytatja és továbbfej­leszti” jelenlegi politikáját Szíriá­val kapcsolatisan, beleértve a cél­zott szankciók alkalmazását is. Ezt emelték ki az EU-tagorszá­­gok külügyminiszterei a témáról tegnap Brüsszelben kiadott közös közleményükben. Előzőleg több miniszter sürgette a rendszervál­tást az országban, és újabb szank­ciók lehetőségére hívták fel a fi­gyelmet. A közös nyilatkozat uján az EU bírálja, hogy a Szíriai veze­tés figyelmen kívül hagyta a nem­zetközi közösség sorozatos felhí­vásait, és folytatja a békés tünteté­sek erőszakos elfojtását. Az unió e politika ellen foglal állást, és az erőszak azonnali leállítását köve­teli. Szintén sürgetik a letartózta­tottak és a politikai foglyok elen­gedését is. Szíriában az elmúlt hó­napok tüntetései elleni erőszakos fellépésnek emberi jogi szerveze­tek becslése szerint ezernél több halálos áldozata van, a letartózta­tottak és az otthonukat elhagyni kénytelenek száma tízezres nagy­ságrendű. Az EU tavasszal már szankciókkal sújtotta a rezsimet, ám több tagországa szerint ezeket még ki kellene egészíteni ahhoz, hogy az unió fokozottabb nyo­mást fejthessen ki követeléseinek teljesítése érdekében. A közle­mény a követelések között említi a szíriai nép legitim törekvéseit a demokratikus átmenetre. A közlemény nem tesz említést arról, milyen területen lennének kiterjeszthetők a szankciók. Az eddigi büntetőintézkedések része­ként vízumtilalommal és vagyon­­befagyasztással sújtották azon személyek és cégek csoportját, akiket és amelyeket felelősnek tar­tanak a polgári lakosság elleni erőszakért. Az EU tegnap meg­erősítette, hogy továbbra is eltö­kélt a civilek védelme mellett, és növeli a nyomást Moammer Kadhafi rezsimjére. A miniszte­rek ismét hangoztatták, hogy Kadhafi elvesztette minden legiti­mitását, és azonnal távoznia kell a hatalomból. " www.maszol.ro , 2011. július 19., kedd Bejutna a Híd és az MKP is MTI_______________________________ ► A legfrissebb közvélemény­kutatás szerint a Híd és a Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP) is be­jutott volna a pozsonyi parla­mentbe, amennyiben június ele­jén parlamenti választást tartot­tak volna Szlovákiában. A pozso­nyi Focus közvélemény-kutató intézet országos felmérése szerint a Híd magyar-szlovák párt 7,1 százalékot, 11 mandátumot szer­zett volna, az MKP-ra - a tavaly júniusban a parlamentb­ől kiesett magyar pártra - ezúttal a meg­kérdezettek 5,7 százaléka szava­zott volna, ami 9 képviselőt biz­tosított volna a törvényhozásban. Egy másik közvélemény-kutató intézet, a Median múlt héten nyilvánosságra hozott felmérése szerint sem a Híd, sem az MKP nem került volna be a szlovák parlamentbe. Múltbeli tapaszta­latok alapján azonban a Median az a közvélemény-kutató intézet, amely a magyar pártok támoga­tottságának mérésénél a leggyak­rabban szokott tévedni. A Focus mérése szerint az ellenzéki Irány- Szociáldemokrácia (Smer) meg­szerezné a 150 mandátum majd­nem felét, 74-et. A Smerre szava­zott volna a megkérdezettek 46,3 százaléka - derül ki a hétfőn is­mertetett adatokból. A második helyen a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) vég­zett volna 13,4 százalékos támo­gatottsággal. A bronzérem jutott volna a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) 10 száza­lékkal és 16 képviselővel. A Sza­badság és Szolidaritás (SaS) párt 6,7 százalékot, a Szlovák Nemze­ti Párt (SNS) 5,3 százalékot ka­pott volna. Az eredmény érde­kessége, hogy a jelenlegi kor­mánykoalíció - SDKU, KDH, SaS, Híd - megbukott volna a vá­lasztásokon, mert együttesen csak 59 mandátumot szerezné­nek. A Focus 1053 személyt kér­dezett meg, a válaszadók összeté­tele tükrözte a lakosság nemzeti­ségi összetételét is. ◄ Rejtélyes robbanások tartják izgalomban Krakkó lakóit ÚMSZ Egy hónap leforgása alatt négy kisebb pokolgépes rob­banás történt a dél-lengyelországi Krakkóban, melyek több embert megsebesítettek. A rendőrség egyelőre sötétben tapogatózik - je­lentette hétfőn a lengyel sajtó. A legutóbbi ilyen eset vasárnap reggel volt. Krakkó egyik csöndes kertvárosában egy 65 éves férfi a háza előtt egy 40 centiméteres műanyag csövet talált. Amikor ki akarta dobni, a cső felrobbant. A férfi a lábán megsérült, kórházba szállították. Nincs életveszélyben. Június 29-én két házilagos ké­szítésű, primitív szerkezet rob­bant fel, három személy szenve­dett sérüléseket. Július 14-én egy Nowa Hutában élő 35 éves férfi sérült meg, amikor felrob­bant kezében a lakása ajtajánál talált csomag, amelyet megpró­bált kinyitni. Kiderült, hogy né­hány hónappal korábban isme­retlen személyektől életveszé­lyes fenyegetéseket kapott. A rendőrség, amely szerint a va­sárnapi és a két első robbantást ugyanaz a tettes követhette el, 30 ezer zloty (2 millió forint) pénzjutalmat tűzött ki a nyom­ravezetőnek, és fantomképet tett közzé két lehetséges elkövető­ről. A hatóságok azt gyanítják, hogy elszámolási vita vagy zsa­rolás lehet a háttérben. Vannak azonban olyan feltételezések is, hogy egy pszichopata készíti a robbanószerkezeteket. Krakkóban, mely Lengyelor­szág egyik idegenforgalmi köz­pontja, a félelem légköre uralko­dott el. A rendőrség felszólította az embereket, hogy a házuk előtt vagy a liftben talált ismeretlen tárgyakhoz ne nyúljanak, hanem értesítsék a hatóságot, amely ro­bottal vizsgálja meg a gyanús csomagokat. A robbanásokon kívül gyújto­gatások is történtek Krakkóban. Néhány hónap alatt kilenc ga­rázst gyújtottak fel ismeretlen tet­tesek több krakkói kerületben. Önkéntesekből őrjárat alakult, amely éjszakánként vigyáz a la­kók tulajdonára.­­

Next