Új Magyar Szó, 2011. október (7. évfolyam, 191-211. szám)

2011-10-03 / 191. szám

2011. október 3., hétfő : www.maszol.ro „Közérzetjavító” cenzus Antal Erika „A népszámlálás eredménye, „sikeressége” rendkívül fon­tos az erdélyi magyarság közér­zete szempontjából, de ennek szimbolikus üzenetén túl konk­rét, jogi tétje is van: a magyar kö­zösség valós számától függ ugyanis több, az anyanyelvhasz­nálathoz kapcsolódó alapvető jog is” - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a múlt pénteken Marosvásárhelyen tar­tott kerekasztal-beszélgetésen. A Kós Károly Akadémia Alapít­vány és az Erdélyi Magyar Televí­zió (ETV) által közösen szerve­zett eseményen az RMDSZ volt szövetségi elnöke mellett Székely István politológus, valamint Ka­pitány Balázs, a magyarországi Népességtudományi Kutatóinté­zet tudományos titkára tartott előadást. Markó Béla szerint a nép­­számlálás fontosságát jelzi az is, hogy az RMDSZ az előző nép­­számlálásokhoz képest lényege­sen nagyobb és átfogóbb mozgó­sító kampányt indított, amely­nek célja, hogy mindenki bátran vállalja nemzeti hovatartozását. Mint mondta, nem híve a szim­bolikus gesztusoknak, cselekede­teknek, az azonban tény, hogy a „hányan vagyunk” kérdésnek fontos jelképes üzenete van, amely befolyásolja az egész kö­zösség közérzetét, jövőképét. Markó Béla ugyanakkor úgy lát­ja, bár a nemzeti identitás meg­őrzését szolgáló eszközöknek el­vileg nem kellene az adott közös­ség számától függniük, ez jelen­leg mégis számos kisebbségi jog esetében igaz: ilyen az anya­nyelvhasználattal kapcsolatos húszszázalékos küszöb, amelyet az RMDSZ-nek hosszas politi­kai küzdelmek nyomán sikerült elérnie 1999-ben. Ennek értel­mében, azokon a településeken, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot, ott kötelező mó­don biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közintézmé­nyekben, a közigazgatásban. A törvény ezt nem zárja ki a 20 százalék alatti népességarány esetében sem, ám ez már a helyi önkormányzat döntésén múlik. Ennek kapcsán bejelentette: az RMDSZ célként fogalmazza meg a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra való csökkentését. A népszámláláson való részvétel és a nemzeti identitás megvallása bizonyos értelemben egy szoli­daritási aktus is, hiszen a nemze­ti hovatartozás kinyilvánítása meghatározza nemcsak a ma­gunk, hanem nemzettársaink jo­gi helyzetét, kilátásait is - hang­súlyozta a miniszterelnök-helyet­tes. Székely István politológus rá­mutatott, hogy amióta Románia az Európai Unió tagja, bizonyos játékszabályokat be kell tartania. Felhívta a figyelmet, hogy van magyar űrlap minden kérdező­biztosnál azokon a települése­ken, ahol a magyarság eléri a 20 százalékot. Szerinte az erdélyi magyarság jelenleg demográfiai szempontból „nem áll rosszul”, a felmérések ugyanis már évek óta azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok demográfiai tendenci­ái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségű­ek negatív mutatóival. Kapitány Balázs egy átfogó körképet adott a népszámlálás európai gyakorlatát illetően. El­sőként a szlovákiai tapasztalatot mutatta be, ahol a nyelvhaszná­lat jogát 20 százalékról 15 száza­lékra csökkentették, de csak a következő népszámlálás után, vagyis 10 év múlva vezetik be. A népszámlálás kérdésében is van­nak európai standardok, van egy keretrendszer, ám az unió szá­mos kérdésben szabad kezet ad tagországoknak, nem várja el például, hogy a nemzetiségekről adatokat gyűjtsenek, minden or­szág szabadon dönti el, hogyan és mit kérdez. ◄ Székely István, Markó Béla és Kapitány Balázs a népszámlálás „magyar sikerességében” bíznak A szerzők felvétele Udrea, „a székelyszakértő” Kovács Zsolt Kétnapos székelyföldi látoga­tása után Elena Udrea régió­fejlesztési és turisztikai miniszter arra a következtetésre jutott, hogy „bizonyos politikusok - románok és magyarok egyaránt - a fejlődés elősegítése helyett az üres nacio­nalista diskurzust alkalmazza Hargita és Kovászna megyében, hogy szavazatszerzés céljából könnyebben manipulálhassák az embereket”. Blogbejegyzésében a demokrata liberális tárcavezető té­vedésnek nevezte, hogy a román pártok vezetői szinte kizárólag az RMDSZ hatáskörében hagyták a kommunikációt a székelyföldi magyarokkal, és nem nagyon fog­lalkoztak az ott élő emberek gondjaival. „A beruházások húsz éve elkerülik a térséget, de nem mondható, hogy etnikai okokból, mivel az RMDSZ szinte folyama­tosan kormányon volt” - fogal­maz a régiófejlesztési miniszter. Sepsiszentgyörgyi látogatásán Elena Udrea következetesen Szé­kelyföldként nevezte meg a térsé­get, és „ajándékot” is hozott: 115 millió lej értékben írt alá fejleszté­si projektek finanszírozásáról szerződéseket Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának el­nökével, Antal Árpád sepsiszent­györgyi, valamint Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármesterrel. Tamás Sándor szerint a Fogolyán Kristóf Megyei Kórház korszerű­sítését célozó projekt a legmaga­sabb értékű beruházás a Központi Fejlesztési Régióban, értéke 87 millió lej. A második finanszíro­zási szerződés révén nyolc három­széki turisztikai célpontot reklá­moz a Kovászna megyei önkor­mányzat. Ezek a gelencei római katolikus templom, a csernátoni Haszmann Pál Népművészeti Múzeum, az illyefalvi református templom, a kézdivásárhelyi Céh­történeti Múzeum, a bibarcfalvi református templom, a komman­dós kisvasút és sikló, a Csomád- Bálványos, valamint a Rétyi Nyír természetvédelmi területek. A projekt összértéke 956 ezer lej. Sepsiszentgyörgy önkormányzata összesen négy szerződést írt alá, ezek közül kettő az integrált vá­rosfejlesztés része, és a Bene-ház felújítására, valamint 17 megye­­székhelyi utca korszerűsítésére vonatkozik. A harmadik szerző­dés Lugásfürdő további korszerű­sítését, a negyedik megállapodás pedig a Néri Szent Fülöp roma multifunkcionális központ kiala­kítását célozza. A projektek össz­értéke megközelítőleg 25 millió lej, ami a megyeszékhely éves költségvetése 50 százalékának fe­lel meg. A hetedik, pénteken aláírt szerződést Rácz Károly kézdi­vásárhelyi polgármester kötötte, és egy vállalkozói inkubátorház Kézdivásárhelyen történő létreho­zását teszi lehetővé. A beruházás összértéke 1,7 millió lej. ◄ Vásárhely: Benedek is indulna ÚMSZ Újabb polgármesterjelölt Marosvásárhelyen: a jövő év­ben esedékes helyhatósági vá­lasztások előtt több mint egy év­vel már a második független je­lölt jelentette be indulását az er­délyi város vezetői funkciójáért. Benedek Imre kardiológus azzal indokolta döntését, hogy a politi­kai jelöltek között szükség van független jelöltre is. „A jelenlegi városvezető, Dorin Florea har­madik mandátumát tölti már, éppen ideje felváltani őt” - fogal­mazott a 2008-as parlamenti vá­lasztások alkalmával még az RMDSZ színeiben versenybe szálló - azóta tagságától is meg­fosztott - Benedek. Mint ismere­tes, az orvosprofesszor beperelte a Központi Választási Bizottsá­got, mert az intézmény Kötő Jó­zsefnek, az RMDSZ ázsiai és af­rikai román állampolgárok sza­vazókörzetében indított képvise­lőjelöltjének osztotta ki a parla­menti mandátumot. Benedek Imre most azt mond­ja, hogy több szervezet és egyesü­let is írásban kérte őt, hogy indul­jon a következő mandátumért. „ Fiatalok, öregek, most a nyugdí­jasok is, jelentkeztek és egyre töb­ben jelentkeznek és támogatni akarnak. Komolyra fogva a szót. Ez egy felelősségteljes dolog. Többen nagypolitikai háttérrel rendelkezve elvéreztek az előző választásokon. Jelentkezik egy fi­atal kolléga. Biztos nevet akar csinálni. Nem így kell csinálni „nevet” - szúrt oda az RMDSZ- tagsággal rendelkező, de egyelőre kizárólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támo­gatását élvező Vass Leventének. Benedek szerint inkább független jelöltre van szüksége a városnak, és hozzátette, előválasztásokat kell szervezni. Aki ott a legtöbb szavazatot kapja, az képviselje a magyarságot a jövő évi megmé­rettetésben. Mint ismeretes Marosvásárhe­lyen az RMDSZ, az EMNT és a Magyar Polgári Párt (MPP) azt szeretné, hogy egyetlen közös ma­gyar jelölt induljon a választáso­kon, de egyelőre nem sikerült kö­zelíteni az álláspontokat. Az MPP még nem nevezte meg jelölt­jét, de többször jelezte, mint négy évvel ezelőtt tette, hogy megpró­bálja meggyőzni Bölöni László volt válogatott labdarúgót, hogy vállalja el a jelöltséget. Az EMNT Vass Leventét „dobta be a kalap­ba”. A Maros megyei RMDSZ egyelőre nem döntött a jelölt sze­mélyéről, annyit viszont tudni, hogy Csegzi Sándor jelenlegi al­polgármester indulna a megmé­rettetésen. Ugyancsak nem mellé­kes, hogy fenntartja-e indulási szándékát a magyarság körében nagy népszerűségnek örvendő Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke. ◄ UMSZAKTURUS 3 Kinek kell a demokrácia? Nem véletlen, hogy Magyar­­országon a társadalmi elége­detlenség ismét kivonultatta az embereket az utcára. Nem a véletlen, hanem a politi­kai konstelláció eredmé­­­­nye, hogy­­ öt évvel a sú­lyos rendzavarásos Ágoston Hugo megmozdulások után, amelyeket az akkori ellenzék manipulált, s amelyek „Bejrúttá változtatták Budapestet” - most nem az alig létező, tagolatlan ellen­zéké, hanem a hivatásuk magaslatára emel­kedett szakszervezeteké a hibát hibára hal­mozó kormány elleni szolidaritásra hívó szó. És nagyon reméljük, hogy a vég ideje nem tapasztalt méretű tüntetések pillanatig sem térnek ki demokratikus medrükből. Mert nem véletlen az sem, hogy a felvonulá­sok és nagygyűlések szónokainak - az igaz­ságtalanságok, konkrétabban az új adórend­szer és a készülő új munkatörvénykönyv el­leni tiltakozás mellett - leggyakrabban hasz­nált szava: a demokrácia. A legfőbb kincs egy ország életében, egy társadalom számá­ra. Az, aminek szabályaitól sohasem szabad megválnia vagy eltekintenie egy magát még­oly legitimnek tartó hatalomnak sem. Már-már úgy tűnt országainkban, hogy a demokrácia csupán akadémikus viták, leg­feljebb politikai kommentárok tárgya és kife­jezése, amelyet minél inkább idéz az ellen­zék, annál inkább kerül a hatalom. Most pedig a budapesti tüntetés egyik szónoka baljós határozottsággal azt mondja: „A de­mokrácia párbeszédet jelent, s ahol ezt nem tudják, ott háború lesz!” Nemrég az egyik vezető budapesti lapban fontos cikk jelent meg arról, miként határoz­ta meg a demokrácia alapvető ismérveit a legkiválóbb magyar politikai gondolkodó, Bibó István, és ezek fényében miért állítha­tó, hogy az Orbán-rezsim gyakorlatilag fel­számolja a demokráciát. A fő ismérvek alapján, a mai magyar valóság ismeretében, magunk is tévedhetetlenül rájöhetünk meg­sértésük tényére: „Bibó nyolc intézményt so­rol fel a demokrácia nélkülözhetetlen tarto­zékaként: 1. a hatalommegosztást, 2. a de­mokratikus választást, 3. a kormányzat kor­látozott idejű mandátumát, 4. a független igazságszolgáltatást, 5. az alkotmánybírósá­got, 6. a szabad sajtót, 7. egyéb alapjogokat, 8. erős önkormányzatot. Ha ezek bármelyi­két kiiktatják a rendszerből, a demokrácia egésze roncsolódik. ” A budapesti tüntetéseknek, amelyek ismé­telten jelzik, hogy a magyar népet nem le­het sorozatosan becsapni, vannak tanulsá­gai Románia számára is. A demokráciát nem szabad és nem lehet megsérteni. A já­tékszabályokat nem lehet menet közben megváltoztatni. Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie. A parlament nem a szavazatok meghamisításának, hanem a pluralizmus kifejeződésének helye. Az ön­­kormányzatokat nem szabad átpolitizálni. A választási csalás az egyik legnagyobb merénylet a demokrácia - igen, a népaka­rat! - ellen. Sajnos a hatalom Romániában is többször megszegte a demokrácia szabályait. Sajátos a helyzete az RMDSZ-nek, amelynek már azért is óvatosnak kell lennie a cinkosság­ban, mert a demokrácia minden deficitje el­sősorban a gyengéket, a kisebbségeket sújtja. A történelem ítéletéről nem is beszélve. " Román lapszemle Kétszázötvenezer euróért kelt el Nicolae Grigorescu Pásztorfiú a Doftana völgyében című festménye a hétvégén a bukaresti Artmark aukciós ház árverésén. (Adevă­rul) ► Magán­gólya-menhelyet működtet egy család a Szeben megyei Keresztény­szigeten. (Adevărul) ► Illegálisan befogott és idomított (láncon táncoltatott) medvék számára működtetnek rehabilitációs köz­pontot Zernyesten. Jelenleg 58 állat gyógyul a menhelyen. (EVZ)

Next