Új Magyar Szó, 2011. október (7. évfolyam, 191-211. szám)
2011-10-03 / 191. szám
2011. október 3., hétfő : www.maszol.ro „Közérzetjavító” cenzus Antal Erika „A népszámlálás eredménye, „sikeressége” rendkívül fontos az erdélyi magyarság közérzete szempontjából, de ennek szimbolikus üzenetén túl konkrét, jogi tétje is van: a magyar közösség valós számától függ ugyanis több, az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó alapvető jog is” - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a múlt pénteken Marosvásárhelyen tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) által közösen szervezett eseményen az RMDSZ volt szövetségi elnöke mellett Székely István politológus, valamint Kapitány Balázs, a magyarországi Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára tartott előadást. Markó Béla szerint a népszámlálás fontosságát jelzi az is, hogy az RMDSZ az előző népszámlálásokhoz képest lényegesen nagyobb és átfogóbb mozgósító kampányt indított, amelynek célja, hogy mindenki bátran vállalja nemzeti hovatartozását. Mint mondta, nem híve a szimbolikus gesztusoknak, cselekedeteknek, az azonban tény, hogy a „hányan vagyunk” kérdésnek fontos jelképes üzenete van, amely befolyásolja az egész közösség közérzetét, jövőképét. Markó Béla ugyanakkor úgy látja, bár a nemzeti identitás megőrzését szolgáló eszközöknek elvileg nem kellene az adott közösség számától függniük, ez jelenleg mégis számos kisebbségi jog esetében igaz: ilyen az anyanyelvhasználattal kapcsolatos húszszázalékos küszöb, amelyet az RMDSZ-nek hosszas politikai küzdelmek nyomán sikerült elérnie 1999-ben. Ennek értelmében, azokon a településeken, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot, ott kötelező módon biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közintézményekben, a közigazgatásban. A törvény ezt nem zárja ki a 20 százalék alatti népességarány esetében sem, ám ez már a helyi önkormányzat döntésén múlik. Ennek kapcsán bejelentette: az RMDSZ célként fogalmazza meg a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra való csökkentését. A népszámláláson való részvétel és a nemzeti identitás megvallása bizonyos értelemben egy szolidaritási aktus is, hiszen a nemzeti hovatartozás kinyilvánítása meghatározza nemcsak a magunk, hanem nemzettársaink jogi helyzetét, kilátásait is - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Székely István politológus rámutatott, hogy amióta Románia az Európai Unió tagja, bizonyos játékszabályokat be kell tartania. Felhívta a figyelmet, hogy van magyar űrlap minden kérdezőbiztosnál azokon a településeken, ahol a magyarság eléri a 20 százalékot. Szerinte az erdélyi magyarság jelenleg demográfiai szempontból „nem áll rosszul”, a felmérések ugyanis már évek óta azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok demográfiai tendenciái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségűek negatív mutatóival. Kapitány Balázs egy átfogó körképet adott a népszámlálás európai gyakorlatát illetően. Elsőként a szlovákiai tapasztalatot mutatta be, ahol a nyelvhasználat jogát 20 százalékról 15 százalékra csökkentették, de csak a következő népszámlálás után, vagyis 10 év múlva vezetik be. A népszámlálás kérdésében is vannak európai standardok, van egy keretrendszer, ám az unió számos kérdésben szabad kezet ad tagországoknak, nem várja el például, hogy a nemzetiségekről adatokat gyűjtsenek, minden ország szabadon dönti el, hogyan és mit kérdez. ◄ Székely István, Markó Béla és Kapitány Balázs a népszámlálás „magyar sikerességében” bíznak A szerzők felvétele Udrea, „a székelyszakértő” Kovács Zsolt Kétnapos székelyföldi látogatása után Elena Udrea régiófejlesztési és turisztikai miniszter arra a következtetésre jutott, hogy „bizonyos politikusok - románok és magyarok egyaránt - a fejlődés elősegítése helyett az üres nacionalista diskurzust alkalmazza Hargita és Kovászna megyében, hogy szavazatszerzés céljából könnyebben manipulálhassák az embereket”. Blogbejegyzésében a demokrata liberális tárcavezető tévedésnek nevezte, hogy a román pártok vezetői szinte kizárólag az RMDSZ hatáskörében hagyták a kommunikációt a székelyföldi magyarokkal, és nem nagyon foglalkoztak az ott élő emberek gondjaival. „A beruházások húsz éve elkerülik a térséget, de nem mondható, hogy etnikai okokból, mivel az RMDSZ szinte folyamatosan kormányon volt” - fogalmaz a régiófejlesztési miniszter. Sepsiszentgyörgyi látogatásán Elena Udrea következetesen Székelyföldként nevezte meg a térséget, és „ajándékot” is hozott: 115 millió lej értékben írt alá fejlesztési projektek finanszírozásáról szerződéseket Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, valamint Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármesterrel. Tamás Sándor szerint a Fogolyán Kristóf Megyei Kórház korszerűsítését célozó projekt a legmagasabb értékű beruházás a Központi Fejlesztési Régióban, értéke 87 millió lej. A második finanszírozási szerződés révén nyolc háromszéki turisztikai célpontot reklámoz a Kovászna megyei önkormányzat. Ezek a gelencei római katolikus templom, a csernátoni Haszmann Pál Népművészeti Múzeum, az illyefalvi református templom, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, a bibarcfalvi református templom, a kommandós kisvasút és sikló, a Csomád- Bálványos, valamint a Rétyi Nyír természetvédelmi területek. A projekt összértéke 956 ezer lej. Sepsiszentgyörgy önkormányzata összesen négy szerződést írt alá, ezek közül kettő az integrált városfejlesztés része, és a Bene-ház felújítására, valamint 17 megyeszékhelyi utca korszerűsítésére vonatkozik. A harmadik szerződés Lugásfürdő további korszerűsítését, a negyedik megállapodás pedig a Néri Szent Fülöp roma multifunkcionális központ kialakítását célozza. A projektek összértéke megközelítőleg 25 millió lej, ami a megyeszékhely éves költségvetése 50 százalékának felel meg. A hetedik, pénteken aláírt szerződést Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester kötötte, és egy vállalkozói inkubátorház Kézdivásárhelyen történő létrehozását teszi lehetővé. A beruházás összértéke 1,7 millió lej. ◄ Vásárhely: Benedek is indulna ÚMSZ Újabb polgármesterjelölt Marosvásárhelyen: a jövő évben esedékes helyhatósági választások előtt több mint egy évvel már a második független jelölt jelentette be indulását az erdélyi város vezetői funkciójáért. Benedek Imre kardiológus azzal indokolta döntését, hogy a politikai jelöltek között szükség van független jelöltre is. „A jelenlegi városvezető, Dorin Florea harmadik mandátumát tölti már, éppen ideje felváltani őt” - fogalmazott a 2008-as parlamenti választások alkalmával még az RMDSZ színeiben versenybe szálló - azóta tagságától is megfosztott - Benedek. Mint ismeretes, az orvosprofesszor beperelte a Központi Választási Bizottságot, mert az intézmény Kötő Józsefnek, az RMDSZ ázsiai és afrikai román állampolgárok szavazókörzetében indított képviselőjelöltjének osztotta ki a parlamenti mandátumot. Benedek Imre most azt mondja, hogy több szervezet és egyesület is írásban kérte őt, hogy induljon a következő mandátumért. „ Fiatalok, öregek, most a nyugdíjasok is, jelentkeztek és egyre többen jelentkeznek és támogatni akarnak. Komolyra fogva a szót. Ez egy felelősségteljes dolog. Többen nagypolitikai háttérrel rendelkezve elvéreztek az előző választásokon. Jelentkezik egy fiatal kolléga. Biztos nevet akar csinálni. Nem így kell csinálni „nevet” - szúrt oda az RMDSZ- tagsággal rendelkező, de egyelőre kizárólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatását élvező Vass Leventének. Benedek szerint inkább független jelöltre van szüksége a városnak, és hozzátette, előválasztásokat kell szervezni. Aki ott a legtöbb szavazatot kapja, az képviselje a magyarságot a jövő évi megmérettetésben. Mint ismeretes Marosvásárhelyen az RMDSZ, az EMNT és a Magyar Polgári Párt (MPP) azt szeretné, hogy egyetlen közös magyar jelölt induljon a választásokon, de egyelőre nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Az MPP még nem nevezte meg jelöltjét, de többször jelezte, mint négy évvel ezelőtt tette, hogy megpróbálja meggyőzni Bölöni László volt válogatott labdarúgót, hogy vállalja el a jelöltséget. Az EMNT Vass Leventét „dobta be a kalapba”. A Maros megyei RMDSZ egyelőre nem döntött a jelölt személyéről, annyit viszont tudni, hogy Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester indulna a megmérettetésen. Ugyancsak nem mellékes, hogy fenntartja-e indulási szándékát a magyarság körében nagy népszerűségnek örvendő Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke. ◄ UMSZAKTURUS 3 Kinek kell a demokrácia? Nem véletlen, hogy Magyarországon a társadalmi elégedetlenség ismét kivonultatta az embereket az utcára. Nem a véletlen, hanem a politikai konstelláció eredménye, hogy öt évvel a súlyos rendzavarásos Ágoston Hugo megmozdulások után, amelyeket az akkori ellenzék manipulált, s amelyek „Bejrúttá változtatták Budapestet” - most nem az alig létező, tagolatlan ellenzéké, hanem a hivatásuk magaslatára emelkedett szakszervezeteké a hibát hibára halmozó kormány elleni szolidaritásra hívó szó. És nagyon reméljük, hogy a vég ideje nem tapasztalt méretű tüntetések pillanatig sem térnek ki demokratikus medrükből. Mert nem véletlen az sem, hogy a felvonulások és nagygyűlések szónokainak - az igazságtalanságok, konkrétabban az új adórendszer és a készülő új munkatörvénykönyv elleni tiltakozás mellett - leggyakrabban használt szava: a demokrácia. A legfőbb kincs egy ország életében, egy társadalom számára. Az, aminek szabályaitól sohasem szabad megválnia vagy eltekintenie egy magát mégoly legitimnek tartó hatalomnak sem. Már-már úgy tűnt országainkban, hogy a demokrácia csupán akadémikus viták, legfeljebb politikai kommentárok tárgya és kifejezése, amelyet minél inkább idéz az ellenzék, annál inkább kerül a hatalom. Most pedig a budapesti tüntetés egyik szónoka baljós határozottsággal azt mondja: „A demokrácia párbeszédet jelent, s ahol ezt nem tudják, ott háború lesz!” Nemrég az egyik vezető budapesti lapban fontos cikk jelent meg arról, miként határozta meg a demokrácia alapvető ismérveit a legkiválóbb magyar politikai gondolkodó, Bibó István, és ezek fényében miért állítható, hogy az Orbán-rezsim gyakorlatilag felszámolja a demokráciát. A fő ismérvek alapján, a mai magyar valóság ismeretében, magunk is tévedhetetlenül rájöhetünk megsértésük tényére: „Bibó nyolc intézményt sorol fel a demokrácia nélkülözhetetlen tartozékaként: 1. a hatalommegosztást, 2. a demokratikus választást, 3. a kormányzat korlátozott idejű mandátumát, 4. a független igazságszolgáltatást, 5. az alkotmánybíróságot, 6. a szabad sajtót, 7. egyéb alapjogokat, 8. erős önkormányzatot. Ha ezek bármelyikét kiiktatják a rendszerből, a demokrácia egésze roncsolódik. ” A budapesti tüntetéseknek, amelyek ismételten jelzik, hogy a magyar népet nem lehet sorozatosan becsapni, vannak tanulságai Románia számára is. A demokráciát nem szabad és nem lehet megsérteni. A játékszabályokat nem lehet menet közben megváltoztatni. Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie. A parlament nem a szavazatok meghamisításának, hanem a pluralizmus kifejeződésének helye. Az önkormányzatokat nem szabad átpolitizálni. A választási csalás az egyik legnagyobb merénylet a demokrácia - igen, a népakarat! - ellen. Sajnos a hatalom Romániában is többször megszegte a demokrácia szabályait. Sajátos a helyzete az RMDSZ-nek, amelynek már azért is óvatosnak kell lennie a cinkosságban, mert a demokrácia minden deficitje elsősorban a gyengéket, a kisebbségeket sújtja. A történelem ítéletéről nem is beszélve. " Román lapszemle Kétszázötvenezer euróért kelt el Nicolae Grigorescu Pásztorfiú a Doftana völgyében című festménye a hétvégén a bukaresti Artmark aukciós ház árverésén. (Adevărul) ► Magángólya-menhelyet működtet egy család a Szeben megyei Keresztényszigeten. (Adevărul) ► Illegálisan befogott és idomított (láncon táncoltatott) medvék számára működtetnek rehabilitációs központot Zernyesten. Jelenleg 58 állat gyógyul a menhelyen. (EVZ)