Új Magyar Szó, 2011. november (7. évfolyam, 212-233. szám)
2011-11-01 / 212. szám
41 UMSZHATTER www.maszot.ro , 2011. november 1., kedd Autópálya a Bechtel nélkül Az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi sztráda megépítésére megkötött szerződés módosítása nyomán lehetővé vált az, hogy a nyolc sztrádaszakasz közül hat esetében újabb versenytárgyalás kiírásával válasszák ki a vállalkozót, miután az amerikai cég már csupán két szakaszt épít meg, az Aranyosgyéres és Gyalu, illetve Berettyószéplak és Bors közötti utat, amelybe már korábban belekezdett. Bogdán Tibor _______ ► A román fél nemrégiben hozott határozatával módosította a Bechtellel megkötött szerződést, mert a neves amerikai vállalat több mint hét esztendő alatt csupán 54 kilométernyivel készült el a 415 kilométeres autópályából, mindez pedig másfél milliárd eurójába került az országnak. Karcsúbb, olcsóbb infrastruktúra A módosított szerződés értelmében a Bechtel az általa megépítendő 118 kilométeres szakaszt kilométereken 6,9 millió eurós áron készíti el. Egyben vállalta, hogy 18 kilométert már a jövő évben átad, 2013-ban pedig a teljes rábízott szakaszon végez a munkálatokkal. Cserében viszont a román fél arra kötelezte magát, hogy év végéig rendezi tartozásait az amerikai céggel szemben: a Romániai Országutak és Autópályák Társasága (CNADNR) nemrégiben 50 millió eurót már törlesztett is, így már „csupán” valamivel több, mint 60 millió lejt kell még kifizetnie, hozzáadott értékadóval együtt. A fennmaradó sztrádarészből 42,3 kilométeres szakaszra év végéig hirdetik meg a versenytárgyalást a romániai illetékesek. Először azonban felül kell vizsgálniuk a tervrajzokat a 22,5 kilométeres Gyalu-Nádaszentmihálytelke szakasz részét képező Gyalu és Magyarnádas közötti, közel 9 kilométeres nyomvonal esetében. A román fél szerint ugyanis a Bechtel túlságosan masszív - és így egyben igencsak költséges - struktúrákban gondolkodott. Most megváltoztatják a hidak, viaduktok kivitelezési módját, a vaskos betonoszlopokat karcsúbb és rugalmasabb tartószerkezetekkel váltják fel, amivel legkevesebb 25 százalékkal csökkenthetők majd a költségek. Hasonlóképpen változtatnak majd a Marosvásárhely-Aranyosgyéres autópálya építési terein is, amely szintén prioritásnak számít az építés során. A román szakemberek elképzelése szerint az áttervezés nagyjából fél évet vesz majd igénybe, a megépítésre pedig egy évet szánnak, így legkésőbb 2013 nyarán átadhatják az említett szakaszokat a forgalomnak. Még az idei év végén kiírják a versenytárgyalást a 33,6 kilométeres hosszúságú Aranyosgyéres-Radnót szakaszra is, amely a Marosvásárhely- Aranyosgyéres pályavonal része. Jövő esztendő elején hozzálátnak a Radnót-Marosvásárhely szakasz megépítéséhez is. Mindenképpen olcsóbb lesz A bukaresti illetékesek pontos árat ugyan nem mondanak, de meggyőződésük, hogy a sztráda olcsóbb lesz, mint amennyiért a Bechtel építette, kilométerenként legfeljebb 7,2 millió euróba kerül majd. Mindezek a sztrádaszakaszok az állami költségvetésből készülnek majd el. A CNADNR elképzelése szerint viszont a Brassó és Fogaras közötti, 48,4 kilométeres útszakaszt viszont koncesszióba adnák, „egy csomagban” a Comarnic-Brassó pályaszakasszal együtt. Az erről szóló memorandumot már jóvá is hagyta Anca Boagiu közlekedési tárcavezető. Mindeközben zajlik majd a sztráda nyomvonala mentén a területek kisajátítása. A szakminisztérium által kidolgozott törvénytervezet értelmében 373 földtulajdonost kell majd kártalanítani, területeiket az állam már 2007 és 2010 között kisajátította, a 19,5 millió lejt elérő kártalanítás kifizetéshez azonban mindeddig nem volt elegendő pénz. A tárca most úgy tűnik, megtalálta a szükséges pénzforrásokat, így a tulajdonosok hozzájuthatnak az őket megillető összegekhez. A kormányrendelet tervezete szerint mindenekelőtt a Kolozs megyei Aranyosgyéres, Gyalu, Szászfenes, Tordaszenllászló, Magyarpeterd, Aranyoslóna és Szind, a Bihar megyei Érbrány, Berettyószéplak, Berettyókirályi, Tóti, Alsótótfalu és Bihar, valamint a Szilágy megyei Ipp és Márkaszék térségében kisajátított területekért fizetnek. Brüsszel is beszáll Anca Boagiu közlekedési miniszter közlése értelmében az Európai Bizottság nemrégiben meggondolta magát, és a IV. számú páneurópai közúti folyosó részét képező délerdélyi sztráda mellett hajlandó finanszírozni az északerdélyi autópálya megépítésének költségeit is. Brüsszel azoknak a sztrádaszakaszoknak a kivitelezési költségeihez járulna hozzá, amelyek kikerültek a Bechtellel megkötött szerződésből, annak módosítása után. A közlekedési tárcától származó értesüléseknek megfelelően a 415 kilométeres összhosszúságú sztrádából 202 kilométer épülhetne meg Brüsszel támogatásával. Az Európai Bizottság a szükséges összegeket a Románia számára a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra kiutalandó pénzalapokból biztosítaná. Ezek szerint európai finanszírozással készülhetne el az 52 kilométeres Fogaras-Segesvár, az 58 kilométeres Segesvár-Marosvásárhely, a 75,5 kilométeres Nádaszentmihálytelke-Berettyószéplak és a 16,8 kilométeres Magyarnádas-Nádaszentmihálytelke sztrádaszakasz.◄ Az észak-erdélyi autópálya eddigi költségei Kisajátítás, felszerelések kihelyezése 492 millió lej Építés 1,047 milliárd euró+601 millió lej TVA Büntetések 10,28 millió euró Tervezés 69,23 millió lej Tanácsadás, munkálat-ellenőrzés 174 millió lej Összköltség 15,585 milliárd lej IeJ 1___________________________________________________ Nem túl nagy lendülettel, de dolgozik a Bechtel. A román illetékesek olcsóbb struktúrát akarnak Mindenszentek és a halottak napja November 1-je mindenszentek ünnepe, október 31-e, illetve november 2-a (ha vasárnapra esik, november 3- a) pedig a halottak napja a keresztény világban. _______________ A Mindszentek vagy Mindenszentek napja (latinul: Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, míg az ortodox kereszténységben a hagyományt követve a pünkösdöt követő első vasárnap tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A magyar népi kalendárium szerint Szent Márton napján emlékeznek meg az eltávozottakról. A halloween születése Mindazonáltal a halottak napja mindenszentek környékén „mozgó” ünnep (persze, nem a húsvét és a pünkösd értelmében). Az erdélyi magyarság, az erdélyi magyar és a romániai keresztények, valamint a görög katolikusok október 31-én tartják, míg a keresztény világ többi része a mindenszenteket követő első hétköznapon. Ezért is nevezik általában a halottak estéjének (vigíliájának): ilyenkor sok helyen hosszan, akár egy-két óra hosszan is szólnak a harangok az elhunytak emlékezetére. Az angolszász országokhoz kötődik az a nálunk is egyre jobban terjedő szokás, hogy a mindenszentek napját megelőző este (vagy akörül) megülik a töklámpás ünnepének” is nevezett halloweent. A mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1- jére) eső újév, Samhain ünnepéből ered. Úgy tartották, hogy az előző évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, ez az autentikusnak ismert kelta ünnep tehát mai formájában komoly mediterrán elemeket is tartalmaz. Az első a római Ferana, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek, vagyis tündérnek a napja (az ő jelképe volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma). Elnevezése onnan ered, hogy Írországban ez az éjszaka az All Hallow’s Eve, azaz a mindenszentek éjszakája nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints’ Day (All Hallow’s Day, azaz „Szentek napja”). Később a kettő sok helyen összemosódott. Pogányból keresztény A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az öszszes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünnepült, vagyis attól az évtől kezdve, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják. A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák betiltásuk helyett. III. Gergely pápa a nyolcadik században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-ére helyezte át. A rákövetkező században IV. Gergely a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte, és egyetemes ünneppé tette. Magyar népszokások Általános szokás, hogy mindenszentek napján (vagy akörül) rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a temetők nagy keresztjénél ma is elimádkozzák a Mindenszentek titániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek sírjukból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogatók eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ekkor választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész „halottak hetében”. Csíkszéken több népszokás csatlakozik hozzá. Csíkdelnén, Kászonújfaluban kenyeret sütnek a szegényeknek, ez az „Istenlepénye” vagy „halottak lepénye”. Csíkszentdomokoson külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak arra a helyre, ahol 1599-ben Ördög Balázs és Nagy Kristály András meggyilkolta Báthory András bíboros-fejedelmet. Az október 31-i, illetve november 2-i halottak napja (latinul Commeratio Omnium Fidelium Defonctorum) egyébként későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998- ban vezette be emléknapul a Cluny apátság alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a tizennegyedik század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Ezen a napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, a bukovinai magyarok ezért még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg a leghamarabb. "