Új Magyar Szó, 2012. március (8. évfolyam, 42-63. szám)
2012-03-01 / 42. szám
2012. március 1., csütörtök ) Vlachok kontra Schengen? Folytatás az 1. oldalról Mint ismert, Bukarest a szerbiai vlach kisebbségért aggódik. „Az lett volna az igazságos, ha Szerbia tagjelölti státusáról már kedden döntés születik” - mondta az uniós testület estébe nyúló ülése után Guido Westerwelle. A német külügyminiszter azzal vádolta Romániát, hogy belpolitikai megfontolásokból akadályozza a balkáni állam felvételét az EU-ba. Carl Bildt svéd külügyminiszter a Twitterre írt bejegyzésében közvetve marasztalta el Bukarestet. Úgy fogalmazott: „bizonyos tagállamok eljárása Szerbia csatlakozásának kérdésében idegen az európai szellemiségtől”. Az AFP szerint az EU vezetőit hideg zuhanyként érhették a keddi fejlemények. A hírügynökség idézte Catherine Ashton külügyi biztost és José Manuel Barroso főbiztost, akik hétfőn még bizonyosak voltak abban, hogy kedden döntés születik Szerbia EU-tagjelölti státusáról. Borisz Tadics szerb elnök szintént bírálta Romániát. Szerinte keddi magatartásával Bukarest „szembement az európai gyakorlattal” a tagállamok felvételének kérdésében. Bukarest elvárásai Cristian Diaconescu román külügyminiszter kedden este leszögezte: Románia nem akadályozza meg Szerbia EU-tagjelölti státusának elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát. Rámutatott: a tagországok állam- és kormányfőinek értekezletei egyrészt Románia és Szerbia aláír egy együttműködési megállapodást kisebbségvédelem témakörben, valamint az EU is figyelemmel kíséri 2012 folyamán a szerbiai románok helyzetét, és arra bátorítja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosát, hogy maga is vegyen részt ebben a felmérésben - mondta a román külügyminiszter. „Nem tettünk egyebet, mint hogy komolyan vettük a tagjelölti státussal járó kisebbségügyi szempontokat” - mondta Cristian Diaconescu, Borbély: Schengen-taktika A román külügyminiszter álláspontját támogatta a hazai ellenzék is.. „Bukarest álláspontja alapvetően helyes. Románia határozottan támogatta és továbbra is támogatja Szerbia felvételét az Európai Unióba, ám teljesítenie kell a csatlakozás feltételeit, egyebek mellett a területén élő kisebbségek jogának védelmét is” - mondta a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke, Titus Corlăţean tegnap az RFI-nek. A politikus csupán azt kifogásolta, hogy a kormány és a Külügyminisztérium nem jelezte időben szándékait a tagállamok vezetőinek, „így elkerülhetőek lettek volna a meglepetések” - utalt a politikus az egyes tagállamok vezetőinek csalódottságára. Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László, Románia schengeni csatlakozásával hozta összefüggésbe azt, ahogy a román delegáció eljárt Szerbia EU-s felvételének kérdésében. „Én azt hiszem, hogy ez most Románia taktikája a schengeni csatlakozás elhalasztása miatt. Tehát nem arról van szó, hogy Bukarestnek hirtelen eszébe jutott a szerbiai vlachok helyzete” - mondta a politikus a TVR Infonak, Borbély jelezte, egyetért a román külügyminiszter eljárásával. „Jól van ez így. Romániának meg kell mutatnia, hogy az Európai Unió hetedik legerősebb tagállama” - jelentette ki az RMDSZ politikai alelnöke. A vlachok kikérték maguknak Némi meglepetésre a vlachok kikérték maguknak Bukarest aggodalmait. „Senkinek nem áll jogában azt követelni a vlachoktól, hogy románoknak nevezzék önmagukat” - nyilatkozta a B92 belgrádi rádiónak Radisa Dragojevic, a Szerbiai Vlachok Országos Tanácsának elnöke. Hozzátette: Bukarest nem adhat ultimátumot Szerbiának, ugyanis az általa képviselt népcsoport rendelkezik az őt megillető jogokkal. Az országban 31 ezer román és mintegy 64 ezer vlach él. Míg a román kisebbség elsősorban északon, a Bánságban lelhető fel, addig a vlachok Délkelet Szerbiában, a Timoc-völgyi falvakban élnek. ◄ Cristian Diaconescu leszögezte: Románia nem akadályozza meg Szerbia EU-tagjelölti státusa elfogadását Fotó: Európai Tanács Sapientia: ünneprontó EMNP ÚMSZ Erdélyi és magyarországi politikusok is üdvözölték, hogy kedden a képviselőház megszavazta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvényt, így - ha az államfő kihirdeti a jogszabályt - létrejön a jogi személyiséggel rendelkező, magyar tannyelvű, alapítványi felsőoktatási intézmény. „Az erdélyi magyar közösség számára olyan intézményt sikerült hivatalosan elfogadottá tennünk, amely hosszú évtizedekre meghatározza jövőnk alakulását. Az eredményért köszönettel tartozom az RMDSZ minden tisztségviselőjének, aki ezzel a nemzeti jelentőségű üggyel foglalkozott éveken keresztül” - értékelte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a döntést, aki hangsúlyozta: a szövetség számára évek óta kiemelten fontos cél volt az önálló, magyar nyelvű romániai tanintézmény akkreditálása. Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, a képviselőház 161 igen és 7 nem szavazattal, két tartózkodással fogadta el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet, az ellenzék nem vett részt az ülésen. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Toró T. Tibor tegnapi közleményében „örömtelinek”, ugyanakkor viszont elkésettnek nevezte az akkreditációra vonatkozó döntést. „Üröm az örömben, hogy a parlament határozatára a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) jóváhagyó döntése után 2010 júliusától több mint másfél évet kellett várnunk” - fogalmaznak Toróék, akik szerint ha az akkreditációs jogszabály még az új tanügyi törvény érvénybe lépése előtt megszületik, a szakmai akkreditációt a legmagasabb osztályzattal teljesítő és a romániai magánegyetemek között piacvezető Sapientia magasabb rangsorolásba kerül. Az EMNP- közlemény ugyanakkor sürgeti a kormányt, hogy döntsön a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásáról, hivatkozva a 2005 október 20-i román-magyar együttes kormányülésen elfogadott, ilyen irányú szándéknyilatkozatra. A Sapientia akkreditálását a Lehet Más a Politika (LMP) magyar ellenzéki párt is üdvözölte, amely tegnapi sajtóközleményében „az erdélyi magyarság közös sikerének” nevezte a döntést. ◄ Anastase-Ponta-villámcsörte ÚNSZ ► Nem kapják meg ülésdíjaikat azok az ellenzéki képviselők, akik - bár aláírták a jelenléti naplót - nem vettek rész a törvényhozói munkában. Ez érvényes a szenátorokra is - közölte tegnap a képviselőház elnöke. Roberta Anastase bejelentésével Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének szavaira reagált, miután az ellenzéki politikus a lemondását követelte. Ponta azt mondta: az ellenzéki megszakítja bojkottját, és visszatér a parlamentbe, ha Anastase távozik tisztségéből. Korábban a pártelnök kijelentette, a PSD sztrájkoló honatyái eladományozzák fizetésüket. „Milyen fizetésüket? Azt, amiért meg sem dolgoztak?” - replikázott a házelnök. A honatyák bruttó bére jelenleg 6000 lej, amit akkor is megkapnak, ha nem vesznek részt az üléseken. Az ülésdíj a fizetés két százaléka. Emellett a honatyák 9000 lejt kapnak választókörzeti irodáik fenntartására. A képviselők és szenátorok ingyen utazhatnak az országban, ingyen lakhatnak a fővárosban, és a parlament állja a telefonszámláikat is. ◄ Roberta Anastase Victor Ponta AKTUÁLIS 13 A visszahódítás A történészek már nemegyszer jegyzékbe vették: 1487- től kezdődően napjainkig több mint száz polgármester állt Marosvásárhely élén. Igaz, a tisztséget 1854- ig főbírónak nevezték, majd hozzánk közelebb az Székedi Ferenc időben, a második világháború után az 1989-es rendszerváltozásig városi néptanácselnöknek, de ez mit sem változtatott a lényegen: a városvezetés minden időkben többé-kevésbé a polgármesteri hatásköröket fedte le. A két világháború között tizenöt román polgármestere volt a városnak, és a sort csak az a Bernády György törte meg, aki ezredfordulós (1902-1913) polgármesteri tevékenysége idején, Marosvásárhely mai arculatát kialakító tevékenységével olyannyira bevéste magát a köztudatba, hogy 1926-ban négy évre újraválasztották. Nyilvánvalóan, a város elsöprő többsége akkor még magyar volt, de azt sem feledhetjük: a polgármesteri tevékenység eredményessége helyet kér magának bármely város köztudatában. 1989 után, pontosabban 1990-ben nyolc hónapig, 1992 és 2000 között pedig nyolc évig három magyar polgármestere is volt a városnak, azóta tizenkét esztendőn át ugyanaz a polgármester irányítja az alaposan megváltozott lakossági összetételű, nagyjából fele magyar, fele román várost. Ezt a kis történelmi visszapillantást a tárgyilagosság érdekében mindenképpen érdemes megtenni. És nem csupán ezt, hanem föltétlenül válaszokat kell keresni arra az alapkérdésre is: vajon 1992 után a kétszer négy esztendőre megválasztott magyar polgármesterek közigazgatási tevékenységükkel, városfejlesztésükkel olyan mértékben kiugrottak az átlagból, hogy teljesítményükkel a későbbiekben is ellensúlyozni lehetett volna a városban kétségtelenül létező, de korántsem minden románra jellemző nacionalizmust? Merthogy Erdélyben nem csupán etnikai szavazás képzelhető el, arra jó példa Nagyszeben és annak szász polgármestere, illetve Szatmár, Zsombolya vagy még jó néhány kisebb település a maguk magyar elöljáróival. Ezért az előzményekben alaposan megkavart és még mindig le nem ülepedett marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt-állítást, illetve polgármester-választást aligha lehet arra a romantikus harci jelszóra leegyszerűsíteni, hogy „a magyaroknak vissza kell hódítani a várost”, mert ez túlságosan kevés. Olyan programra van szükség, amely nem csupán magyarokat, hanem románokat is képes meggyőzni arról, hogy az eddigi városatyát esetleg leváltó polgármester olyan városgazda lesz, aki képes munkahelyteremtésben, infrastrukturális változásokban és a Maros menti élet több más öszszetevőjében is huszonegyedik századi pályára állítani Marosvásárhelyt. Ahol a város magyar intézményeinek, magyar személyiségeinek, magyar diákéletének és több más, kisebb-nagyobb közösségi csoportosulásának éppen úgy megvan a maga szerepe a „visszahódításban", mint a polgármesternek. Román lapszemle A globális felmelegedés miatt hidegebbek a telek Európában, Amerikában és Kínában, állítja egy amerikai és kínai tudósokból álló csoport. A kutatók megállapítása szerint szoros összefüggés van a sarkköri jégtakaró olvadása és az erős havazások között. (Adevărul) ► Harmincezer lejre büntettek egy kolozsvári céget, mivel megfagyott almákat osztottak szét az iskolásoknak a „Tej, kifli, alma” program keretében. (Puterea) ► Felfedezték a világ eddigi legkisebb kaméleonját. A Madagaszkáron élő Brookesia micra névre keresztelt állat kifejlett példánya alig harminc milliméteres, és az egyik legkisebb gerinces, amit ismerünk. (Jurnalul naţional)