Új Magyar Szó, 2012. május (8. évfolyam, 80-100. szám)

2012-05-04 / 82. szám

21 UMS AKTUÁLIS Röviden Blejnar otthagyja az ANAF-ot Sorin Blejnar, az Országos Adó- és Pénz­ügyi Hatóság (ANAF) volt elnöke lemon­dott a nagy vagyonok ellenőrzésére létreho­zott igazgatóság vezetéséről, mert - mint fogalmazott - nem kíván együtt dolgozni Victor Pontával. „Nem vagyok hajlandó együtt dolgozni egy olyan miniszterelnök­kel, aki az utóbbi években folyamatosan tá­madta az ANAF-ot és annak vezetőségét” - fogalmazott Blejnar. Hozzátette: a jövő­ben a magánszférában vagy a politikában kíván tevékenykedni. A volt ANAF-elnök távozásának hírét Victor Ponta miniszterel­nök-jelölt úgy kommentálta, hogy „elérke­zett a törvényeket be nem tartó hivatalno­kok távozásának ideje”. Újabb szakot akkreditáltak a kolozsvári Sapientián A Nemzetközi kapcsolatok és európai ta­nulmányok szak akkreditációjával immár 16-ra emelkedett a Sapientia Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetem véglegesen akkre­ditált szakjainak száma. Tónk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja el­mondta: néhány nappal ezelőtt kapták kéz­hez a kolozsvári karhoz tartozó Nemzetkö­zi kapcsolatok és európai tanulmányok szak­akkreditációját rögzítő dokumentu­mot. Hozzátette: elképzelhető, hogy már az idén maguk rendezhetik meg e szak vég­zőseinek az államvizsgát. Arról is beszá­molt, hogy várhatóan 2013 őszére fejezik be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány­­egyetem kolozsvári épületének a felépítését. Stressztesztelték Cernavodát A cernavodai atomerőmű a Richter skála szerinti 7,8-as erősségű földrengésnél na­gyobb földmozgást is kibír - közölte tegnap a nukleáris tevékenységet felügyelő orszá­gos bizottság. Vajda Borbála, a hatóság el­nöke szerint a felmérés nemzetközi szabvá­nyoknak megfelelően, külföldi szakembe­rek bevonásával zajlott. Megállapították, hogy a földmozgások szempontjából a leg­aktívabb romániai térségnek számító Vrancea régió fenyegeti leginkább földren­gésveszéllyel az atomerőművet. Növekvő turizmus Romániában Hat százalékkal nőtt a vendégéjszakák szá­ma Romániában az idei év első három hó­napjában a tavalyi hasonló időszakhoz ké­pest - közölte tegnap a statisztikai hivatal. A vendégéjszakák száma 2,435 millió volt, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2011 első negyedévéhez viszonyítva. A belföldi vendégek aránya lényegében változatlanul 78 százalékot tesz ki a vendégéjszakát töl­tők körében, a külföldi turistáké pedig 22 százalékot. Tüntető diákokra lőttek Szíriában A szíriai biztonsági erők megrohamozták az északnyugati Aleppó város egyetemének kollégiumait egy ott rendezett kormányelle­nes tüntetés után. Legalább négy diák meg­halt, sokan megsebesültek éles lövedékektől és könnygáztól. Körülbelül másfél ezer hallgató demonstrált az Aleppói Egyetem fő campusa melletti diáknegyedben szerda éjjel, mire a biztonsági erők és Bassár el- Aszad elnök rezsimjéhez hű fegyveresek betörtek a hálótermek területére, először könnygázgránátokat, majd éleslőszert vetve be szétoszlatásukra. Lecserélte „csúcsminiszterét” Orbán Lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter; a tárca új ve­zetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkó­zásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője teg­nap. Hozzátette: Réthelyi Miklós már 2010-ben jelezte, hogy félidőben lemond majd miniszteri posztjáról. www.maszol.ro , 2012. május 4-6., péntek-vasárnap Döntetlen tévévita Hírösszefoglaló_______________ A francia elnökválasztás má­sodik fordulója előtt négy nap­pal feszült hangulatú, személyes­kedő pengeváltásokkal teli televí­ziós vitát folytatott egymással szerda este a két jelölt, amelynek menetét és főbb témáit a felméré­sek szerint esélyesebb Francois Hollande határozta meg: a szoci­alista jelölt gyakran félbeszakítot­ta a hidegvérét végig megőrző, de védekezésre kényszerülő Nicolas Sarkozy konzervatív államfőt. Az első elemzői értékelések szerint a háromórás mérkőzés döntetlennel zárult, de ez inkább Hollande-nak kedvezhet a vasár­napi második fordulóban, miután a konzervatív államfő és szocia­lista kihívója között 6-8 százalé­kos különbséget jeleznek előre a közvélemény-kutatók az ellenzé­ki politikus javára. Előzetes elképzeléseivel ellen­tétben Sarkozy-nek egyszer sem sikerült Hollande-ot kibillentenie higgadtságából és bebizonyítania azt, hogy a kormányzati kérdé­sekben tapasztalatlan szocialista politikus képtelen lesz kormá­nyozni és finanszírozhatatlan programját megvalósítani. Hollande ugyanis folyamato­san és határozottan érvelve vitat­ta a Sarkozy által bedobott szá­mokat, így az államfő általában nem tudta a gondolatmenetét vé­gigvinni, a vita ezért sokszor kö­vethetetlenné is vált, de Sarkozy soha nem tudta átvenni az irá­nyítást. Az elmúlt napokban az elsősor­ban a szélsőjobboldali szavazók megnyeréséért kampányoló ál­lamfő közben gondosan ügyelt arra, hogy ezúttal ne tűnjön “túl­ságosan jobboldalinak” és a bi­zonytalan centrista szavazókat is meg akarta szólítani. Hollande-nak viszont minden kérdésben sikerült szembesítenie az államfőt az elmúlt öt év mérle­gével és ahhoz képest tudott be­szélni a saját javaslatairól. „Növe­kedett a munkanélküliség, a ver­senyképesség romlott és Németor­szág jobban csinálja, mint mi” - hangsúlyozta a szocialista jelölt. Sarkozy szerint éppen azért megy jobban a németeknek, mert más politikát választottak, mint amit Hollandé javasol a franciáknak. „Ők az alkotmányba iktatták a(költségvetési egyensúlyt előíró) aranyszabályt, amit ön visszauta­sít. Attól tartok, hogy ez az érv ön ellen fordítható” - vágott vissza Sarkozy. Hollandé azonnal rea­gált: „Mert ugye soha semmi nem az ön hibája”. A szocialista jelölt ezután arról beszélt, hogy az ál­lamfő mindig a válsággal próbálja magyarázni a mandátuma alatti hibás gazdasági lépések következ­ményeit. „Bármi történik, ön min­dig elégedett” - konstatálta Hollande, erre Sarkozy ismét ha­zugsággal vádolta kihívóját. A francia elnökjelöltek egyetlen vitáját több mint 20 millióan kö­vették élőben a két legnézettebb országos tv-csatornán. ◄ Szemtől szemben. Francois Hollande és Nicolas Sarkozy utoljára vitázott egymással a nyilvánosság előtt Korodi Attila: le kell állítani Verespatakot ÚMSZ­ P A verespataki bányaprojekt engedélyezési eljárásának leál­lítását javasolják a környezetvé­delmi tárca jogászai - közölte teg­nap a Mediafax hírügynökséggel Korodi Attila, az ügyvivőként működő, leváltott Ungureanu­­kabinet környezetvédelmi mi­nisztere. A tárcavezető a minisz­térium jogi osztályától és a tárca által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi irodától kért szakvéle­ményt: milyen jogi következmé­nyekkel jár a Fehér megyei tábla­bíróság ítélete, ami egy hónapja érvénytelenítette a verespataki be­ruházó számára kibocsátott ön­­kormányzati területrendezési ter­veket. A bíróság azért semmisítet­te meg a területrendezési tervet el­fogadó önkormányzati határoza­tot, mert az azt megszavazó ön­­kormányzati képviselők közül többen a beruházóval álltak szer­ződéses viszonyban, ami össze­férhetetlen. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljá­rást le kell állítani, amíg a beruhá­zó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot. A bányát megnyitni tervező Rosia Montana Gold Corpo­ration (RMGC) szerint a bírósági határozatnak nincs semmi köze az engedélyezési folyamathoz. A beruházó értelmezésében az ítélet csak az önkormányzatban lebo­nyolított szavazás procedúrájára vonatkozik, így az engedélyezési folyamatot nincs miért leállítani. Korodi Attila azt mondta: egy le­váltott kabinet minisztereként csak annyit tehet, hogy utódja fi­gyelmébe ajánlja a jogi szakjelen­tést, döntenie már az új kormány­nak kell. Traian Băsescu államfő több ízben sürgette a bányapro­jekt engedélyezési eljárásának le­zárását. Nyilvános állásfoglalása ellen a környezetvédő szerveze­tek áprilisban spontán tüntetést rendeztek Bukarestben. ◄ A szórványban nagyobb a fogyás Sipos M. Zoltán_______________ Noha 13,5 százalékkal csök­kent a romániai magyarok száma a 2002-es és a 2011-es nép­­számlálás között, a csökkenés nem jelentette a magyarság jelen­tős térvesztését, mert Románia összlakossága is majdnem ugyan­ilyen arányban (12,2 százalékkal) csökkent - hangzott el tegnap Ko­lozsváron, a népszámlálási adato­kat bemutató tanulmánykötet be­mutatóján. A kolozsvári Kisebb­ségkutató Intézet által kiadott Népszámlálás 2011 -Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtized­ében című tanulmányt Kiss Ta­más és Barna Gergő népességku­tatók készítették. A tanulmány nemcsak a fogyás területi eloszlá­sát és egyéb jellegzetességeit ösz­­szesíti, hanem annak összetevőire is megpróbál magyarázatot adni. Erdélyben kisebb a fogyás Amint Barna Gergő elmondta, míg 2002-ben a magyarok 6,6 százalékát tették ki az ország la­kosságának, arányuk a 2011-es népszámlálás előzetes adatai sze­rint 6,5 százalékra módosult. A lakosság fogyása Erdélyben ki­sebb mértékű volt, mint az ország más régióiban. Míg a Duna-deltá­­ban fekvő Tulcea megyében 9 év alatt 21,5 százalékkal apadt a la­kosság, Temes megyében 4,2 szá­zalékos, Kolozs megyében 6,2, Hargita megyében 6,5, Kovászna megyében 7,3, Bihar megyében 8,4 és Maros megyében 8,5 szá­zalékos volt a fogyás. Erdélyen belül azonban a magyarok na­gyobb arányban fogytak, mint a románok. Míg a magyar fogyást 13,5 százalékon mérték, a romá­nok fogyása csak 10,7 százalékos volt. Barna Gergő szerint az adatok alapján megállapítható, hogy mi­nél kisebb a magyarok aránya egy-egy településen, annál na­gyobb a magyar lakosság számá­nak csökkenése. Azokon a telepü­léseken, ahol a magyarok a lakos­ság tíz százalékát tették ki, eseten­ként harmadával is csökkent a magyar lakosság, a magyar több­ségű településeken viszont lénye­gesen kisebb volt a fogyás. A fo­lyamatok egyfajta tömbösödést eredményeztek. A romániai ma­gyarok többsége ma olyan telepü­lésen él, amelyen a magyarok al­kotják a többséget. Az erdélyi ma­gyarság 38 százaléka székelyföldi lakos. Kilencvenezer magyar roma Kiss Tamás, a kötet társszerző­je a fogyás összetevői között ter­mészetes népmozgalmi folyama­tokat, az intergenerációs asszimi­lációt, nemzetiségváltást és mig­rációt vette számba. Kifejtette, hogy a természetes népmozgalmi folyamatok, azaz a születések és elhalálozások aránya tekintetében nincsen számottevő különbség a román lakosság és a magyar la­kosság között. Az intergenerációs asszimiláció fogalmát úgy ma­gyarázta, hogy vannak olyanok, akiket a - sok esetben vegyes há­zasságban élő - szüleik még ma­gyarként írattak be a korábbi nép­­számlálásokon, ők maguk azon­ban felnőttkorba érvén már ro­mánnak vallják magukat. A nem­zetiségváltás folyamatának a sváb-magyar, roma-magyar és ro­mán-magyar vonatkozásait is megemlítette. Kiss Tamás szerint Erdélyben mintegy 150 ezer roma beszél magyarul, közülük 90 ezer magyarnak is vallja magát. Pontos adatok: megvalósítható jövő Az eseménynek a Markó Béla miniszterelnök-helyettes által ve­zetett Koós Károly Akadémia Alapítvány adott otthont. “Aki pontos adatokat tud előtárni, az képes a jövőt is megvalósíthatóan megtervezni” - jelentette ki nyitó­beszédében Markó Béla. A politi­kus a hazai magyar tudományos életben kimutatható fejlődésre hívta fel a figyelmet. Példaként a kolozsvári Nemzeti Kisebbségku­tató Intézetet említette, amely, mint fogalmazott, mára már az erdélyi magyar tudományos élet nélkülözhetetlen részévé vált. „Az intézet létrehozásáról szóló kor­mányhatározat valamikor 1999. körül született meg hosszú vajú­dás után, és utána még jó néhány esztendőnek el kellett telnie, hogy végül maga az intézet létrejöjjön” - emlékeztetett Markó Béla. ◄

Next