Új Magyar Szó, 2012. június (8. évfolyam, 101-119. szám)
2012-06-01 / 101. szám
21 OMSZ AKTUÁLIS Röviden „Adóviszály” az USL-ben A Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke, Crin Antonescu ellenzi a kormányfő által javasolt szolidaritási adó bevezetését. A liberális politikus szerint az indítvány nem szerepelt abban az egyezségben, amit az USL-t alkotó két nagyobbik párt kötött az adórendszer módosításáról. Antonescu tegnap Aradon kijelentette: nem hinné, hogy az adók növelése megoldást hozna Románia gazdasági helyzetére. „Korábban az USL-ben abban egyeztünk meg, hogy 16 százalékos marad a legnagyobb adókulcs. Ha a szociáldemokraták nem alapozzák meggyőző érvekre javaslatukat, akkor mi, liberálisok nem támogatjuk a szolidaritási adót” - mondta a liberális pártelnök. Lehurrogták a kormányfőt laşi-ban Hangoskodó csoport várta tegnap Victor Pontát laşi-ban annál a szállodánál, amelyben sajtótájékoztatót tartott a szociálliberális polgármesterekkel megejtett találkozója után. „Tolvajok, árulók” - kiabálták a kormányfőnek. Az elégedetlenséget az váltotta ki, hogy szerintük a miniszterelnök közbenjár Adrian Năstase érdekében a volt kormányfő ellen zajló perben. Victor Ponta ügyet sem vetett a hangoskodókra, akiket utólag közcsendháborításért fejenként 700 lejre büntetett a rendőrség. Halasztás Tóásó ügyében Július 23-ra halasztotta az úgynevezett terrorista összeesküvést, azaz a Tóásó-ügy érdemi szakaszának tárgyalását az illetékes La Paz-i ítélőtábla elnöke, miután szerdán a tárgyalás megnyitásakor rosszul lett az egyik gyanúsított. Az eljárás alatt álló személyek többségének egészségi állapotát szem előtt tartva egyúttal a tárgyalás helyszínének megváltoztatásáról is döntöttek, a következő meghallgatás Santa Cruzban lesz. A magyar-szlovák díjátadás Budapestre látogat ma Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter (képünkön). A vendég várhatóan a határon túli magyarokról is tárgyal magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. A tárcavezetők közös sajtótájékoztatójuk után átadják a Jószomszédság és megértés díjat. Brüsszel a vadon élő állatokat védi Az Európai Bizottság tegnap felkérte Magyarországot és Romániát, hogy tegyenek további lépéseket a vadon élő állatok és növények élőhelyének védelmére. Brüsszelben megállapították: mindkét ország hatásvizsgálatok nélkül adott engedélyt bizonyos tevékenységekre és fejlesztésekre. Az uniós testület az európai élőhely-védelmi jogszabályok megfelelő végrehajtására kéri fel e két tagállamot. Amennyiben Magyarország és Románia két hónapon belül nem tesz eleget az indoklással ellátott véleményben foglaltaknak, az Európai Bizottság az ügyet az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága elé terjesztheti. Korea alkotmányosan atomhatalom Alkotmányosan is atomhatalomnak nevezte ki magát Észak-Korea. A 2011-ben meghalt Kim Dzsong Il az országot „atomfegyver birtokában lévő államnak és legyőzhetetlen katonai hatalomnak” nevezte - szól az alkotmány-kiegészítés. Európa egyensúlyozik Az új francia elnök olyan megfelelő egyensúlyra törekszik Franciaország és Németország között, amely tiszteletben tartja az európai intézményeket és partnereket is. Francois Hollande - aki az elnökválasztási kampányban az unió fiskális paktumának gazdaságélénkítést elősegítő paszszussal való kiegészítését sürgette - úgy vélte: eldőlt, hogy a költségvetési szigort előíró paktumon kívül lesznek gazdaságélénkítő intézkedések is. Az egyik legfőbb vitás kérdés Párizs és Berlin között az eurókötvények bevezetése. „Merkel asszonnyal számos dologban megegyeztünk. Ő elfogadja a növekedés beindításának az elvét, én elfogadom a költségvetési szigor betartását. Ő ellenzi az eurókötvények bevezetését. De nem mondta, hogy soha, nem mondta, hogy azonnal. Ez lehetőséget ad számos kompromisszumra” - mutatott rá Hollande. Angela Merkel szerint nagyobb hatalmat kell adni az Európai Bizottságnak. A német kancellár a francia elnöknek adott válaszában úgy vélekedett, hogy tovább kell fejleszteni az Európai Uniót, az integráció elmélyítéséről szóló vitában pedig nem lehetnek tabuk. Merkel hangsúlyozta: mindig is amellett kardoskodott, hogy „több Európára van szükség”, ami azt is jelenti, hogyszélesebb jogkörrel kell felruházni az Európai Bizottságot, az unió döntés-előkészítő és végrehajtó szervét. Az Európai Unió kelet- és közép-európai tagországainak csoportja közben javaslatokat tett arra, miként bővíthető jelenleg alulreprezentáltnak ítélt részvételük 2014-től az unió új kutatásfejlesztési keretprogramjában (Horizon 2020) - jelentette be tegnap Brüsszelben Cséfalvay Zoltán magyar nemzetgazdasági államtitkár. Saját növekedést ösztönző csomag kidolgozását kezdeményezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök, már az elmúlt héten a rendkívüli állam- és kormányfői csúcsértekezleten Brüsszelben bejelentette: a közép-európai tagállamok vezetői saját tervezetet tesznek le az unióasztalára. A tervezetben szerepelne, hogy a térség országai (a Visegrádi Csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok közép-európai tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfabeszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni. ◄ GERMANY Egy barátság két arca. Hollande és Merkel a NATO-csúcsértekezletén kétfelé figyelnek Fot°: Európai Unió Orbán és azeurópai MTI Orbán Viktor szerint kabinetje sikeres két évet tudhat maga mögött, mert Magyarország képes volt arra, hogy stabilizálódjék, hogy „a lovakat visszarántsa a szakadék széléről” - mondta a magyar miniszterelnök az Orbánkormány első két évét értékelő, Fókuszban a nemzeti érdek című konferencián tegnap Budapesten. Ráadásul a stabilizációt úgy végezték el, hogy közben ellentmondtak egy „európai csábításnak”, amely „a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket” - tette hozzá. Ez az európai csábítás szerinte abban állt, hogy Európa sok, válságba sodródott államot arra ösztökélt: lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak az adott országok élére állítani. A kormányfő az elmúlt két év eredményei között említette, hogy az államháztartás stabil lábakon áll, valamint azt is, hogy új alkotmány született. Vendégfelszólalóként Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár szerint az Orbán-kormány be csábítás e lyesen teszi, hogy kihasználja a parlamentben megszerzett kétharmados többségét, hiszen a szavazók a reformokra voksoltak a kormány megválasztásával. Schüssel kifejtette: bízik a magyar parlamentben és a kormányzó Fideszben, mert egyes kritikákkal ellentétben „nem veszélyeztetik a demokráciát”, hanem arra használják a hatalmukat, hogy a megfelelő irányba vigyék az országot. ◄ Egyedül nem megy Az Európai Unió és tagállamai viszonyáról vitáztak közgazdászok tegnap az Orbán-kormány félidős évfordulója alkalmából Budapesten. Mindannyian egyetértettek abban, hogy Németországnak vezető szerepe van a közösségben, ahogyan abban is, hogy a jövőt az EU-n belül kell tervezni, amit Csaba László úgy fogalmazott meg: „egyedül nem megy”. mw.maszol.ro , 2012. június 1 3., péntek-vasárnap Szíria: az ENSZ még nem ért egyet a katonai beavatkozással Hírösszefoglaló_______________ Nem tárgyalnak a NATO-ban semmilyen esetleges szíriai nemzetközi beavatkozásról, és nem folynak előkészületek sem erre vonatkozóan - jelezte Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO-nagykövete egy tegnapi internetes nyilatkozatban. Úgy vélte, egy ilyen lépés feltételei egyelőre nem álltak össze, bár az észak-atlanti szövetség tagországai természetesen nagy figyelemmel követik a szíriai helyzetet. A nagykövet egyetértett azzal, hogy a kormányerők által civilek ellen is alkalmazott erőszaknak véget kell vetni, és ennek érdekében nyomást kell gyakorolni az ország vezetésére. Emlékeztetett azonban arra, hogy a régióból vagy a helyi ellenzéktől nem érkezett kérés arra vonatkozóan, hogy hajtsanak végre katonai beavatkozást az országban. „Nincsen egyelőre ilyen típusú ENSZ-felhatalmazás sem, ellentétben a tavalyi líbiai helyzettel” - mutatott rá Daalder, hozzáfűzve: nem is látszik úgy, hogy lesz ilyen. Gazdasági szankciók, ENSZ- megfigyelők és diplomáciai elszigeteltség sem tudta eltéríteni brutális politikájától a szíriai rezsimet, ám egyes politikusok katonai erővel való fenyegetőzése sem hangzik elég szavahihetően ahhoz, hogy komolyan megfélemlítse Bassár el-Aszad elnök klánját - írta a DPA német hírügynökség. Összeállításában megszólal egy név nélküli diplomata is, aki az ENSZ BT közelében dolgozik; szerinte egy esetleges nemzetközi beavatkozás véres polgárháborúhoz vezetne a közel-keleti országban. A kormányerők tegnap már a második egymást követő napon lőtték a közép-szíriai Húla térségét, ahol a múlt hét végi, a nemzetközi közösség által széles körben elítélt mészárlásnak száznál több halottja volt - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).i r Áder törvényt küldött vissza ÚMSZ . A házbizottság tegnapi ülésén a Fidesz-frakció azt kérte, hogy a Magyar Országgyűlés már hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról május 24-én elfogadott jogszabályt. Áder János államfő sajtófőnöke, Altorjai Anita jelezte, hogy az államfő levélben tájékoztatta az Országgyűlést: bár alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, egy eljárási hiba miatt arra kéri a parlamentet, foglalkozzék ismét a jogszabállyal. Az LMP pozitívnak tartja, hogy Áder János egy házszabályellenes zárószavazás előtti módosító javaslat miatt visszaküldte a parlamentnek a médiatörvény módosítását - mondta Karácsony Gergely. A frakcióvezető-helyettes, aki az érintett fideszes módosító indítvány tartalmáról egyébként elismerően nyilatkozott, reményének adott hangot, hogy ezután csökkenhet az „ipari menynyiségben” benyújtott házszabályellenes kormánypárti módosító javaslatok száma. Az MSZP ugyanakkor kifogásolja az államfő lépését, hogy nem az Alkotmánybírósághoz fordult miatta. A szocialisták - akik korábban arra kérték a köztársasági elnököt, ne írja alá a jogszabályt - úgy ítélik meg: Áder János az Országgyűlésnek adott „rövid illemtanóra” után valójában szentesíti a törvény tartalmát. ◄