Új Magyarország, 1991. október (1. évfolyam, 134-159. szám)
1991-10-25 / 154. szám
1. évfolyam, 154. szám , 1991. október 25., péntek Kitüntetéseit október 23. alkalmából A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére nemzeti ünnepünk, október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordulója és a köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet adta Wittner Máriának, az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején tanúsított példamutató helytállásáért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adta: Kővágó Józsefnek, Budapest polgármestereként 1956-ban, majd az emigrációban végzett jelentős politikai munkásságáért; Pártay Tivadarnak a többpárti demokrácia gondolatának ápolásáért és visszaállítása érdekében végzett munkájáért; Yves De Daruvannak Magyarország kedvező megítélésének elősegítéséért, a magyar demokrácia helyreállításának áldozatos támogatásáért. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta: Fischer Józsefnek politikai és építészeti életművéért; dr. Gosztonyi Péternek a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért és kiemelkedő tudományos tevékenységéért; dr. Győrffy György akadémikusnak a magyarság múltjának feltárása érdekében végzett tudományos munkásságáért; Csilla Freifrau von Boenelagernak a Magyar Máltai Szeretetszolgálatban végzett vezető humanitárius tevékenységéért; Gabriel Asztriknak a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért és kiemelkedő tudományos tevékenységéért; Matkeovits Ferencnek a többpárti demokrácia áldozatos szolgálatáért; Ribánszky Lászlónak a Szabad Európa Rádió magyar osztályának vezetéséért, a demokrácia eszméjének következetes képviseletéért; Vajay Szabolcsnak a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért és kiemelkedő tudooányos tevékenységéért; Borbándi Gyulának a magyarság érdekében és a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; Szakonyi Károly József Attila-díjas írónak, irodalmi munkássága elismeréseként A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adta: Decsy Jánosnak a magyarság érdekében és az amerikai magyarság körében végzett áldozatos munkájáért , dr. Galambos Iréneusznak a magyarság érdekében és az ausztriai magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; Hanák Tibornak a nyugati magyarság kulturális és tudományos életében kifejtett tevékenységéért; Jakabffy Ernőnek a magyarság érdekében és a svédországi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; Jónás Pálnak a magyarság érdekében és a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; dr. Jordán Sándor Emilnek a magyar emigráció lelki összetartásáért és a Sao Pauló-i magyar bencés kollégium vezetéséért; Nyeste Zoltánnak a magyarság érdekében és a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért; B. Rácz Istvánnak a többpárti demokrácia gondolatának ápolásáért és az eszme iránti hűségéért; Sztáray Zoltánnak a magyarság érdekében , a külföldi magyarság körében végzett áldozatos munkájáért. Az 1956-os Emlékérmet posztumusz adta: Nagy Imrének, Bibó Istvánnak, Gimes Miklósnak, Haraszti Sándornak, Losonczi Gézának, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek, Tildy Zoltánnak, Szabó Jánosnak, Dudás Józsefnek, Angyal Istvánnak, Ivan Kovács Lászlónak, Szigeti Attilának, Mansfeld Péternek, Nickelsburg Lászlónak, Brusznyai Árpádnak, Kása Pálnak, Péterfi Miklósnak, Földes Gábornak, Tihanyi Árpádnak, Bárány Jánosnak, Péch Gézának, Békési Bélának, Földvári Boér Elemérnek, Báli Sándornak. Az 1956-os Emlékérmet adta: Andrásfalvy Bertalannak, Boross Péternek, Csongovay Per Olafnak, Dénes Jánosnak, Fónay Jenőnek, Forgách Ferencnek, Für Lajosnak, Hegedűs Lászlónak, Király Bélának, Kopácsy Sándornak, Kosáry Domokosnak, Kupa Mihálynak, Litván Györgynek, Márton Andrásnak, Mensáros Lászlónak, Mécs Imrének, Mizsei Bélának, Nagy Attilának, Nagy Eleknek, Obersovszki Gyulának, Pongrátz Gergelynek, Rácz Sándornak, Regéczy Nagy lászlónak, Réti Jánosnak, Roik Jánosnak, Tankó Tibornak, Tittmann Józsefnek, Vásárhelyi Miklósnak, Zimányi Tibornak, Lőcsei Pálnak. Az 1956-os Emléklap és Emlékérem adományozásának előkészítésére létrehozott bizottság javaslata alapján 1956-os Emlékéremben részesült: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. Szécs Imre országgyűlési képviselő az alábbi nyilatkozat közzétételét kérte: „Mint az 1956. évi emlékérem- és emléklap-törvényjavaslat beterjesztője az Országgyűlés nyilvánossága előtt kijelentette, hogy tiszta lelkiismerettel, önérdek nélkül kívánja a törvényjavaslatot támogatni és gondozni, ezért eleve lemond az emlékérem átvételéről. Megköszönve a köztársasági elnök és a miniszterelnök gesztusát, tiszteletének kinyilvánítása mellett levélben, közölte, hogy nem áll módjában az emlékérmet átvenni. E nyilatkozat megtételére azért van szükség, mert a napilapokban megjelent, hogy Mécs Imrét is kitüntették az emlékéremmel.” Regionális kereszténydemokrata akadémia alakult Lembergből, Kolozsvárról, Pozsonyból is érkeztek hallgatók a most debütáló Kelet-Közép-Európai Kereszténydemokrata Akadémia (KDA) első rendezvényére, Budapest több jelentkező közül kapta meg a KDA rendezési jogát. Az első tanfolyam témája az ökoszociális piacgazdaság volt, az előadások zömét neves osztrák tudósok és politikusok tartották, de jelentős támogatást nyújtottak a megrendezéshez a holland kereszténydemokraták is. Az akadémia vezetőjét, Rabár Ferencet, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát, volt pénzügyminisztert kértük meg a kezdeti tapasztalatok összegzésére. Kedvező tapasztalata volt az első hétnek, hogy a megszólított kereszténydemokrata pártok és szervezetek pozitívan reagáltak meghívásunkra, és kvalitásos hallgatókat delegáltak. Hazánkból a KDNP és az MDF küldött résztvevőket. Feladatunk régiónk mai és jövendő kereszténydemokrata politikusainak képzése. Gyorsan kialakult a közösségi szellem, amelynek ápolása az intézmény egyik legfontosabb célja. — Milyen esélyei vannak térségünkben a kereszténydemokráciának? — Nem vitás, hogy Közép-Európában a kereszténydemokrácia meghatározó politikai erővé vált. Ez Magyarországon a legjellemzőbb, hiszen a választásokon közel 60 százalékot értek el az értékrendünket magukénak valló pártok, de meghatározó erő Csehszlovákiában is. Kereszténydemokrata a szlovák miniszterelnök, s ehhez közel álló gondolatvilágban él az a politikai csoportosulás, amely ma Horvátország vezető politikai ereje. A térség negyven éven keresztül nagyon szűrten jutott hozzá a kereszténydemokráciáról vallott fogalmakhoz. Tehát uralomra jutott egy politika, amely ma nosztalgiából és bizonyos világnézeti döntésből táplálkozik, de a valódi politikai tartalmat nem kellő mélységből ismeri. Mint értéket tudja elfogadni, nem pedig mint szakismeretet. Az értékrend nyilván megszabja a dolgokat, de csak rövid életű lesz, ha nem társul hozzá szakismeret. Ezért szükséges mélyebben megismerniük a politika gyakorlóinak a kereszténydemokrácia alapfogalmait és az ezekből következő gyakorlati teendőket, mint például az ökoszociális piacgazdaságot. Lényeges, hogy a szakmai, oktatási program ne nemzetenként külön-külön folyjék, hanem közösen. — Segítenünk kell Közép-Európa kereszténydemokratáit — tette hozzá Andreas Kohl, az Osztrák Néppárt (ÖVP) külügyi bizottságának elnöke, az ÖVP-hez közel álló bécsi Politikai Akadémia igazgatója. — Folytatni kívánjuk hagyományos Duna-medencei politikánkat, kereszténydemokrata szolidaritásból. Nekünk, osztrákoknak egészen természetes, hogy a magyarokkal együtt dolgozunk. Fontos, hogy a térség politikusai a szükséges tudás megszerzése mellett érezzék, hogy a világban hatalmas kereszténydemokrata mozgalom létezik, amelyre támaszkodni lehet, amely segíteni tud, és ahol tapasztalatokat lehet szerezni. Szerintem az akadémián hamarosan a túljelentkezés gondjával kell számolni. Meszleny László BELFÖLD Megemlékezések a forradalom 35. évfordulóján Folytatódtak tegnap a nemzeti ünnep alkalmából a megemlékezések. Az 1956-os forradalommal kapcsolatos dokumentumokat vettek át a Svájcban élő Jankovich István építészmérnöktől Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a Történelmi Igazságtétel Bizottságának vezetői. Jankovich István a Műegyetem fiatal adjunktusaként résztvevője volt az egyetemi ifjúság október 22-én megtartott viharos nagygyűlésének, amelyen a hallgatók papírra vetették a független magyar fejlődést követelő pontjaikat. Jankovich István eddig vatikáni kezelésben levő dokumentumgyűjteményében a többi között megtalálható az egyetemisták követeléseit tartalmazó 10 pont eredeti példánya, amelyet egyébként diákjaival maga a fiatal adjunktus fogalmazott meg. Für Lajos honvédelmi miniszter csütörtök délután a Bolyai János (korábban Zalka Máté) Katonai Műszaki Főiskolán, az 1956-os forradalom és szabadságharc fegyveres küzdelmeiben részt vettek számára ’56-os Emlékérmet és Emléklapot adott át, összesen 152-en részesültek elismerésben. Kaposváron, Nagy Imre szülőházánál, koszorút helyezett el a mártír miniszterelnök lánya, Nagy Erzsébet és családja, megkoszorúzták az emléktáblát a város és a megye vezetői, lakói. Az ünnepi megemlékezés szónoka, Boross Péter belügyminiszter Európa legtisztább, legszentebb célokért indított forradalmának nevezte a harmincöt év előtti októberi eseményeket. Debrecenben nagygyűlést rendeztek, amelyen Székelyhídi Ágoston, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága kelet-magyarországi regionális szervezetének elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Debrecenben fogalmazták meg először követeléseiket az egyetemisták, s ebben a városban alakult meg elsőként forradalmi bizottmány. A Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola — az egykori református főgimnázium — falán felavatták Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre egykori, mártírhalált halt titkárának az emléktábláját. Miskolcon, a Zsolnai kapuban a forradalom hőseinek, a megtorlás mártírjainak, az október 26-i ávéhás sortűz halottainak az emlékére állítottak márványtáblát. Orbán Viktor országgyűlési képviselő szólt arról, hogy a miskolciak tragédiája október 26-ával nem ért véget, ártatlanok százait akasztották fel később is, miközben a tömeggyilkosok kitüntetéseket kaptak. A ma nemzedéke még mindig adós a politikai igazságtétellel — mondotta Orbán Viktor, majd önmérsékletre intett, nehogy a múlt hibáiba essünk, mert akkor soha nem épül fel az igazi demokratikus Magyarország. Ünnepi közgyűléseket tartottak a települések önkormányzati képviselőtestületei, és posztumusz díszpolgári címeket adományoztak. Ünnepségre került sor többek között Nyíregyházán és Győrött. A kisalföldi város díszpolgára lett Földes Gábor, a győri színház egykori főrendezője is, aki vezető szerepet vállalt a forradalom helyi eseményeiben, és a leszámolás áldozatává vált. Újonnan avatott emléktábla is idézi Győrött 1956-ot: az Egyesült Államokban élő Szigethy Alapítvány létrehozói, Rokop József és felesége állíttatták. Másodszor nyújtották át az alapítvány támogatását, a több mint egymillió forintot, az idén az 1956. október 26-i, mosonmagyaróvári sortűzben mártírhalált haltak családtagjainak és az ott megsérülteknek. Jászberényben, a hősök emléktáblájánál Király Béla vezérezredes, országgyűlési képviselő, az 1956-os nemzetőrség főparancsnoka mondott ünnepi beszédet. Kunszentmártonban kopjafát állítottak, miként Balassagyarmaton is. Szerencsen a város központjában avattak kopjafát; itt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter mondott beszédet. Bosszú nélkül, összefogva tudjuk megteremteni a jövőt; meg kell mutatnunk a világnak, hogy mi, magyarok csak szabadságban tudunk élni — hangsúlyozta Fónay Jenő a hévízi ünnepségen. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke az ország első olyan emlékművét avatta fel, amely egy alkotásban állít emléket az 1848-as és az 1956-os forradalomnak. Több helyütt a nemzeti ünnepen emlékeztek a világháborúk elesetteire. A két világháború áldozatainak állítottak emlékművet Romhányban, a második világháború áldozatainak tiszteletére a Veszprém megyei Nemesgulácson. Itt Balsai István igazságügyi miniszter mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy az elmúlt rendszer vétkei közé tartozik a ránk parancsolt feledés és gyásztalanság. A Borsod megyei Aszalón első világháborús emlékművet avattak. Pontosabban: újraavattak, a hősi emlékművet ugyanis Aszaló község lakossága 1935- ben állította, de az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő fékevesztett indulat az obeliszkről leverte a turulmadarat. Ünnepi beszédet Kiss Gyula munkaügyi miniszter mondott. — Megkésett kicsit ez a főhajtás apáink, nagyapáink, déd- és ükapáink előtt. Megkésett, mert az elmúlt negyvenöt évben nem volt szokás és nem volt szabad veszteségeinkről beszélni — hangsúlyozta. November negyedike a fővárosban gyásinap A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése csütörtökön ismét megerősítette azt az október 10-i határozatát, mely szerint a kormány világkiállítási törvénytervezetét nem tartja elfogadhatónak. A testület egyúttal felkérte a főpolgármestert: tájékozódjék a miniszterelnöknél és az Országgyűlés elnökénél arról, hogy milyen további lépéseket terveznek. A közgyűlésen még a" napirend elfogadása előtt Demszky Gábor főpolgármester méltatta az 1956-os forradalom jelentőségét. Az MDF- frakció nevében László Miklós képviselő tett javaslatot november 4-ének fővárosi gyásznappá nyilvánításáról, amit a testület el is fogadott. Döntöttek arról, hogy a Tétényi Úti Kórház-Rendelőintézet a jövőben Szent Imre Kórház és Rendelőintézet elnevezéssel működjön. Különösebb nézetkülönbség nélkül fogadták viszont el azt a javaslatot, hogy a VI. kerületi Korányi Frizes és Sándor Kórház ismét a régi Erzsébet Kórház elnevezést viselje. Döntöttek még alapítványok támogatásáról és a szobozi utcai önkormányzati átmeneti szállás sorsáról is, amelyet visszaadtak az alapító Üdvhadseregnek. Állást foglaltak a helyi adókról szóló, 1991. évi C törvény módosításának szükségességéről. Elvi állásfoglalást fogadtak el a képviselők a Corvin Egyetem alapitásának támogatásáról, illetve a II. kerületi önkormányzattal és a Közgazdasági Politechnikum Alapítvánnyal közösen létrehozandó speciális társulásról, amely egy új Közigazgatási Politechnikumot működtetne. A Fővárosi Önkormányzat következő, rendkívüli közgyűlését október 31-ére hívták össze, amelyen várhatóan döntenek majd a BKV tarifarendszerének megváltoztatásáról. (MTI) A javaslat: Botos Az MTI-nek a kormány apparátusából származó információja szerint a testület csütörtöki ülése elé olyan javaslat kerül, amely szerint Für Lajos honvédelmi minisztertől Botos Katalin, a bankrendszer korszerűsítésével foglalkozó tárca nélküli miniszter venné átaz ifjúságpolitikai kabinet vezetését. Az előterjesztés elfogadása esetén Botos Katalin gazdaságszervezői tapasztalatai jól jöhetnek a munkaterület jelenlegi legégetőbb problémájának megoldása, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány újjászervezése során. A parlamentáris demokrácia győzelme óta használt kedvenc kifeje,zés. Különös megnevezése ama óhajnak, amely a társadalomban konokul és újra meg újra elsóhajtatik, hogy vonjanak felelősségre bizonyos személyeket, akik bűnrészesei koncepciós pereknek, akik Recsket, a kitelepítéseket kitalálták, akik 1956 szörnyű megtorlói voltak, akik még 1986-ban is azzal dicsekedtek a magyar televízióban, hogy ők hívták be a szovjet tankokat. És azt szeretné a társadalom jelentős része, hogy vonják felelősségre azokat is, akik a gazdasági bűntetteket elkövették, és nyomorba döntötték az országot. Tehát nem kollektív felelősségre vonásról, nem egyszerű párttitkárok és párttagok üldözéséről van szó, azokról a legkevésbé, akik mindenek dacára, az elmúlt negyven évben hasznos munkát végeztek. Ezt a szelíd és körültekintő felelősségrevonási vágyat nevezik valakik BOSZORKÁNYÜLDÖZÉSNEK." A Magyar Értelmező Szótár szerint a boszorkányüldözés: 1. „Boszorkánynak kikiáltott személyek üldözése". Tehát olyanoké, akik nem boszorkányok, csak annak kiáltják ki őket alantas indulatokkal. 2. „Haladó gondolkodású személyek elleni reakciós politikai hajsza”. Vagyis: Rákosi, Farkas, Cerő, Piros, Münnich, Kádár, Komócsin és hűséges, legjobb magyar tanítványaik, akik ezreket mészároltak le, tettek tönkre egy országot , ártatlan áldozatok, mi több, haladó személyek, akiket most a reakció vesz üldözőbe. Nézem és hallgatom a televíziót. Azt kérdezi a riporternő: mi a véleménye arról, hogy most bűnösöket kreálnak? A magyar bűnös és a latin kreál szó kapcsolata pejoratív értelmű, azt jelenti, hogy ártatlanokból bűnösöket mesterkedik valaki azért, hogy sunyi, alantas érdekeit ezzel szolgálja. Nézem és hallgatom a televíziót. Fónay Jenő és Mécs Imre mutatja a négy lépcsőfokot a börtönben, ahol a kivégzendő ötvenhatos hősök a bitó felé lépkedtek. A helyet, ahol Nagy Imrét és másokat kivégezték. Mutatja a kamera a csodálatos módon élve maradt, fejbe lőtt áldozatot, a fekete szemüvegben, fehér bottal ülő forradalmárt. A riporternő logikája szerint, alighanem ők is kreatúrák, talán nem is léteznek, csak víziók, lidérces látomások. Mécs Imrével együtt, mert hiszen, ha nincs igazi bűnös , akiket kreálni kell emiatt akkor nincs igazi áldozat sem. Tehát 1956 sem létezik. Ha így mennek a dolgok, még megérjük, hogy tényleg nem volt 1956. Szalay Károly y "k Cápáit és lehallgatók A minap megint, nagyon sajnáltam, hogy a rádió lapszemléjébe csak kiragadott mondatok férnek. Ezúttal egy interjúremekből, Szegő Andrásnak Kupa Mihállyal folytatott. Kurírbéli beszélgetéséből hangzott el egy gondolat: „Ha a ... piacgazdaságnak . .. az lenne az ára, hogy egyesek kezében hatalmas vagyonok halmozódnak fel, miközben mások éhen halnak — akkor én inkább nem!” Vagyis hogy akkor inkább veszi a kalapját ... Elkövetem azt a szerénytelenséget, hogy egy gondolattal megtámogatom Kupa Mihályt, s éppen újgazdagok, üzleti életünk nagy cápái ügyében. Mert ha őrájuk azt mondom, hogy nem tiszta kezűek, akkor oly szépen fogalmazok róluk, mint egy jól nevelt kiscserkész. Hisz többségük még a vörös csillag árnyékában szedte meg magát, miközben a csúszópénzek jobbra-balra csúsztak, elfele tőlük és odafelé hozzájuik, érintőleg — dehogyis csak érintőleg! — pártállami zsebekbe is becsusszantva... De legyünk praktikusak! A gazdasági bűnüldözésről egyre több szakember nyilatkozta mostanában, hogy át kellene venni azoknak a fejlett országoknak a gazdasági bűnüldözési eljárásjogát, ahol elég jól egyensúlyba állították a piacgazdaságot és a bűnüldözést. Csak az utóbbi hónapokban dr. Boross Péter belügyminiszter vagy például dr. Kacziba Antal rendőr ezredes, országos bűnüldözési főigazgató fejtette ki: meg kellene szüntetni a titkos bankszámlákat, legalábbis bűncselekmény alapos gyanúja esetén. Merthogy ez a „fehér galléros bűnözés” számára segít tisztára mosni a szennyes pénzt. Én még azt is hozzátenném, hogy — persze ugyancsak alapos gyanú esetén — az eddig a politizáló állampolgárok telefonkészülékére „ráállított” lehalgató berendezések is hasznosabban hallgatóznának, ha fehér galléros gazemberek telefonbeszélgetései iránt érdeklődnének. Az az átkozott gyanakvó természetem nem hagy nyugton, sok sötét himhez elvezető szálat lehetne itt találni, amely bűnök árdrágítás, csalás révén, igencsak elősegítik a kisemberek majdhogynem éhenhalálást. Szóval, ha volna ott a ládafiában némi pénzmag a korszerű bűnüldözés elektronikájához ... hát ennyi a szerény javaslatom. " (feMessy)