Új Magyarország, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

Futhatunk a flaszteren Döntött az olasz parlament Megjött végre a tavasz! Sokat kellett rá várnunk az idén, de úgy tűnik, most már „legyőzte" a telet. Újra lehet futni, kocogni a szabadban, és reméljük egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel. A tavaszi kínálat - csakúgy mint tavaly - a Vivicitta-Kontrax Városvédő futással kez­dődik. Az indulni szándékozóknak azonban három hetet várniuk kell, ugyanis az eredetileg tervezett április 5-i időpont helyett 26-án rendezik a viadalt az olaszországi parlamenti választások miatt. A rajt és a cél a Margitszigeten lesz. A hazánkban legnagyobb töme­geket vonzó futóversenyt, a IX. IBUSZ Budapest Maratont május 10- én bonyolítják le. Az új útvonal: Bu­dapest Sportcsarnok-Stefánia út- Hősök tere-Andrássy út- József Atti­la utca-Március 15. tér-Belgrád rak­­part-Szabadság híd-Műegyetem al­só rkp.-Szent Gellért rkp.-Bem rkp- Újlaki rkp - Mozaik u.-Szentendrei út-Árpád híd-Róbert Károly krt- Hungária krt.-Ajtósi Dürer sor-Ste­­fánia út-Ifjúság útja-Budapest Sportcsarnok. Azért nem kell megijedniük a rajt­hoz állóknak, ez csak a maratoni táv útvonala. Rendeznek versenyt félma­ratoni és minimaratoni távon is. Addig is: irány a park, az erdő, a Margitszi­get, lehet készülni a viadalokra! Tavaszi ringsikerek A legvérmesebb reményeket is meghaladta a magyar ökölvívók szereplése az olimpiai minősítő viadalokon. Tavaly egyedül Ko­vács István világ- és Európa-baj­­nok harcolta ki a barcelonai repü­lőjegyet, az idei február-márciusi sorozaton viszont még heten csat­lakoztak hozzá. Szánthó Imre, a válogatott vezető­edzője szerint így jellemezhetők az elmúlt hetek és a következő hóna­pok eseményei: rendkívüli siker, nagy felelősség, és kiváló alkalom. Ökölvívásban mindig nagy szerep jut a sorsolásnak, a szerencsének. Szá­munkra azonban mindenképpen siker, hogy ökölvívóink kemény küzdelemben, a szorítóban harcolták ki a továbbjutást. Nagy az edzők és a versenyzők felelőssége, hiszen Barcelonában most élni kell az alka­lommal. Magyarország a nyolc ver­senyzővel megtartotta a helyét az európai élvonalban. A tapasztala­tok viszont néha riasztóak voltak. A pontozóbírók tavaly minden kar­mozdulatra megnyomták a gépet, sokszor 150 ütést regisztráltak egy mérkőzésen. Idén szóltak nekik, hogy ez sok. Most viszont előfor­dult olyan eredmény, mint 2-1, sőt, az elrettentő 1-0 is! Kellemesebb dolog az esélyek­kel foglalkozni. A szakember sze­rint Kovács, Mizsei és Lakatos érem­szerző lehet, további három fiú pe­dig a legjobb nyolc közé kerülhet az olimpián. II. évfolyam, 79. szám i­míROM 1| 1992. április 2., csütörtök SPORTI 1 Mir csak ez hiányzott Szegény embert még az ág is húz­za. Nem elég a Debreceni VSC női kézilabdacsapatának a Radnicski Belgrád elleni KEK-döntő visszavá­góját megelőző hercehurca, még két játékosa sérüléssel is bajlódik. Dömérné Csapó Erikának a bokája fordult ki, míg Lajterné Nyilas Tün­de ujjsérülést szenvedett. A veze­tők remélik, hogy a vasárnapi első meccsig erősségeik felépülnek. mm­a­r­m­á­r­z­alomból valóság Hosszú várakozás után valósul meg a haj­dúszoboszlóiak álma: az európai hírű gyógyfürdő után fedett uszodával is gazdago­dik a város. Vasárnap avatják fel ünnepélyesen és adják át rendeltetésének az impozáns létesítményt, amelynek építése 1983-ban kezdődött meg. Kormányzati döntés nyomán, me­gyei elhatározás eredményeként és központi pénzből indult el a vállalkozás, amelyet végül is saját erőből, a helyiek összefo­gásával, társadalmi munkában sikerült befejezni. Visszafogott kalkuláció szerint is egy évre 20 millió forintra volna szüksé­gük a működtetéshez. Természetes, hogy támogatást kérnek és várnak, már csak azért is, mert e nagyszerű uszodával nem csupán helyi, hanem regionális, sőt, országos igényt is ki sze­retnénk elégíteni. A nyolcpályás medence akár nemzetközi ver­senyek, megtartására is tökéletesen alkalmas. Vm feszített víz­tükör, elektronikus időjelző berendezés, csupán a lelátó hiányzik a teljességhez. Az ideiglenes nézőtéren 400-500 embert tudnak elhelyezni. Ennyien követhetik nyomon ülve már vasárnap is a fedett uszoda avatásának pillanatait, Kígyós József polgár­­mester köszöntőjét, az ünnepi rendezvények sorában zajló úszóversenyeket és vízilabda-mérkőzéseket. Helyszíni jelentésünk a Forma-1-es Brazil Nagydíj előkészületeiről Rajtra kész(?) az új McLaren—Honda A két évvel ezelőtt 26 millió dolláros költséggel átépíttet Sao Paulo melletti interlagosi pályán a hetek óta tartó eső nem okozott kárt (jel­lemző a Forma-1-gyel kapcsolatos napi kiadásokra, hogy a tavalyi verseny óta is 3 millió dollárt költöttek karbantartásra). Elöljáróban, mielőtt a hét végi Brazil Nagydíjat megelőző érdekességek részlete­zésére rátérnék, csak annyit, hogy egyelőre csupán belopakodni tud­tam a pályára, mert csütörtökig a helybelieké a belépési előny, az ide­gen ne kíváncsiskodjon. Sok mindent amúgy sem látni, csak a karosszériák színesítik a tá­jat a szürke esőfüggöny mögött. A bokszokban folyik a munka, per­sze nagy titokban: a redőnyök el­zárják a látogatók elől a látványos­ságot. Egy biztos: a McLaren-Honda csapat „bombája", a múlt héten még Angliában tesztelt MP 4/7-es már itt van, „tőle" várják az eddig gyen­gén szerepelt duó előbbre lépését, mert ilyen még tényleg nem volt, hogy 2 futam után mindössze 4 pont Senna produkciója. Minden­esetre a jelenleg nagy fölénnyel vezető Williams-teamet nehéz lesz behozni. Hidasi Mihály, az interlagosi versenypálya igaz­gatója elmondta, hogy az előzetes számítások szerint 410 millióan lát­ják majd a tévé jóvoltából a vasár­napi versenyt. A versenyigazgató­ság a helyi lapoknak és a televízió­nak sajtótájékoztatót tartott, s ezen kizárólag a pálya és a nézők biz­tonsága volt a téma. Nándor Elemér ezredes (na, még egy magyar fő­szereplő Hidasi mellett!) Sao Paulo állam csendőrparancsnoka, aki a „hétköznapokon" 33 millió polgár biztonságáért felelős, kijelentette, hogy eredetileg 2000 rendőr és csendőr szolgált volna, azonban felemelték a vasárnapi létszámot 3100 főre. Ha ezt összehasonlítom a mogyoródi pályával, ahol 200 ren­dőr felügyel, akkor ugye elég nagy a különbség... Szerencsére eddig - és remélhetőleg ezután is - elegen­dő volt és lesz nekünk ez a mini­létszám! (-y-y) A Kerékcsárda ételbár Szeghalom, Kinizsi u. 16. Szeghalmon, a 47-es út mentén szeretettel várja vendégeit a Kerékcsárda ételbár. Büféáruk, meleg- és főtt ételek, üdítők, italok bő választéka. Jöjjön be, ha erre jár, a Kerékcsárda Önre vár! Gazdag választékban gyártunk lebegőtestes áramlásmérőket, folyadékok és gázok mérésére. A lebegőtestes áramlásmérők üveg mérőcsővel és a közeg agresszivitásának megfelelő anyagokból kerülnek összeépítésre. A mérési pontosság minden esetben 2,5%, a mérőpontokra vonatkoztatva. Méréstartomány: 0,1 l/h... 40 m3/h folyadék esetén, 1 l/h...300 m3/h gázok esetén Unirota Műszergyártó és Kereskedelmi Kft. Nyíregyháza, Pf.: 185. 4401 sjfil­m Telefon: (42)-42-215 Junirota Fax: (42)-15-365 és 11-562 ----­Termékmenedzser: Rábai Éva Kétcsillagos szállodánk egész évben várja vendégeit Mérsékelt árak, időszakos és speciális kedvezmények. Keresse fel a Városliget szomszédságában! Helyfoglalás: éjjel-nappal. __ h­MIiMffHIWHl Hotel zuglo­­ /ihn#“ Budapest XIV., Nagy Lajos Király útja 202. Telefon: 251-2455 Telex: 225-927 Telefax: 251-1549 ­ Rekordot ígér az új szponzor premierje Férfi tőrvívók csúcstalálkozója Budapesten - Szerény magyar remények Éveken keresztül hozzászoktunk az áprilisi nagy budapesti férfi tőr­vívó randevú pezsgős körítéséhez a szponzor és névadó Törley jóvol­tából, de a budafokiak - nyilván csak átmeneti - gazdasági problémái következtében tegnap „vonatra szálltunk". A fegyvernem Világ Ku­pa-viadalát ugyanis idén (s várhatóan a jövőben is) a Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút Rt. utazási irodája, a Lokomotív Tourist vette pártfo­gásába. Hogy jól választott, annak ékes bizonyítéka: várhatóan min­den eddigi rekordot megdönt a vasárnapi vetélkedés, miután 24 or­szág 175 „pengés" fickója jelezte részvételi szándékát. A hasonló VK-versenyek 1983 óta íródó történelmében a „díszhe­lyen" többnyire külföldi klasszisok neve található: csak egyszer for­dult elő - 1989-ben Szekeres Pál jó­voltából -, hogy itthon maradt az elsőségért járó trófea. Mi több (vagy inkább: mi kevesebb...), két­szer - 1985-ben és tavaly - még a döntőben sem sikerült képviseltet­niük magukat a házigazdáknak. Talán most... - Az eddigi Világ Kupa-esemé­nyek nem kényeztettek el bennün­ket - latolgatta az esélyeket Kovács Tamás technikai igazgató. - A leg­jobb 24-nél tovább még senki nem jutott, illene javítani ezen a nem túl fényes mérlegen. Reálisan: Érsek vagy Busa most döntős lehet. Kovács Tamás azért felettébb ör­vendetes bejelentést is tett: az elő­zetes nevezés szerint ugyanis meg­dőlhet minden korábbi rekord, már ami a részvételt, a mezőny nagysá­gát és erejét jelenti! Ha a FÁK szí­neiben is a legjobbak lépnek pástra, akkor a jelenlegi világranglista első 32 helyezettje közül mindenki ott lesz vasárnap reggel a Nemzeti Sportcsar­nokban (nyitány reggel 8-kor, döntő délután 5-től). Sőt! Nemcsak a lét­szám imponáló, hanem olyan eg­zotikus országok is jelen lesznek az erőpróbán, mint Hongkong és a Fü­­löp-szigetiek. Érthetően sok szó esett az új szponzorról: a Lokomotív Tourist kétmillió forinttal sietett a vívók se­gítségére, s bár a megállapodás pil­lanatnyilag csak erre az egy ese­ményre szól, nem titkolják: várha­tóan folytatódik a jövőben is az együttműködés. Erre már csak azért is adott minden esély, mert az „anyavállalat", a GYSEV Rt. híres a sportszeretetéről, s a sporttal kapcsola­tos áldozatvállalási készségéről. Dr. Berényi János, a részvénytársaság elnök-vezérigazgatója jogos büsz­keséggel sorolta, hogy intenzíven érdekeltek a vívósportban, a For­­ma-1-ben, és fedezik például, a Soproni Vasutas SE valamennyi költségét is. A mostani „beugrással" kapcso­latban Mosonyi Ilona a budapesti, soproni és keszthelyi irodákkal rendelkező Lokomotív Tourist­­ igazgatónője kijelentette: túl a von­zó kínálaton az üzletmenetet - kü­lönösen ilyenkor, szezon kezdetén - jócskán fellendítheti a reklám, s erre láttak megfelelő lehetőséget a hét végi rendezvény támogatásá­ban. Dr. Kamuti Jenő, a szövetség el­nöke egy kicsit szubjektíven nosz­talgiázott, mondván: hajdan a BVSC-elődnél, a Lokomotívban kez­dett vívni. Őszintén reméljük, hogy - maradva az elnök személyénél - nekünk hamarosan nem lesz szük­ségünk a nosztalgiára, s akad végre valaki a mieink közül, aki ha nem is feledteti (azt úgysem teheti), de leg­alább megközelíti Kamuti klasszi­sát, csodás karrierjét... (sp) LOCOMOTIV TOURIST KUPA 1992 Baczakó, a lányok és a magány Lesz majd a klubban mit mesélni Baczakó Péter magányos. Pontosabban, egyedül érzi magát. Mert ar­ról nincs szó, hogy ne lennének a moszkvai olimpia 90 kilós súly­emelő bajnoka körül elegen, csak éppen azok hiányoznak, akiknek a társaságára a legjobban vágyik. Ugyanis gyakran ellátogat az Olim­piai Bajnokok Klubjába, s ezeken az összejöveteleken igazán nem kell attól tartani, hogy csak lézengenek ott a tagok. Közöttük Baczakó mégsem érzi igazán jól magát. Ugyanakkor a társaság remek, csu­pa jópofa sportember, de valakik na­gyon hiányoznak. Nos, igen, a súly­emelők. Elődje Földi Imre ,viszony­lag ritkán ér rá, így marad egyedül a „vasasok" közül. S akármennyire oldott a hangulat, akármilyen jól érzi magát ebben a közegben, hiányérzete marad. Még a nők sem tudják teljes mértékben kárpótolni ezért. Noha nyüzsögnek körülötte nap mint nap, és Baczakó Péter egyáltalán nem utasítja vissza köze­ledésüket, sőt... Csak a félreértések elkerülése végett: ő irányítja az or­szág egyik legeredményesebb női sú­lyemelő csapatát a BKV Előrében. Eleinte volt persze ellenérzés épp elég. Női súlyemelés? Minden­ki csak legyintett. Pedig a világban hódít, és meggyőződése, hogy pil­lanatokon belül fölkerül az olimpia műsorára, s ha most lemaradunk, késő lesz majd akkor a homlokunk­ra csapni. Ma már nem nagyon kell szakmai vitába keveredni ezért senkivel. Elfogadták a lányokat. Az eredmények önmagukért beszél­nek: szakajtónyi érem az elmúlt esztendők világversenyeiről. Hogy nem túl nőies lenne? Legutóbb is egy fitt-vetélkedőre hívták meg őt és a BKV-s hölgykoszorút. Amikor a szőke Ray Tímea és a többiek meg­jelentek, gúvadtak a férfiszemek rendesen, meséli nem kis büszke­séggel. Ez persze - ahogy ma mondják - egy dolog, a lényeg ma­gán a sporton, a sportágon van. Most nagyon nagy szükség van min­den egyes eredményre. A kérdés nem kerülhető el: pad­lón a férfiszakág, apad az utánpót­lás, miért nem fiúkkal foglalkozik inkább? Szó sincs semmiféle túlzott feminizmusról, mondja, a srácok is ugyan­olyan fontosak számára, tobo­rozza is őket szorgalmasan. Vilá­gos, hogy ez lehet az egyetlen meg­oldás: az alapokról indulni. A ma­gyar súlyemelésre mindig jellemző volt ez a hullámzás. Először Veres Győzőék, Földi Imréék emelték föl a kátyúból a hatvanas években, majd az átmeneti visszaesés után jött Kőszegi, Sólyomvári és álsze­rénység lenne saját magát kihagy­nia a felsorolásból. (Annyit azért megjegyez, hogy akkor ott Moszk­vában neki különösen kijött a lépés, szerencse is kell a dolgokhoz...) Az­után megint pangás, majd ismét egy vonulat a nyolcvanas évek kö­zepétől: Jancsó, Barsi, Szanyi, sze­gény Messzi Pista... Most újból lent vagyunk. Nem önámítás, tényleg hisz a fel­emelkedésben. Itt van például Hor­váth Ferenc, a néhány hete megvá­lasztott főtitkár. Örökölt egy jó adag gondot, s most villámgyorsan bogozza a csomókat. Szükség volt már egy ilyen agilis emberre. A szekszárdi Eb sem lesz rossz propa­gandája a súlyemelésnek. Igenis vannak jelek, amelyek adnak okot némi derűlátásra. Jönnek a srácok a szakosztályba is, csak egy kicsit utánuk kell nyúlni. Remek a kap­csolatuk például a Mező Ferenc ál­talános iskolával. Innen válogatják a gyerekeket, akik erősek akarnak lenni. Maga a suli egyébként külön szám. Meg van fertőzve a sporttal. Jó az ilyet látni, hitet ad. Egyébként ez az egyetlen célravezető megol­dás: minden egyesületnek meg kell találnia a maga forrását. A többi már az elvégzett munkán múlik, így még az állandóan és mindenhon­nan hiányzó forintokat is lehet ta­lán pótolni. Ez a klubtagság viszont tényleg nagyon izgatja. Nincs még egy ilyen sportág, ahol ennyire „ki­sebbségben" lennének a bajnokok. Nagy merészség vagy még inkább oktalanság lenne most napra pon­tos jóslással előállni, hogy mikor szól legközelebb a Himnusz ma­gyar súlyemelőnek az olimpián. De nyugodtan teszi szívére a ke­zét, vállalva a kijelentés minden ódiumát: ha most kesereg is a ma­gány miatt, fog ő még koccintani sportágbeli kollégákkal az Olimpiai Bajnokok Klubjában. Nagy Imre

Next