Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

A nagy ötlet Korszakalkotó javaslattal állt elő a minap a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetének láng­lelkű ügyvivője. Miután csapata is kivonult az Oktatási Érdeke­gyeztető Fórum szerdai üléséről, a tárcát vádoló szokásos megjegy­zései után azt nyilatkozta, ha kell, a minisztérium nélkül is folytat­ják a közoktatási törvénytervezet megszövegezését. Hát ez az! Két éve vacako­lunk ezzel a kormánnyal, hatal­mi gőg és analfabétizmus min­denütt, szakértelem sehol. Itt a megoldás, alkossunk törvényt. Az se baj, ha Putnokon és Bácsalmáson is készítenek egyet. Sok-sok törvényt adja­tok, de hamar! S a téma bővít­hető. Nyár van. Üdülés közben, keresztrejtvényfejtés helyett összedobhatjuk a média-, a szakszervezeti és az abortusz­­törvényt is. Kétszer ad, aki gyorsan ad. S még azt sem mondhatják, hogy beindult a szavazógép... sz. .. Munkásközösségek kultúrája Pályázati felhívás A Lakitelek Alapítvány pá­lyázatot hirdet munkáskö­zösségek, munkásművelő­­dési klubok, olvasókörök, társaságok, egyesületek ré­szére. A pályázaton részt ve­hetnek mindazok a gyárak­ban, üzemekben létesített vagy azokhoz kötődő Irodal­mi, művészeti és önművelő­dési társaságok, kórusok, színjátszók, tánccsoportok, sportegyesületek, amelyek fontosnak tartják, hogy az ipari munkásság a kultúra te­rületén is jelentős tevékeny­séget fejtsen ki. A pályázathoz adatlapot 1992. augusztus 1.-szeptem­ber 15. között lehet igényelni a Lakitelek Alapítvány pos­tacímén. Az­ adatlapon a pá­lyázó közösség 1993. évi programját kell beküldeni. Határidő: 1992. november 1. Eredményhirdetés: 1993. ja­nuár 30-ig. A borítékra írják rá: Mun­kásművelődési pályázat Postacímünk: Lakitelek Alapítvány, 1399 Budapest, Pf. 701-380. A legjobb pályázatokat öt és ötvenezer forint közötti egyszeri összeggel támogatja a Lakitelek Alapítvány. A tá­mogatásra fordítható keret­összeg 10 millió forint. Lezsák Sándor II. évfolyam, 142. szám(­ 1992. június 17., szerda BELFÖLD * Ünnepség a megyeházán 1956 - a visszaszerzett méltóság (Folytatás az 1. oldalról) A kitüntetettek közül Kindler József Dunakesziről így emléke­zik: - Szerveztem, dolgoztam a forradalomért, nem csináltam semmi különösebbet, csak a köz­ségi nemzeti bizottság vezetősé­gi tagja és a konzervgyár mun­kástanácsának az elnöke vol­tam... Zójomi Ferenc Dejtárról el­tűnődik: - Majdnem felakasztot­tak, mert adtam egy pofont egy orosz katonának, aki tizenegy embert agyonlőtt és ültem két­szer is... J. E. Az 1956-os kitüntetésekben részesültek névsora Posztumusz Emlékérmet kap­tak: Babér István, Berecz György, Gálfi Artúr, Gedényi Mihály, Kollár Lajos, Kollár József, Papp László, Rózsás János budapesti lakosok, valamint özv. Medveczki Sándorné Aszódról. Emlékérem kitüntetést kaptak: Bíró Endre, Dorozsmai József, Keményfy Iván, Dr. Kiss György, Dr. Köpösdi István, Kralován Jó­zsef, Landi Lajos, Nagy Géza, Né­meth Lajos, Oborzil Gyula, Tóth Sándor, Patkó Ferenc, Sándor Tiva­­darné, Soltész István, Dr. Tóth Ur­bán László, Tallián Pál, Telek Géza, Tóth Imre, Tóth József budapesti lakosok, valamint Hugyecz István Rétság, Zólyomi Ferenc Dejtár, Antal János Pomáz, Gévay Nándor Érd, Kopcsó József Diósd, Kunsza­bó Ferenc Érd, Magyari József Tá­­pióbicske, Szente Kálmán Soly­már, Virág József Tóalmás. Emléklapot kaptak: Béres Ferenc, Dankovics Lajos Károly, Halászfy Halász Zoltán, Ke­resztényi­­Nándor, Körössy József, Somlai Lajos budapesti lakosok, valamint Bayer Ágoston Vác, Jura­­csek Ferenc Dunakeszi, Dr. Kind­ler József Dunakeszi, Szabó Sándor Szentendre. Az 1956-os forradalom és sza­badságharcban kiemelkedően helytállt, 73 személynek adott át különböző kitüntetéseket Bo­­ross Péter belügyminiszter hétfő délután, a minisztériumban ren­dezett ünnepségen. A kitünte­tettek közül Nagy Erzsébet a köz­­társasági elnök által adományo­zott 1956-os Emlékéremben, Fe­mai­ Jenő, Márton András és Pong­­rátz Gergely a köztársasági ér­demkereszt középkeresztjében részesült. Többen a Köztársasági Érdemkereszt különböző foko­zatait vehették át. Kereszténység és azonosságtudat A beszélgetés előtt a jelenlévők félperces néma felállással emlé­keztek 1956 hősi halottaira, már­tírjaira. Tisztelegtek annak a for­radalomnak, mely - mint többen kimondták- híven bebizonyítot­ta mind a világnak, mind ma­gunknak a magyar nemzet egysé­gét, összetartását. A fórumon ezután is többször fölvetődtek a történelem, a ma­gyar sors és a mai európai fe­szültségek eredetének kérdései. Hallgatói felvetéssel egyetértve Gáspár Miklós és Takács Tamás ki­fejtették: a Kis-Jugoszlávia elne­vezés valóban félreérthető, mert úgy tűnhet, mintha elismernénk a Szerbiából és Montenegróból álló állam jogfolytonosságát a trianoni Jugoszláviával. Ez azon­ban csupán egy elnevezés, ami nem is tőlünk ered, s kár volna ebbe a formális hibába „beleköt­ni". A külpolitikának vigyáznia kell a vajdasági magyarokra, nem áldozhatjuk fel őket, nem alkudhatunk a bőrükre. Jogosan vetődik fel egyébként az a kér­dés is, hogy amennyiben - töb­bek között a nemzetek önren­delkezési joga miatt - megvál­toznak a trianoni határok, érvé­nyes marad-e a trianoni béke­­szerződés. Ez nemzetközi jogi kérdés. Szó esett a bős-nagymarosi víz­erőmű okozta feszültség kap­csán a szlovákiai hozzáállás ere­detéről. Szlovákiának a 19. szá­zadban, mikor a többi nép ki­bontakozhatott, nem volt lehe­tősége önmegvalósításra. Most ébredező nemzeti öntudatunk egyik túlzása a sovinizmus. A víz­erőmű megépítése számukra presztízskérdés. Magyarország viszont joggal félti saját termé­szeti értékeit, ezért minden nemzetközi jog által elismert eszközt igénybe kell vennünk a mun­kálatok folytatásának megakadályozására. E három kérdéskört vizsgálva a fórum eljutott egy örök érvé­nyű következtetéshez, amit újra komolyan kellene venni: a nem­zetek és nemzetiségek­­közötti feszültség csökkenésére, meg­szűnésére csak akkor van re­mény, ha az emberi méltóságból és a keresztény tanításból kin­dulva feledjük a gyűlölködést, s nemzeti identitástudatunkat elég fontosnak tartjuk. Minden, kisebbségi érzéssel küszködő nem­zetnek meg kell tanulnia tisztelni és becsülni saját értékeit. A magyar nemzetnek meg kell teremteni - a napi politika fölé helyezve - a magyarság közös szellemi mű­helyét. A történelmi gondolatok után a napi kérdésekre és gazdasági gondjainkra terelődött a szó. Többen nehezményezték az igazságtalan adóztatást és a csőd­eljárásokat. A képviselők vála­szukban utaltak rá, hogy a cső­deljárások nélkül is volt munka­­nélküliség, évekkel előtte pedig gyárakon belüli munkanélküliség. Sürgősen megoldandó feladat azonban a munkanélküliség elle­nőrzési rendszerének megteremtése. A KDNP álláspontja az adózta­tással kapcsolatban az, hogy a családi jövedelemadó igazságo­sabb lenne a kettős adóztatásnál. A politika és a kereszténység viszonyáról szólva a szónokok kifejtették: azok a pártok, me­lyek nevükkel deklarálják, hogy a keresztény értékeket mérva­dónak tartják, nem sértik meg az egyház függetlensége tisztelet­ben tartásának elvét, hiszen nem az egyháztól várnak alkalmaz­kodást a párthoz, hanem a pár­tot akarják közelíteni a stabilan álló keresztény egyházhoz, s ne­vükkel is vállalják, hogy megfe­lelnek a keresztény szóval jelölt követelményeknek. Demeter Adrienn Szabad fórumot rendezett hétfőn este a Kereszténydemokrata Néppárt a Csörsz utcai KDNP-székházban. Meghívott vendégként beszélgetett a hallgatósággal Varga László alelnök, valamint Lu­kács Tamás és Gáspár Miklós országgyűlési képviselők. Légy a tejben Több mint egyéves vajúdás után - stílusosan szólva -feldobta a talpát az egyik vicclap. Mondhatnánk e szomorú eseményhez méltóan is, hogy­ szép csendesen kimúlt, csakhogy ez így nem teljesen igaz. A csendesség sem, és a kimúlás sem. Lévén, hogy előszeretettel nevettette ki a „hatalmat", azaz a kormányt, a koalíciót, némely baloldali és libe­rális laptárs meglehetősen sajnálkozva kommentálta a rollólehúzást. Szándékosan kerülöm a csőd, a bukás kifejezést, kiderült ugyanis, hogy szó sincs ilyenről. Valószínűleg, egyébként nagyra becsült, volt főszer­kesztője formálta először minapi reggeli krónikás nyilatkozatában - mert természetesen a rádiónak is kedves gyermeke volt a lap -, hogy az bizony nem szűnt meg, csupán kiadója - s most tessék figyelni - szünetelteti a megjelentetést. S e ponton a vicclapból már nem a lap, hanem a vicc az érdekes. Nem új keletű ugyanis honi tájainkon e cseles megfogalmazás. Rém­lik, mintha az utóbbi években lett volna már néhány újság, amely pau­zára kényszerült. Igaz, volt, amelyik becsülettel beismerte, a megválto­zott társadalmi és nem utolsósorban gazdasági körülmények között el­jött a vég. Volt, amely a rászámolást hallva támolyogva lábra állt, és volt és van viszont olyan, amely kitartóan ragaszkodik ahhoz, hogy szüneteltetik. Hogy a halál állapota csak időleges, átmeneti, az egy, másfél év számára­­ ideiglenes. Minden jel szerint a végtelenségig­­ ideiglenes. Amnéziás korunkban is ismerős ugye: ideiglenes. Amiből az következtethető, hogy e csel, e „csalafintaság" nem az új­ságírók számlájára írandó. Valakik, valahol jó negyven éve találták ki, hogy az állandó lehet ideiglenes, hogy lehet fából vaskarikát készíteni. Az más kérdés, hogy eltalálták szarva közt a tőgyét. Biztos tehát, illetve lehet, hogy lesz még egyszer a vicclapból is új kiadás. Csak türelem. (dégé) MÜ1MÜV11 Feldarabolt konkurencia A gyilkos pénz Egy időben tartotta tegnap sajtótájékoztatóját a budapesti és a bé­csi rendőr-főkapitányság, annak a bestiális kegyetlenséggel vég­hez vitt gyilkosságnak az ügyében, amelynek áldozata egy 46 éves osztrák férfi, Fritz Köbert filmstúdió-tulajdonos, alaposan gyanú­sítható tettesei pedig Helmuth Frodl ausztriai filmes és Pesti Gábor magyar-osztrák kettős állampolgárságú „üzletember" és adócsa­lási tanácsadó. Mint köztudott, május 22-én a guberálók bejelentésére Csepe­len, a XXI. kerületben három sze­meteskonténerben műanyag zacskókba csomagolt, tizenki­lenc embert testdarabra lelt a ren­dőrség. Mint utóbb a szakértők megállapították, a borzalmas gyilkosságot legfeljebb 24 órával a megtalálás előtt követték el. A magyar rendőrség az Inter­­polon keresztül kért segítséget, s így az áldozat fantomképét a bé­csi lapok is közölték. Időközben Bécsben valaki bejelentette a filmproducer eltűnését, s az ál­dozat lakásán talált, valamint az áldozatról felvett ujjlenyomatok alapján azonosították a holttes­tet. Időközben egy úr jelentkezett a budapesti főkapitányságon, aki elmesélte: feltűnt neki, hogy egyik ausztriai ismerőse, Pesti Gábor nagyon élénk érdeklő­dést mutat a pesti közállapotok, különösen a rendőri munka iránt, olyannyira, hogy még a „darabolós gyilkosság" sajtóban közzétett nyomozati részleteit is tudni akarta. A hazaiak azonnal értesítették bécsi kollégájukat er­ről az új fejleményről, akik má­jus 26-án előbb Pestit, majd bűn­társát, Frodl producert is kihall­gatták. Helmuth Frodlról tudni kell, hogy az osztrák szociális minisztérium időszaki megren­deléseire filmeket forgatott ha­zánkban, amelyekért egyenként 900 ezer schillinget kapott. Mint kiderült, az áldozatot is felkérték egy ilyen film elkészítésére, ő vi­szont mindezt 100 ezer schillin­­gért vállalta. A konkurencia letörésére ten­ni kell valamit - gondolták. Pes­tinek erre az a radikális ötlete tá­madt, amely e szomorú végkifej­lethez vezetett. Megtudtuk, hogy Róbert 22-én Magyaror­szágra készül, és bízva a magyar rendőrség képzetlenségében, a leszámolást Budapesten akarták végrehajtani. Pesti és tettestársa Budapesten a XIII. kerületben a Visegrádi utcában bérelt lakást, és ide hívták meg egy szakmai beszélgetésre az áldozatot is, akit, miután barackpálinkába kevert altatóval ártalmatlanná tettek, előbb rálőttek, majd egy fűrészgéppel feltrancsírozták. A folytatás már ismert. Az áldozat gépkocsiját, vallomásuk szerint kijuttatták Romániába, s ott fel­gyújtották, a fegyvert és fűrészt eldobták. A gyanú elterelése vé­gett Frodl Köbertnek álcázva magát, különböző európai váro­sokba utazott az áldozat útleve­lével, sőt még telefonbeszélgeté­seket is folytatott annak roko­naival és ismerőseivel. Hogy mi volt a csaló producer célja e gyilkossággal, az már vi­lágos, de mi motiválhatta a 45 éves magyar származású Pestit? Nos, szintén a pénz. Vallomása szerint zseniális tervet eszelt ki az áldozat vagyonának meg­szerzésére. A nyomozás - a rész­letek után kutatva - tovább tart. Paizs Tibor Állam és egyház érdekegyeztetése Az egyházak gazdasági önállósá­,­gát szolgáló állami tevékenység­­et tanulmányozta Bécsben Pálos, Miklós és Lukáts Miklós. A Minisz-­­terelnöki Hivatal államtitkárai megbeszélést folytattak az oszt­rák kultuszminiszterrel és a tör­ténelmi egyházak vezetőivel. Pálos Miklós a háromnapos útról elmondta: bécsi látogatá­suk egy utazássorozat egyik ál­lomása volt. Meglátogatják még a tradicionálisan katolikus Len­gyelországot, Csehszlovákiát, Németországot és az alapvetően protestáns Svájcot. Céljuk meg­ismerni, hogyan él együtt az ál­lam és az egyház a különböző országokban. Az államtitkár hangsúlyozta: eddigi tapasztala­tai szerint az állam és az egyház mindenhol kapcsolatot tart, de ez nem kormányzati felügyeletet, ha­nem összehangoló és érdekegyeztető munkát jelent. Az államtitkár ki­fejtette: még a Németh-kor­­mány idején elfogadott val­lásszabadságról szóló törvény sok tekintetben - például az új­­egyházak alapításában - liberáli­sabb nyugat-európai „társainál".­­ Pálos Miklós látogatása során - a katolikus és evangélikus egy­házvezetőkön kívül - felkereste a bécsi izraelita közösséget is. El­mondta: szervezett antiszemitiz­mus Ausztriában sincs, de van­nak indulatok, és ezekről beszél­ni kell. A Miniszterelnöki Hivatal vár­hatóan konferenciát rendez az európai egyházak képviselőinek a közeljövőben. A tanácskozás célja, hogy a különböző egyhá­zak közeledjenek egymáshoz. Pálos Miklós rámutatott: a volt egyházi ingatlanok tulajdo­ni rendezéséről szóló törvény végrehajtására alakított egyezte­tő bizottságok augusztusban megkezdik munkájukat. A bi­zottságok arra fognak törekedni, hogy a vitás kérdésekben meg­egyezés szülessen az egyházak és az önkormányzatok között - hangsúlyozta az államtitkár. Expo Centrum A Budapesti Kereskedelmi és majd ezt követően minden évben Ipar Kamara úgynevezett Expo tavasszal és ősszel, legutoljára pe- Centrumot szervez, hogy 1992 -ig a világkiállítástól függő­en 1996 és 1996 között a BNV,­lletve a tavaszán állítják fel az expo centru­­szakvásárok ismertségét fel- mékát, ahol a vállalkozási lehetősé­­használva naprakész információ­gókről, tenderekről, koncessziók­at adjon a bel- és külföldi érdek­­ről kívánnak áttekintő információt fedőknek az Expo '96 program- adni, míg a regionális centrumok­­ának alakulásáról. Első alku­ az egyes térségek felkészülését lommal az idei őszön a BNV-n, mutatják be. ■■■■■■■■­ RMITÉNY • A metróbalesetek következmé­nyeinek gyors elhárítását szolgá­ló együttműködési megállapo­dást írt alá tegnap a Budapesti Közlekedési Vállalat, a Budapes­ti Rendőr-főkapitányság, a Bu­dapesti Mentőszervezet, vala­mint a tűzoltóság vezetője. Hatá­lya kiterjed a metró egész terüle­tén bekövetkező esetleges bal­esetek utáni kárelhárításra, az életmentésre, és a forgalmi aka­dályok elhárítására. A Blaha-tombola tegnapi nyerőszáma: 114. • Csendes megemlékezést tar­tottak a liberális pártok a Rákos­­keresztúri köztemető 301-es par­cellájában tegnap. Az 1956-os forradalom vértanúinak emlék­művénél koszorúzott Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke, Tardos Márton frakcióvezető és Mécs Imre ügyvivő, a Fidesz virágait Orbán Viktor frakcióvezető és Hegedűs István képviselő he­lyezte el. •­Az Európai Tudományos Aka­démia, az egyesülő Európa leg­fontosabb tudományos szerve­zete mától a hazai tudományos élet, az MTA nemzetközi elis­mertségét is jelezvén Közép-Ke­let Európából elsőként Budapes­ten tartja közgyűlését. A szerve­zet legfontosabb célkitűzése a politikai és gazdasági változás korát élő kontinens szellemi fej­lődésének biztosítása. ■ Romlott a közlekedési morál Az idei év első öt hónapjában a tavalyihoz képest 11 százalékkal nőtt a közúti balesetek száma, ezen belül pedig 17 százalékkal a halálos baleseteké. A közleke­désrendészet e szomorú adato­kat átfogó és szigorított ellenőr­zési akciókkal kísérli meg mérsé­kelni - hangzott el tegnapi sajtó­­tájékoztatójukon. A balesetek zömét a gyorshaj­tás és általában a közlekedési szabályok semmibevétele okoz­za. Nem vigyáznak kellőképpen a kocsiban utazó gyermekek biz­tonságára sem. Ezért a jövő hét­től kezdődően négy héten ke­resztül átfogó és fokozott ellen­őrzést tartanak az ország közút­jain, s mert a viszonylag mérsé­kelt pénzbírság a tapasztalat sze­rint csak alig javítja a közlekedé­si morált, a jövőben gyakoribbá válik majd a vezetői engedélyek visszavonása. Akinek az enge­délyét elveszik, az csak egy ve­zetői utánképzést követően kap­hatja azt vissza. A tájékoztatón hangzott el, hogy július 1-jétől tilos a gépjár­művek rendszám nélküli üze­meltetése. E dátummal kezdő­dően a külföldről behozott gép­járművek - a vám- és pénz­ügyőrséggel kötött közös megál­lapodás alapján - egy E jelzésű, négy számjegyű rendszámtáblá­­val közlekedhetnek, amit a hatá­ron átlépve vásárolhatnak meg, 1375 forintért az új kocsitulajdo­nosok, s ami csak az ideiglenes forgalmi engedéllyel és a vásár­lást igazoló számlával együtt ér­vényes. P. T. ­ Felmentették beosztásából Sarlós Zoltán alezredest, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság közlekedési főosztályának veze­tőjét, s azonnali hatállyal áthe­lyezték a BM Rendészeti Kutató­­intézet állományába. Sarlós Zol­tán új munkahelyén tudomá­nyos főszakértői beosztásban a közlekedésrendészet nemzetkö­zi tapasztalatainak vizsgálatával foglalkozik majd, továbbra is megtartva főosztályvezetői jog­állását. Sarlós utódját a közleke­désrendészeti főosztály élén elő­reláthatólag a jövő hónap elején nevezik ki - tájékoztatta szer­kesztőségünket Suha György, az ORFK szóvivője.

Next