Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

Leonyid Kravcsuk Párizsban / ^ f T j 3i ^ Ukrajna is csatlakozott Ukrajna is csatlakozott az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Szerződés Párizsi Chartájá­hoz. Az okmányt tegnap látta el kézjegyével Párizsban Leonyid Kravcsuk ukrán államfő, aki Fran­cois Mitterrand francia elnökkel együtt aláírta a most megkötött francia-ukrán egyetértési és együttműködési szerződést is. A szerződés egyebek között kimondja, hogy Ukrajna atom­fegyverektől mentes állam kíván lenni. Kravcsuk párizsi tárgyalá­sain, amelyeket Mitterrand-on kívül tegnap Pierre Bérégovoy mi­niszterelnökkel és Pierre Joxe vé­delmi miniszterrel folytatott, szó volt a nukleáris leszerelés meg­valósításának gyakorlati kérdé­seiről is. Az ukrán államfő teg­nap délelőtt érkezett kétnapos látogatásra Franciaországba, több miniszter társaságában. Megbeszélései kiterjednek a po­litikai és a gazdasági együttmű­ködésre, az európai helyzetre, a volt Szovjetunió felbomlásából származó kérdésekre. Kravcsuk párizsi találkozói - bár csak a véletlen folytán - idő­ben egybeesnek Borisz Jelcin washingtoni tárgyalásaival s az ukrán államfő nyomatékosan alá is húzta meg nyilatkozásai­ban azt, hogy Ukrajna önálló ál­lam, amelynek érdekeit egyedül választott testületei képviselik, egyúttal olyan állam, amely mi­előbb csatlakozni kíván az euró­pai együttműködés minden for­májához. Kravcsuk a kétoldalú szerző­dés aláírásakor mondott beszé­dében azt hangoztatta, hogy az lépést jelent ebben az irányban . Ukrajna „jelentős súllyal akar hozzájárulni az egységes, békés, szolidáris és virágzó Európa épí­téséhez". Mitterrand elnök ma­ga is történelmi eseménynek ne­vezte a kétoldalú szerződés megkötését és segítséget ígért az ukrán gazdasági fejlődés meg­gyorsításához. A volt Szovjet­unióból létrejött államok közül - a független balti köztársaságo­kat nem számítva - Ukrajna a második, amelyik csatlakozott a Párizsi Chartához, korábban Fe­héroroszország elnöke is aláírta már azt. Az aláírási ünnepségen Krav­csuk hangoztatta, hogy országa minden tőle telhető eszközzel hozzájárul a földrész szilárd bé­kéjéhez, biztonságához, a de­mokratizálás fejlődéséhez, az emberi jogok érvényesítéséhez. Kolozsvári kilakoltatás Tegnap Kolozsvárott, ahol Gheorghe Funar polgármester rendeleteit hajtják végre, egy magyar szervezet székházának kiürítéséhez láttak hozzá az ön­­kormányzati szervek. Az MTI a Királyhágó melléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatától kapta a hírt, hogy a reggeli órákban hatósági köze­gek vonultak ki a kolozsvári Ma­gyar Diákszövetség (MADISZ) székházához és elkezdték a szer­vezet ingóságainak elszállítását. Az akciót a helyi lakásgazdálko­dási vállalat igazgatója irányítot­ta. Kilakoltatási végzés a behato­lóknál nem volt. Amikor a berendezés egyötö­de az épületből már kikerült, a helyszínre érkeztek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői, közöttük egy parlamen­ti képviselő, és a városi tanács RMDSZ-tagjai, akik tiltakoztak az akció ellen. A kolozsvári tele­vízió magyar adásának munka­társai stábbal vonultak ki. Az ön­­kormányzati RMDSZ-tagok a megyei prefektushoz fordultak. Ezután a kilakoltatást látható­lag felfüggesztették, de - mint az Egyházkerületi Tájékoztató Szolgálat közölte az MTI-vel - „a folytatást aggódva várjuk". Funar polgármester kilakolta­tást helyezett kilátásba a Szabad­ság és a Korunk lapszerkesztősé­geivel, illetve az RMDSZ megyei szervezetének székházával szemben is. Orosz ajánlat Indiának Oroszország újdelhi nagykövete felajánlotta Indiának, hogy a két ország eddig jobbára szovjet (orosz) fegyverek szállítására szorítkozó hadiipari együttmű­ködését terjesszék ki fegyverek közös gyártására és harmadik or­szágokba történő exportjára. A nagykövet ajánlata a The Pi­oneer című indiai lapban jelent meg. Sem Moszkvában, sem Új­delhiben nem erősítették meg, hogy a két ország tárgyalna ha­diipari vegyesvállalatok létesíté­séről. „Eddig csak repülőgépeket, harckocsikat és páncélozott jár­műveket szállítottunk, de azt hi­szem, hogy tovább mehetnénk és vegyes vállalatokat létesíthet­nénk katonai eszközök gyártásá­ra, s nemcsak indiai felhaszná­lás, hanem harmadik országok­nak történő eladás céljára is" - mondta a nagykövet az idézett lapban. A nagykövet feltűnést keltő kijelentéseire magyaráza­tul az újdelhi orosz nagykövet­ség egyik szóvivője elmondta a Reuternak, hogy a fegyvereladá­sok nagyon jelentős devizabevé­teli forrást jelentenek Oroszor­szágnak és India régi, bevált ko­operációs partnere Moszkvának. II. évfolyam, 14. szám 1992. június 17., szerda TUDÓSÍTÁS Román népszerűségi toplista Tudósítónk telexjelentése: A bukaresti Expres Magazin (a Tinerama című hetilap mellett Románia legtekintélyesebb és legszínvonalasabb ellenzéki he­tilapja) legutóbbi közvélemény­kutatásának eredménye azt mu­tatja, hogy jelenleg Romániában 7. Mihály király a legnépszerűbb személyiség (minden bizonnyal az áprilisi hazalátogatás hatására van így), az ellenpóluson pedig Ion Iliescu államfő áll. A megkérdezettek válaszai­nak alapján összeállított népsze­rűségi lista élcsoportja: 1. Ho­­henzollern Mihály 295 ponttal, 2. Theodor Stolojan miniszterel­nök (254), 3. Cristian Topescu té­vébemondó, szerkesztő, sportri­porter (210), 4. Corneliu Coposu politikus, a Román Nemzeti Ke­reszténydemokrata Parasztpárt elnöke (177), 5. Ion Ratiu politi­kus, Nemzeti Keresztényde­mokrata Parasztpárt (161), 6. Ad­rian Nastase külügyminiszter (141), 7. Anca Toader rádió- és té­vériporter (103), 8. Pimen püs­pök, I. Mihály király személyes meghívója (75). A legnépszerűtlenebb szemé­lyiségek toplistája az Expres Magazin felmérése szerint: 1. Ion Iliescu államfő 309 „rossz pont­tal", 2. Emanuel Valeriu tévéripor­ter, szerkesztő, a Román Televí­zió volt vezérigazgatója (252), 3. Virgil Magureanu, a SRI (román hírszerző szolgálat) vezetője (237), 4. Radu Campeanu politi­kus, a Nemzeti Liberális Párt el­nöke (232), 5. Razvan Theodorescu, a Román Televízió elnöke (178), 6. Corneliu Rosiianu, a Román Te­levízió híradójának bemondója, szerkesztő (108), 7. Alexandru Barladeanu politikus, a szenátus elnöke (96), 8. Simeon Tatu, az or­todox egyház szenátora (94), 9. Petre Roman exminiszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front el­nöke (89), 10. Miron Cosma, a Bá­nyászok Országos Szakszerve­zetének elnöke (82), Botos László ZAMAI,YAMBSZifi lapszemle Mitől félnek a magyarok? X / A londoni Independent Duna­­szerdahelyről keltezett tudósítá­sában a szlovákiai magyarok fé­lelmeiről olvashatunk. „Nem akarjuk a határok megváltozta­tását. Az háborút jelentene. De nem bízunk Meciarban" - mondja egy magyar nemzetisé­gű lakos Dunaszerdahelyen, ahol Meciar mindössze három százalékot szerzett a választáso­kon. Meciar ki akarja szakítani Szlovákiát a föderációból és ez új félelmeket ébreszt a magyar ki­sebbségben, akik ebben a kis dél­szlovákiai faluban többségben élnek. A falu lakossága a választáson a magyar pártokra szavazott, amelyek a szavazatok 10 száza­lékát szerezték meg. A cikkben megkérdezett magyarok nem akarták, hogy vezetéknevüket közöljék a cikkben: egyszerűen félnek. A helyi tanács vezetője szlovák, aki azt mondja, hogy Meciar nem jelent veszélyt, és hogy a magyar kisebbség veze­tői egy „katasztrófa forgató­­könyvén" dolgoznak. Szerinte a magyaroknak nincsen félnivaló­juk. A tanács tagjai azonban más véleményen vannak. A választá­sok óta Meciar kijelentései fe­szültségeket okoznak. „Mi fé­lünk egy önálló szlovák államtól. Attól tartunk, hogy nem lesz de­mokratikus" - mondja a tanács egyik magyar tagja. A cikk szerint a magyarok fél­nek attól, hogy egy független ál­lam nem tartaná tiszteletben a nemzetiségek jogait és főként az iskolarendszer szenvedné ezt meg. A szlovákiai magyarok azt hangsúlyozzák, hogy nem akar­nak konfliktust. Félő azonban, hogy Tudjmanhoz hasonlóan Meciar sem fogja tiszteletben tartani a kisebbségi jogokat, és egy új konfliktus a térségben egy tucat újabbat szülhet. Külügyi szóvivői tájékoztató Emlékeztető a magyar-nemen viszonyról (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő tájékoztatott a Kato­na Tamás magyar, és Teodor Me­­lescanu román külügyi államtit­kár májusi megbeszéléseiről ké­szített emlékeztetőről, amelyet június elején Bukarestben egyeztettek és foglaltak írásba. Ez tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyekben közös irányvonalat sikerült megjelölni, mint például jónéhány politikai, kulturális, gazdasági és konzuli hatáskörre vonatkozó kérdés­ben, de azokat is, melyekben el­térnek az álláspontok: a kisebb­ségi vegyesbizottság, a közös ki­sebbségi nyilatkozat, a főkonzu­látusok visszaállítása, az Aradi Vértanúk Emlékművének újra­felállítása, vagy az 1956-os ma­gyarországi forradalommal kap­csolatos dokumentumok hozzá­férhetősége és más kérdésekben. A két fél közös szándékaként bekerült az emlékeztetőbe a par­lamenti kapcsolatok, az önkor­mányzati együttműködés támo­gatása, a két külügyminisztéri­um közötti szakértői konzultáci­ók szervezése, új határátkelőhe­lyek megnyitása és egy sor ve­gyes bizottság munkájának a fel­újítása vagy megkezdése is. A Nyugat-európai Unió júni­us 19-én Bonnban megtartandó miniszteri ülésén részt vesz Je­szenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter. A svájci Crans-Monatonban június végén ülést tart a liech­tensteini illetőségű Fórum Ala­pítvány. Témája az „Európa Ház" és az egyik plénum Ma­gyarországgal fog foglalkozni. A hazánkban végbement politikai rendszerváltozásról és külpoliti­kai törekvéseinkről Jeszenszky Géza külügyminiszter tart előa­dást. Herman János elmondta, a hónap végéig két helyettes kül­ügyi államtitkár, Tomaj Dénes és Bába Iván is külföldre, az első An­golába, a másik Bulgáriába láto­gat. Tomaj Dénes áttekinti part­nereivel a magyar-angolai kap­csolatokat, találkozik az ellenzé­ki UNITA képviselőivel majd a Dél-afrikai Köztársaságban fel­avatja a Magyar Köztársaság nagykövetségét. Bába Iván fel­adata, hogy Szófiában partneré­vel véglegesítse és aláírásra ké­szítse elő a két ország alapszer­ződését. Szó lesz a balkáni hely­zetről, az ott várható fejlemé­nyekről és a bolgár féllel szem­ben fenálló 85 millió rubelre rú­gó magyar követelés leépítésé­nek a lehetőségeiről. Az ENSZ Kis-Jugoszlávia elle­ni szankcióinak magyarországi végrehajtását összehangoló tár­caközi operatív bizottság ülésén szó volt az abból fakadó magyar veszteségek felméréséről, össze­sítéséről. A bizottság úgy dön­tött, hogy a szerbiai és monte­negrói­­ illetőségű természetes személyek magyarországi ban­kokban elhelyezett betéteiket nemcsak, hogy felvehetik, ha­nem egy meghatározott érték­határig kivitelére is engedélyt kaphatnak. Humanitárius okok­tól vezérelve hozott ilyen dön­tést a bizottság, amely szorgal­mazta a magyar-román határ át­eresztőképességének a növelé­sét a Szerbia elleni szankciók okozta nagyban megnövekedett átmenőforgalom miatt. Herman János szóvivő végül elmondta a sajtó képviselőinek, hogy az Európa Tanács Minisz­teri Bizottsága májusi határoza­tai nyomán megbízta az Emberi Jogi Igazgatóságot egy olyan át­fogó kisebbségi charta kidolgo­zásával, amely önálló egyez­mény, vagy az Emberi Jogi Egyezményhez csatolt kiegészí­tő jegyzőkönyv formájában fo­gadható el. Kovács L­ászló Az MNB elnökének előadása A berni magyar nagykövetségen zürichi, bázeli és genfi tisztelet­beli konzuljaink és a Nagyköveti Tanácsadó Testület tagjainak je­lenlétében Bod Péter Ákos, az MNB elnöke rövid előadásban vázolta a magyar belpolitika idő­szerű kérdéseit és a magyar gaz­daság jelenlegi helyzetét, kilátá­sait. Ezt követően a tiszteletbeli konzulok és a tanácsadók beszá­moltak a magyar-svájci politi­kai, gazdasági és kulturális kap­csolatok elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységükről. Ódor László nagykövet rövid beszéd­ben méltatta a tiszteletbeli kon­zulok és tanácsadók személyes áldozatvállalását. A szakmai programot kulturális műsor kö­­­vette. Rakssai Rakssányi Ildikó Mó­nika Liechtensteinben élő zongo­raművésznő egy hangverseny­­zongorát adományozott a berni nagykövetségnek, amelyet ma­ga a művésznő avatott fel szín­vonalas koncert keretében. Nagy Imre-évforduló Koszorúzás Párizsban A Magyar Köztársaság követsé­gének koszorúját helyezték el kedden a párizsi Pere Lachaise te­metőben Nagy Imre jelképes sír­ján, kivégzésének évfordulóján. 1956. miniszterelnökének a pári­zsi magyarok akkor állítottak emlékművet, jelképes sírt, ami­kor Magyarországon még a 301- es parcella jeltelen sírjában nyu­godott. Megkoszorúzta az em­lékművet több párizsi magyar szervezet is. Titkos szovjet dokumentumok kiállítása A Szovjetunió Kommunista Pártjának eddig titkos anyagaiból nyílik szerdán kiállítás a washingtoni kongresszusi könyvtárban. Az AP keddi jelentése szerint a háromszáz dokumentum egyik legfeltű­nőbb darabja egy Lenin által 1918-ban írt levél, amelyben a bolsevik vezető felszólította az egyik vidéki pártszervezet vezetőit, hogy egy helyi láza­dás megbosszulására legalább száz parasztot akasszanak fel nyilvánosan. „Az akasztást úgy kell végrehajtani, hogy az emberek több száz kilométeres távolságban is lás­sák, tudjanak róla, s minél jobban reszkessenek" - írta Lenin. A­ Washingtonban kiállított dokumentumok a szovjet kommunista párt archívumából valók, s több millió más irattal együtt Borisz Jelcin orosz el­nök utasítására kerültek napvilágra. Az orosz elnök washingtoni látogatásával egy­beeső kiállítás megnyitása előtti sajtókonferen­cián Dmitrij Volkogonov tábornok, Jelcin katonai tanácsadója közölte: a dokumentumokat azért hozzák nyilvánosságra, hogy az orosz emberek lássák, Lenin nem volt olyan kedves és barátsá­gos, mint azt a kommunista párt mutatta. A dokumentumokat ezután visszaszállítják Oroszországba és Moszkvában állítják majd ki. ­MAGYARORSZÁG portré A JSZK Képviselőháza hétfőn államfőt választott író-elnök Kis-Jugoszlávia után Tegnapelőtt óta Dobrica C­asic, ak Jugoszláv Szövetségi Köztársa­­ság első elnöke. A kétkamarás szövetségi parlament plénumán 154 képviselő szavazott Casic megválasztására, 14 volt ellene. A „szerb nemzet atyjának" neve­zett író a parlamenti plénumra taxival érkezett, ami nem csak szerénységére vall, hanem arra is, neki nem mindegy, hogy vá­lasztói ki ilyen véleménnyel van­nak róla. A széthullott ország történel­mének kétségkívül legnehezebb pillanatában politikai színre lépő Cosic a politikai pártok korteske­dése és „káderezése" ellenére, mint pártonkívüli, minden kom­binációt áthúzva, a közvéle­mény és természetesen a képvi­selők elsöprő többségének támo­gatásával lett elnökké. A neves író és akadémikus 1921-ben szü­letett a szerbiai Velika Drenova faluban. Szerb nemzetiségű. Az elemi iskolát szülőfalujában, a mezőgazdasági középiskolát Alekszinacon végezte. Az első naptól kezdve részt vett Jugo­szlávia népfelszabadító háború­jában, a háború után pedig ma­gas rangú politikai és kultúrpo­litikai posztokon tevékenyke­dett. Több alkalommal volt a szerb és a szövetségi parlament kül­döttje (képviselője). 1968-ban az egyetemista mozgalom idején, mint Szerbia Kommunista Szö­vetsége központi bizottságának a tagja szembefordult a hivata­los pártpolitikával és elhagyta a párt sorait, ahova soha sem tért többé vissza. Ettől kezdve kizá­rólag irodalmi munkásságának szenteli életét és az írás marad egyetlen jövedelmi forrása is. El­ső nagy regénye az 1951-ben megjelent „Daleko je sunce" (Messze van a nap) nagy sikert arat majd sorra jelennek meg új regényei: a „Koreni" (Gyöke­rek), a „Deobe" (Osztódások), „Vreme smrti" (A halál ideje), a „Gresnik" (A vétkes), „Vernik" (A hívő), „Otpadnik" (Kiközösí­tett) és a „Vreme zla" (A gonosz­ság ideje). Ide kívánkozik az a megjegy­zés, hogy Cosic 1991 óta tiszte­letbeli tagja a Magyar Írók Szö­vetségének is, 1970 óta a Szerb Tudományos Akadémia levele­ző tagja majd 1976-ban rendes taggá választották. Habár pártonkívüli, nem ne­vezhető a politikán kívülinek, hiszen őt tartják az értelmi szer­zőjének annak a soha hivatalo­san el nem ismert és meg nem je­lentetett Memorandumnak, amelyet az SzTA készített és amely eszmei alapja a mostani jugoszláv tragédiát kiváltó nagyszerb politikának. Székfog­laló beszédében a fő hangsúlyt a szankciók és az azokat kiváltó okok megszüntetésére helyezte, elmondta, feladatának tekinti, hogy az országot mielőbb kive­zesse a nemzetközi elszigetelt­ségből. A kormányzó pártok és az ellenzék együttműködését szorgalmazta egy fel nem vázolt demokratikus kompromisszum alapján. Új, demokratikus vá­lasztásokat ígért és azt, mindent meg fog tenni a titoista pártál­lam maradványainak mielőbbi felszámolása érdekében, ezért türelemre intette, pontosabban, türelmet kért az ellenzéktől. Talán éppen ennek köszönhe­tően döntött úgy a szerb ellenzé­ket tömörítő DEPOS (Szerbia Demokratikus Mozgalma), hogy rövid időre bár, de elhalasztja a június 21-ére tervezett nagy népgyűlés megszervezését, amelynek célja Milosevics elnök és a szerb vezetés leváltása lett volna. A demokratikus jogállam megteremtésével párhuzamban, Cosic párbeszédre szólította fel a kisebbségek képviselőit, hogy tárgyalhassanak valamennyi emberi és kisebbségi jogok bizto­sításáról a nemzetiségek számá­ra. Első bemutatkozásra, Cosic személye és igaz, csak körvona­lakban ismertetett politikai plat­formja, a nagy válságban le­vő jugoszláv társadalomnak nem is tűnhet annyira ellenszenvesnek. K. L.

Next