Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
II. évfolyam, 152. szám jjjj m\mm jj 1992. június 29., hétfő 1 TUDÓSÍTÁS |___________________________________________________________________________________________ 1 #Mir.YAB0m41. interjú A magyar szerepvállalás elismerése (Folytatás az 1. oldalról) A másik nagy témánk a törökországi emberjogi helyzet megvitatása lesz. Ez nemcsak azért fontos, mert egy jelentős euroázsiai országról van szó, hanem azért is, mert a törökországi felmérés példa értékű minden tagállam számára. A teljes jogú tagsággal egyetlen ország sem jutott olyan státuszba, amellyel örökérvényűen igazolhatná belső rendszere tökéletességét. Viszont ezzel is köteleznie kell magát, hogy időről időre aláveti magát annak a megmérettetésnek, amely bizonyítéka lehet, hogy az illető ország betartja a tanács által is képviselt európai játékszabályokat és értékrendet. A török példa is mutatja, hogy nem hiába szentelt a tanács eddig is nagy figyelmet az emberi jogoknak. Régiónkban azonban az egyéni és kollektív jogok igen veszélyeztetettek. Hosszú távon mit tud tenni az Európa Tanács azért, hogy ez a helyzet megváltozzon? - A példa igazolja, hogy Európa az általános, egyetemes emberi, társadalmi értékekre fogja építeni tartófalait. Olyan rendszerben, ahol az alapvető emberi és kisebbségi jogokat szavatolják, egyaránt jól érezhetik magukat muzulmánok, keresztények, zsidók vagy akár ateisták. Harmadik fontos témánk a menekültek kérdése. E téren a legújabb fejleményeket a volt szocialista tábor összeomlása és olyan országok, mint a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése tette drámaivá. A mostani probléma a háborúk és belső feszültségek miatt tragikusabb szakasza a már hagyományos Keletről Nyugat irányába tartó emigráns- és menekültáradatnak. Közben minden ország szigorításokkal védekezik keleti határainál, ugyanakkor könnyítéseket követel nyugati határai átlépésére szomszédjától. Végtére is mindenkinek joga van belső munkapiacának a megvédésére, de kötelessége is a szabad munkaerőmozgást lehetővé tennie. Meg kell tehát találnunk az egyensúlyt. Van-e valamilyen hosszú távú terv a tanács és az EBEÉ-parlamentek összehangolására ? - A két esemény itteni megrendezése elismerés Magyarország úttörő szerepéért a sztálinista diktatúra felszámolásában. A volt szocialista táborból ez az ország bizonyította elsőnek, képes és hajlandó átvenni és megvalósítani a nyugati demokráciák értékrendszerét. Ugyanakkor az összehangolást illetően már Budapesten lépnünk kell azért, hogy az EBEÉ, az Európa Tanács és a többi európai szervezet átfedéseit megszüntessük. Kovács László Mussa Zeineb felvétele Morális értékek mentén Budapesten az Európa Tanács Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ma kezdődő ülése előtt - amelynek ezúttal Budapest a házigazdája - szombaton a Közgyűlés kereszténydemokrata és Európai Néppárt-csoportja sajtótájékoztatót tartott a Gellért Szállóban. Camille Dimmer, a luxemburgi Keresztényszociális Párt főtitkára, parlamenti képviselő bevezetőjében elmondta, hogy a 43 évvel ezelőtt alapított Európa Tanács, amely jelenleg 27 tagországot tömörít, döntő szerepet játszhat abban a folyamatban, amelynek során az európai társadalom arculata az elkövetkező évtizedben kialakul. A kereszténydemokrata csoport és az Európai Néppárt a fogyasztói társadalom egoista tendenciáival szemben a morális értékeket helyezi előtérbe, s ez határozza meg a parlamenti közgyűlésben elfoglalt helyét is. Az Európa Tanács előtt levő felvételi kérelmek között szerepel Romániáé is. Erre vonatkozott az Új Magyarország első kérdése: Vajon hasonló szigorú vizsgálat előzi-e meg a döntést, mint amilyen Magyarország vagy Bulgária felvételi kérelmének elbírálását megelőzte? Az Európa Tanács politikai bizottsága - történetesen az én vezetésemmel - a helyszínen fogja megvizsgálni a szeptember 26-án esedékes romániai választások körülményeit, természetesen ugyanolyan normák alapján, mint amilyeneket a többi ország esetében alkalmaztunk - válaszolta Friedrich König, az Osztrák Néppárt európai referense, parlamenti képviselő. - A választások után el fogunk beszélgetni az új kormány tagjaival, a pártok vezetőivel, és természetesen a kisebbségek képviselőivel, s ennek alapján állítjuk össze jelentésünket a közgyűlés számára. Dimmer úr a bevezetőjében olyan új európai rendről beszélt, amely az igazságra, a szabadságra és a békére épül. Ugyanakkor itt van a délszláv helyzet, amellyel kapcsolatban a nemzetközi szervezetek, beleértve az Európa Tanácsot is, sorra kudarcot vallottak. Mikortól kezdődhet tehát annak a bizonyos új rendnek a felépítése? - Amit mondott, az aligha cáfolható - folytatja az osztrák képviselő -, de ne felejtse el, hogy éppen az Európai Néppárt volt az, amely tavaly ősszel az Európa Tanácsban kezdeményezte az új délszláv köztársaságok elismerését, s ez az indítvány váltotta ki azt a heves vitát, amelynek nyomán az Európa Tanács az elsők között fogadta el Szlovénia, majd Horvátország függetlenségi nyilatkozatát. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy mégsem hiábavaló az általunk képviselt elvek hangoztatása, mert ezáltal újabb pozitív folyamatokat lehet elindítani, s úgy gondolom, a most kezdődő budapesti tanácskozásnak is elsősorban ez adhat értelmet. Karcsay Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt külügyi titkára, képviselő, ehhez még annyit tett hozzá: - Büszkék vagyunk arra, hogy éppen Budapest adhat otthont az Európa Tanács mostani közgyűlésének, s úgy gondolom, ebben nagy szerepe volt annak a sok „aprómunkának", amelyet a magyar hatpárti parlamenti delegáció a strasbourgi előkészületek során végzett. S ehhez járult hozzá a budapesti székhelyű Kereszténydemokrata Akadémia kelet- és közép-európai tagozatának elvi támogatása. E.A. Szőnyeg alá söpört gazdasági ügyek Ódfy EK-állásfoglalás a délszláv válságról Tudósítónk lisszaboni jelentése: Az Európai Közösség vezetői a portugál fővárosban megtartott csúcstalálkozójukon határozott hangnemben követelték a délszláv háború megszüntetését. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a békés megoldás hívei, ugyanakkor azonban nem zárták ki a katonai erő alkalmazását sem, annak érdekében, hogy a sokat szenvedett lakosság segítséget kapjon. Mindezt nemzetközi sajtóértekezletén Cavaco Silva portugál miniszterelnök is megerősítette, aki országa nevében - Portugália töltötte be az első félévben az EK elnöki pezízióját - kérte az újságírókat, hogy segítsék a július elsejével az elnöki teendőket ellátó Anglia munkáját. A lisszaboni kormányfő egyúttal hangsúlyozta: az Európai Közösség megállapodott abban, hogy nem ismerik el Szerbiát és Montenegrót, mint az egykori Jugoszlávia utódállamait, a nemzetközi szervezetekben. Az EK Mecedóniával kapcsolatban is állást foglalt. A kiadott dokumentum hangsúlyozza, hogy a közösség kész elismerni az egykori Jugoszlávia ezen tagköztársaságát a jelenlegi határokon belül, de csak abban az esetben, ha Szkopje elfogadja a közösség 1991. december 16-i határozatát, azaz: nem használja az ország megjelölésére a Macedónia nevet. A közleményben ez a passzus erős görög nyomásra került be. Várható volt ugyanis, hogy a jelen levő Konstantin Micotaídsz görög kormányfő nem lesz hajlandó aláírni a közös közleményt, ha más álláspont születik Macedónia ügyében. Nem csoda ezek után, hogy a görög miniszterelnök diadalittas nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A kiadott záróközlemény nem felejti el hangsúlyozni, hogy az EK tagállamai változatlanul a maastrichti megállapodás szellemében kívánnak tevékenykedni. A bővítés most elsősorban az EFTA-tagállamok felé irányul. Szó van Ausztria és Finnország későbbi csatlakozásáról, de a tanácskozáson fontolóra vették Ciprus, Málta és Törökország későbbi csatlakozását is. sez EK vezetői nem feledkeztek meg Közép- és Kelet-Európáról sem. Megerősítették, hogy hajlandóak a kapcsolatokat ezekkel az országokkal még jobban elmélyíteni. Reményüket fejezték ki, hogy a politikai párbeszéd intenzívebbé és szélesebb körűvé válik. Hangsúlyozták, hogy az Angliában sorra kerülő év végi csúcstalálkozón a kérdést ismét napirendre tűzik. Kelet-Közép-Európával kapcsolatban az EK vezetői reményüket fejezték ki, hogy ebben a térségben tiszteletben fogják tartani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait. Ennél a problémakörnél utaltak arra, hogy ezen államok aláírták a helsinki záróokmányt és a párizsi chartát. (Románia név szerint nem volt említve, de teljesen nyilvánvalónak látszik, hogy az EK vezetői közül sokan ennek a fejezetnek a megfogalmazásánál Bukarestre gondoltak.) Ugyancsak szóba került a tárgyaláson a cseh és szlovák válási folyamat. A jelen lévő magas rangú államférfiak nem fogalmazták meg konkrétan véleményüket a kérdéskörrel kapcsolatban. Hangsúlyozták viszont, hogy szükségesnek tartják a sorron lévő politikai folyamatok és események békés menetét. Ami az EK belső ügyeit illeti újraválasztották a bizottságok elnökének Jacques Delorst. A nemzetközi sajtóértekezleten az EK bizottságainak elnöke magyarázatot fűzött a nevével fémjelzett gazdasági tervhez. Az EK gazdag és szegény államai között ugyanis ellentét van. Írország, Görögország, Spanyolország és a most véget ért magas rangú tanácskozás házigazdája, Portugália az EK költségvetésének felemelését sürgeti. Anglia, amely az elnöki pozíciót tölti be év végéig, ezt határozottan ellenzi. Franciaország, amelyet az utóbbi időben felkavartak a parasztok látványos tüntetései, a mezőgazdasági ártámogatás növelését szeretné. Pillanatnyilag azonban az államférfiak a szőnyeg alá söpörték a gazdasági kérdések konkrét megoldását és megbízták Jacques Delorst, hogy tervezetének részleteit a későbbiekben terjessze az EK soros bizottságai elé. G. Fehér Péter Szombaton délután a vártnál hosszabbra nyúlt az Európai Közösség lisszaboni csúcsértekezlete. Az állam- és kormányfők, valamint a külügyminiszterek még a délutáni órákban is kemény vitákat folytattak egymással. A tárgyalások fő napirendi pontja ekkor már az egykori Jugoszláviáról kiadandó, valamint az EK belső helyzetével foglalkozó nyilatkozat volt. MDF-értekezlet a magyar kisebbség helyzetéről • 313 Az anyaország támogatása elengedhetetlen Jeszenszky Géza részvételével az MDF külügyi bizottsága értekezletet tartott Jászberényben a hét végén. Külügyminiszterünk egyetértett a konferencia résztvevőivel abban, hogy a kisebbségben élő, határainkon túli magyarság kérdését kiemelten kell kezelni, mert szükségük van az anyaország támogatására. Előbb-utóbb a szerbeknek, a románoknak, a szlovákoknak egyként rá kell ébredniük arra, hogy a békés együttélés közös érdekünk. Mindannyian azt szeretnénk, ha Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken mindenki jól élhetne. Sajnos azonban több szomszédos országban krízishelyzet és bizonytalanság uralkodik - állapította meg a külügyminiszter. Haladás azonban, hogy míg egyáltalán nem vették komolyan a kérdést két évvel ezelőtt, most napról napra foglalkozik vele a világsajtó. Észrevették tehát, hogy a helyzet robbanásig feszült, ám a megoldás sajnos még várat magára. Jelenleg reális cél az, hogy a határok átjárhatóakká, „átlátszóakká" váljanak, s ezt a célt a nyugati országok is támogatják, azzal a feltétellel, hogy a határok erőszakos megváltoztatására nem törekedhet senki. Mi lehet a megoldás hosszú távon? - tette fel a kérdést az előadó. Legfontosabb a nemzetiségek önrendelkezésének lehetősége, a regionális szerveződés, és az, hogy az önkormányzatokban megfelelő arányban érvényesüljön a nemzetiségi érdek. Vékás János, a VMDK alelnöke ugyanakkor kifejtette: nem szabad hagyni, hogy a szerb vezetés - visszaélve a vajdasági magyarok kiszolgáltatott helyzetével - zsarolja a magyar kormányt. Amennyiben ilyesmire sor kerülne, Magyarország élhet törvény adta lehetőségeivel. Duray Miklós, a Cseh és Szlovák Köztársaságban működő Együttélés Mozgalom vezetője a cseh és szlovák választások eredményét, és a hosszú távon várható következményeit elemezte. Jóslata szerint Cseh Szlovákia megszűnik. A mostani választások során az első demokratikus választások idején szétesett bolsevik pártok és az új pártok mérték össze erejüket. Csehországban radikális-konzervatív irányzat vált uralkodóvá, Szlovákiában pedig egy szocialista nemzeti irányzat. A csehországi vezetés eszmeiségében közel áll az MDF-hez, föl kellene venni velük a kapcsolatot - javasolta Duray Miklós. A szlovákiai kormányzó párt eszmerendszere viszont a 19. század nemzeti eszméjével rokon, szövetségesei pedig a hajdani kommunista pártok. A szlovák kulturális és közoktatási miniszter például tömeggyilkos - emlékeztetett Duray Miklós. A Cseh és Szlovák Köztársaság szétesésével földrészünk térképe átrajzolódik. Európának ehhez alkalmazkodnia kell, de az új országot csak akkor szabad elismerni, ha tiszteletben tartja a nemzetközi jogokat, s biztosítja a kisebbségek önrendelkezési jogát. Kérdésekre válaszolva elmondta még, hogy véleménye szerint egy laza föderáció a kisebbségek szempontjából is hátrányosabb lenne, mint az, ha Szlovákia önállósul, s közvetlenül ellenőrizhetővé válik. Az önálló Szlovákia egyébként önmaga sírját ássa meg, ha nem alkalmazkodik az európai elvárásokhoz, mert akkor nem lesz sem politikai, sem gazdasági hitelképessége. Meciarról szólva kifejtette: agresszív politikus, egyelőre sikeres, keresztül tudja vinni akaratát. Egy önálló álam megszervezésénél feladata azonban meghaladja erejét, és tönkretenné pártját. Nahimi Péter, az MDF alelnöke előadásában hangsúlyozta: az MDF helyi szervezeteinek eddigi, karitatív jellegű tevékenységét egy koncepción alapuló munkának kell felváltania a határon túl élő magyarság segítésében. A koncepció vázlata már készen áll. Sürgős feladat az intézményi párhuzamosság megteremtése, például közös intézmények, cégek, baráti társaságok, gazdasági egyesületek, a határon átnyúló gazdasági területek kialakítása, továbbá a kisközösségi identitás fejlesztése. Entz Géza, államtitkár a magyar komány által ez év június 1- jén létrehozott Határontúli Magyarok Hivataláról tájékoztatott. Az intézmény feladata többek között a tájékoztatás, a sajtóval és a magyar szervezetekkel való kapcsolattartás, a magyarságról kialakított torz kép megváltoztatása, az igazság megismertetése a világgal és a kisebbségi magyarok anyagi támogatása. Ehhez hozzájárul az Illyés Gyula Alapítvány is. A hivatal a nyár folyamán áll fel, kb. 50-55 fővel. Pap Lehel György, országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja előadásában a többirányú információáramlás fontosságára, az információgyűjtés lehetőségeire (pl. nagyköveteink „kikérdezése") hívta fel a figyelmet. Demeter Adrienn r mmm ' Hol van Európa közepe? Kárpátalja lakossága meggyőződéssel állítja, hogy Európa földrajzi középpontja ezen a vidéken található, méghozzá Rahótól nem messze, egy Trebusafejérpatak nevű falucska szomszédságában, közel az ukrán-román határhoz. Ennek tényét egy 1875-ben állított obeliszk is bizonyítja, melyet 1977-ben cseréltek ki egy újabbra. A szlovákok azonban azt állítják, hogy Európa közepe az ő országukban van, mégpedig Pozsonytól 200 kilométerre északnyugatra, egy Szent János nevezetű kastély mellett. Ez adta az ötletet számukra, hogy a jelzett helyen létrehozzák az európai államok nemzetközi központját, ahol évente összejöhetnének a kontinens államfői. Ellenben, ha jobban körülnézünk, láthatjuk, hogy bizonyos számítások szerint Németországban van az Első Világ földrajzi középpontja. Ebből már-már presztízskérdés lesz. Mindazonáltal az igazsághoz tartozik, hogy a geográfia tudománya mind a mai napig nem határozott meg egy egységes rendszert a földrajzi középpont pontos meghatározására. A kárpátaljaiak mégis bíznak benne, hogy a rájuk vonatkozó számítás a helyes. Hiszen a tudat, hogy Európa közepén élnek, némi vigaszt nyújt arra, hogy a történelem Európa peremére sodorta őket... Pál István Nem is olyan régen, ha egy szaúdi herceg számára kedvező cikket akart íratni, egyszerűen pénzes borítékot vagy aranyórát csúsztatott az újságíró zsebébe. Az idők megváltoztak - írja az amerikai Time magazin. Most már nem újságírókat vesznek meg, hanem újságokat, televíziókat, rádióállomásokat. A szaúdiak birtokában jelenleg 14 arab nyelvű újság, két rádióállomás és két műholdas televíziólánc van. Szalmán és Khalid szaúdi hercegek ellenőrzik a legnagyobb példányszámú, Amerikában is terjesztett arab újságokat, Walid al-Ibrahim herceg pedig a londoni Middle East Broadcasting Center elnöke; a cég Európát és Észak-Afrikát látja el műsorral. Azok az újságírók, akik függetlennek tekintik magukat, panaszkodnak, a szaúdiak előretörése veszélyezteti a térségbeli demokráciák kialakulását. Ghassan Tueni (An-Nahar című lap, Bejrút) azt mondja, hogy a szaúdi tulajdonú média ellátja a hallgatót és nézőt információval, de közülük senki sem tud önálló véleményt alkotni. A szaúdiak már régóta építgetik médiabirodalmukat, de amióta Irak már nem pénzeli a lapokat, kezdenek a térségben egyedülálló hatalomhoz jutni. Az újságíróknak sokszor tízszeres fizetést adnak, és aki nem akar nekik dolgozni, kiszorul a piacról. Talal Salman, a baloldali libanoni As-Safir munkatársa így fogalmaz: „Marokkótól egészen az Arab-öbölig már alig van valamirevaló újságíró vagy író, aki nem nekik dolgozik." T. L. Irr Az új szaúdi újságkirályok