Új Magyarország, 1992. november (2. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
* * Parlamenti napló Magzati élet és pótköltségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Beke Kata (független) egy magzatvédő szervezet levelére válaszolva fejtette ki véleményét. Mint mondta: mindenki téved, aki azt gondolja, hogy a Parlament illetékes az emberi élet alapkérdéseiről dönteni. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy az abortusz feltételeinek megszigorítása esetén a szegények angyalcsinálókhoz kényszerülnek, az orvosokra és az anyákra börtön vár, a jómódúak pedig jó körülmények között, vagy külföldön végeztetik el a beavatkozást. Gerbovits Jenő (36-ok) nagy feltűnést keltő felszólalásában rámutatott: nem a Parlament dolga, hogy mások életébe törvénnyel avatkozzon be. Felszólította a T. Házat: gondolkodjanak a nők eszével, és hagyják meg nekik önrendelkezési jogukat, különben - mint fogalmazott - „nem lesz tisztességes a törvény". Büky Dorottya (SZDSZ) szerint a kormány a nőket, akik abortuszra szánják el magukat, bűnösnek tartja. Állításának bizonyítására a képviselőnő Surján László népjóléti miniszter expozéjából idézett, aki szerint meg kell puhítani a kemény szívű nemzet lelkét. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár visszautasította Büky Dorottya érvelését, és felszólította: pontosabban olvassa el a beterjesztett dokumentumot. Mezey Károly (MDF) arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon értékválság van, és nem várható el a törvénytől, hogy ez a helyzet egy csapásra megváltozzon. Mivel a nők válsághelyzete objektív tény, ezért a B-variációra szavaz, de reméli, hogy egyszer eljön az A-változat ideje is. A plenáris ülésen folytatták az 1992. évi költségvetési törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat vitáját, melyben Varga Mihály (Fidesz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy az idei költségvetést alapvetően téves koncepcióra építették fel. Mádi László (Fidesz) véleménye szerint a kormánynak már márciusban be kellett volna nyújtania a pótköltségvetés tervezetét, hiszen a törvény szerint az elkülönített állami pénzalapok - például a foglalkoztatási alap - kiadásainak túllépéséhez az Országgyűlés határozata szükséges. Elhibázottnak nevezte a fiatal demokrata képviselő, hogy önfenntartóvá tették a foglalkoztatási alapot. Miután a tárgyalásra fordítható idő véget ért, az elnöklő Dornbach Alajos a vitát elnapolta. Az Országgyűlés délutáni interpellációs időszakában a szocialista Szili Sándor az iránt érdeklődött a belügyminisztertől, hogy az ünnepi nagygyűlésen kívül volt-e más emlékező gyűlés is bejelentve a Kossuth térre. Számon kérte ugyanakkor a miniszter korábbi kijelentését is: a szélsőjobboldali megnyilvánulásokhoz képest a szélsőbaloldal nagyobb veszély a magyar demokráciára. Boross Péter válaszában elmondta, hogy a Nemzeti Társaság 100 fős létszámmal gyűlést jelentett be a Kossuth térre. Miután a szervezetet 1991 decemberében hivatalosan bejegyezték, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények alapján a gyűlést engedélyezték. - Döntsük el, hogy a Nemzeti Társaság törvényes szervezet, avagy sem - hangoztatta a miniszter, hozzáfűzve, hogy aki törvényellenesnek tartja a működését, az forduljon az ügyészséghez. A szélsőbaloldali veszélyeket illetően Boross Péter elismerte, hogy bűnvádi eljárás és nyílt nyomozás nem folyik ez ügyben. Ám úgy vélte, hogy aki az elmúlt évtizedek történelmét ismeri, nem juthat más következtetésre, mint hogy a szélsőbaloldali veszély potenciálisan nagyobb a szélsőjobboldalinál. Mindazonáltal leszögezte: Magyarországon egyik oldalon sincsen olyan szélsőséges szervezkedés, amely az államrendet veszélyeztetné. Az interpellációs időszak következő részének a földművelésügyi miniszter volt a kormányzati főszereplője oktatási kérdések kapcsán. A nyugdíjas bányászok szénjárandósága ügyében tett kormányzati intézkedéseket kifogásolta ezután interpellációjában Keleti György. Mit kíván tenni a kormányzat nemzeti öntudatunk süllyedésének megállításáért? - fordultinterpellációjával a kulturális tárcához Kávássy Sándor (8-ak). Kálmán Attila kultuszminisztériumi államtitkár a készülő nemzeti alaptantervben látta e kérdés megoldását. Végezetül egy kérdés kapcsán elhangzott: Magyarország felkészült a bősi erőmű C variánsának esetleges üzembe helyezéséből fakadó károk csökkentésére, illetőleg elhárítására. A közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlési tárca megtette az előzetes lépéseket. A Szigetközben már most folynak a beruházások a Mosoni-Duna és a gáton túli területek vízpótlásának megoldására. II. évfolyam 260. szám 1992. november 4., szerda X bh Az alelnökiemnek: Csúcs László és Sára Sándor A közvéleményt élénken foglalkoztató kérdés, mikor kerülhet végre pont a médiaügyek végére. Az ezzel kapcsolatban várható lépésekről kérdeztük Kulin Ferencet (MDF) , az Országgyűlés kulturális bizottságának elnökét. - Csütörtöki ülésünkön a bizottság meghallgatja Hankiss Elemért, a Magyar Televízió és Gombár Csabát, a Magyar Rádió elnökét a felmentésükre irányuló miniszterelnöki előterjesztés alapján. Ekkor jelenik meg a kulturális bizottság előtt Sára Sándor is, akit a miniszterelnök az MTV alelnökének jelöl, Náhlik Gábor alelnöki posztjának érintetlenül hagyásával. Ha a köztársasági elnök aláírja Antall József kinevezési javaslatát, akkor a médiatörvény megszületéséig korlátozott hatáskörű alelnökök látnák el a teendőket. A Magyar Rádiónál Csúcs László alelnök kapna korlátozott hatáskörű megbízást az intézmény irányítására. Feltételezem, hogy az elnökök személye ügyében - ha nem zárkóznak el ettől a lehetőségtől - mód nyílik megegyezni az ellenzékkel. A hatpárti ad hoc bizottság kudarca ellenére - remélem, lépés történik mind a személyi kérdések megoldására, mind a médiatörvény-javaslat szavazásra való előkészítésére, mégpedig oly módon, hogy a végleges döntés személyi kérdésekben egybeeshet a törvény megszületésével - tájékoztatta lapunkat Kulin Ferenc. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint a miniszterelnök november 9-i hatállyal tesz javaslatot - a meghallgatás után— a felmentésre és az azt követő kinevezésre.* Politikai kompromisszum rejlik a miniszterelnöknek azon lépése mögött, hogy a rádió és a televízió vezetésével a médiatörvény elfogadásáig elnöki helyettesítő jogkörrel felruházott alelnököket kíván megbízni - mondta Juhász Judit kormányszóvivő. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök miért nem Nahlik Gábor alelnököt javasolta megbízni a televízió irányításával, Juhász Judit kifejtette, hogy Nahlik Gábor ellen kifogásokat fogalmazott meg az ellenzék is, és Göncz Árpád köztársasági elnök sem értett egyet korábban a megbízásával. Ezért a miniszterelnök úgy vélte: azzal is kifejezi kompromisszumkészségét, ha új személyt javasol a televízió alelnöki posztjára. (tamási) Tanú Dúl az abortuszvita a parlamentben. Vagy a magzatvédelem-vita. Ki ezt mondja, ki azt. Közben a rádió tudományos műsorában arról esik szó, hogy mi történik az anyaméhben. Mire nem képes a magzat pár hetes korában, például: hall. A pártok hivatalos véleményét áttöri az egyéneké. Szépen beszélt például Mécs Imre. Például a kisgazda ellenfeléhez vagy pártbéli kollégájához, Büki Dorottyához képest. Azt sürgette többek között, hogy a magzatot legalább olyan védelem illesse meg, mint amilyent egy állatvédelmi törvény az állatoknak megad. Közben meg a magzatok mindezt hallják. Mert a rádióban a tudós azt állítja, hoy a magzat hallja a körülötte keletkező zajokat, mi több, értékeli és minősíti őket. A honatyáknak és a honanyáknak erre is kellene gondolniok: a hallgatózó magzatok majd tanúskodnak mellettük, vagy ellenük... -kele Az átmenet tisztessége Csúcs László a hírügynökségektől értesült a miniszterelnök kinevezési szándékáról. A Magyar Rádió alelnökét telefonon kérdeztük az ügyvezető elnökké történő várható kinevezésével kapcsolatos gondolatairól. - Gombár Csaba a nyáron háttérbe szorította önt, távollétében másra bízva az elnöki jogkör ellátását, holott ez a hivatalosan kinevezett alelnököt illette volna meg. Nem csodálkoznék, ha most elégtételt érezne... - Szó sincs ilyesmiről. Elégtételt az ember akkor érez, ha a törvényességet megőrizzük, és sikerül megtartatni a törvényeket mindenkivel. Nem közelíthetek érzelmi szempontból a miniszterelnök javaslatához. Fia Gombár Csaba felmentése megtörténik, jelenlegi jogállásomból fakadóan kötelességem és feladatom irányítani a rádió munkáját egészen addig, míg ki nem nevezik az új elnököt. - Vannak-e a tarsolyában olyan elképzelések, amelyeket kinevezése esetén szeretne megvalósítani? - Ha volnának is, ügyvezetői jogkörben, tehát átmeneti időszakban, úgy gondolom, tisztességtelen olyan intézkedéseket, hoznom, amelyek az új elnököt kész helyzet elé állítanák. Nem szeretném esetleg tovább nehezíteni annak az embernek a dolgát, aki ennyi huzavona után elfoglalja ezt a széket. Felelősségem teljes tudatában igyekszem majd gondoskodni az intézmény működésének szakmai feltételeiről, és intézem a napi ügyeket. Ha már egyébként is feltételes módban beszélgetünk, engedje meg, hogy megkérdezzem: miként valósítaná meg az objektív tájékoztatás feltételeit, ha végül is önt neveznék ki a rádió elnökének? - ígérem, hogy válaszolni fogok rá, ha megtörténik, hiszen jeleztem, hogy vannak elképzeléseim. Most azonban fegyelmezett, hivatalnoki munka vár rám, ha vár, s egyelőre azt kívánom tisztességgel ellátni. Sz. A. 3 Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére megindította a vizsgálatot a mosonmagyaróvári vérengzés ügyében. E lépés már sejtette az igazságtétel egyik lehetséges változatát... Hamarosan - ha a parlament is úgy akarja - három igazságtételi törvénytervezet kerül a képviselők asztalára. Az elsőről, a kormány tervezetéről tartott sajtótájékoztatón dr. Balsai István igazságügy-miniszter elmondta, hogy ez a tervezet nem kíván új joganyagot bevinni a jogrendszerbe, az ott fellelhető jogszabályok alapján az igazságtétel végrehajtható. A tervezet csupán egy eljárási utat vázol, a következő tényekre építkezve: az 1945. évi VII. törvényre, mely szerint a háborús bűntettek nem évülnek el; az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel a hazai jogrendbe iktatott genfi egyezményre, a háborús áldozatok védelmére vonatkozóan, és az alkotmányos büntetőjogi szabályokra, amelyek már 1956 őszén szétszórva, de megvoltak a magyar jogrendszerben. Egységes büntetőjogi kódex 1950 és 1961 között nem volt. A KDNP tervezete szerint ha nincs a nemzetközi jogszabályoknak megfelelő hazai törvény, úgy az előbbit kell alkalmazni. (Példa erre Eichmann izraeli elítélése és kivégzése.) A harmadik a Zétényi és Takács képviselők átdolgozott törvényjavaslata, melynek vezérmotívuma, hogy olyan helyzet állt elő 1956 után, melynek következtében az elévülési idő megszakadt. A kormány képviseletében dr. Balsai István elmondta, hogy az Országgyűlés akár mind a három tervezetet elfogadhatja, de „össze is gyúrhatja azokat". Megítélése szerint a kormány javaslata a legegyszerűbben végrehajtható, mivel csak a meglevő jogszabályokat kell alkalmazni. Vita csupán abban lehet, hogy a rendelkezés alkotmányos-e, avagy sem. Azaz: csak az minősül-e büntető jogszabálynak, ami a büntető törvénykönyvben szerepel, vagy az összes büntető jogszabály, mely a magyar jogrendszerben szerepel. Ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy büntető jogszabálynak csak a büntetőjogi kódex minősül, akkor ennek alapján a bíróságok nem ítélkezhetnek, mert a Btk. csak 1961 óta hatályos, így az 1956-os bűncselekmények ennek alapján nem minősíthetők. Dr. Kracler Frigyes helyettes államtitkár a „szétszórt" jogszabályokról szólva kijelentette, hogy a KRESZ- szabályok vagy a deviza jogszabályok sem minősülnek egységes kódexnek, de ettől függetlenül mégis alkalmazzák őket az igazságszolgáltatásban. A törvénytervezet a következőkre vonatkoztatja az igazságtételt, akik kiszolgáltatták az országot az idegen csapatoknak, a polgári személyek ellen irányult 22 sortűz, és a megtorlás felelőseire. Az ellenük való eljárás megindításához nincs szükség feljelentésre, cselekményeik hivatalból üldözendők. Arra vonatkozóan, hogy esetlegesen külföldi személyekre is kiterjedne a törvény hatálya, dr. Balsai István elmondta, hogy az kizárólag az igazságszolgáltatás szervein múlik, hogy kérik-e bizonyos személyek kiadatását. A felkelők, szabadságharcosok esetleges atrocitásait tekintve a miniszter kijelentette, hogy az '56-ot követő tizenhatezer büntetőeljárás minden bizonnyal lefedte ezeket a bűncselekményeket. Az Új Magyarország kérdésére, hogy mi lesz a vérbírákkal, dr. Bárd Károly helyettes államtitkár azt válaszolta, hogy ugyanez a probléma már felmerült a nürnbergi perek kapcsán is. De a bírói függetlenség szellemében ezeket az ügyeket nem vizsgálták. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyilvánvaló túlzások (tizenhét éves halálraítéltek) ne volnának szankcionálhatók. A. I. Három a magyar igazság(tétel) A sztrájk csak az egyik eszköz Megállapodni végre a kormánnyal Félreértés ne essék: nem célunk a sztrájk! A cél csak a megállapodás lehet a kormánnyal, s ennek a sztrájk mindössze egyik lehetséges eszköze - hangsúlyozta Kuti lászló (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó hat konföderáció tegnapi sajtótájékoztatóján. A munkavállalók megegyeztek a november közepi ÉT-n képviselendő szociális-gazdasági minimumkövetelésekben. A foglalkoztatáspolitika terén a szakszervezetek úgy gondolják, december elsejéig a munkaerő-piaci bizottságnak ki kellene dolgoznia egy érdemi javaslatot a foglalkoztatáspolitika stratégiájának, működési gyakorlatának átformálására. De a gazdaságpolitikában is elsőbbséget kellene nyerjen a munkanélküliség kezelésének szempontja, így például a privatizáció vagy a munkáltatói kezdeményezésű tömeges létszámleépítések kérdésében mérlegelési kötelezettség volna kívánatos a kormánydöntések előtt. Szükséges a hat országos szakszervezeti szövetség szerint, hogy az új stratégia valóban kiterjedjen az állami infrastrukturális beruházások és közmunkák megindítására, térségi adókedvezmények létrehozására, az úgynevezett kockázati tőkebefektetések és a devizatartalékok felszabadítására. A munkaerő-kínálat mérséklését is igen fontosnak tartják a szakszervezeti partnerek, lehetőséget látnak e téren az oktatási-képzési idő növelésében például vagy a nyugdíjkorhatár emelésének elhalasztásában, sőt a kutatás stratégiai ágazatként való kezelésében. Az úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre és a munkanélküliellátás finanszírozására vonatkozóan az a véleményük, hogy alaposabban kell megvizsgálni - előzetesen - a biztosítási elv érvényesíthetőségi lehetőségeit és korlátait. A Foglalkoztatási Alapban nem kevesebb, hanem több pénzt szeretnének látni: 25 milliárd forintot. Ehhez persze - többek között - a privatizációs bevételeket is jobban számításba kellene venni a jövőben... Igen fontos kívánalma az érdekvédőknek, hogy a stratégia mellett készüljön - szintén a jövő hó elejéig - foglalkoztatáspolitikai válságprogram is, melynek életbe kell lépnie, ha a munkanélküliek száma meghaladná a 800 000-et. Mindezek kidolgozása előtt a járulékot ne emeljék - így a hatok -, a járadék folyósítását pedig ne módosítsák semmilyen formában az illetékesek. A munkavállalói oldal átvette a Liga követelését a minimális munkabér megemeléséről: januártól 9700 forintban húzandó meg az alsó határ - állítják. A költségvetési szférában a bérek automatikusan kövessék a versenyszférabeli béreket. Jogszabályt sürgetnek a szakszervezetek a csődeljárás alatt álló vállalatok dolgozóinak az érdekében, szintén a bér, valamint a végkielégítés vonatkozásában. Egyöntetűek adatok a tekintetben is, hogy ne emelkedhessék a jövő évben a női nyugdíjkorhatár. De a nyugdíjnövekedés üteme hűen kövesse a nettó béreket! A társadalombiztosítás és a szociális támogatások terén egyéb javaslatokat is előterjesztenek az ÉT majdani plenáris ülésén. A sajtótájékoztatón ismertetett követeléscsomagot a jövő évre vonatkozó szociális-gazdasági kérdésekben megküldték a miniszterelnöknek is. Azt is elmondták azonban, hogy a szakszervezeteknek a tagság iránt kettős a feladatuk: egyrészt tájékoztatni a munkaharc lehetséges módozatairól, másrészt befolyásolni őket a realitás megőrzése érdekében. Horn Gábor (Liga), a munkavállalói oldal soros elnöke úgy fogalmazott - a sztrájk lehetősége kérdésében is -: Csak oda visszük a dolgozókat, ahonnan vissza is tudjuk vezetni őket, így célzott a szakszervezetek felelősségére a társadalmi feszültségek idején. J. I. Titkolódzhatnak a bankok Az Alkotmánybíróság határozatban megsemmisítette -1993. augusztus 31-i hatállyal - a Polgári törvénykönyv, valamint a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet azon rendelkezéseit, amelyek szerint a pénzintézet köteles tájékoztatást adni a bíróság megkeresésére ,a vagyonelkobzást kimondó vagy az állammal szemben kártérítési kötelezettséget megállapító ítélet esetén, továbbá a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban az örökhagyó takarékbetétjéről. Szintén határozatban utasították el azt, hogy a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság alkotmányellenesen jogosult a belföldieket meg nem illető adókedvezményekre. Az indokolás szerint a külföldi befektetőknek nyújtott kedvezmények nem jelentik a belföldi vállalkozó működési feltételeinek megvonását, hasonló átmeneti időre szóló kedvezményeket a belföldi tőkével induló vállalkozások is élveznek.