Új Magyarország, 1993. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

III. évfolyam, 219. szám 1993. szeptember 20., hétfő GAZDASÁG #MA(i¥4R0RSZA kommentár Lancjatek Egy hónap múlva akár ötszáz forint is lehet egy kiló sertéskaraj - nyilatkozta minap az egyik húsipari válllalat kereskedelmi vezetője. Okként említette, hogy a hízósertés felvásárlási ára az égbe szökött, túlhaladta a bűvös határnak számító kilónkénti száztíz forintot. Mivel a húsipari készítmények gyári árában hetven százaléknyi a nyersanyagköltség, így a vállalatok a haszon nagyságának megőrzése érdekében kénytelenek drágábban kínálni a kereskedelemnek - hangzik a húsipari magyarázat. Sejthető, hogy a kereskedelem sem törődik bele a kisebb haszonba, ezért emeli a fogyasztói árat. A lánc végén, a kasszánál pedig ott áll a vásárló és fizet. Vagy kevesebb húst eszik. Bár ezzel a magatartással ugyancsak áremelésre ösztönzi a termelőket-feldolgozókat-kereskedőket, hiszen kevesebb áru fogy, és a haszon megintcsak kevesebb lesz. A vásárló pedig csak áll kiszolgáltatottan, és érzi, hogy az egész „láncjátékért" egyedül neki kell fizetnie. Holott a piacgazdaság vérkeringését a fogyasztás adja, és ha a vásárló nem fizet, mindenki tönkremegy. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban ádáz harc folyik a fogyasztók kegyeiért. Éppen ezért kissé furcsa a húsipari álláspont, hiszen itt az egészséges piac kialakulását zavarja, hogy hazánkban már több mint ezer kisebb-nagyobb vágóhíd működik, s ezek drágábban vásárolják a sertést a gazdáktól, és olcsóbban kínálják a kész terméket a vásárlóknak. Azért tudják ezt megtenni, mert nem tartják meg az egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat - hangzik a szintén húsipari vélemény. Kissé rosszízű gondolat ez, mert bizonyára a kis vágóhidak között azért van olyan is, amelyik tartja magát az előírásokhoz, és persze olyan is, amelyik nem. Manapság divattá lett a nyugati gazdaság szervesen összefüggő jelenségeiből egyet-egyet kiragadni, és azt felnagyítva bizonyos csoportérdekeknek megfelelően általános érvényű igazságként hirdetni. Nem illendő szokás ez, mert a vonzó részigazságot hirdető nem vesz tudomást a számára esetenként kellemetlen egész igazságról. A húsipari vélekedés például arról nem szól, hogy a példaként emlegetett egészséges piacú, fejlett országokban nem néhány nagyvállalat látja el hússal a falvak lakóit, hanem a hentes és mészáros. A mester környékbeli gazdáktól vásárolja a hízót, levágja, feldolgozza, majd megkérdezi a vásárlótól, hány dekás szeletet parancsol, és ha tölteni lesz a hús, szívesen felszúrja, formázza. Talán nem azért terjedt el ez a szokás arrafelé, mert nem tartják meg az alapvető előírásokat. Az is lehetséges, hogy nem csak az állami támogatás miatt éri meg jó nevű mesternek lenni azon a vidéken. Nálunk sem tartható sokáig az a néhány évtizedes gyakorlat, hogy a gazda megtermelt kukoricáját leadja, majd méregdrágán megvásárolja a belőle készült tápot, amelyet megetet a disznóval. A hízót aztán eladja a húsiparnak, majd a hentesnél kifizeti saját munkáját meg a „láncjátékosok" költségét és persze hasznát. Valami már elkezdődött azért, hogy ez ne így legyen, ám a termelés ésszerűsítése áldozatokkal jár. Egyesekre nincs szükség, mert csak pénzt emésztenek, de senki sem akar önként kiállni a körből. Ezért állami támogatásért vagy magasabb árért harcol. A vásárló pedig, pénztárcája mélyét kutatva, azon gondolkodik: ő vajon miért harcoljon? Kakuk L. Tamás Garantált felvásárlási árak (Folytatás az I. oldalról) Medgyasszay László a terméktanácsok szervezésének fontosságát többször is hangsúlyozta előadásában, nyomatékkal kiemelve az érdekképviseletek szerepét. Az ország egyik legeredményesebb húsfeldolgozója, a bajai székhelyű Bácshús rendezvényének fórumán figyelmeztetően szólt arról is, hogy a húsiparnak fájdalmas műtétre van szüksége, a kihasználatlan vágóvonalak megszüntetésére. Az országban ugyanis mintegy tizenegymillió sertés vágására van kapacitás, ezzel szemben 6,5 millió darab feldolgozására kerülhetett csak sor az idén, döntően a piac hiánya miatt. Annak eldöntése azonban - mondta -, hogy mely húsüzemek épüljenek le, elsősorban nem a kormány, hanem a tulajdonosok, az érdekképviseletek, a terméktanácsok közös felelőssége. A végeredmény viszont semmiképpen sem lehet a nagy húsipari lobby kívánságára a kisvágóhidak megszüntetése. (MTI) enytárgyalást hirdet ács álványozó, A Budapesti 31 Általános Építési Vállalkozó Kft. (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 7.) nemzetközi verset , ácsvasbeton-szerelési munkák alvállalkozásban történő elvégzésére. A kivitelezés helye: Budakeszi út, Nagyvásárcsarnok, Nyár utca (Budapesten). A kivitelezés időpontja: 1993. október 20.- 1993. december 31. A pályázó köteles referencialistát, bankgaranciát bemutatni és késedelmikötbér-kezességet vállalni. A felvilágosító és tájékoztató anyag átvehető Kovács Dénes vállalkozásvezetőnél, szeptember 24-én és 27-én 8 és 10 óra között. Az ajánlatokat 1993. szeptember 30-án, 10 óráig lehet benyújtani. Eredményhirdetés: 1993. október 18-án, 10 órakor Autóval vonaton A közutakat jelentősen tehermentesítő sikeres akció volt a júniustól szeptemberig hazánkon átutazó, zömében török vendégmunkások részére szervezett autós vonatok közlekedtetése - ismertette az erről készült értékelést a MÁV Rt. személyfuvarozási főosztályának illetékese. A fő szabadságolási hónapokban összesen 11 ezer autó haladt át az országon a speciális német vasúti kocsikban. A MÁV Rt.-nek jelenleg ugyan nincs autószállításra alkalmas vagonja, a délszláv válság rendeződése után azonban elképzelhető, hogy a volt jugoszláv vasút tartozásainak egy részét ilyen kocsikkal fizeti meg, így több magyar turista is utazhatna autójával a vonaton. Ma még erre csak igen drágán, a Bécs-Thesszaloniki járaton van lehetőség. Irányt váltanak az új gazdák Keletre terjeszkedő Masped A nemrég privatizált Masped Részvénytársaság váltásra készül szállítmányozási stratégiájában. Tíz évvel ezelőtt még a Nyugat felé történő terjeszkedésre esküdtek, előbb Ausztriában, majd Németországban nyitottak irodát, illetve hoztak létre vegyes vállalatot. A nyugati pozíciók feladása nélkül mostanában a cég stratégiájában előtérbe került a keleti terjeszkedés. Az okokról Kautz Istvánt, a Masped elnök-vezérigazgatóját kérdeztük. A döntéshez hozzájárult, hogy a cég vezetősége szerint a magyar termékek piaci részesedését a közeljövőben csak Keleten lehet növelni. A magyar áruk ugyanis még mindig nem felelnek meg a nyugati piac minőségi követelményeinek, és ott nehéz őket elfogadtatni. Az élelmiszerek tekintetében pedig Nyugat-Európában is túltermelési válság van. Éppen ezért a magyar export a közeljövőben elsősorban kelet felé fog növekedni - véli Kautz István. Elsőként mégsem a volt Szovjetunió felé nyitottak: Szlovéniában és Horvátországban hoztak létre egy-egy vegyes vállalatot. Persze bizonyos értelemben már akkor is a keleti terjeszkedésre gondoltak. Ukrajnának és Belorussziának is gondjai vannak a hazai kikötői kapacitásokkal, s elképzelhető, hogy bizonyos szállításokhoz az adriai kikötőket veszik igénybe. Ami pedig az egykori szovjet területeket illeti: az első lépcsőben öt vegyes vállalatot kívánnak létrehozni, egyet-egyet Kazakisztánban, Oroszországban, Ukrajnában, Belorussziában és Litvániában. A vezérigazgató hangsúlyozta: általában többségi részesedésre törekednek, de nem feltétlenül mindenütt ez a megoldás. Mivel a terep meglehetősen ingoványos, és hiányos a fizetési fegyelem is, nem árt néhol olyan partnereket bevonni, akiknek már van némi tapasztalatuk és helyismeretük. Moszkvában például az Interfo néven bejegyzett vegyes vállalatban a Masped részesedése ötvenszázalékos, míg harmincöt százalékban egy orosz partner és tizenöt százalékban egy másik magyar társaság a tulajdon A vegyes vállalatok fontosságát növeli, hogy függetlenek a kétoldalú forgalomtól. Ha már egyszer ott vagyunk a helyszínen - mondja Kautz István -, be tudunk szállni az említett országok és Nyugat-Európa közötti forgalomba is. Ám a szállítmányozási tortának van egy másik szelete: ami korábban a Szovjetunió területén belföldi kereskedelemnek minősült, az most nemzetközi ügyletté lépett elő a függetlenné vált köztársaságok között. A belső kereskedelem felbomlása eredményezte azt is, hogy sok olyan importcikk került be a köztársaságokba, amelyeket korábban a belső piacról szereztek be, így például mivel Oroszország nem szállít elég kőolajat Belorussziának, az utóbbi azt fontolgatja, hogy a szükséges készleteket Szaúd-Arábiából, tengeri szállítással, Gdanszkon keresztül szerzi be. Adott esetben a Masped kinti vállalata segítségével részt vállalhat az üzletből. Jó üzletet sejt a Masped Ukrajnában is. Közismert, hogy az ukrán vasút nehezen vesz fel olyan küldeményeket, amelyeknek a megrendelői orosz importőrök vagy exportőrök. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem alaptalanul tartanak a szolgáltatásokért járó fizetség elmaradásától. A Maspedben viszont garanciát látnak arra, hogy megkapják a pénzüket. Ezért vele kötöttek szerződést a szállítások ukrajnai szakaszának biztosítására. így volt ez legutóbb is, amikor Bábolna Oroszországba indította a kukoricatermesztési rendszerrel kapcsolatos szállításait: az ukrán szakaszon a Masped lépett be fizetőnek. Az elnök-vezérigazgató végezetül leszögezte: nem kevés veszéllyel jár az, ha valaki manapság vegyes vállalat alapítására szánja magát a keleti piacokon. Igaz ugyan, hogy könnyen lehet vállalatot alapítani, de semmi garancia sincs arra, hogy egy ilyen társaság rövid idő alatt nyereségessé tehető. Kockáztatni viszont kell, enélkül nincs üzlet. Amikor a cég dolgozói és vezetői megvásárolták a Maspedet, megfogadták: a rövid távra szóló alkalmazotti gondolkodást hosszú távra tekintő tulajdonosi szemlélettel váltják fel. A keleti politika része az új stratégiának. (péter) Három évre egymilliárd Heves felzárkózás Akik annak idején írott malasztnak hitték, vagy akarták hitetni a miskolci kihelyezett kormányülést követő intézkedéseket, tévedtek. Lám, a regionális fejlesztési tanács, illetve a tárcaközi bizottság Heves megyének mintegy egymilliárd forintot adott, hogy infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházások révén felzárkóztassa elmaradott térségeit északon és délen, Pétervására, valamint Heves város körzetében. A területfejlesztési alapból nyújtott állami támogatás három évre szól. Az északi körzet három pályázatára 233,4 millió forintot, míg a déli nyolc pályázatára 189,3 milliót kapott, összesen mintegy felét a teljes megyei támogatásnak. Pétervásárán elérhető közelségbe került az egészséges ivóvíz, és hat Tárna menti falu vízellátása is bővíthető lesz a Boconád-Zaránk-rendszerrel. Bátorban megépülhet a szennyvízelvezető, Heves városnak pedig nemsokára autóbusz-pályaudvarra is telik. Három vonalon indulhat meg egyszerre a távbeszélő-hálózat kialakítása: Átány-Tarnaszentmiklós, Boconád-Zaránk és Bátor- Szúcs között. Zaránkon továbbá épül majd egy kismalom, Pélyen egy bevásárlóközpont, Kiskörén meg egy varroda. Különös jelentősége van a tájegységeket összekötő Pély-Jászlósér közútnak, amelyet hatvannégymillió forinttal finanszíroz meg az állam. Úgyszintén jelentős összeg az az útalapból származó hetvenhatmillió forint, amelyet három évre elosztva fordíthatnak a hevesi belterületi közutak, valamint a kerékpárutak építésére és korszerűsítésére. Talán egyetlen dologban igazolódott a miskolci kormányülést kommentáló hitetlenek „várakozása": ötször-hatszor több a pályázat, mint a támogatási lehetőség. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy ilyen pénzínség közepette is hat-hétmillió forint jut a dél-hevesi körzet szociális válságkezelésére. Van még valami, ami az egész országot „behálózza": a gáz, vagyis a bevezetésére igényelt húszmilliárd forintnyi hozzájárulás. Igen ám, csakhogy egyelőre hiányzik a forrás, és nagy kérdés, hogy az 1994-es költségvetésből támogatni tudja-e majd az állam a gázpályázatokat. Mindenesetre Hevesben szinte mindenki vezetékes földgáztakar. Vannak, akik már be is gyújthatnak az őszi hidegek beálltával, de vannak, akik egyelőre csak reménykednek a gázprogram eljövendő áldásában. (alá) Magyar cégek Bukarestben A BNV után újabb eseményre készül a Hungexpo Rt. Szervezésében húsz magyar résztvevő mutatkozik be az őszi Bukaresti Nemzetközi Vásáron október 11-17 között. A magyar vállalatok megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre a piacra, amit mutat az is, hogy az idén eredetileg hetvennél is több cég jelentkezett a román fővárosban tartandó vásárra. Az a húsz kiállító, amely végül is ott lesz Bukarestben, meglehetősen széles árukínálattal ismerteti meg az érdeklődőket. A hosszú cikklista többszáz kiállítási tárgyat tartalmaz a konfekcióipari berendezésektől a vegyipari alapanyagokig, az élelmiszeripartól a járműiparig. A hagyományos kiállítók mellett a résztvevők zöme első ízben látogat Bukarestbe. Akad azonban olyan cég is, amely ebben az évben már második alkalommal mutatkozik be. Magyarország intenzív piackutató stratégiájába szervesen illeszkednek a Romániai bemutatók. A Kereskedelemfejlesztési Alap támogatásával - 1992-ben több mint ötven, 1993-ban pedig több száz magyar és román cég részvételével - húsz kiemelkedő kiállítást szerveztek. Ezek sorában fontos szerepet játszottak a Hungexpo Rt. által rendezett tavaszi és őszi bukaresti vásárok. (er) Megelőlegezett költségek A magyar kormány és az Európai Közösség által közösen alapított Magyar-EK Energiaközpont október 7-én önkormánnyzatok, iparvállalatok, energetikával foglalkozó szolgáltató cégek, bankok, egyetemek és kórházak képviselőinek részvételével konfereciát rendez az Akadémián a Harmadik fél által finanszírozott energiahatékonysági beruházások címmel. Ezt az új finanszírozási módszert sikerrel akalmazzák az Egyesült Államokban, de terjedőben van Nyugat-Európában is. Mit is jelent a harmadik fél által történő finanszírozás? Az energiatakarékosság olyan módszeréről van szó, amellyel jelentős megtakarítást lehet elérni azáltal, hogy egy külső, energetikai szolgáltató vállalat magára vállalja az energiatakarékossági program költségeit. A megtakarítások egy részéből törlesztik később a program kiadásait. A harmadik fél általi finanszírozás nagy előnye, hogy a felhasználó előzetes ráfordítás és kockázat nélkül készen kapja az energiatakarékos létesítményt, és a beruházásból származó energiamegtakarítás „megtermeli" a program költségeit. Az energiaközpontnak az a célja a konferenciával, hogy Magyarországon is megismertesse és elterjessze ezt az új konstrukciót, segítve az önkormányzatokat és az iparvállalatokat abban, hogy beruházási források nélkül is takarékoskodni tudjanak az energiával. (P) Gondolatébresztő Szudán fűvel az aszály ellen Az elmúlt hónapban a szálastakarmány hiánya erősen megviselte az állattenyészeteket - tudatja a Földművelésügyi Minisztérium felmérése. Székely Bertalan főtanácsost a hiány okáról és a takarmánytermelés nehézségeiről kérdeztük. Mint elmondta, az évek óta visszatérő szárazságon túl az elhúzódó földtulajdonos-változás is kedvezőtlenül hatott a szálastakarmány termelésére. Lucernát, - amely az egyik legfontosabb takarmánynövény - évek óta egyre kevesebbet vetettek a szövetkezetek, az elöregedő táblákat pedig nem szántják ki, elgyomosodnak, és ezért romlik a széna minősége. A földtulajdonosok számára törvény írja elő a terület kötelező művelését. Ha lucernát vetnek, négy-öt évig nincs gondjuk a földjük művelésére, csak kaszálni kell és ápolni a növényt. Amennyiben bérbe adják állattartóknak a frissen telepített lucernást, jövedelemhez is juthatnak. Örvendetes, hogy sokan már így hasznosítják kárpótlásul kapott földjüket, mert ezúton megállítható a lucerna termőterületének csökkenése. A haszon sem elhanyagolható, hiszen ma egy mázsa bálázott lucernaszénáért 1000-1300 forintot fizetnek. Évek óta gond a takarmánytermelésben, hogy a szárazság miatt július végére kiégnek a legelők. Az egymillió 200 ezer hektár gyep csupán 55-60 százaléka termőképes, ezt kellene körültekintően hasznosítani. A szudáni fű még kevéssé ismert a gazdák körében hazánkban, ám jó szolgálatot tehet az aszályos időszakban, mert ez a cirokféle, dacolva a szárazsággal, júliustól egészen őszig jó legelőt és zöld takarmányt ad a kérődzőknek. Célszerű a gyepek mellé vetni május első felében. A tömegtakarmányt a kérődző állatállomány számára továbbra is a silózott kukorica és kukorica-cirok vegyesvetés adhatja. Tanácsos vegyesen vetni a két növényt az aszálytűrőképesség növelése céljából. Érdemes feltámasztani a régi, bevált szokásokat, és melléktermékeket is etetni az állatokkal, például takarmányszalmát, kukoricaszárat. K. L. T.