Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

III. évfolyam, 235. szám­­, 1993. október 8., péntek GAZDASÁG Felvonók amerikai nívón Csarnokot avatott Óbudán az OTIS Ma egyetlen felvonókészítő, -karbantartó szakember sem dol­gozhatna Óbudán, az egykori Gép- és Felvonószerelő Vállalat­nál, ha a világ legnagyobb felvo­nógyártó cége, az amerikai OTIS 1990. július elsején meg nem ala­pítja a vegyes vállalatot magyar partnerével, illetve azt követően meg nem vásárolja teljes egészé­ben a - hangsúlyozta egyebek között Apatini Kornél, az OTIS Budapest Kft. ügyvezető igazga­tója a tegnapi sajtótájékoztatón, amikor ünnepélyesen fölavatták a cég új irodaépületét és üzem­csarnokát. Az OTIS-szal kötött házasság a szó szoros értelmében mentő­öv volt, hiszen ma Magyarorszá­gon jelen van az iparág összes világcége. Csak egy OTIS-szín­­vonalú szervezet segítségével le­het állni a versenyt. Az amerikai pénzügyi, műszaki, szervezési­irányítási modell révén a cég lát­ványosan tudta növelni Ma­gyarországon piaci részesedését. Hosszú időn keresztül a felvo­nószakma első számú gyártója­ként a Ganz-MÁVAG-ot tartot­ták számon, míg a Gép- és Fel­vonószerelő Vállalat csak a soka­dik helyet foglalta el ebben a sor­ban. Ma már viszont elmondhat­ják, hogy lekörözték az egykori favoritot. Ehhez egyebek mellett az kellett, hogy az OTIS Buda­pest Kft. részére lehetővé váljon minden OTIS-termék cseresza­batossága. Ma ott tartunk - emelte ki Apatini Kornél -, hogy bármilyen megrendelést képe­sek vagyunk teljesíteni, egyetlen vevő sem tud zavarba hozni bennünket. A frissen felújított csarnok és irodaegyüttes, illetve a hozzá tartozó terület megvá­sárlására 126 millió forintot for­dított a kft, a felújítás pedig 25 millió forintot emésztett föl. A frissen átadott létesítményben egyelőre nem akarnak a koráb­binál több felvonót gyártani, mert most viszonylag kevés a megrendelés. A remélt termelés­felfutás háttere azonban biztosí­tott, az OTIS-csoport képes a hir­telen igénynövekedésnek is ru­galmasan megfelelni. . Az Új Magyarország kérdésé­re Bruno Grob, az OTIS európai elnöke hangsúlyozta: cége ösz­­szesen 70 millió dollárt invesz­tált Kelet-Közép-Európába. A vasfüggöny eltűnése után a bu­dapesti volt az első kelet-európai vegyes vállalat. Egyelőre a tér­ségben nem látnak biztató jele­ket a gazdasági élénkülésre, de biztosak abban, hogy egy napon a fellendülés megkezdődik. Az OTIS filozófiájához pedig szer­vesen hozzá tartozik az az alap­vetés, miszerint ahol gazdasági növekedés tapasztalható a vilá­gon, ott az OTIS az első a piacon. A magyar vállalat eddigi tevé­kenységéről Brno Grob mér­téktartó elismeréssel nyilatko­zott, rámutatva, hogy a betanu­lás folyamata mindenütt hossza­dalmas, és alapos munkát igé­nyel. Az OTIS egyébiránt a világ el­ső számú felvonó- (mozgólép­cső-, mozgójárda-) gyártó cége, méreteit tekintve kétszer akko­ra, mint a piacon utána követke­ző második legnagyobb. Tavaly 4,5 milliárd dollár értékű forgal­mat realizált az ötvenezer em­bert foglalkoztató, több mint 150 országban jelen lévő óriás. Mint hallottuk, nehéz olyan országot megnevezni, ahol az Otis úr által 1853-ban alapított cég ne lenne jelen. Bár alapvetően amerikai vállalat, forgalmának 80 százalé­kát az Egyesült Államokon kívü­li megrendelésekből teljesíti. Ezen belül az európai központ­hoz tartozó szervezetei a forga­lom 62 százalékát adják. H. K. J. Készül a panoráma lift az új csarnokban Tatum Attila felvétele Időszakos APEH-mérleg Az év első kilenc hónapjának adótükrét tárták a nyilvánosság elé az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatalnál tartott tegnapi tá­­jékoztatón. Minarik György, az APEH elnöke elmondta, hogy az állami költségvetésnek mintegy 90 százalékát kitevő kiemelt adók nettó befizetése az év ele­jétől szeptember 30-áig 552 mil­liárd forint volt, ami 82 milliárd forinttal meghaladja az időará­nyos tavalyi bevételt. A kiemelt adónemek közül a személyi jö­vedelemadóból származó jöve­delmek havi 8-10 százalékkal na­gyobbak az idénre előirányzot­taknál. Jelenleg - mondta Mina­rik - közel 4,5 millió bevallásról vannak adatai az APEH-nak. Az összes jövedelemtulajdonos ta­valyról 1114 milliárd forint bel- és külföldről származó jövedelmet vallott be. Az irányadó belföldi átlagjövedelem az 1991-ben re­gisztrált évi 206 000 forintról ta­valy 254 000-re emelkedett, míg az egyéni vállalkozók 189 ezer fo­rintos átlagjövedelme továbbra is elmarad az alkalmazottakéhoz bizonyítva. Az adóhivatal elnöke a társa­sági adóknál tapasztalt lemara­dásokról szólva közölte, hogy a vállalkozások működési rendje eltér a többi adókötelestől, mert a bevételek nem havonta reali­zálódnak. A vállalkozások ered­ményességét értékelve az ada­tokból kiderül, hogy 180 milliárd forintos veszteség körvonalazó­dik az 1992. évben az adózás előtti helyzetképből. A pénzinté­zetek együttesen közel egymilli­­árd forintos veszteséggel zárták az évet. Az APEH adóbehajtási tevékenységével a vizsgált idő­szakban 29 milliárd forintos adó­hátralékot hajtottak be, ami 11 százalékkal több a tavalyi teljes évi behajtás összegénél. A nyár folyamán vihart kavart nyugtaügy kapcsán Minarik György utalt rá, hogy a nyugta­adásra kötelezett négyszázezer vállalkozóból tízezer adott be felmentési kérvényt, s ebből az altóhivatal 1790 esetben jóvá­hagyta, a többieknél elutasította a kérést. Monostori Lajosné elnökhelyet­tes az olajügy körüli ellenőrzé­sekről szóló tájékoztatásában le­szögezte, hogy közel ötszáz vál­lalkozásból álló, polipszerűen összefonódó visszaélés forog fenn, melynek részleteit a rend­őri szervek vizsgálják ki. A kizá­rólag számlakibocsátásra létre­jött „tiszavirág-életű fantomvál­lalatok" kivizsgálása során - 86 ellenőrzés alapján eddig 50 eset­ben tett feljelentést a hatóság - szeptember 30-áig hatmilliárd forintos adóhiányt állapítottak meg, de előzetes számítások sze­rint a jövő évre átnyúló vizsgá­latok adókihatásai meghalad­hatják a 15 milliárd forintot is. (békés) Dokumentumtervezet Vagyonpolitika ’94 (Folytatás az 1. oldalról) Ameli­k­ben a dokumentumot a parlament jóváhagyja, annak alapján mind az Álami Vagyo­nügynökségnek (ÁVÜ), mind az Állami Vagyonkezelő Részvény­­társaságna (ÁV Rt.) jelentős központi befizetéseket kell telje­­sítenie­ a privatizációs bevételek­ből. Az ÁVÜ-nek 44 trilliárd 800 millió forintos privatizációs kész­­pénzbevételt kell elérnie. Az ál­lami vagyon privatizációjából származó bevételből a központi költségvetésbe 26 milliárd 800 millió forintot kívánnak bevon­ni. További 12 milliárd forintot irányoz elő a dokumentum reor­ganizációra, 2 milliárd forintot az Egzisztencia-hiteles kedvezmé­nyes konstrukció garanciafede­zetének képzésére kíván fordíta­­ni. Az ÁV Rt. 1993. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon 1994. évi privatizációjá­ból származó bevételből osztalék címén 8 miliárd forintot köteles a központi költségvetésbe befi­zetni, 28 milliárd 269 millió fo­rintot pedig különféle központi alapok javára utal át. Ezek közül a Foglalkoztatási Alapnak befi­zetett összeg a legjelentősebb: 13 milliárd 500 millió forint, amit a Területfejlesztési Alap 6 milliárd forintja, illetőleg a Mezőgazda­­sági Fejlesztési Alap 4 milliárd forintja követ. A dokumentumtervezet kü­lön szól az álalmi vagyon ingye­nes átruházásáról. Erre kizárólag törvényi felhatalmazás alapján kerülhet sor. Az ÁV Rt. és az ÁVÜ jövőre - a kormány és a társadalombiztosítási önkor­­mányzatok által kötött megálla­podásnak megfelelő ütemezés­ben és formában - a társadalom­­biztosítási alapok részére ad át ingyenesen állami vagyont. Az ÁVÜ portofoliója terhére ingye­nes vagyonátadásra akkor is le­hetőség van, ha azt alapítvány kapja. Ám ezen alapítványok­nak jogszabályban meghatáro­zott olyan közfeladatokat kel el­látniuk, amelyek a költségvetés terhét enyhítik. Az állami tulaj­donú gyógyszertárak privatizá­ciója során az ÁVÜ az értékesí­tésből származó bevételek meg­határozott hányadát ugyancsak átadja a veszteséges gyógyszer­­tárak támogatására létrehozan­dó alapítványoknak. A Vagyonpolitikai Irányelvek tervezete külön szól a kárpótlási jeggyel szembeni kínálatról. 1994 végéig, az ez évi elkülöní­tést, illetve felajánlást is figye­lembe véve az ÁV Rt. és az ÁVÜ összesen 210 milliárd forint érté­kű portofolót különít el, illetve ajánl fel kárpótlási jeggyel szem­beni fedezetként. Mindkét va­gyonkezelő szervezet köteles a kínálatot folyamatosan össze­hangolni, annak feltételeiről gondoskodni - olvasható egye­bek között az jövő évre szóló Va­gyonpolitikai Irányelvek című dokumentumtervezetben. (MTI) Magyarországon is kiagyalható COST-közgyűlés Budapesten Négy fiatalemberről tudok, aki a közelmúltban Nyugat-Európá­­ból, illetve Amerikából hazatért, és itthon folytatja tovább tudo­mányos kutatásait - mondta Pungor Ernő tárca nélküli minisz­ter a COST-közgyűlés szüneté­ben tartott sajtótájékoztatón, majd így folytatta: - A magyar kutatóknak na­gyon sokat jelent az a lehetőség, amit a COST kínál. Számunkra létfontosságú, hogy bekerüljünk az európai tudományos élet vér­keringésébe, hogy kutatóinkat egyre több és naprakész infor­mációval elláthassuk, hogy anyagilag is jobban meg tudjuk fizetni a kiemelkedően jó telje­sítményt nyújtó kutatókat. A fia­tal szakembereket úgy akarjuk itthon tartani, hogy menjenek csak minél gyakrabban külföld­re, ott lássanak, tanuljanak, és aztán jöjjenek haza, itt folytas­sák tudományos munkájukat. Ehhez nyújt lehetőséget (és pénzt is) a COST-akció. Mi is az a COST? A COST eu­rópai együttműködés a tudomá­nyos és műszaki kutatások terü­letén, egy olyan fórum, amely le­hetőséget biztosít a különböző országokban futó, hasonló prob­lémával foglalkozó kutatások kölcsönösen előnyös összehan­golására. Az akciókban hazánk két éve vesz részt teljes jogú tag­ként, s hogy nem sikertelenül, azt bizonyítja az a tény, hogy ta­valy, amikor az Európai Közös­ség Bizottsága egy pályázat ke­retében ötmillió ECU-val támo­gatta a kelet-közép-európai or­szágok COST-részvételét, ebből a magyar kutatók kiváló pályá­zataikra 1,7 millió ECU-t kaptak. Az idei közgyűlésre új témá­val rukkoltak elő a magyar kuta­tók. Ki gondolná, hogy a bakté­riumok hidrogén-anyagcseréjé­nek kutatása nem csupán tudo­mányos érdekesség, de igen sok, az ember számára is fontos fo­lyamat megváltoztatására lehet hatással. Pedig így van. Ez a bi­ológiai folyamat kulcsszerepet játszik a hulladékok biogázzá alakításában (környezetvéde­lem), a természetes vizek nitrát­tartalmának eltávolításában (közegészségügy), a légköri nit­rogén megkötésében (mezőgaz­daság). A COST budapesti közgyűlé­sét Nicolas Roulet elnök vezeti, el­ső alkalommal egy kelet-európai tagország fővárosában. A részt­vevők az EK és az EFTA tagálla­maiból érkeztek, valamint Tö­rökország, Szlovénia, Horvátor­szág, Szlovákia, Csehország és Lengyelország képviselői hall­gatják az előadásokat, s dönte­nek különféle kérdésekben. A közgyűlésen jelen van az Euró­pai Parlament kutatási és ener­giaügyi bizottságának elnöke is. A vendéglátó ország kormányá­nak képviseletében Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke vesz részt a köz­gyűlésen. Sz. T. EnergetkaimaglírNiHlás A magyar energiaipar átalakítá­sáról beszélt tegnap Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium helyettes államtitkára Ti­hanyban a 22. olajipari vándor­­gyűlés megnyitóján. A háromna­pos rendezvényre ötszáz honi és kétszáz külföldi szakember érke­zett a balatoni félszigetre. Szűcs István nyitó előadásában emlé­keztetett arra, hogy a választott magyar kormány hivatalba lépé­sekor szembesült a szén- és urán­bányászat válsághelyzetével, a gazdaság működését veszélyez­tető szinte teljesen kimerült energiakészletekkel, valamint a valószínűtlenül alacsony és torz energia-árarányokkal. Ezek a té­nyek egy sor sürgős és sajnos népszerűtlen feladat elé állítot­ták a kormányt. Az energiajogrend keretében az Országgyűlés megalkotta az általános koncessziós és bánya­törvényt, valamint a biztonsági olajkészletezést szabályozó tör­vényt. A kormány már benyúj­totta a parlamentnek a villamos energiáról és gázenergiáról szó­ló törvények tervezetét. Dolgoz­nak a Nemzeti Energiahaté­konysági Programon és az ener­­getikát szabályozó kerettörvé­nyen. Mára átalakult a kőolaj- és gázipar, valamint a villamosipar. Folyamatosan egyesítik a szén­bányákat az erőművekkel, a mű­ködésképteleneket pedig bezár­ják. Az energetikai társaságok magánosítási stratégiáját most dolgozzák ki,a legfőbb szempon­tok: az ellátás biztonsága, kör­nyezetkímélés és az európai nor­mák. K. L. T. Official Journal of the European Communities • Euro Info Service Budapest Gépek, műszaki cikkek 93/S 47675/EN-28-29 93/S 181-47969/EN-30 UK-Dundee UK-Bellshill 8000 db kerekes, 140 l-es Színellenőrző műszer kórházi hulladékgyűjtő konténer felhasználásra Tenderhatáridő: 1993. X. 27. Tenderhatáridő: 1993. X. 29. Külföldi tenderek és piaci leh­etőségek vállalatoknak és vállalkoz­óknak Egyéb Bútor, textil Élelmiszer Építészet 93/S 181-48176/ES-41 E-Barcelona Laboratóriumi berendezések Jelentkezési határidő: 1993. X. 29. 93/S 181-48102/EN-31 UK-Macclesfield 6 800 000 polythen hulladékgyűjtő zsák Jelentkezési határidő: 1993. X. 22. Tenderhatáridő: 1993. XI. 3. 93/S 181-48257/NL-35 B-Antwerp Konzervált élelmiszerek, diétás konzervek 13 M Bfrs-értékben Tenderhatáridő: 1993. XI. 09. 93/S 181-48393/DE-9 D-Forchheim Épület komplettírozási és felszerelési munkák: tető, központi fűtés, asztalosmunkák stb. 93/S 181-47711/EN-72 UK-London Különböző elektromos kábelek 93/ E­U értékben 93/S 181-PA 49107/DE-47 D-Günsburg Röntgensugaras átvilágító berendezés 93/S 181-PA 48804/IT- 42­­-Rome 10 ezer db hulladékgyűjtő konténer Jelentkezési határidő: 1993. X. 20. 93/S 181-48280/FR-36 F-Montlucon Dobozok­ és fagyasztott élelmiszerek, húsok, italok, friss gyümölcs és zöldségfélék. Tenderhatáridő: 1993. XI. 06. 93/S 181- 48259/DE-11 D-Deidesheim Szennyvízkezelő épületének bővítése Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 181- 48513/FR-20 F-Cayenne Repülőtéri építményhez tető Tender­határidő: 1993. X. 29. 93/S 181-48212/NL-34 NL-Zwolle 2500 köbméter dízelolaj Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 181-48116/FR-32 F-Metz Iskolai bútorok Tenderhatáridő: 1993. X. 29. 93/S 181-47356/IT-36­­-Milan Adatfeldolgozásra hardware és software Ajánlati határidő: 1993. X. 30. 93/S 181-47707/DE-29 D-Berlin 440 db kerti pad és egyéb felszerelési tárgyak Tenderhatáridő: 1993. X. 28. 93/S 181-48520/DE-21 D-Berlin Kórházépítési és épületgépészeti­­ munkák Tenderhatáridő: 1993. XI. 05. 93/S 181- 47281/EN-52 UK-London Áruszállítás Jelentkezési határidő: 1993. X. 15. A hivatalos UK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111-6061.

Next