Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

III. évfolyam, 240. szám­­/A­­ I GAZDASAG 1993. október 14., csütörtök kommentár Az érvek nem fontosak Ha harc, hát legyen harc, - jelentette ki váratlan fordulattal Kalmár Tibor, az egyik vasutasszakszervezet képviselője, reagálva a Magyar Államvasutak vezérigazgatójának a kijelentésére: a cég fontolgatja, hogy jövőre háromezer dolgozótól kényszerül megválni. Sztrájk­helyzet a vasútnál? - jelzi egy másik, sokat sejtető meghívó, amelyet a mozdonyvezetők szakszervezeténél adtak postára, s a tartalom­­jegyzék arról tájékoztat, hogy bizony itt is fenik a kést, ferde szem­mel nézik a MÁV tervezett foglalkoztatási és bérkérdéseit. Nem mondott mást minapi tévévitájában Papp Pál, a Vasutasok Szakszer­vezetének elnöke sem, jóllehet ő még tízezer ember elbocsátásáról beszélt, bár még véletlenül sem alakulhatott ki a nézőben olyan vé­lemény, hogy cáfolni tudná vitapartnerének, Schamschula György szakminiszternek a lehetséges elbocsátásokra, ugyanakkor a sok pá­­lyakezdő,egyidejű fölvételére vonatkozó érveit. Ennek ellenére ki­tartott álláspontja mellett. A jelek szerint az érdekképviseleti szerveknek lényegében mind­egy, milyen érveket mondanak a vállalati, miniszteriális vezetők. Csörgetik a kardot, növelik a feszültséget, függetlenül attól, egyál­talán van-e realitása annak, amit követelnek. „A vasúti szakszerve­zetekben feszültséget kelt a baloldal, mert politikusainak az az ér­deke, hogy az országot destabilizálják a választások előtt",­­ olvas­hatjuk Schamschula György minapi nyilatkozatában. A tárca veze­tője fején találta a szöget, a válság szításának okait valahol itt kell keresni. Ha nem így volna, akkor a haza bölcs szakszervezeti vezérei be­látnák - amit tulajdonképpen egy kisiskolás is könnyedén fölfog­­, ha egy vállalat teljesítménye rövid idő alatt kétharmadával csök­ken, és a teljesítmény fölfutására a közeli jövőben nincs igazán esély, akkor ahhoz hozzá kell igazítani a szervezetet is. Csárádi János azt jelezte, hogy a leépítés várhatóan elsősorban az igazgatási és adminisztratív munkakörökben dolgozókat érinti, míg a miniszter arról beszélt, hogy a szervezet korszerűsítésénél messzemenően fi­gyelembe veszik a nyugdíjazást, a természetes fogyás következté­ben apadó létszámot. Természetesen nem az elbocsátás szerepel a szervezetkorszerűsítés eszközei között a legfontosabb helyen, de valamit tenni kell. Sokak szerint azonban a destabilizációs döntés már régebben megszületett a háttérben, így valószínűtlen, hogy nyílt kártyákkal játszva eredményes lehet az együttműködés a vállalatvezetés, az állami szervek és a szakszervezetek között. Pedig ha valami, akkor a nyílt, a realitásokkal számoló, őszinte magatartás tényleg jó példát adhatna a vasutasságnak, valóban szolgálhatná e felelősségteljes közösség érdekeit. A feszültség szí­tása eddig is csak rontott a helyzeten. H. K. J. Ötvenmilliárd forinttal Megalakult a vidéki bankhálózat (Folytatás az 1. oldalról) Az eseményen jelenlévő dr. Bo­tos Katalin, az Állami Bankfel­ügyelet elnöke a józan ész győ­zelmének nevezte a megszüle­tett integrációt, s mint elmondta, a nyugati világban is mind gyak­rabban választják az egységbe tömörülést a hasonló szerveze­tek. A nyolc százalékos tőkemeg­­­felelés eléréséig még hosszú út vezet, bár kétségtelen, hogy a cél ez, vagyis, hogy a takarékszövet­kezeti bankhálózat olyan erős legyen, hogy komoly nemzetkö­zi bankok is partnerként kezel­jék. Addig azonban még sok új helyzetet, új feladatot meg kell oldaniuk a munkatársaknak, akik mostantól egy kereskedelmi bank alkalmazottainak érezhetik magukat. Kérdésünkre dr. Gergely Sán­dor, az Országos Takarékszövet­kezeti Szövetség elnöke kijelen­tette: a bankhálózatnak ötven milliárd forintja van hitelek nyújtására, tehát nem igaz az a feltevés, miszerint kis- és kö­zépvállalkozásokat n­em képes finanszírozni, csupán lakossági kölcsönöket tud biztosítani. (szt) Gx Januártól fizetendő Magyarorszgon minden ki­lowatt előállított vilamos energia ráfizetés, ám a lakos­ság kímélése érdekében nem lehet azonnal fölemelni az árát még annyira sem, ha­ az elő­­állítási költséget fiezze - mondta Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um helyettes államtitkára teg­napi sajtótájékoztatóján. Valamos erőműveink olaj­ból, földgázból, szénből ter­melnek áramot a paksi atome­­rántei pedig uránból. Szénhid­rogénekből hazánk 75-80 szá­zalékban importing, egyér­telműen ki van szolgáltatva a világpiaci áraknak. Erőműve­inknek 15 millió tonna ener­getikai szenet meg kell vásá­rolniuk a hazai bányáktól és az amúgy is lerobbat beren­dezéseket ezzel a rossz hatás­fokú magas kéntartalmú szélűiei henytelenek fűteni. Ha nem így tennének, akkor a bányákat be lehetne zárni és a bányászokat el kellene bo­csátani. Az atomerőművet hajtó, hazai alapanyagból elő­állított, dúsított urán kilog­rammonként 70 dollárba ke­­rü­l, ugyanezt Auszriából 13- 26 dollárért lehetne vásárolni. Ehelyett 430 tonna 70 dolláros hazait használ a villamos ipar " emberségből". Egy kilowattóra villamos energia előállítási költsége hét forint ötven fillér, a fo­gyasztási díj pedi öt forint harminc fillér volt egészen mostanáig. Az árakat emelni kell, mert ha a villamos iparnak nem lesz elfőlbb-utóbb legalább kicsi haszna az áramszolgálta­táson, nem tudja fejleszteni az erőműveket és egyéb beren­­dezéseit A Világ­bank az energiagazdaság f­esztésére adott kölcsönei­nm­e megkö­veteli, hogy a fogyasztói árak­ból származó bevételből is jusson a korszerűsítésre. Te­hát 1995-ig tovább kell emelni az áramdíjak ,g anis a no­vember elsejtől érvényes há­romlépcsős tarifa rendszer legdrágább fokozata is csak az előállítás költségét fedezi. Az áremelés az átlagfo­gyasztási számítások alapján a lakosság 4-5 százalékát érin­ti, főleg azok fizetnek többet, akik háztartási villanyórával kisipari tevékenységet foly­tatnak. Havi ötven kilowatt­­órás fogyasztás mellett három forint hetven fillér lesz a díj, ötven és 300 kilowattóra kö­zött a jelenleg érvényes öt fo­rint harminc fillér, 300 kilo­wattóránál magasabb havi fo­gyasztás esetén hét forint öt­ven fillér lesz. A magasabb díj novembertől érvényes, és a de­cemberi óraállás alapján először januárban kell fizetni. K.L.T. Szabó Iván szerint Kockázatos a költségvetés elutasítása (Folytatás az 1. oldalról) . Milyen bevételnövekedést eredmé­nyez a költségvetés számára az ener­giaárak küszöbön álló emelése? - A november 1-jén megjelenő emelt tarifa nem nagymértékű áremelés, a költségvetésnek eb­ből nem származik semmilyen közvetlen haszna. Az ármódosí­tás a villamos műveknek mintegy kétmilliárd forintos többletbevé­telt eredményez a nagyfogyasz­tók esetében, így a Villamosmű­vek Rt. elérheti a nullszaldót, másképpen deficites lenne. Te­hát csak egy szerencsénk van: nem kell őket állami támogatás­­­sal megmenteni, erre semmilyen forrásunk nincsen. Megállnak a lábukon, s nem fordulnak vesz­teséggel az év végén. - Figyelembe véve a parlament­ben megogyatkozott kormánypárti többséget, milyen esélyt lát az 1994. évi költségvetés megszavazására? - A játék kétesélyes, de én őszintén hiszem, hogy az ellen­zék - ha nem is fogja megsza­vazni - átengedi a költségvetést. Ha a jövő év májusában sorra kerülő választásra gondolok - ennek­ két fordulója után már jú­liust írunk -, mire fölsorakozik az új parlament és az új kor­mány, ha addig az ország költ­ségvetés nélkül hányódik, azaz nyolc hónapon át­­ az olyan, mintha a tengeren tomboló nagy viharban valaki elengedné a hajó kormányát. Ez nehezen képzelhető el. Amennyiben mégis leszavazzák a költségve­tést, akkor az előrehozott válasz­tások szükségességét nem lehet vitatni. Viszont ekkor is kiesik négy hónap, ami szintén nagy kockázattal jár. Véleményem szerint a magyar ellenzék sokkal felelősebb, semhogy egy ilyen nekivadult helyzetet teremtsen a választások előestéjén. Bárki kezébe jusson a kormányrúd eb­ben az országban, annak szem­besülnie kell a szociális feszült­ségek rémével. A költségvetés leszavazása esetén 1994. január elsején ugyanis nem lép életbe a közalkalmazotti törvény, és nyolcszázezer közalkalmazott béremelésének alapja helyből megszűnik. Egyébként nem kell okvetlenül megszavazni a költ­ségvetést, mert vannak a kor­mánypárti többség érvényesíté­sének más eszközei is. - Mit értsünk ezen? - Ez józan politikai mérlegelés kérdése, amellyel kiszámítható a minimális többség. Emlékszem az Egyesült Államok példájára, ahol Al Gore alelnök szavazatá­val ment át a költségvetés a sze­nátusban. Én is elégedett len­nék, ha egyszavazatos többség­nek köszönhetően jövőre új költségvetéssel indulna az or­szág. - Jellemezné az 1994-es költség­­vetés erősségeit és gyenge pontjait? - Az erőssége az, hogy a társa­sági és a személyi jövedelema­dóban csökkentést tudtunk elér­ni, és a beruházások ösztönzése mellett előreléptünk a mezőgaz­dasági és lakásépítési területen. Gyengéjévé vált viszont, hogy a jegybanki kamatemelés követ­keztében az adósságteher kama­tai jelentős mértékben megugra­nak. Ennek a mérséklésére vagy eltüntetésére erőfeszítéseket kell tennünk. - Meg tudná mondani, hogy Szil­veszter napján még mindig a költ­ségvetési szavazás lesz a téma? - Őszintén remélem, hogy de­cember első két hetében lezajlik az adótörvény, a zárszámadás - beleértve a társadalombiztosítási önkormányzatokat­­ körüli par­lamenti munka, és az idén végre - először az új ciklus időszaká­ban - a képviselők december 15- én úgy mehetnek karácsonyi szünetre, hogy nem kell vissza­jönniük a két ünnep között szé­dületes tempóval törvényekről szavazni. T. Békés Sándor Sáfár Tibor felvétele rága garancia Míg korábban a megrendelők nem kértek garanciát az építési vállalkozóktól arra vonatkozó­an, hogy képesek befejezni az adott munkát, addig mára a helyzet gyökeresen megválto­zott. A garancia pedig nem olcsó, s ez megdrágítja magát a munkát is, ami végső soron rontja a hazai vállalkozók esélyeit a külföldi konkurenciával szemben. Mű­szaki felkészültségüket tekintve ugyanis vállalkozóinknak nem kell szégyenkezniük, de a garan­cia miatt megdrágult vállalkozói munka mindinkább veszít ver­senyképességéből. Az ellent­mondás feloldására hívta össze tegnap az Eravis Rt. az építőipari vállalkozókat és a bankok képvi­selőit egy kerekasztal-beszélge­­tésre. A tanácskozáson részt vett Menich Péter, a Magyar Hitelbank ügyvezető igazgatója. Az infrastrukturális beruházá­sokkal - koncessziós autópályák építése, a vasúthálózat és a táv­közlés fejlesztése - új lehetősé­gek nyílnak az építőipar számá­ra. Mind gyakrabban vetődik fel azonban a finanszírozás kérdése. Az állami megrendeléseknél a költségvetési pénzek garanciát jelentenek a biztos befejezésre. A közvetlen költségvetési finanszí­rozás mellett ezen a téren is mind gyakoribb a közvetett, elsősor­ban külföldi hitelekből történő fi­nanszírozás. Ma még ritkábbak a vállalkozásban történő beruhá­zások, amelyek kisebb volume­nű munkát tételeznek fel és spe­ciális igényeket elégítenek ki. Itt már a finanszírozás összetett, több forrásból táplákozik. Ah­hoz, hogy ennek a követelmény­nek meg tudjon felelni hitelezési és a garanciális rendszerünk, pénzügyi szabályozásra van szükség - hangzott el tanulság­ként a tegnapi tanácskozáson. P.J. vállalkozókn­ak A hazai privatizáció terjedésével ugrásszerűen szaporodott a gaz­dasági szereplők száma, s vele egy időben megnőtt a „hivatalostól" eltérő érdek­épviseleti igényük is. A négy esztendeje létrejött Függet­len Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara az idei nyáron nehéz napokat élt át, hiszen a szervezet korábbi vezetése nem élt a rendszerválto­zás adta kedvező gazdasági lehe­tőségekkel, sőt rosszabb történt: a magánszerveződésként alapított kamara elveszítette hitelességét - értékelte a közelmúltat Fehérvári Tibor, a szeptemberi újjáalakulás­kor megválasztott főtitkár. A ka­mara új vezérkarának szinte elöl­ről kezdve kellett indítania a tag­szervező munkát a vállalkozók és vállalatok között, hiszen a régi ta­gok csalódtak a régiek tevékenysé­gében. A minap viszont már arról számoltak be, hogy alig egy hónap­ alatt 166-an léptek be az újra len­dületbe jövő szervezetbe. Remé­nyeik szerint az esztendő végére ezerre nő létszámuk. B. T. J. Official Journal of the European Communities • Euro Info Service Budapest Élelmiszer, vegyszer Külföldi tenderek és piaci lehetőségek vállalatoknak és vállalkozóknak Egyéb Gépek, műszaki cikkek 93/S 187-49193/GR-28 GR-Chania Reagensek Tenderhatáridő: 1993. XI. 12. 93/S 187-50281/GR-45 GR-Kavala Különféle élelmiszer 1994. évi szállításra Tenderhatáridő: 1993. XI. 09. Orvosi eszközök, gyógyszerek 93/S 187-49274/EN-29 UK-Burg St. Edmunds Doxorubicin készítmények 93/S 187-1f 1993. XI. 12. 49292/IT-30 93/S 187-49660/IT-43­­-Rosta­l-Orbassano 93/S 187-49463/DE-35 K­ülönböző Friss gyömölcs és zöldség­ -Rosenheim élelmiszerek 300 m LIT értékben 190 db kórházi szállítása Jelentkezési határidő: ágy tartozékokkal 1994-ben 1993. XI. 08. Jelentkezési határidő: T­enderhatáridő:T­enderhatáridő: 1993. X. 22. 1993. XI. 05. 1993. XI. 16. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 187-49194/GR-28 GR-Chania G­yógyászati segédeszközök és szerek Tenderhatáridő: 1993. XI. 08. 93/S 187-49728/EN-43 UK-Belfast O­rvosi ultrahangos vizsgáló műszer 200­0 font értékben Jelentkezési határidő: 1993. XI. 01. Tenderhatáridő: 1993. XI. 19. 93/S 187- 49325/NL-31 NL-The Hague 6 db elmozdítható árnyékoló tető épí­tése rádióállomá­sokon Jelentkezési határidő: 1993. XI. 01. Tenderhatáridő: 1993. XI. 15. 92/s 187-499130E-55 D-Diepholz Ragasztószalagok Ajánlati határidő: 1993. X. 29. 93/S 187-49524/EN- 82 U­K-Coventry Ipari védőkesztyű ál­talános és elektro­­mos területekre 93/S 187-49465/DE-36 D-Wiesbaden Általános célú lámpák és vi­lágítási eszközök 450 E DM értékben Jelentkezési határidő: 1993. X. 21. Tenderhatáridő: 1993. XI. 11. 93/S 187-­ 49258/EN-81 UK-Aberdeen Olaj-és gázipari célú rozsda­­mentes és egyéb csövek 93/S 187-49657/IT-42 l-Orbassano Friss marhahús 350 m LIT értékben Jelentkezési határidő: 1993. XI. 08. Tenderhatáridő: 1993. XI. 16. 93/S 187-49521/FR-37-38 F-Lille D­iagnosztikai eszközök Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 187-49651/IT-40 l-Orbassano Humán albumin 350 m ITL értékben Jelentkezési határidő: 1993. X. 29. T­enderhatáridő: 1993. XI. 19. 93/S 187- 49985/DE-55-56 D-Bad Homburg Érmealapanyag szállítása 1994 és 1995-ben Ajánlati határidő: 1993. XI. 10. 93/S 187-99531/IT- 38­­-Catania Irodaszerek: toll, ceruza, papír stb. 950 m ITL értékben Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 187-49802/EN-44 IRL-Dublin Számítógépes hálózati rendszer az alkalma­zott software-ral Jelentkezési határidő: 1993. X. 22. Tenderhatáridő: 1993. XI. 08. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111-6061.

Next