Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-15 / 241. szám
Takarékos Amex Az utazási és dologi költségek vállalati kezeléséről készített példa nélkül álló tanulmányt a világ egyik legnagyobb vállalata, az egyebek között hitelkártyáiról, turisztikai szolgáltatásairól jól ismert American Express. Ez a látszólag kevéssé érdekes téma rendkívüli összegek elköltésének módját mutatja be a tíz országot, köztük hazánkat is tartalmazó vizsgálatok eredményeként. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, a világ vállalatai a munkatársak utaztatására és dologi költségeinek fedezésére egy évben 141 milliárd dollárt költ, ami annyit jelent, hogy ebből a pénzből tíz alagutat lehetne építeni a La Manche csatorna alatt, vagy Európa valamennyi polgárát el lehetne utaztatni Ausztráliába. Ezen belül érdekesség, hogy Európa megelőzi e téren a második helyezett Egyesült Államokat, az öreg kontinens üzleti életének főszereplői tizenegy milliárd dollárral költenek többet erre a célra amerikai kollégáinál. A tanulmány ismertetése kapcsán rendezett minapi sajtótájékoztatón az American Express New Yorkban székelő elnöke jelezte, az utazási és dologi költségek alakulása voltaképpen gazdasági barométerként is szolgál. Megmutatja, hogy a vizsgált országban milyen állapotban leledzik a gazdaság, milyen tendenciákkal lehet számolni a következő években a gazdasági prognózisok készítőinek. E szerint Európában közelebb van talán a recesszió vége, mint akár az USA-ban, illetve Japánban. Az Új Magyarország azon kérdésére, hogy a fejlett európai országok - mint Hollandia, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc, az Egyesült Királyság - mellett hogy került Magyarország a vizsgált régiók közé, a válasz így szólt: Magyarország nagyszerű példa a mind erősebbé váló kelet-európai piac létezésére, arra, hogy érdemes és kell számolni vele. Hazánk ragyogóan képes képviselni a kontinens ezen részének jelenlegi és várható gazdasági tendenciáit. A válaszból kiderült az is, hogy az American Express a berlini fal leomlása után nyomban létrehozta irodáit ezekben az országokban, elsőként Magyarországon. 1990 után hamarosan 500 ezer ügyféllel gyarapodott az állományuk. Kraft Péter, az American Express magyarországi vezetője elmondta, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő országoknak nagyon is szükségük van arra, hogy minden fillért megtakarítsanak, amit meglehet. Magyarországon a nemzeti össztermék 1,2 százalékát fordítják a vállalatok az utazási és dologi költségekre, ami hat-hétszáz millió dollárt tesz ki egy évben. Ez durván 60 milliárd forintnak felel meg, ami nem kevesebb, mint az összes magyarországi külföldi befektetés mintegy 10 százaléka. Ebből a pénzből Ferihegy 2 kényelmesen az igényekhez lehetne alakítani. Ha a 60 milliárd forintnak csak a tíz százalékát meg tudná takarítani az ország, akkor hatmilliárd forintot lehetne egyéb célokra fordítani. Ehhez észszerű utazásszervezésre van szükség, amiben a tanulmányt készítő American Express a legelismertebb szervezet a világon. H.K.J. III. évfolyam, 241. szám 1993. október 15., péntek GAZDASÁG Agrorfinanszírozusi „aktualitás" Napjainkban az agrárágazatban is egyre nagyobb szerephez jut a magántulajdon. A kormányzati elképzelések szerint rövid időn belül magántulajdonba kerül a földterületek 75-85 százaléka, a vagyon 65-70 százaléka. Új, főként kis- és közepes vállalkozások jönnek létre, amelyek döntő többségére az jellemző, hogy nem rendelkeznek a vállalkozás beindításához, fejlesztéséhez elegendő tőkével, s ezért aztán hitelt kérnének. De vajon milyen esélyeik vannak arra, hogy kérelmezőből hiteltulajdonosokká váljanak? Erre a kérdésre keressük a választ, elsőként a Budapest Bank Rt.-nél, amely az agrárágazat finanszírozásából közel harminc százalékban részesedik. - Mit kell tennie annak, aki banki hitelt szeretne felvenni? - Mielőtt egy vállalkozó a bankhoz fordul, arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy mit akar csinálni és azt milyen forrásból kívánja megvalósítani - mondja Pirisi Ferenc, a Budapest Bank ügyvezető igazgatója. - E két alapkérdés részleteiből áll össze a hitelkérelem. Hogy ez menynyire sikerül ügyfeleinknek? Vannak profik, vannak, akiknek megyeget, és akadnak szép számmal kezdők is, akiknek bizony segíteni kell. Bankunknak hat olyan fiókja van, amely szinte teljes egészében az agrárágazatot finanszírozza, főként itt szembesülünk a gondokkal. Aki pusztán megélhetési kényszerből választja azt, hogy agrárvállalkozó lesz, szinte biztos, hogy elsőre nem tud hitelhez jutni. Nem tud olyan garanciákat felmutatni, amely a banknak azt jelzi: nyugodtan kihelyezheti a pénzét, mert az megtérül. Jobb helyzetben vannak azok, akik már korábban is háztájiztak, vagy részesművelést végeztek, ők már érzik a piacot, tudják, mi az az üzleti terv, tudnak előre gondolni, többnyire közülük kerülnek ki azok, akiket a bank is úgy ítél meg, hogy hitelképesek. - Ők milyen hitelek közül választhatnak? - Többségéban rövid lejáratú hitelt adunk, nem magasabb, és nem alacsonyabb kamattal, mint a többi pénzintézet. Több esetben adtunk reorganizációs hitelt, ami a működésképtelen erőforrások újrahasznosítását van hivatva elősegíteni. A kisvállalkozások élénkítését célzó világbanki kölcsönök kihelyezésével is foglalkozunk, de ezek elég merevek, ezért számuk nem túl nagy. Hosszú lejáratú hitelekhez nincs elég forrása a banknak. Sokszor hallani, hogy szidják a bankot a kamattámogatások ügyében, pedig itt nem banki lassúságról van szó. A kamatot először be kell fizetnie az ügyfélnek, majd vissza kell igényelnie az államtól. E két történés között sokszor bizony hetek telnek el. A bankok egyébként elég kockázatosnak ítélik az agrárágazatot, nagyon végiggondolnak minden hitelkérelmet. Ennek az aggodalmaskodásnak ellentmond az a tapasztalatunk, hogy az agrárágazat fizetőkészsége jó a többihez képest. - Nem kellene-e akkor mégiscsak jobban segíteni a kezdő agrárvállalkozókat? - De igen, minden bizonnyal ki kell dolgoznunk nekünk is és más bankoknak is újabb rendszereket, amelyekkel segíteni tudjuk a kistermelőket. Véleményem szerint ezt mielőbb meg kellene tenni, hiszen jól tudjuk, ma az agrárgazdaság mélyponton van. A szektorból kikerülő árura viszont nap mint nap szükségünk van mindannyiunknak. A .Szabó Theodóra A sok is fehér kevés Ma utazik el hazánkból Petra Wernicke a Németországbeli Sachsen-Anhalt tartomány mezőgazdasági minisztere. A miniszterasszony vendéglátója Szabó János földművelésügyi miniszter volt, aki mindent megtett azért, hogy a vendég választ kapjon többek között az erdőgazdálkodással, a mezőgazdaság magánosításával kapcsolatos kérdéseire. A tapasztalatcsere különösen érdekes, hiszen az egykori NDK területén hasonló bajokkal birkózik a mezőgazdaság, mint hazánkban. Jochen Borchert szövetségi szakminiszter aki nemrégiben járt Magyarországon úgy véli, hogy az új tartományok mezőgazdaságának átalakítása a második világháború utáni időszak egyik lenagyobb kihívása Németország számára. A hatalmas támogatási összegek és fejlesztések elenére hosszú időre lesz szükség, amíg valóban korszerű és verenyképes agrárgazdaságról lehet beszélni a volt szociális-spar intézkedéseken túl. 1990-92 között a keletnémet mezőgazdaság 12 milliárd márka támogatást kapott, az Európai Közösségtől pedig további 800 millió márkát. A mezőgazdasági átalakulás egyik legsúlyosabb következménye, hogy az ágazatban ma csak a munkaerő egyötödét képesek foglakoztani az 1989-ben főállású 850 ezer főnek. Nagy hanyatlást élt meg az állattenyésztés: a szarvasmarha állomány felére csökkent, a serés 63 százalékkal, a juh állomány pedig 74 százalékkal esett vissza. Az új tartományokban jelenleg 22 ezer mezőgazdasági üzem dolgozik, közülük 3000 a jogi személy. A 14 200 családi gazdaság a terület 28 százalékát műveli. Befejezték az élelmiszeripar magánosítását, többségében nyugatnémet cégek szereztek tulajdont, de nem elhanyagolható a holland, dán, svéd és francia érdekeltség sem. Csak az élelmiszerfeldolgozó üzemekbe 1990-92 között hatmilliárd német márkát fektettek be a tőkeerős cégek. K.L.T. X '556'^ Stabilitást hoz a bankprivatizáció A november 15-én kormány elé kerülő bankprivatizációs programról tegnap Pongrácz Tisz pri-^vatizációs államtitkár, a bankprivatizációs bizottság elnöke tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta: az előkészületek már a múlt évben megkezdődtek, ám a végrehajtást késleltetik - a Világbank által is kifogásolt - igen szigorú titokvédelmi szabályok. A bankprivatizáció előfeltételeként most a bankok portfóliójának rendbetétele szerepel napirenden. Mint ismeretes, a pénzintézetek portfóliójában sok a kétes és rossz hitel, s ez egyértelműen a gazdaság gyengeségeit tükrözi vissza. A bankprivatizációs bizottságnak most a teljes helyzetelemzés a feladata, egyebek között a banki struktúra áttekintése, a hitel- és adóskonszolidáció lépéseinek kijelölése. Többek között meg kell vizsgálni, milyen lehetőség van a banki tevékenységek szétválasztására, s szükség van-e valamennyi kisbankra. A pénzintézetek helyzetét ebben az évben márciusban és szeptemberben mérték fel, az adatok elemzése még tart. A bankprivatizációs bizottságban a Bankfelügyelet, a Bankárszövetség, az Állami Vagyonügynökség, az Állami Vagyonkezelő Rt. képviselői mellett az IMF, illetve a szaktárcák képviselői is részt vesznek. Állampapírokkal, illetve alárendelt kölcsöntőkével tizenegybank feltőkésítésére kerül sor, s erre az idén és a jövő évben 140milliárd forintot irányoznak elő. ■ Az OTP-nek jó a tőkemegfelelési mutatója, amennyiben azonban erőteljesebben bekapcsolódik a lakáscélú hitelezésbe, itt is szükség lesz alaptőke-emelésre. A feltőkésítés kérdésében ma még különböző álláspontok érvényesülnek, a művelet során ugyanis kamatköltségek terhelik a költségvetést. Ebben a kérdésben azonban - hangsúlyozta az államtitkár - a költségvetési szempontokon túl a nemzetgazdasági érdekeket szükséges mérlegelni. A bankok rendbehozatala nem választható el az adóskonszolidációtól, a vállalati reorganizációtól, ezzel jelentős mértékben összefügg. Ezt a programot a Világbank is támogatja, mégpedig a szerkezetkiigazítási kölcsön keretében. Az adóskonszolidációba bekapcsolt tizenkét plusz egy vállalat mellett még mintegy negyvenkét társaság hasonló kezelése jöhet szóba. A cégek pályázat útján kapcsolódhatnak a programba, a Földművelésügyi Minisztériumban már történtek ilyen irányú lépések. Az adóskonszolidáció azonban lassú folyamat, jelenleg nem áll rendelkezésre kellő mértékű forrás. Csak piaci, üzleti tervek alapján indulhat: abban az esetben támogatható a vállalat, amennyiben esélye van a talpon maradásra, ha képes a szerkezetváltásra. Esetenként az adott társaságnak - fennmaradása érdekében - meg kell szabadulnia ingatlanaitól, s a hatékony üzemméretek kialakításáért be kell zárni egyes egységeit. Mindez elbocsátásokkal is járhat, ám a talpon maradás érdekében meg kell tenni a célszerű intézkedéseket. A bankprivatizáció várhatóan jövő évben - a kisebb bankokkal, s elvileg alaptőkeemeléssel - megkezdődhet. A nagybankok esetében semmiképpen nem kell attól tartani, hogy feltétlenül külföldi kézbe kerülnek. A privatizációtól összességében stabilitás várható, amely egyben a lakosság és a vállalkozói betétek biztonságát is szavatolja. V.É. János pince Lengyel fkMiHHígok Lengyel konyhabemutató részesei lehetünk ezen a héten a budapesti János pincében, ahol a krakkói Orbis Holiday Inn szálloda szakembergárdája készíti az ételeket. Lengyelországban több magyar étterem is van, hazánkban azonban a gasztronómiai hét az egyetlen lehetőség a lengyel konyhaművészet megiszmerésére. Az esemény alkalmából Bakonyi Istvánné, az Orbis Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: az utóbbi évek visszaesése után a magyar turisták érdeklődése ismét felerősödött Lengyelország iránt. Az Orbis budapesti irodája az elkövetkezendő téli időszakban a korábbiaknál is nagyobb forgalomnövekedésre számít. Csakúgy, mint korábban, most is árusítják a Skandináviába közlekedő kompra szóló jegyeket, s ma már nemcsak lengyelországi, hanem egyéb úticélokat is kínálnak. Árusítják a Neckermann és a Touropa irodák ajánlatait is. • Bűvfílű kínálat kárpótlási jegyárt Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa legutóbbi ülésén - egyebek között - a műemléki kastélyok privatizációs programját jelentette át. Az elképzelések szerint száz-százötven, mintegy három-, három és félmilliárd forint értékű kastélyt értékesítenek, portfoliókat szervezve az azonosnak minősíthető ingatlanokból. Emellett sor kerül további száz nem műemléki kastély eladására is. A teljes körű felmérés folyamatban van, a munkában az illetékes szakmai szervezetek is részt vállalnak. Pályázat alapján kiválasztották a hat privatizációs tanácsadót, s hamarosan a vagyonértékelők számára kiírandó pályázat is megjelenik. Várhatóan jövő év elején indulhat a program. A testület a kárpótlási jegyek ellenében felajánlható vagyonkínálat átjelentése során megállapította: az Állami Vagyonkezelő Rt. bekapcsolódásával lényegesen kiegyensúlyozottabb és folyamatosabb lesz a kínálat, a jövő év végéig összesen 220 milliárd forint kamattal növelt névértékű kárpótlási jegy kerül forgalomba. A vagyonügynökségnek ez év végéig harminc-, negyvenmilliárd, a jövő év végéig kilencvenmilliárd forint értékű kínálatról kell gondoskodnia. Nem született döntés a Borsodi ABC Nemzetközi Kereskedelmi Rt. állami tulajdonú részvényeire kiírt pályázat ügyében. Az elbíráláshoz szükséges a versenyhivatal véleménye, feltételezhető ugyanis, hogy a tranzakció során a vevő, a Licencker Kft. monopolhelyzetbe kerülne. Elvonja az Állami vagyonügynökség a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) irodaházát, és ingyenesen átadja a Települések Fejlesztéséért Alapítványnak. A VÁTI ezután részvénytársasággá alakul, és amennyiben erről a kormány jóváhagyólag dönt - tartós állami tulajdonba kerül. Napirenden szerepelt a Budapesti Közért Rt. privatizációja. A 610 millió forint jegyzett tőkéjű, 88,2 százalékban állami tulajdonú cég 305 millió forint értékű részvényére írnak ki pályázatot. A vételár mellett foglalkoztatási szempontokat is mérlegelnek az elbírálás során. Követelmény továbbá, hogy a befektető két évig egyben tartsa a céget, s három évig visszaforgassa nyeresége ötven százalékát. Az Állami Vagyonügynökség és a Világbank leányvállalata, az International Finance Corporation (IFC) együttműködési megállapodást kötött. A szerződés értelmében a leányvállalat tőkével, hitellel s egyéb finanszírozási eszközökkel vesz részt az állami vállalatok privatizációjában, átstrukturálásában és a versenyképes magánszektor feltételeinek kialakításában. V. É. Official Journal of the European Communities • Euro Info Service Budapest Élelmiszer, vegyszer Külföldi tenderek és piaci lehetőségek vállalatoknak és vállalkoaóknak Egyéb 93/S 18849693/ES-55 E-San Sebastian Különböző fagyasztott élelmiszer 30 m PTA értékben Tenderhatáridő: 1993. X. 27. 93/S 188-49238/EN-45 UK-Maidstone Tisztítószerek és anyagok Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. Gépek, műszaki cikkek 93/S 188-49695/FR-56 F-Clermont Italok és koncentrátumok Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188-49698/FR-57 F-Clermont Friss gyümölcs és zöldség Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188- 49536/FR-49 F-Lille Közlekedési jelzőlámpák Jelentkezési határidő: 1993. X. 27. Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188-49703/FR-59 F-Clermont Alumínium tálcák Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. Gyógyászati eszközök, gyógyszerek m 18-49906/FR-101 F-Clermont-Ferrand 6 db városi autóbusz Tenderhatáridő: 1993. XI. 01. 93/S 188- 49697/FR-57 F-Clermont Feldolgozott sertéshús Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188- 49700/FR-58 F-Clermont Liszt Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188-49546/IT-71-Taranto Évi 1500 t gyümölcs és zöldség Ajánlati határidő: 1993. X. 25. 93/S 188- 49352/GR-46 GR-Salonica Különböző laboratóriumi berendezések Tenderhatáridő: 1993. XI. 05. 93/S 188-49836/FR-63 F-Pau Polythen hulladékgyűjtő zsák Tenderhatáridő: 1993. XI. 10. 93/S 188- 49523/FR-49 F-Lille Flaemodialysis berendezések Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 188-49480/PT-47 P-Vila de Gaia Különböző gyógyászati eszközök: kötszerek, kesztyűk, injekciós tűk stb. 93/S 188-49699/FR-58 F-Clermont Irodai bútorok Tenderhatáridő: 1993. XI. 03 93/S 188-50827/FR-8 CS-Prague A PHARE-program keretében váminformációs rendszer kidolgozása a Cseh Köztársaságban Tenderhatáridő: 1993. XI. 22. 93/S 188-49950/EN-68 UK-Swindon Postai zsákok 1994-96. évi szállításra Tenderhatáridő: 1993. XI. 11. 93/S 188-49650/IT-53-Orbassano Infúziós készítmények 400 m LIT értékben Jelentkezési határidő: 1993. X. 29. Tenderhatáridő: 1993. XI. 09. 93/S 188- 49522/FR-48 F-Lille Gyógyszerek csont és osteosynthesis kezelésére. Szállítás: 1994-95-ben. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 188-49572/FR-51 F-Paris Fa rakodólapok Tenderhatáridő: 1993. XI. 04. 93/S 188-49439/ IT-103 l-Cagliari 24 db különböző rendeltetésű autóbusz Jelentkezési határidő: 1993. X. 24. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111 -6061.