Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-15 / 241. szám

Takarékos Amex Az utazási és dologi költségek válla­lati kezeléséről készített példa nélkül álló tanulmányt a világ egyik legna­gyobb vállalata, az egyebek között hitelkártyáiról, turisztikai szolgálta­tásairól jól ismert American Exp­ress. Ez a látszólag kevéssé érdekes téma rendkívüli összegek elköltésé­nek módját mutatja be a tíz orszá­got, köztük hazánkat is tartalmazó vizsgálatok eredményekén­t. Csak a nagyságrendek érzékelte­tésére, a világ vállalatai a munkatár­sak utaztatására és dologi költségei­nek fedezésére egy évben 141 milli­árd dollárt költ, ami annyit jelent, hogy ebből a pénzből tíz alagutat le­hetne építeni a La Manche csatorna alatt, vagy Európa valamennyi pol­gárát el lehetne utaztatni Ausztrá­liába. Ezen belül érdekesség, hogy Európa megelőzi e téren a második helyezett Egyesült Államokat, az öreg kontinens üzleti életének fősze­replői tizenegy milliárd dollárral költenek többet erre a célra amerikai kollégáinál. A tanulmány ismerteté­se kapcsán rendezett minapi sajtótá­jékoztatón az American Express New Yorkban székelő elnöke jelezte, az utazási és dologi költségek alaku­lása voltaképpen gazdasági baromé­terként is szolgál. Megmutatja, hogy a vizsgált országban milyen ál­lapotban leledzik a gazdaság, milyen tendenciákkal lehet számolni a kö­vetkező években a gazdasági prognó­zisok készítőinek. E szerint Európá­ban közelebb van talán a recesszió vége, mint akár az USA-ban, illetve Japánban. Az Új Magyarország azon kérdé­sére, hogy a fejlett európai országok - mint Hollandia, Belgium, Fran­ciaország, Németország, Svájc, az Egyesült Királyság - mellett hogy került Magyarország a vizsgált ré­giók közé, a válasz így szólt: Ma­gyarország nagyszerű példa a mind erősebbé váló kelet-európai piac léte­zésére, arra, hogy érdemes és kell számolni vele. Hazánk ragyogóan képes képviselni a kontinens ezen ré­szének jelenlegi és várható gazdasá­gi tendenciáit. A válaszból kiderült az is, hogy az American Express a berlini fal leomlása után nyomban létrehozta irodáit ezekben az orszá­gokban, elsőként Magyarországon. 1990 után hamarosan 500 ezer ügy­féllel gyarapodott az állományuk. Kraft Péter, az American Express magyarországi vezetője elmondta, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő országoknak nagyon is szükségük van arra, hogy minden fillért megtakarítsanak, amit megle­het. Magyarországon a nemzeti össztermék 1,2 százalékát fordítják a vállalatok az utazási és dologi költ­ségekre, ami hat-hétszáz millió dol­lárt tesz ki egy évben. Ez durván 60 milliárd forintnak felel meg, ami nem kevesebb, mint az összes ma­gyarországi külföldi befektetés mint­egy 10 százaléka. Ebből a pénzből Ferihegy 2 kényelmesen az igények­hez lehetne alakítani. Ha a 60 mil­liárd forintnak csak a tíz százalékát meg tudná takarítani az ország, ak­kor hatmilliárd forintot lehetne egyéb célokra fordítani. Ehhez ész­szerű utazásszervezésre van szük­ség, amiben a tanulmányt készítő American Express a legelismertebb szervezet a világon. H.K.J. III. évfolyam, 241. szám 1993. október 15., péntek GAZDASÁG Agrorfinanszírozu­si „aktualitás" Napjainkban az agrárágazatban is egyre nagyobb szerephez jut a magántulajdon. A kormányzati elképzelések szerint rövid időn belül magántulajdonba kerül a földterületek 75-85 százaléka, a vagyon 65-70 százaléka. Új, fő­ként kis- és közepes vállalkozá­sok jönnek létre, amelyek döntő többségére az jellemző, hogy nem rendelkeznek a vállalkozás beindításához, fejlesztéséhez elegendő tőkével, s ezért aztán hitelt kérnének. De vajon mi­lyen esélyeik vannak arra, hogy kérelmezőből hiteltulajdonosok­­ká váljanak? Erre a kérdésre ke­ressük a választ, elsőként a Bu­dapest Bank Rt.-nél, amely az agrárágazat finanszírozásából közel harminc százalékban ré­szesedik. - Mit kell tennie annak, aki banki hitelt szeretne felvenni? - Mielőtt egy vállalkozó a bankhoz fordul, arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy mit akar csinálni és azt milyen forrásból kívánja megvalósítani - mondja Pirisi Ferenc, a Budapest Bank ügyvezető igazgatója. - E két alapkérdés részleteiből áll össze a hitelkérelem. Hogy ez meny­nyire sikerül ügyfeleinknek? Vannak profik, vannak, akiknek megyeget, és akadnak szép számmal kezdők is, akiknek bi­zony segíteni kell. Bankunknak hat olyan fiókja van, amely szin­te teljes egészében az agrárága­zatot finanszírozza, főként itt szembesülünk a gondokkal. Aki pusztán megélhetési kényszer­ből választja azt, hogy agrárvál­lalkozó lesz, szinte biztos, hogy elsőre nem tud hitelhez jutni. Nem tud olyan garanciákat fel­mutatni, amely a banknak azt jelzi: nyugodtan kihelyezheti a pénzét, mert az megtérül. Jobb helyzetben vannak azok, akik már korábban is háztájiztak, vagy részesművelést végeztek, ők már érzik a piacot, tudják, mi az az üzleti terv, tudnak előre gondolni, többnyire közülük ke­rülnek ki azok, akiket a bank is úgy ítél meg, hogy hitelképesek. - Ők milyen hitelek közül vá­laszthatnak? - Többségéban rövid lejáratú hitelt adunk, nem magasabb, és nem alacsonyabb kamattal, mint a többi pénzintézet. Több eset­ben adtunk reorganizációs hi­telt, ami a működésképtelen erő­források újrahasznosítását van hivatva elősegíteni. A kisvállal­kozások élénkítését célzó világ­banki kölcsönök kihelyezésével is foglalkozunk, de ezek elég merevek, ezért számuk nem túl nagy. Hosszú lejáratú hitelekhez nincs elég forrása a banknak. Sokszor hallani, hogy szidják a bankot a kamattámogatások ügyében, pedig itt­ nem banki lassúságról van szó. A kamatot először be kell fizetnie az ügyfél­nek, majd vissza kell igényelnie az államtól. E két történés között sokszor bizony hetek telnek el. A bankok egyébként elég kockáza­tosnak ítélik az agrárágazatot, nagyon végiggondolnak min­den hitelkérelmet. Ennek az ag­­­godalmaskodásnak ellentmond az a tapasztalatunk, hogy az ag­rárágazat fizetőkészsége jó a többihez képest. - Nem kellene-e akkor mégiscsak jobban segíteni a kezdő agrárvállal­kozókat? - De igen, minden bizonnyal ki kell dolgoznunk nekünk is és más bankoknak is újabb rend­szereket, amelyekkel segíteni tudjuk a kistermelőket. Vélemé­nyem szerint ezt mielőbb meg kellene tenni, hiszen jól tudjuk, ma az agrárgazdaság mélypon­ton van. A szektorból kikerülő árura viszont nap mint nap szükségünk van mindannyi­unknak. A .Szabó Theodóra A sok is fehér kevés Ma utazik el hazánkból Petra Wernicke a Németországbeli Sachsen-Anhalt tartomány me­zőgazdasági minisztere. A mi­niszterasszony vendéglátója Sza­bó János földművelésügyi minisz­ter volt, aki mindent megtett azért, hogy a vendég választ kap­jon többek között az erdőgazdál­kodással, a mezőgazdaság magá­nosításával kapcsolatos kérdése­ire. A tapasztalatcsere különösen érdekes, hiszen az egykori NDK területén hasonló bajokkal bir­kózik a mezőgazdaság, mint ha­zánkban. Jochen Borchert szövetségi szakminiszter aki nemrégiben járt Magyarországon úgy véli, hogy az új tartományok mező­­gazdaságának átalakítása a má­sodik világháború utáni időszak egyik lenagyobb kihívása Né­metország számára. A hatalmas támogatási összegek és fejleszté­sek elenére hosszú időre lesz szükség, amíg valóban korszerű és verenyképes agrárgazdaság­ról lehet beszélni a volt szociális-spar intézkedéseken túl. 1990-92 kö­­zött a keletnémet mezőgazdaság 12 milliárd márka támogatást ka­pott, az Európai Közösségtől pe­dig további 800 millió márkát. A mezőgazdasági átalakulás egyik legsúlyosabb következmé­nye, hogy az ágazatban ma csak a munkaerő egyötödét képesek foglakoztani az 1989-ben főállá­sú 850 ezer főnek. Nagy hanyat­lást élt meg az állattenyésztés: a szarvasmarha állomány felére csökkent, a serés 63 százalékkal, a juh állomány pedig 74 száza­lékkal esett vissza. Az új tarto­mányokban jelenleg 22 ezer me­zőgazdasági üzem dolgozik, kö­zülük 3000 a jogi személy. A 14 200 családi gazdaság a terület 28 százalékát műveli. Befejezték az élelmiszeripar magánosítását, többségében nyugatnémet cé­gek szereztek tulajdont, de nem elhanyagolható a holland, dán, svéd és francia érdekeltség sem. Csak az élelmiszerfeldolgozó üzemekbe 1990-92 között hat­milliárd német márkát fektettek be a tőkeerős cégek. K.L.T. X '556­'^ Stabilitást hoz a bankprivatizáció A november 15-én kormány elé kerülő bankprivatizációs prog­ramról tegnap Pongrác­z Tisz pri-^­vatizációs államtitkár, a bankpri­vatizációs bizottság elnöke tájé­koztatta az újságírókat. Mint el­mondta: az előkészületek már a múlt évben megkezdődtek, ám a végrehajtást késleltetik - a Világ­bank által is kifogásolt - igen szi­gorú titokvédelmi szabályok. A bankprivatizáció előfeltéte­leként most a bankok portfólió­­jának rendbetétele szerepel na­pirenden. Mint ismeretes, a pénzintézetek portfóliójában sok a kétes és rossz hitel, s ez egyértelműen a gazdaság gyen­geségeit tükrözi vissza. A bank­privatizációs bizottságnak most a teljes helyzetelemzés a felada­ta, egyebek között a banki struk­túra áttekintése, a hitel- és adós­konszolidáció lépéseinek kijelö­lése. Többek között meg kell vizsgálni, milyen lehetőség van a banki tevékenységek szétvá­lasztására, s szükség van-e vala­mennyi kisbankra. A pénzinté­zetek helyzetét ebben az évben márciusban és szeptemberben mérték fel, az adatok elemzése még tart. A bankprivatizációs bi­zottságban a Bankfelügyelet, a Bankárszövetség, az Állami Va­gyonügynökség, az Állami Va­gyonkezelő Rt. képviselői mel­lett az IMF, illetve a szaktárcák képviselői is részt vesznek. Állampapírokkal, illetve alá­rendelt kölcsöntőkével tizenegy­­bank feltőkésítésére kerül sor, s erre az idén és a jövő évben 140­­milliárd forintot irányoznak elő. ■ Az OTP-nek jó a tőkemegfelelési mutatója, amennyiben azonban erőteljesebben bekapcsolódik a lakáscélú hitelezésbe, itt is szük­ség lesz alaptőke-emelésre. A feltőkésítés kérdésében ma még különböző álláspontok érvénye­sülnek, a művelet során ugyanis kamatköltségek terhelik a költ­ségvetést. Ebben a kérdésben azonban - hangsúlyozta az ál­lamtitkár - a költségvetési szem­pontokon túl a nemzetgazdasá­gi érdekeket szükséges mérle­gelni. A bankok rendbehozatala nem választható el az adóskon­szolidációtól, a vállalati reorga­nizációtól, ezzel jelentős mérték­ben összefügg. Ezt a programot a Világbank is támogatja, még­pedig a szerkezetkiigazítási köl­csön keretében. Az adóskonszo­lidációba bekapcsolt tizenkét plusz egy vállalat mellett még mintegy negyvenkét társaság hasonló kezelése jöhet szóba. A cégek pályázat útján kapcsolód­hatnak a programba, a Földmű­velésügyi Minisztériumban már történtek ilyen irányú lépések. Az adóskonszolidáció azonban lassú folyamat, jelenleg nem áll rendelkezésre kellő mértékű for­rás. Csak piaci, üzleti tervek alapján indulhat: abban az eset­ben támogatható a vállalat, amennyiben esélye van a talpon maradásra, ha képes a szerke­zetváltásra. Esetenként az adott társaságnak - fennmaradása ér­dekében - meg kell szabadulnia ingatlanaitól, s a hatékony üzemméretek kialakításáért be kell zárni egyes egységeit. Mind­ez elbocsátásokkal is járhat, ám a talpon maradás érdekében meg kell tenni a célszerű intéz­kedéseket. A bankprivatizáció várhatóan jövő évben - a kisebb bankokkal, s elvileg alaptőkeemeléssel - megkezdődhet. A nagybankok esetében semmiképpen nem kell attól tartani, hogy feltétlenül külföldi kézbe kerülnek. A pri­vatizációtól összességében stabi­litás várható, amely egyben a la­kosság és a vállalkozói betétek biztonságát is szavatolja. V.É. János pince Lengyel fk­Mi­HHígok Lengyel konyhabemutató részesei lehetünk ezen a hé­ten a budapesti János pincé­ben, ahol a krakkói Orbis Holiday Inn szálloda szak­embergárdája készíti az éte­leket. Lengyelországban több magyar étterem is van, hazánkban azonban a gasztronómiai hét az egyet­len lehetőség a lengyel konyhaművészet megiszme­­résére. Az esemény alkalmából Bakonyi Istvánné, az Orbis Idegenforgalmi és Kereske­delmi Kft. vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: az utóbbi évek visszaesése után a magyar turisták ér­deklődése ismét felerősö­dött Lengyelország iránt. Az Orbis budapesti irodája az elkövetkezendő téli idő­szakban a korábbiaknál is nagyobb forgalomnöveke­désre számít. Csakúgy, mint korábban, most is áru­sítják a Skandináviába köz­lekedő kompra szóló jegye­ket, s ma már nemcsak len­gyelországi, hanem egyéb úticélokat is kínálnak. Áru­sítják a Neckermann és a Touropa irodák ajánlatait is. • Bűvfílű kínálat kárpótlási jegyárt Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa legutóbbi ülésén - egyebek között - a műemléki kastélyok privatizációs program­ját jelentette át. Az elképzelések szerint száz-százötven, mintegy három-, három és félmilliárd fo­rint értékű kastélyt értékesítenek, portfoliókat szervezve az azonos­nak minősíthető ingatlanokból. Emellett sor kerül további száz nem műemléki kastély eladására is. A teljes körű felmérés folyamat­­ban van, a munkában az illetékes szakmai szervezetek is részt vál­lalnak. Pályázat alapján kiválasz­tották a hat privatizációs tanácsa­dót, s hamarosan a vagyonértéke­lők számára kiírandó pályázat is megjelenik. Várhatóan jövő év elején indulhat a program. A testület a kárpótlási jegyek ellenében felajánlható vagyonkí­­nálat átjelentése során megállapí­totta: az Állami Vagyonkezelő Rt. bekapcsolódásával lényegesen ki­egyensúlyozottabb és folyamato­sabb lesz a kínálat, a jövő év vé­géig összesen 220 milliárd forint kamattal növelt névértékű kár­pótlási jegy kerül forgalomba. A vagyonügynökségnek ez év vé­géig harminc-, negyvenmilliárd, a jövő év végéig kilencvenmilliárd forint értékű kínálatról kell gon­doskodnia. Nem született döntés a Borsodi ABC Nemzetközi Kereskedelmi Rt. állami tulajdonú részvényeire kiírt pályázat ügyében. Az elbírá­láshoz szükséges a versenyhiva­tal véleménye, feltételezhető ugyanis, hogy a tranzakció során a vevő, a Licencker Kft. monopol­helyzetbe kerülne. Elvonja az Ál­lami vagyonügynökség a Város­­építési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) irodaházát, és in­gyenesen átadja a Települések Fejlesztéséért Alapítványnak. A VÁTI ezután részvénytársasággá­ alakul, és amennyiben erről a kor­mány jóváhagyólag dönt - tartós állami tulajdonba kerül. Napirenden szerepelt a Buda­pesti Közért Rt. privatizációja. A 610 millió forint jegyzett tőkéjű, 88,2 százalékban állami tulajdonú cég 305 millió forint értékű rész­vényére írnak ki pályázatot. A vé­telár mellett foglalkoztatási szem­pontokat is mérlegelnek az elbírá­lás során. Követelmény továbbá, hogy a befektető két évig egyben tartsa a céget, s három évig visszaforgassa nyeresége ötven százalékát. Az Állami Vagyonügynökség és a Világbank leányvállalata, az International Finance Corporati­on (IFC) együttműködési megál­lapodást kötött. A szerződés értel­mében a leányvállalat tőkével, hi­tellel s egyéb finanszírozási esz­közökkel vesz részt az állami vál­lalatok privatizációjában, átstruk­turálásában és a versenyképes magánszektor feltételeinek kiala­kításában. V. É. Official Journal of the European Communities • Euro Info Service Budapest Élelmiszer, vegyszer Külföldi tenderek és piaci leh­etőségek vállalatoknak és vállalkoa­óknak Egyéb 93/S 18849693/ES-55 E-San Sebastian Különböző fagyasztott élelmiszer 30 m PTA értékben Tenderhatáridő: 1993. X. 27. 93/S 188-49238/EN-45 UK-Maidstone Tisztítószerek és anyagok Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. Gépek, műszaki cikkek 93/S 188-49695/FR-56 F-Clermont Italok és koncentrátumok Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188-49698/FR-57 F-Clermont Friss gyümölcs és zöldség Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188- 49536/FR-49 F-Lille Közlekedési jelzőlámpák Jelentkezési határidő: 1993. X. 27. Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188-49703/FR-59 F-Clermont Alumínium tálcák Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. Gyógyászati eszközök, gyógyszerek m 18-49906/FR-101 F-Clermont-Ferrand 6 db városi autóbusz Tenderhatáridő: 1993. XI. 01. 93/S 188- 49697/FR-57 F-Clermont Feldolgozott sertéshús Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 188- 49700/FR-58 F-Clermont Liszt Tender­határidő: 1993. XI. 03. 93/S 188-49546/IT-71­­-Taranto Évi 1500 t gyümölcs és zöldség Ajánlati határidő: 1993. X. 25. 93/S 188- 49352/GR-46 GR-Salonica Különböző laboratóriumi berendezések Tenderhatáridő: 1993. XI. 05. 93/S 188-49836/FR-63 F-Pau Polythen hulladékgyűjtő zsák Tenderhatáridő: 1993. XI. 10. 93/S 188- 49523/FR-49 F-Lille Flaemodialysis berendezések Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 188-49480/PT-47 P-Vila de Gaia Különböző gyógyászati eszközök: kötszerek, kesz­tyűk, injekciós tűk stb. 93/S 188-49699/FR-58 F-Clermont Irodai bútorok Tenderhatáridő: 1993. XI. 03 93/S 188-50827/FR-8 CS-Prague A PHARE-program kere­tében váminformációs rendszer kidolgozása a Cseh Köztársaságban Tenderhatáridő: 1993. XI. 22. 93/S 188-49950/EN-68 UK-Swindon Postai zsákok 1994-96. évi szállításra Tenderhatáridő: 1993. XI. 11. 93/S 188-49650/IT-53­­-Orbassano Infúziós készítmények 400 m LIT értékben Jelentkezési határidő: 1993. X. 29. Tenderhatáridő: 1993. XI. 09. 93/S 188- 49522/FR-48 F-Lille Gyógyszerek csont és osteosynthesis kezelésére. Szállítás: 1994-95-ben. Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 188-49572/FR-51 F-Paris Fa rakodólapok Tenderhatáridő: 1993. XI. 04. 93/S 188-49439/ IT-103 l-Cagliari 24 db különböző rendeltetésű autóbusz Jelentkezési határidő: 1993. X. 24. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111 -6061.

Next