Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

El kell kerülni a sztrájkot Vasúti vezetők a MÁV Rt válságos helyzetéről (Folytatás az 2. oldalról) Új Magyarország:­Tavaly decem­berben kötötték meg a megállapodást a MÁV, a kormányzat és a vasutas szakszervezetek képviselői a MÁV pénzügyi, gazdasági helyzetének rendezéséről. A vasutas szakszerve­zetek azonban már a tavaszon ennek az ismételt áttekintését kérték. Mi­ért? Zsadányi Péter:­­ Schamschula György minisztert azért keresték föl a szakszervezetek képviselői, mert látták, hogy lényegi megol­dást nem hoztak a MÁV számá­ra a decemberi kompromisszu­mok. Tüneti kezelésnek lehet minősíteni a december 9-i meg­állapodást, de a gondok válto­zatlanul megmaradtak. Megle­hetősen eltérő véleményeket le­het olvasni felelős szakemberek­től arra vonatkozóan, hogyan képzelhető el a MÁV működő­­képességének a fenntartása. Eh­hez jön hozzá - keserű pirula­ként - a Világbank ajánlása, melynek értelmében egy ország vasútjának támogatására a nem­zeti össztermék két százalékánál nem szabad többet fordítani. Ez azt jelentheti, hogy a Magyar Ál­lamvasutak gazdaságos műkö­dése legfeljebb egy 3500 kilomé­ter hosszú vonalhálózaton és 30- 40 ezer ember munkájával érhe­tő el. Ilyen vélemények ismere­tében kellett hozzáfognunk a MÁV 1994-es bér- és foglalkozta­táspolitikai kérdéseinek a tár­gyalásához. Tudva azt, hogy to­vább csökken az elfuvarozandó áru mennyisége, s a prognózi­sok szerint a gazdaság teljesítő­­képessége - legalábbis az elszál­lítandó áruk tekintetében - a kö­vetkező három-négy évben alig változik. Ú. M.: -­­4 megoldásra javaslatok vannak készülőben. Hol tart ez a munka? Benczédi Mihályné: - A szabá­lyozás alapja az, hogy évente mennyi költségvetési támoga­tást kap a MÁV, s ehhez mekko­ra összeget tud saját forrásból hozzátenni. Az adatok azt mu­tatják, hogy a MÁV üzleti tervé­ben szereplő igény és a költség­­vetés lehetőségei között óriási a különbség. Amíg ezt a tetemes differenciát nem tudjuk a tár­gyalások sora a főhatóságokkal elfogadtatni, addig a bér- és fog­lalkoztatáspolitikai kérdésekhez nagyon nagy bizonytalanság mellett lehet csak hozzászólni. A tervek szerint a MÁV mintegy 5,5 milliárd forintos költségveté­si támogatásban részesülne 1994-ben, ugyanakkor a szük­ségletek elérik ennek az összeg­nek a négy-, illetve ötszörösét. Tehát 20-25 milliárd forintra len­ne szüksége a MÁV-nak a jelen­legi szolgáltatási színvonal meg­tartásához. Ennek révén - a csökkenő teljesítményekkel arányban - 70 ezer ember szá­mára tudna megfelelő mértékű bérfejlesztést biztosítani a MÁV, és képes lenne arra, hogy meg­lévő­­ 7400 kilométer hosszú há­lózatát­­ üzembiztosan működ­tesse. Fejlesztésre, a szolgáltatás bármilyen kis mértékű emelésé­re még az ötszörösére emelt ke­retek sem adnának lehetőséget. Ú. M.: -Mások azt mondják erre, hogy egy négyszázmilliárd forint ér­tékű vagyonnal gazdálkodó szerve­zetnek kell lennie annyi belső tarta­lékának, hogy ne álljon elő ilyen mértékű követelésekkel. Mi erről a véleményük? B. M.: - A MÁV már ennél töb­bet nem képes kisajtolni magá­ból. Már csak azért sem, mert lé­nyegében a nyolcvanas évek ele­je óta ezt a politikát kényszerí­tették rá. Ennek következménye egyebek között az, hogy a pá­lyák állapota lényegesen rosz­­szabb, mint az elvárható volna. A nadrágszíjat évente tovább kellett húzni, s szinte mindig a karbantartás, a felújítás sínylette meg a komoly mértékű, úgy­mond­ takarékoskodást, így a vasúti kocsik állapota is nagyon sokat romlott. Már-már ott tar­tunk, hogy nem tudjuk kiállítani azokat a személykocsikat, ame­lyek feltétlenül kellenének a jö­vő évi menetrend életbe lépteté­séhez. Ú. M.: - Minden gazdálkodási nehézség ellenére a KAAV a 90-es évek elején tisztességes, esetenként inflációt meghaladó bérfejlesztést adott a dolgozóknak. Minden bi­zonnyal a jövő évi bérek ésszerű mértékű emelésére sztrájkfenyegetés nélkül is sor kerülhetne. Az érdek­­képviseletek által igényelt 18 száza­lékos alsó és a 40 százalékos felső ha­tár nem látszik arra utalni, hogy a szakszervezetek törekednének az ésszerű mérték megjelölésére. Mi er­ről a véleménye? . Zs. P.: - A MÁV vezetése és a szakszervezetek közötti tárgya­lásokon bizonyosan pattanásig feszülnek majd az idegek. A ko­rábbi béremelési ajánlatok más­kor is lényegesen alatta marad­tak a szakszervezetek által köve­telt mértékeknek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy idén már nem érjük el bérfejlesztés terén a korábbi évek színvona­lát, a vasutasok 17 százalékos várható éves bérnövekedése alatta marad a nemzetgazdasá­gi, ipari növekedés átlagának. V. M. - Gondolja, ha tavaly sztrájkba lépnek a vasutasok, most több fizetést vinnének haza a dolgo­zók? Zs. P.: - Kétségtelen, egy eset­leges sztrájkkal nemcsak a MÁV, hanem az ország is rosszabb helyzetbe került volna. V. M.: - Tehát még annak a 75 ezer embernek sem lett volna biztos sztrájk esetén a kenyere, akik 1993- ban azért alkalmazásban állnak a MÁV-val. Vagy más a véleménye? Zs. P.: - El kell ismerni, a sztrájk nem javítja a gazdasági feltételeket, épp ezért a szak­szervezetek a figyelmeztető sztrájknál tovább soha nem mentek. A vasútnál nem volt olyan hosszú sztrájk sohasem, mint például a Malévnál vagy a Szegedi Közlekedési Vállalatnál, hogy a román mozdonyvezetők munkabeszüntetését ne is említ­sem. De arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a vasutasok ke­resete és az ipari, a nemzetgaz­dasági átlag között meglévő kü­lönbségek megszüntetésére - amelyek egyértelműen a nyolc­vanas évek hátrányos bérpoliti­kájának következményei - több konkrét kormányhatározat szü­letett a választások előtt és után is. Ú. M.: - Nem gondolja, főosz­tályvezető úr, hogy ilyen kormány­­határozatokra hivatkozni olyan bel­ső és nemzetközi feltételváltozások közepette, amelyek sajnálatosan be­következtek az elmúlt néhány évben, enyhén szólva anakronizmus? Zs. P.: - Ez igaz. Látni kell vi­szont, hogy a szakszervezetek nem akarnak többet, csak any­­nyit: az átlagvasutas éljen úgy, mint az átlag magyar polgár. , Ú. M.: - Mit kell tenni a KAAV vezetésének, illetve a kormányzat­nak ahhoz, hogy elkerülhető legyen a sztrájk? B. M.: - Nagyon nehéz a kér­dés. A remélhetőleg a közeli na­pokban megalkotandó vasúti törv­ényben foglaltakat a min­dennapok gyakorlatában mi­előbb érvényesíteni kellene. E szerint például a személyszállí­tás költségeit a megrendelőnek - tehát a magyar államnak vagy az érintett önkormányzatoknak - ki kell egyenlítenie. Érvényesí­teni kell továbbá azt az alapté­telt, hogy a pályafejlesztés álla­mi feladat. Mindez természete­sen hatással van a költségvetési támogatás mértékére is. A MÁV- nak - mint említettem - műkö­déséhez lényegesen több köz­ponti pénzre van szüksége, mint amennyit eddig kapott. Ú. M.: - Önök tapasztalt vasúti vezetők. Mit felelnek arra a kérdésre: lesz-e vasutas sztrájk 1994-ben? Zs. P.: - Bennem hatalmas kérdőjelek merülnek fel ezzel kapcsolatban. Hallhattuk a ve­zérigazgató-helyettestől, hogy még a tárgyalások alapvető fel­tételei sem állnak rendelkezésre. B. M.:­­ Mindent megteszünk azért, hogy ne legyen. ■^Horváth K. József A kamatok emelkedése miatt is­mét vonzóvá váltak az állampa­pírok. Nagyon kapósak a rövid lejáratú kincstárjegyek, amelyek hozama most már a legtöbb be­fektető számára elfogadható. A kamatemelkedésre az értékpa­pírpiac mindig árfolyamcsökke­néssel reagál, ez történt a héten is, így az államkötvények és a kincstárjegyek még vonzóbbak lettek. A részvénypiac a történtek el­lenére nem esett vissza draszti­kusan, bár a hét elején nem volt túl nagy a forgalom. Az árfolya­mok alig-alig változtak, még a kárpótlási jegy is egész héten 60 százalékon állt, pedig rá igazán nem jellemző a stabilitás... A Pick visszakapaszkodott egészen 3450 forintra, tehát annyira erős, hogy még egy szá­mára nem túl előnyös bírósági döntés sem okozhat gondot a részvényeseknek. Tegnapelőtt például a részvényforgalom fe­lét, 24 millió forintot a Pick adta. A Zalakerámia „árzuhanása" sem volt komoly. A hét közepé­től már nem adták 1400 forint alatt a papírt, tegnap a kisebb té­telekért már 1440 forintot kellett fizetni. A Bonbon Hemingway üzlete­it sokan ismerik, de a cég részvé­nyeit annál kevesebben. Most felkerültek a táblára, 1600 forin­ton kelt el néhány papír, ez 160 forintos drágulást jelent. A befektetési alapok közül többször is piacra került a Hun­nia és a Pillér. Utóbbi igen ala­csony, mindössze 470 forintos árfolyamon. A Dunaholding kereskedelme egyre bővül, bár a nagy tételek eddig távol maradtak a tőzsdé­től. A papír általában 14 650 fo­rintért cserél gazdát. K. D. III. évfolyam, 230. szám, 1993. október 2., szombat Vonatról az autóba Tegnap - csakúgy mint rendesen - a Déli pályaudvarra megér­kezett a Bécsből indult Lehár expressz. Ez a vonat az eddigiektől abban különbözött, hogy a MÁV Rt., a MÁVTRANSPED és az IBUSZ-Toyota Kft. AVIS közös vállalkozásaként erről a szerel­vényről már rádiótelefonon keresztül lehetett autót bérelni, amit az utas a pályaudvarra való megérkezés után azonnal át­vehetett. A rövid-, de gyakran a középtávokon is egyre elterjedtebb, hogy repülőgép helyett vonatot használnak az utasok, különö­sen az üzletemberek. A pályaudvarok, ellentétben a repülőte­rekkel, a városközpontban vannak, indulás előtt nem kell egy órával a helyszínen lenni és a korszerű, elsőosztályú kocsik minden kényelmet kielégítenek. Az ilyen jellegű közlekedés nemcsak a repülőtársaságoknak, hanem a közúti forgalomnak is komoly konkurenciát jelent, különösen, ha a vonatozás autóbérléssel van összekötve. (g. f. p.) GAZDASÁGI Agrárfórum Gárdonyban Külföldi állampolgár Magyaror­szágon nem szerezhet termő­földtulajdont, és bizonyos korlá­tozások vonatkoznak a birtok­­nagyságra és a bérletet is szabá­lyozzák megkötések - jelentette be Medgyasszay László földműve­lésügyi államtitkár tegnap Gár­donyban a termőföldről­ szóló törvénytervezet legutóbbi válto­zatát elemezve a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsé­gének fórumán. Az államtitkár elmondta, hogy az ősszel tárgyalja a parla­ment a szövetkezeti törvény mó­dosítását is, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság szövetkezetek szétválását, továbbá jogot ad a kívülállóknak a csatlakozáshoz. A szétválás megszavazásakor az eddig szokásos kétharmados szavazati arány helyett az ötven százalék plusz egy szavazat lesz érvényes. A vagyoni döntések­ről pedig az egy tag - egy szava­zat helyett üzletrész arányában számít majd a szavazat súlya. Az üzletrészek forgalmának élénkí­tése érdekében tervezik a befek­tetési kedvezmény bevezetését, továbbá azt, hogy az értékpapí­rok adásvételét ne terhelje for­rásadó. A mezőgazdasági termékek piaci zavarainak megelőzése és kivédése érdekében a tárca már meghirdetné több termékre is a garantált felvásárlási árat és kvó­tát, azonban akadályt jelent, hogy nincsenek elismert ter­méktanácsok. Ezeket a terme­lőknek, feldolgozóknak és keres­kedőknek kellene minél hama­rabb megszervezniük. Ismeretes, hogy a hazai alma­termés igen bőséges az idén, de nehéz eladni még az extra minő­ségű gyümölcsöt is. Ezért várha­tóan 30 ezer tonna alma ellenté­teleként lehetőség lesz cementet és műtrágyát behozni az ország­ba, így talán a keleti árucsere-ke­reskedelem élénkülhet. K. L. T. Megszólalnak a telefonok (Folytatás az 1. oldalról) Ez a lépés - mondta Schamschula György miniszter az EPT tegnapi sajtótájékoztatóján -, azért is fontos, mert így bevételhez jut a társaság, ami bizalmat ébreszt a befektetők körében. A folytatás­hoz azonban mindenképpen to­vábbi forrásbevonás szükséges, amelyet egy szervezés alatt álló bankkonzorcium biztosít majd. A tervek szerint nyolc bank mint­egy hárommilliárd forintos hitelt nyújt a munkák folytatásához. A beruházás egyébként már magas felkészültségi fokot ért el, működnek a telefonközpontok, és amennyiben az említett hitel­­konstrukció megvalósul, min­den remény megvan arra, hogy a következő év végéig 90 ezer új vonalat bekapcsoljanak. (P-j­) Szorosabbra húzzák a nyarágszíjat összesen huszonnyolc költség­­vetési háttérintézmény tartozik az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumhoz, köztük olyanok is, mint a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, amelyik a Magyar Televízió utál Ez után a második legna­­obb költségvetési intézmény, egyre nagyobb gondot jelent a tárcának ezen intézmények fi­nanszírozása. Annál is inkább, mivel a költségvetési támogatás mindinkább zsugorodik. Az idén a minisztérium 2 milliárd 285 ezer forint költségvetési tá­mogatást kapott, míg a jövő évre szóló előterjesztés 65 millióval kevesebbet tartalmaz. Mit tervez a tárca a megnyir­bált költségvetési források haté­konyabb felhasználása érdeké­ben? Locsmándi Béla szakigazga­tási főtitkár szerint a tárca min­denekelőtt ésszerű létszámgaz­dálkodásra törekszik. Ez pedig annyit jelent, hogy a jelenlegi 5272 fős létszám a tervek szerint jövőre 4136 főre csökken. Kor­mányhatározat írja elő, hogy csökkenteni kell a költségvetési intézmények támogatására for­dított központi pénzeket, költ­ségvetési támogatás a jövőben pedig csak állami feladat elvég­zésére adható. A takarékosság egyik lehetsé­ges formája az összevonás. En­nek következtében például a je­lenleg meglévő hat idegenfor­galmi intézőbizottság a jövőben az elképzelések szerint egy költ­ségvetési szervként fog működ­ni. Jelentős változások várhatók a tanbányák területén is. Mivel nincs már annyi jelentkező vá­járnak, mint korábban - nincs is szükség annyira -, a mogyorósi tanbánya megszüntetését terve­zik, s Esztergom térségében a vájárok elméleti képzése ezentúl szakiskolákban folytatódik. Bor­sodban, ahol továbbra is inten­zív a vájárképzés, társasági for­mában kívánják folytatni a mun­kát. Az IKM felszámolja a mecse­ki tanbányát is, a felszerelést és az épületeket a komlói önkor­mányzat kapja meg, amely vál­lalja a szakmunkásképzés to­vábbvitelét. Szintén társaság­ként működik tovább a debrece­ni Építőgépkezelőket Képző Központ. A tatabányai önkor­mányzatnak adják át a Péch An­tal Bányászati Aknászképző Technikumot. A képzés ebben a középiskolában eddig sem az ál­lami normatíváknak megfele­lően történt, s ezért a tárca vál­lalja, hogy saját költségvetéséből segíteni fogja az iskola munká­ját. P. J. jjii XEROX* ' W› z«" i . V V. , * 'j i V f › UiSiSD/ / z s ** v'** Z V m\LLyiiiÁD^ mm ‡ % ‰ RX 5009 RE­RX 5030: TERMÉKEINK MEGTEKINTHETŐK A COMPFAIR "A" PAVILON 305/3 STANDJÁN. Kiváló minőségű XEROX FÉNYMÁSOLÓK, FAXOK, LÉZERNYOMTATÓK és KELLÉKANYAGOK forgalmazása és szervize. S3 WALUTRADE KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 43. HUNGARY TEL.: 169-2332, 169-2412, 169-2362, 169-2432 FAX: 149-4160

Next