Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-02 / 230. szám
El kell kerülni a sztrájkot Vasúti vezetők a MÁV Rt válságos helyzetéről (Folytatás az 2. oldalról) Új Magyarország:Tavaly decemberben kötötték meg a megállapodást a MÁV, a kormányzat és a vasutas szakszervezetek képviselői a MÁV pénzügyi, gazdasági helyzetének rendezéséről. A vasutas szakszervezetek azonban már a tavaszon ennek az ismételt áttekintését kérték. Miért? Zsadányi Péter: Schamschula György minisztert azért keresték föl a szakszervezetek képviselői, mert látták, hogy lényegi megoldást nem hoztak a MÁV számára a decemberi kompromisszumok. Tüneti kezelésnek lehet minősíteni a december 9-i megállapodást, de a gondok változatlanul megmaradtak. Meglehetősen eltérő véleményeket lehet olvasni felelős szakemberektől arra vonatkozóan, hogyan képzelhető el a MÁV működőképességének a fenntartása. Ehhez jön hozzá - keserű pirulaként - a Világbank ajánlása, melynek értelmében egy ország vasútjának támogatására a nemzeti össztermék két százalékánál nem szabad többet fordítani. Ez azt jelentheti, hogy a Magyar Államvasutak gazdaságos működése legfeljebb egy 3500 kilométer hosszú vonalhálózaton és 30- 40 ezer ember munkájával érhető el. Ilyen vélemények ismeretében kellett hozzáfognunk a MÁV 1994-es bér- és foglalkoztatáspolitikai kérdéseinek a tárgyalásához. Tudva azt, hogy tovább csökken az elfuvarozandó áru mennyisége, s a prognózisok szerint a gazdaság teljesítőképessége - legalábbis az elszállítandó áruk tekintetében - a következő három-négy évben alig változik. Ú. M.: -4 megoldásra javaslatok vannak készülőben. Hol tart ez a munka? Benczédi Mihályné: - A szabályozás alapja az, hogy évente mennyi költségvetési támogatást kap a MÁV, s ehhez mekkora összeget tud saját forrásból hozzátenni. Az adatok azt mutatják, hogy a MÁV üzleti tervében szereplő igény és a költségvetés lehetőségei között óriási a különbség. Amíg ezt a tetemes differenciát nem tudjuk a tárgyalások sora a főhatóságokkal elfogadtatni, addig a bér- és foglalkoztatáspolitikai kérdésekhez nagyon nagy bizonytalanság mellett lehet csak hozzászólni. A tervek szerint a MÁV mintegy 5,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesülne 1994-ben, ugyanakkor a szükségletek elérik ennek az összegnek a négy-, illetve ötszörösét. Tehát 20-25 milliárd forintra lenne szüksége a MÁV-nak a jelenlegi szolgáltatási színvonal megtartásához. Ennek révén - a csökkenő teljesítményekkel arányban - 70 ezer ember számára tudna megfelelő mértékű bérfejlesztést biztosítani a MÁV, és képes lenne arra, hogy meglévő 7400 kilométer hosszú hálózatát üzembiztosan működtesse. Fejlesztésre, a szolgáltatás bármilyen kis mértékű emelésére még az ötszörösére emelt keretek sem adnának lehetőséget. Ú. M.: -Mások azt mondják erre, hogy egy négyszázmilliárd forint értékű vagyonnal gazdálkodó szervezetnek kell lennie annyi belső tartalékának, hogy ne álljon elő ilyen mértékű követelésekkel. Mi erről a véleményük? B. M.: - A MÁV már ennél többet nem képes kisajtolni magából. Már csak azért sem, mert lényegében a nyolcvanas évek eleje óta ezt a politikát kényszerítették rá. Ennek következménye egyebek között az, hogy a pályák állapota lényegesen roszszabb, mint az elvárható volna. A nadrágszíjat évente tovább kellett húzni, s szinte mindig a karbantartás, a felújítás sínylette meg a komoly mértékű, úgymond takarékoskodást, így a vasúti kocsik állapota is nagyon sokat romlott. Már-már ott tartunk, hogy nem tudjuk kiállítani azokat a személykocsikat, amelyek feltétlenül kellenének a jövő évi menetrend életbe léptetéséhez. Ú. M.: - Minden gazdálkodási nehézség ellenére a KAAV a 90-es évek elején tisztességes, esetenként inflációt meghaladó bérfejlesztést adott a dolgozóknak. Minden bizonnyal a jövő évi bérek ésszerű mértékű emelésére sztrájkfenyegetés nélkül is sor kerülhetne. Az érdekképviseletek által igényelt 18 százalékos alsó és a 40 százalékos felső határ nem látszik arra utalni, hogy a szakszervezetek törekednének az ésszerű mérték megjelölésére. Mi erről a véleménye? . Zs. P.: - A MÁV vezetése és a szakszervezetek közötti tárgyalásokon bizonyosan pattanásig feszülnek majd az idegek. A korábbi béremelési ajánlatok máskor is lényegesen alatta maradtak a szakszervezetek által követelt mértékeknek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy idén már nem érjük el bérfejlesztés terén a korábbi évek színvonalát, a vasutasok 17 százalékos várható éves bérnövekedése alatta marad a nemzetgazdasági, ipari növekedés átlagának. V. M. - Gondolja, ha tavaly sztrájkba lépnek a vasutasok, most több fizetést vinnének haza a dolgozók? Zs. P.: - Kétségtelen, egy esetleges sztrájkkal nemcsak a MÁV, hanem az ország is rosszabb helyzetbe került volna. V. M.: - Tehát még annak a 75 ezer embernek sem lett volna biztos sztrájk esetén a kenyere, akik 1993- ban azért alkalmazásban állnak a MÁV-val. Vagy más a véleménye? Zs. P.: - El kell ismerni, a sztrájk nem javítja a gazdasági feltételeket, épp ezért a szakszervezetek a figyelmeztető sztrájknál tovább soha nem mentek. A vasútnál nem volt olyan hosszú sztrájk sohasem, mint például a Malévnál vagy a Szegedi Közlekedési Vállalatnál, hogy a román mozdonyvezetők munkabeszüntetését ne is említsem. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a vasutasok keresete és az ipari, a nemzetgazdasági átlag között meglévő különbségek megszüntetésére - amelyek egyértelműen a nyolcvanas évek hátrányos bérpolitikájának következményei - több konkrét kormányhatározat született a választások előtt és után is. Ú. M.: - Nem gondolja, főosztályvezető úr, hogy ilyen kormányhatározatokra hivatkozni olyan belső és nemzetközi feltételváltozások közepette, amelyek sajnálatosan bekövetkeztek az elmúlt néhány évben, enyhén szólva anakronizmus? Zs. P.: - Ez igaz. Látni kell viszont, hogy a szakszervezetek nem akarnak többet, csak anynyit: az átlagvasutas éljen úgy, mint az átlag magyar polgár. , Ú. M.: - Mit kell tenni a KAAV vezetésének, illetve a kormányzatnak ahhoz, hogy elkerülhető legyen a sztrájk? B. M.: - Nagyon nehéz a kérdés. A remélhetőleg a közeli napokban megalkotandó vasúti törvényben foglaltakat a mindennapok gyakorlatában mielőbb érvényesíteni kellene. E szerint például a személyszállítás költségeit a megrendelőnek - tehát a magyar államnak vagy az érintett önkormányzatoknak - ki kell egyenlítenie. Érvényesíteni kell továbbá azt az alaptételt, hogy a pályafejlesztés állami feladat. Mindez természetesen hatással van a költségvetési támogatás mértékére is. A MÁV- nak - mint említettem - működéséhez lényegesen több központi pénzre van szüksége, mint amennyit eddig kapott. Ú. M.: - Önök tapasztalt vasúti vezetők. Mit felelnek arra a kérdésre: lesz-e vasutas sztrájk 1994-ben? Zs. P.: - Bennem hatalmas kérdőjelek merülnek fel ezzel kapcsolatban. Hallhattuk a vezérigazgató-helyettestől, hogy még a tárgyalások alapvető feltételei sem állnak rendelkezésre. B. M.: Mindent megteszünk azért, hogy ne legyen. ■^Horváth K. József A kamatok emelkedése miatt ismét vonzóvá váltak az állampapírok. Nagyon kapósak a rövid lejáratú kincstárjegyek, amelyek hozama most már a legtöbb befektető számára elfogadható. A kamatemelkedésre az értékpapírpiac mindig árfolyamcsökkenéssel reagál, ez történt a héten is, így az államkötvények és a kincstárjegyek még vonzóbbak lettek. A részvénypiac a történtek ellenére nem esett vissza drasztikusan, bár a hét elején nem volt túl nagy a forgalom. Az árfolyamok alig-alig változtak, még a kárpótlási jegy is egész héten 60 százalékon állt, pedig rá igazán nem jellemző a stabilitás... A Pick visszakapaszkodott egészen 3450 forintra, tehát annyira erős, hogy még egy számára nem túl előnyös bírósági döntés sem okozhat gondot a részvényeseknek. Tegnapelőtt például a részvényforgalom felét, 24 millió forintot a Pick adta. A Zalakerámia „árzuhanása" sem volt komoly. A hét közepétől már nem adták 1400 forint alatt a papírt, tegnap a kisebb tételekért már 1440 forintot kellett fizetni. A Bonbon Hemingway üzleteit sokan ismerik, de a cég részvényeit annál kevesebben. Most felkerültek a táblára, 1600 forinton kelt el néhány papír, ez 160 forintos drágulást jelent. A befektetési alapok közül többször is piacra került a Hunnia és a Pillér. Utóbbi igen alacsony, mindössze 470 forintos árfolyamon. A Dunaholding kereskedelme egyre bővül, bár a nagy tételek eddig távol maradtak a tőzsdétől. A papír általában 14 650 forintért cserél gazdát. K. D. III. évfolyam, 230. szám, 1993. október 2., szombat Vonatról az autóba Tegnap - csakúgy mint rendesen - a Déli pályaudvarra megérkezett a Bécsből indult Lehár expressz. Ez a vonat az eddigiektől abban különbözött, hogy a MÁV Rt., a MÁVTRANSPED és az IBUSZ-Toyota Kft. AVIS közös vállalkozásaként erről a szerelvényről már rádiótelefonon keresztül lehetett autót bérelni, amit az utas a pályaudvarra való megérkezés után azonnal átvehetett. A rövid-, de gyakran a középtávokon is egyre elterjedtebb, hogy repülőgép helyett vonatot használnak az utasok, különösen az üzletemberek. A pályaudvarok, ellentétben a repülőterekkel, a városközpontban vannak, indulás előtt nem kell egy órával a helyszínen lenni és a korszerű, elsőosztályú kocsik minden kényelmet kielégítenek. Az ilyen jellegű közlekedés nemcsak a repülőtársaságoknak, hanem a közúti forgalomnak is komoly konkurenciát jelent, különösen, ha a vonatozás autóbérléssel van összekötve. (g. f. p.) GAZDASÁGI Agrárfórum Gárdonyban Külföldi állampolgár Magyarországon nem szerezhet termőföldtulajdont, és bizonyos korlátozások vonatkoznak a birtoknagyságra és a bérletet is szabályozzák megkötések - jelentette be Medgyasszay László földművelésügyi államtitkár tegnap Gárdonyban a termőföldről szóló törvénytervezet legutóbbi változatát elemezve a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének fórumán. Az államtitkár elmondta, hogy az ősszel tárgyalja a parlament a szövetkezeti törvény módosítását is, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság szövetkezetek szétválását, továbbá jogot ad a kívülállóknak a csatlakozáshoz. A szétválás megszavazásakor az eddig szokásos kétharmados szavazati arány helyett az ötven százalék plusz egy szavazat lesz érvényes. A vagyoni döntésekről pedig az egy tag - egy szavazat helyett üzletrész arányában számít majd a szavazat súlya. Az üzletrészek forgalmának élénkítése érdekében tervezik a befektetési kedvezmény bevezetését, továbbá azt, hogy az értékpapírok adásvételét ne terhelje forrásadó. A mezőgazdasági termékek piaci zavarainak megelőzése és kivédése érdekében a tárca már meghirdetné több termékre is a garantált felvásárlási árat és kvótát, azonban akadályt jelent, hogy nincsenek elismert terméktanácsok. Ezeket a termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek kellene minél hamarabb megszervezniük. Ismeretes, hogy a hazai almatermés igen bőséges az idén, de nehéz eladni még az extra minőségű gyümölcsöt is. Ezért várhatóan 30 ezer tonna alma ellentételeként lehetőség lesz cementet és műtrágyát behozni az országba, így talán a keleti árucsere-kereskedelem élénkülhet. K. L. T. Megszólalnak a telefonok (Folytatás az 1. oldalról) Ez a lépés - mondta Schamschula György miniszter az EPT tegnapi sajtótájékoztatóján -, azért is fontos, mert így bevételhez jut a társaság, ami bizalmat ébreszt a befektetők körében. A folytatáshoz azonban mindenképpen további forrásbevonás szükséges, amelyet egy szervezés alatt álló bankkonzorcium biztosít majd. A tervek szerint nyolc bank mintegy hárommilliárd forintos hitelt nyújt a munkák folytatásához. A beruházás egyébként már magas felkészültségi fokot ért el, működnek a telefonközpontok, és amennyiben az említett hitelkonstrukció megvalósul, minden remény megvan arra, hogy a következő év végéig 90 ezer új vonalat bekapcsoljanak. (P-j) Szorosabbra húzzák a nyarágszíjat összesen huszonnyolc költségvetési háttérintézmény tartozik az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, köztük olyanok is, mint a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, amelyik a Magyar Televízió utál Ez után a második legnaobb költségvetési intézmény, egyre nagyobb gondot jelent a tárcának ezen intézmények finanszírozása. Annál is inkább, mivel a költségvetési támogatás mindinkább zsugorodik. Az idén a minisztérium 2 milliárd 285 ezer forint költségvetési támogatást kapott, míg a jövő évre szóló előterjesztés 65 millióval kevesebbet tartalmaz. Mit tervez a tárca a megnyirbált költségvetési források hatékonyabb felhasználása érdekében? Locsmándi Béla szakigazgatási főtitkár szerint a tárca mindenekelőtt ésszerű létszámgazdálkodásra törekszik. Ez pedig annyit jelent, hogy a jelenlegi 5272 fős létszám a tervek szerint jövőre 4136 főre csökken. Kormányhatározat írja elő, hogy csökkenteni kell a költségvetési intézmények támogatására fordított központi pénzeket, költségvetési támogatás a jövőben pedig csak állami feladat elvégzésére adható. A takarékosság egyik lehetséges formája az összevonás. Ennek következtében például a jelenleg meglévő hat idegenforgalmi intézőbizottság a jövőben az elképzelések szerint egy költségvetési szervként fog működni. Jelentős változások várhatók a tanbányák területén is. Mivel nincs már annyi jelentkező vájárnak, mint korábban - nincs is szükség annyira -, a mogyorósi tanbánya megszüntetését tervezik, s Esztergom térségében a vájárok elméleti képzése ezentúl szakiskolákban folytatódik. Borsodban, ahol továbbra is intenzív a vájárképzés, társasági formában kívánják folytatni a munkát. Az IKM felszámolja a mecseki tanbányát is, a felszerelést és az épületeket a komlói önkormányzat kapja meg, amely vállalja a szakmunkásképzés továbbvitelét. Szintén társaságként működik tovább a debreceni Építőgépkezelőket Képző Központ. A tatabányai önkormányzatnak adják át a Péch Antal Bányászati Aknászképző Technikumot. A képzés ebben a középiskolában eddig sem az állami normatíváknak megfelelően történt, s ezért a tárca vállalja, hogy saját költségvetéséből segíteni fogja az iskola munkáját. P. J. jjii XEROX* ' W› z«" i . V V. , * 'j i V f › UiSiSD/ / z s ** v'** Z V m\LLyiiiÁD^ mm ‡ % ‰ RX 5009 RERX 5030: TERMÉKEINK MEGTEKINTHETŐK A COMPFAIR "A" PAVILON 305/3 STANDJÁN. Kiváló minőségű XEROX FÉNYMÁSOLÓK, FAXOK, LÉZERNYOMTATÓK és KELLÉKANYAGOK forgalmazása és szervize. S3 WALUTRADE KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 43. HUNGARY TEL.: 169-2332, 169-2412, 169-2362, 169-2432 FAX: 149-4160