Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
6 K , III. évfolyam, 243. szám 1993. október 18., hétfő Vendégvárásunk Agip-propagandája Európai szintű beruházás Budaörsön Mazsorettek és sudár legények díszmagyarba öltözve, zöld lézerfény a budaörsi éjszakában - megannyi kellék az ünnepléshez. Persze ez csak a keret, mert az impozáns külsőségek két jelentős tényt fednek. Az egyik a világhírű autós dinasztia tagjának, Angelo Ferrarinak, az Agip Petroli világcég elnökének a jelenléte, a másik az alkalom: a budaörsi Forte Agip Frotel és a létesítményhez tartozó két nagy Agip benzinkút megnyitója. Jelentőségét Ferrari elnök így méltatta: ez az első szálloda, amelyet az Agip cég és a vele egyesült Forte angol szállodaüzemeltető cég vegyes vállalatként, külföldön üzemeltet. A részletekről és az olasz világcég tevékenységéről, üzletpolitikájáról nyilatkozott lapunk munkatársának Angelo Ferrari, az Agip Petroli 55 éves elnöke. "-Hogyan épült ki az ön által irányított világcég? - Vállalatunkat 1926-ban alapították, felfutása a második világháborút követő évekre tehető, amikor Enrico Mattei mérnök vezetése alatt a kőolajipari termékek finomításának legmodernebb technológiáit alkalmazva, létrehoztuk az olasz ipar felfutásához nélkülözhetetlen energetikai alapot, így született meg látványosan mindaz, amit Agip Petroli birodalomnak szoktak nevezni. Mégpedig anélkül, hogy az amerikai nagyvállalatok ezen ágazaton belül működő „hét európai nővéréhez" csatlakoztunk volna. Mára megváltozott a helyzet, s az olasz ipar reneszánszának kimunkálása után - melyben az európai gyakorlathoz hasonlóan az állam privatizációs tevékenysége fő szerepet játszott - már nem vagyunk az állami monopólium hatalmi törekvéseinek alanyai. Az európai országokban létrehozott vállalataink is önálló társaságokként működnek Oroszországtól egészen az Atlanti-óceánig, de ugyanez egényes afrikai, sőt az Egyesült Államok-beli, rendkívül nehéz piacon. Európai területen egyébként tagvállalataink jelentős felívelést mutatnak: a beruházások szintje az 1990-es 84 milliárd líráról tavaly elérte a 174 milliárdot, az eladások mértéke pedig a fenti időszakban ötmillióról hatmillió tonnára emelkedett évente. - Milyen üzletpolitikai célokat követ az Agip Magyarországon? - A három éve alapított Agip Hungária Rt. jelenleg 12 nagy benzintöltő állomást üzemeltet a magyar úthálózat stratégiai pontjain, huzánként évente átlagosan hatmillió literes forgalommal. Ez év végére állomásaink száma tizenötre emelkedik, négy év alatt várhatóan eléri a hatvanhetet. A Budapest kapujában elkészült budaörsi szervizállomás mintegy 30 millió dolláros beruházással épült. Az Agip Forte vegyes vállalat első, Olaszországon kívüli beruházása két töltőállomásával, modern szállodájával, konferenciatermével Európa egyik legmodernebb létesítménye. Tükrözi ugyanakkor a helyi kormányokkal való együttműködést célzó újító vállalatpolitikánkat, mely a turizmus infrastruktúrájának kiépítésére irányul, és kétszáz magyar munkahelyet teremtett. Magyarországon jelentős változás zajlott az elmúlt években. Mi a Bécs felé vezető sztrádaforgalom csomópontjában felépített létesítményünkkel szeretnénk hozzájárulni a sikeres magyar idegenforgalom további fellendüléséhez és országuknak az EK-ba való mielőbbi beilleszkedéséhez. Végül egy személyes kérdés a Forma-1-es autóversenyeket támogató világhírű Ferrari autós dinasztia tagjához és az Agip cég elnökéhez. Hogyan alakult szakmai karrierje, miként él egy világcég elnöke? - Tizennyolc éves koromtól kezdve fizikai munkát végeztem az Agipnál, de ezzel párhuzamosan a milánói Cattolica Egyetem gazdaság és kereskedelem karán tanultam. Később, New Yorkban, öt éven keresztül az ottani Agip-kirendeltségnél pénzügyi menedzsertanfolyamra jártam, majd különböző világrészeken üzletkötőként vizsgáztam a gyakorlatban. Hat hónapja neveztek ki az Agip Petroli elnökévé. Három lányomat és feleségemet csak hétvégén látom, amikor Rómából a Milánó melletti lakásomra hazautazom. A családomon kívül csak a kertészkedés érdekel, egyébként meggyőződéses katolikusként támogatok egy gyermekotthont. Másként minden időmet leköti egy olyan üzemanyagtöltő állomáshálózat kiépítésének a gondolata, amely az Atlanti-óceánt az Urál-hegységgel összekötő fontos utak mentén helyezkedik el. T. Békés Sándor Angelo Ferrari Körmendi Iván felvétele •# GAZDASÁG Tógazdaság a Donát-patak mentén Szabó Iván nyilatkozata az avatáson (Folytatás az 1. oldalról) - Egyelőre nem érezzük ennek előnyeit - mondta György Ferenc varsádi polgármester-, de ha Laci tervei teljesülnek, lényegesen javulhatnak körülményeink. - Ha a gazdaság működése bejáródik, és a halfeldolgozót is megépíthetem, akkor körülbelül hatvan embernek lesz itt munkahelye - magyarázza Czikk László. - A halfeldolgozóban félkész és késztermékeket fogunk előállítani. - A falunak ötszáznyolc lakosa van - veszi vissza a szót a polgármester. - A munkanélküliség 27 százalékos, érthetően nagy várakozással tekintünk a fejlesztések elé. - Tudják-e segíteni a vállalkozót? - Anyagilag sajnos nem, de a területek átadásával vagy a helyi adó esetleges mérséklésével feltétlenül. Persze ilyesmiről a képviselő-testületnek kell döntenie. Czikk László 1989-ben nyitotta meg első halboltját Decsen. Három évre rá Szekszárd következett, utána Tolna, Paks, majd a Duna menti halfogyasztás egyik fellegvára, Baja. Tavaly megalakult a Czikkhalas Tavai Kft. Tavaiban ivadéknevelő van, tenyészti is a halakat, így akár másoknál olcsóbban adhatja a halat. Ez a célja vagy alkalmazkodik a „maffia" törvényeihez? - Maffia nincs - jelenti ki Czikk László határozottan. - Célom, hogy az árakat leszorítsuk, bár jelenleg még én sem tudok alább menni a kialakult áraknál. - Elképzelhető-e hogy nem csak saját üzleteiben árulják a halat, hanem viszonteladóknak is adnak át? - Már most is így van. - Mibe került ez az építkezés? - Eddig 24 millió forint hitelt költöttem rá, de ha a halfeldolgozót is megcsinálom, akkor sokkal több kell. - Tavasszal említette, hogy nagyon vontatott, körülményes a hitelek ügyintézése. Sajnos így van, bár hozzá kell tennem, hogy két bankkal én nagyon jó kapcsolatot építettem ki. Czikkhalas törekvéseit támogatta a pénzügyi kormányzat is. Erre az alkalommal megkérdeztük a tárca vezetőjét, Szabó Ivánt, vajon minisztériuma közvetlenül be tud-e, be akar-e avatkozni a hitelfolyósítás meggyorsításába. Annál is inkább, mert a késedelmet panaszolják a mezőgazdasági szövetkezők és vállalkozók is. - Sajnos ezek valós gondok - mondta Szabó Iván. - Az a megoldás, hogy a bankok kockázatát igyekezünk csökkenteni. Ebben tud az állam valamennyit segíteni, de konkrét személyekre, esetekre vonatkozó hitelüzleteknél nem, hisz nem vállalhatja át a bankoktól a felelősséget. Hogy hova helyezik ki a hitelt, abba nem lehet beleszólni. Ha a bank nem látja megnyugtatónak a körülményeket, akkor nyilván akadoznak a dolgok. S noha hoszszadalmas az ügyintézés, elég baj, hogy az elmúlt három év alatt így is kihelyeztek 150 milliárd rossz hitelt. A bankok rendbetétele hoz majd javulást. Elsősorban azzal, hogy csökkenhet a betéti és hitelkamatok közötti különbség. El kell érni, hogy a hitelkamatok is csökkenjenek, úgyhogy nem csappan meg a betéti kamatok mértéke annyira, mint ebben az esztendőben. - Gyakran hívják a minisztert kis falukba, új létesítmények avatására? - Szinte minden hétvégén menni kell. Tegnap (bár ez más kategória) Tatán jártam. Egészséges mozgás észlelhető az országban, mint itt is. A varsádi beruházásban is jelentős állami támogatás játszik szerepet, ám különféle források mutatják, hogy az egyéni kezdeményezésé a döntő szerep. Ahol a talpraesettség mozdul, ott az állam segít mozdítani, és akkor szinte biztos a siker. - Elkerülhetetlen kérdés a költségvetés ügye. Hogy látja a helyzetet Szabó Iván? - Más dolog a hivatalos ellenzékiség alapállásából a vita, más dolog a szavazás. Megszavazni nem fogják a költségvetést, az biztos, de nagy valószínűségét látom, hogy átengedik. A mostani helyzetben a költségetés meg nem szavazása is kétségtelenül kisebb kockázatú, mint más, nyugalmasabb időben, választások előtt állunk. Ha nem szavazzák meg, legfeljebb két hónappal előbb következnek a választások, de alighanem még akkor is késne két-három (esetleg négy) hónapot az új költségvetés elkészítése, ami biztosan árt az országnak: olyan feszültségeket teremt, olyan problémahalmazt hagy hátra, hogy ember legyen talpán, aki azt diadalmasan kibogozza. Szerencsésebb lenne, ha a költségvetést megszavaznák. Czakó Sándor Energiagazdálkodási kulisszatitkok Biztonságos ellátás, szabványos készletek Az áramszolgáltatásidíj-emelés híre mindenkit bosszant, hiszen ki örül a drágább hétköznapoknak. Persze azért nem árt tudni, hogy mit kell ma megfizetni. Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára minap az olajipari vándorgyűlésen megdöbbentő tényeket ismertetett energiagazdálkodásunkról. A választott magyar kormány hivatalba lépésekor szembesült a szén- és uránbányászat válságával, a gazdaság működését veszélyeztető mértékben, szinte teljesen kimerült energiakészletekkel, valamint a valószínűtlenül alacsony és torz energiaárarányokkal. Az egykori szovjet villamoserőmű-építésben való magyar részvétel miatt itthon nem fejlesztettük erőműveinket, ezért ma országunké Európában az egyik legkisebb erőmű-teljesítmény. Emellett energiafelhasználásunk több mint fele importból - főleg a Szovjetunióból - származott, teljes kiszolgáltatottságában gazdaságunknak. Az előző kormányok nem építették le az energiát emésztő ágazatokat, mi több, ezeket fejlesztették. A szénbányászatban elindították az eocén- és liászprogramot, amelyek miatt a mélybányászat eladósodott, tönkrement. Háttérbe szorult a környezetvédelem is az energetikai beruházások során. A tervutasításos irányítás, a pártállam támogatási és elvonó politikája a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket nem ösztönözte energiatakarékosságra. Az elmúlt évtizedek örökségéről szólva meg kell említeni néhány eredményt is, például a Dunai Kőolajfinomító egyes üzemeit, aelyek ma is megütik a legszigorúbb mércét, valamint a lendületesen fejlődő gázszolgáltatást és üzemanyag-ellátó hálózatot. Az energiagazdálkodás egy sor égető és népszerűtlen feladat elé állította a kormányt. Első lépésként az egyoldalú importfüggőség felszámolása érdekében elkezdték építeni a nyugateurópai villamos és földgázrendszerekhez csatlakozó vezetékeket. Ezzel egy időben az energiaipart is piaci körülményekhez kellett, kell ma is igazítani. A földgáz és a kőolaj árát már 1991-92-től nem az állam állapítja meg, ártámogatást sem fizet. Világpiaci versenyképességünk és az európai gazdasághoz való csatlakozásunk, valamint a Világbankkal 1990 nyarán kötött „szerkezetkiigazítási" kölcsönszerződés egyaránt megköveteli a költségeket helyesen tükröző árszínvonal és árarányok kialakítását. Ezt a célt azonban csak fokozatosan lehet elérni, mert figyelembe kell venni a lakosság teherbíró-képességét és gazdaságunk versenyképességét. A következő években az inflációnál nagyobb mértékben kell emelni a lakossági földgáz és villamos áram díját, mert azok ma még a költségeket sem fedezik. Várhatóan 1995 végére éri el a díjszabás a piaci szintet. A gazdaság új vágányra terelésének első lépése ezen a területen is a törvénykezés. Az energiajogrend keretében az Országgyűlés megalkotta az általános koncessziós és bányatörvényt, valamint a biztonsági olajkészletezést szabályozó törvényt. A kormány már benyújtotta a parlamentnek a villamos energiáról és gázenergiáról szóló törvények tervezetét. Dolgoznak a nemzeti energiahatékonysági programon és az energetikát szabályozó kerettörvényen. A korábbi egyeduralkodó nagyvállalatok leépítésével mára átalakult a kőolaj- és gázipar, valamint a villamosipar. Folyamatosan egyesítik a szénbányákat az erőművekkel, a veszteséget termelő egységeket pedig bezárják, azaz csak zárnák, mert a gazdaság könyörtelen törvényei ezt követelik ugyan, ám mi legyen a bányászokkal? Az ország energiaellátásának biztonsága érdekében megalakult, és már dolgozik is a Kőolaj- és Kőolajtermék-készletező Szövetség. Feladata, hogy a törvény előírásai szerinti - a nyugat-európai normáknak is megfelelő -, 90 napos biztonsági készletet megteremtsék. Három év alatt megkétszereződött a benzinkutak száma, újakat építettek nagy külföldi olajtársaságok, a MOL Rt. és magánemberek is. A propán-bután gázzal foglalkozó egységek már magánkézben vannak, döntően külföldi szakmai befektetők szereztek tulajdont. Jelenleg az energetikai társaságok magánosításának menetrendjén dolgoznak a szakemberek. Kelet-Közép-Európa gazdasági és politikai állapotát figyelembe véve igen nagy eredménynek számít, hogy az energiaipar átalakítása során az ellátás biztonságos volt, és a tartalékkészleteket is sikerült növelni. K. L. T. Official Journal of the European Communities • Euro Info Service Budapest ' —.. ..W„ " .......... .. ““ ^ ' ............................... ....Építés' ' ^MÉiii#éfW#rWS#ÍiWii Egyéb ■ 93/S 194-52583/FR-19 F-Rouen Iskolabővítési munkák Tenderhatáridő: 1993. XI. 12. 93/S 194- 52342/DE-16 D-Magdeburg Színházrekonstrukciós munkák Tenderhatáridő: 1993. XI. 30. IrfflTkTD., 93/S 194- 51597/DE-10 D-Stade Kórházbővítési munkák Tenderhatáridő: 1993. XI. 03. 93/S 194-92515/DE-24 D-Augsburg Egészségügyi létesítmények bővítése Tenderhatáridő: 1993. XI. 08. Textil, bútor Élelmiszer 93/S 194- 52303/ES-55 E-Sevilla Irodai bútorok Jelentkezési határidő: 1993. XI. 15. Tenderhatáridő: 1993. XI. 22. 93/3 194-51466/FR- 39 F-Poitiers 11 készlet bútor Tenderhatáridő: 1993. XI. 12. 93/S 194-51823/EN-47 UK-Trowbridge Fiús, baromfi Jelentkezési határidő: 1993. X. 22. Tenderhatáridő: 1993. XI. 16. 93/S 194-51588/NL-41 B-Brussels Információs software 12 mBFR értékben Jelentkezési határidő: 1993. XI. 09. Tender határidő: 1993. XI. 19. Gép, szerszám, műszaki cikk 93/S 194-5164/GR-40 GR-Athens Gépműhely berendezések, eszközök Tenderhatáridő: 1993. XI. 15. 93/S 194-52735/EN-29 UK-Birmingham Kőfaragó munkák városháza felújításához Jelentkezési határidő: 1993. XI. 04. 93/S 194- 51795/FR-45 F-Orléans Textíliák és ruházati cikkek Tenderhatáridő: 1993.XI.05. 93/3 194-51532/DE-40 D-Heidelberg Modulrendszerű bútorok és vas szekrények 20 egészségügyi állomásra Jelentkezési határidő: 1993. XI. 08. Tenderhatáridő: 1993. XI. 14. 93/S 194- 51844/FR-47 F-Chambéry Borjú- és marhahús, sajt Tenderhatáridő: 1993. XI. 12. 93/S 194-51801/EIJ80 UK-Glenrothes Sertés- és bárányhús, csirke Jelentkezési határidő: 1993. XI. 01. 93/S 194-518889/IT-61-Sienna Különféle gyógyszerek Jelentkezési határidő: 1993. XI. 03. 93/S 194-51797/EN-45 UK-Reading 100 000 karton szárazbabkonzerv (baked beans) Tenderhatáridő: 1993. XI. 01. 93/S 194-52076/EN-112 UK-Exeter Nyolcszázalékos folyékony alumínium-szulfát 400 cfont értékben Jelentkezési határidő: 1993. XI. 25. 93/S 194- 51851/FR-61 F-Cherburg Gyorsacél fúrók és egyéb szerszámok Jelentkezési határidő: 1993. X. 28. 93/S 194- 51951/FR-62 F-Cherburg Menetvágó és maró szerszámok szállítása 3 éven át Jelentkezési határidő: 1993. X. 28. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111 -6061.