Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
III. évfolyam, 245. szám )in II 1993. október 20., szerda GAZDASÁG Áll a bál Záhonynál (Folytatás az 1. oldalról) Nyugat-Európában közel 300 ezer tonna első osztályú, méretes, becsomagolt almát vonnak ki a piacról, akkora a túltermelés. Az igénytelennek ismert orosz piacon ma már keresik az Idared és Jonagold fajtákat, de 70 milliméter fölötti méretben! Kína, Lengyelország, Románia és Bulgária is olcsón és jó minőséget kínál, ráadásul az exporttámogatás sem 15 százalék, mint nálunk. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet tíz-tizenöt tonna négy négy és fél centiméteres almát termő ültetvényekkel versenyezni a világban. Magyarország most harmincéves fajtaszerkezetű almatermést kínál. Ez ráfizetés, olcsóbb lenne alkalmazkodni a piachoz. * Az almáskerteket valójában nem az országba becsempészett néhány kamionnyi alma veszélyezteti, hanem valami más. Megkérdeztük Arnold Mihályt, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, igaz-e a hír, miszerint Ukrajnából hoztunk be almát. - Kétszáz mázsa léalma valóban bent van az országban - erősítette meg a parancsnok a hírt. - Kisvárdán állnak a ládák, ahol nyilvántartásba vették és vámraktáron kívüli eljárásban tartják mindaddig, amíg pontosan nem tisztázódnak a körülmények. Az árut nem vámkezelték, a rendelkezési jog meg van tiltva. A Záhonynál szolgálatot teljesítő vámosok nem hibáztak, mert a határvámhivataloknak nincs joguk megállítani a szállítmányt, ők az elsődleges szűrők, ha rendben találják a dolgot, tovább kell küldeni az árut Kisvárdára. Ezt meg is tették, és Kisvárdán, ahol kellett, fennakadt a szűrőn az Ukrajnából érkezett, feldolgozásra szánt léalma. K .L. T. - Sz. T. Nézem a televíziót, s nem tudom, csodálkozzam, éktelenül káromkodjak, vagy ne higgyem el az egészet. A stáb valahol Záhony körül jár, a képernyőn almahegyek tűnnek fel, fémkonténerekből almatonnákat borogatnak betonbunkerekbe, az országúton hosszú sorban állnak a szatmári arannyal megrakott autók, pótkocsik. Panaszkodnak a termelők: csak léalmának, négy-öt forintért veszik át termékeiket, szinte nekik is többe került megtermelni. Vált a kép, megjelenik szemünk előtt a jól ismert, méregzöld alma, rajta az ára: darabonként huszonöt forint. Az utóbbi évek legjobb almatermését takarították be az idén Magyarországon, szinte fuldoklunk ebben a gyümölcsben. Amiből nem lesz almalé, az megjelenik a városi piacokon, zöldséges boltokban húsz-harminc forintos kilónkénti áron. De hogy kerül ide, bő termés idején, a méregzöld argentin, a darabra árusított? Szerencsére a riporter - ez is ritka! - végigzongorázza a kottát. A vámtiszt elmondja, félrevezetés (egyszerűbben: átverés) áldozatai vagyunk, ő is, mi is, az argentin almát ugyanis déligyümölcsnek álcázva hozták be az országba. A vámhivatalt - s rajta keresztül a vámszabályokat alkotó államot - tehát átverték! Itt vége volt a riportnak, nem tudtuk meg, milyen meglepetést készít a vámhivatal annak, aki átverte. Egyáltalán, van-e eszközük a vámosoknak arra, hogy büntessék a hitelrontóikat? Minden államban vannak törvények, melyek szabályozzák az életünket. A demokráciákban a törvények az állampolgárokat védik, például úgy, hogy lehetőséget biztosítanak termékeik értékesítéséhez. Ezt hívják termékvédelemnek. Kétlem, hogy lenne manapság ilyesmi nálunk. Mert ha lenne, a vámosok már elküldték volna az almaimportőrnek a büntetőcsekket. Van-e megoldás? Természetesen van! Hozzon a pénzügyminiszter olyan rendeletet, hogy ha valaki olyan árut hoz be az országba, ami itt is megterem, jó minőségben, s a művelet közben még át is veri a vámszerveket, fizesse be, mondjuk, az általa behozott áru értékének ötvenszeresét az államkasszába. Ha ezt nem teszi meg 24 órán belül - kobozzák el a szállítójárművét. Szigorú lenne a büntetés? Egyszer végre nálunk is meg kellene szokni: a törvényeket nem azért hozzák, mert szokás, hanem azért, hogy betartsák azokat. Egy-két szigorú büntetés - s máris visszavonulót fújna a manapság oly sokat emlegetett vadkapitalizmus. Hegyes Zoltán Almakórság Elkelt a Pannonplast Megőrizni a vezető pozíciót Sikeresen lezárult a Pannonplast privatizációjának első szakasza - tájékoztatta az újságírókat tegnap Both János, az Állami Vagyonügynökség igazgatója. A legnagyobb magyar műanyagfeldolgozó vállalat részvényeinek 51 százalékát - a Credit Suisse First Boston tanácsadó cég közreműködésével - amerikai és angol pénzügyi befektető csoport szerezte meg. A tranzakció során portfóliómenedzserek, a General Motors és a Kodak cég nyugdíjalapját kezelő befektető csoportok, illetve egy washingtoni székhelyű, kifejezetten a fejlődő országokban érdekeltséget szerzett befektetési alap jutott tulajdonhoz. A vevők ígérete szerint jövőre alaptőkeemelést hajtanak végre, s tőzsdére viszik a céget, mégpedig jó papírokkal, a kisbefektetők számára bizalmat ébresztő befektetési lehetőséggel. A jelenleg 1600 embert foglalkoztató társaság fennmaradó, 41 százaléknyi részvényének 15 százalékához a munkavállalók kedvezményesen juthatnak hozzá, 15 százalékot a kisbefektetői részvényvásárlási program keretében ajánlanak fel, s 11 százalékot kárpótlási jegyért lehet megszerezni. A sajtótájékoztatón nem hozták nyilvánosságra, hogy a pénzügyi befektetők milyen árfolyamon jutottak hozzá az alaptőke 51 százalékához. A privatizációtól - hangsúlyozta Doór Ervin, a cég vezérigazgató-helyettese - stabilitás és új üzletágak fejlesztése várható. A holdingként, hazai és külföldi érdekeltségű társaságokkal működő Pannonplast hosszú távú üzleti terv és aktualizált stratégia alapján dolgozik a „harmóniában a környezettel" alapelv szerint. Korszerű, környezetkímélő technológiák alkalmazásával, illetve versenyképes termékekkel kívánnak piacra lépni, s meg akarják őrizni vezető pozíciójukat. Ahogyan az eddigiekben, továbbra is az építő-, és a csomagolóipar, a mezőgazdaság és a háztartások keresletére számítanak, de biztató lehetőségeket ígérnek az infrastrukturális beruházások is. Szándékuk szerint versenyképes tőkemegtérülést biztosítanak a tulajdonosoknak, és kiszámítható gazdálkodálkodással őrzik meg munkavállalóik bizalmát. V. É. Franciák Magyarországon Az ipari együttműködés szolgálatában Pierre Waline, a Francia Tájékoztatási és Gazdasági Együttműködési Központ igazgatója meglepően jól beszél magyarul, így tolmács nélkül készül az interjú. A hatvanas években, amikor a francia politika nyitott Kelet- Közép-Európa felé, megéreztem, érdemes lesz megtanulni magyarul. Később, az egyetemen, sdekeztem minél többet megtudni a magar nép történelméről, kultúrájáról, az ország gazdaságáról. Magyar barátokra tettem szert, és 1969-ben magyar lányt vettem feleségül. Azóta is jól megvagyunk egymással. Korábban már dolgoztam Magyarországon, egy évig a Corvina Kiadónál mint francia nyelvi szerkesztő. Nyolc hónappal ezelőtt neveztek ki központunk igazgatójának. - Mivel foglalkozik az ön által vezetett intézmény? - Központunk a párizsi székhelyű ACTIM (Műszaki, Ipari és Gazdasági Együttműködési Ügynökség) tagja. Az ACTIM, amely a francia kormány égisze alatt működik, több mint 1700 francia vállalatot és szervezetet fog össze, szerte a világban több mint húsz irodája működik. Fő feladatunk, hogy a francia vállalatok felkérésére felkutassunk Magyarországon olyan cégeket, amelyek szeretnének együttműködni francia vállalatokkal. A központ négy kétnyelvű munkatárssal boldogul el, elősegítve a kis- és középvállalatok kiegészítő tevékenységének megvalósulását a legkülönbözőbb formákban: az egyszerű vállalkozói megállapodástól a bérmunkán át vegyes vállalatok létrehozásáig. Ennek menete: jelentkezik nálunk egy francia vállalat, amelyik szeretne együttműködni bizonyos területeken valamilyen magyar céggel, s akkor mi megkeressük az alkalmas partnerét. Rövid működésünk alatt már sikerült két ígéretesnek mutatkozó frigyet is létrehoznunk. S a keresés persze kétirányú. - Folytatunk másfajta tevékenységet is. Részt vettünk például a tegnap zárult, Új banktechnológiák című, kétnapos konferencia megszervezésében. Ezen ismert francia szakemberek előadásokat tartottak a magyar résztvevőknek többek között a legkorszerűbb banktechnológiákról, ezek elsajátításának megszervezéséről. (roxin) Szakoktatási vándordíj Kádár Béla külgazdasági miniszter szeptemberben külgazdasági szakoktatási vándordíjat alapított. A díj célja, hogy elismerésben részesítse a külkereskedelmi szakközépiskolai képzést folytató és kiemelkedő oktatási-nevelési eredményeket elérő iskolákat, ily módon is ösztönözve a középfokú külkereskedelmi képzést. A vándordíj - vándorserleg és százezer forint - pályázattal vagy miniszteri adományozással nyerhető el. Pályázatot a külkereskedelmi szakközépiskolai képzést folytató intézmények nyújthatnak be. A díj odaítélésére a miniszter által felkért kilenctagú bírálóbizottság tesz javaslatot, figyelembe véve az érettségizett diákok átlagos tanulmányi eredményét, a tanulmányi versenyeken való részvétel színvonalát - azaz a helyezést nyert diákok számát és az összlétszámhoz viszonyított arányát, valamint a sikeres állami nyelvvizsgát tett tanulók számát, illetve arányát. A díjat az idén első alkalommal október 22-én a Hunfalvy János Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolának adja át a külgazdasági miniszter. Tokaji maradjon a tokaji (Folytatás az 1. oldalról) A Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, amely korábban felvásárolta a környék aszúját, az idén Tokaj Kereskedőház néven részvénytársasággá alakult. Egykori szőlőterületét már magángazdák művelik, mindössze a borvidék termőterületének 15 százaléka fölött rendelkezik, ugyanakkor a pincészet és a berendezések megvannak, csak a társaság pénzügyi nehézségek miatt nem képes használni azokat. Mivel a tokaji aszú védelme nemzeti érdek, az Állami Va- Felvásárolják az aszút gyonkezelő Részvénytársaság 250 millió forint alaptőke-befizetéssel kisegíti a Tokaj Kereskedőházat, és közösen megalapítják a Tokaji Királyi Szőlők Részvénytársaságot. Ez a társaság Tokajhegyalja borainak márkaeredet- és fajtavédelmén őrködik, valamint a piacra jutást segíti. A termelőknek szóló jó hírt Marcinkó Ferenc, a Tokaj Kereskedőház Rt. termelési igazgatója jelentette be tegnap újságíróknak: az első osztályú aszúszemekért 230 forintot, a másodosztályúért 200-at, a harmadik minőségűekért pedig 170 forintot fizetnek kilónként. Most már biztos, hogy december 15-éig mindenkinek kifizetik a termését - mondta Hörcsik Richard országgyűlési képviselő, aki korábban felhívta a kormány figyelmét a harminc hegyaljai község gondjára. Kosinszky György, az ÁV Rt. képviselője a Tokaj Kereskedőház magánosításáról szólva elmondta: csak úgy eladó a vagyon, hogy az ÁV Rt. felügyeleti joga megmarad. Ez a megoldás biztosítja, hogy a befektetők kezén haszonlesésből ne silányuljon el a tokaji bor. K. L. T. NATO-RARE-OMFB-tanácskozás Egyeztetett stratégiát! Magyar kezdeményezésre Budapest ad otthont a NATO Tudományos Tanácsa, az Európai Számítógépes Kutatóhálózati Szövetség (RARE), valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a hazai kutatói hálózatokkal foglalkozó szervezet ma kezdődő, kétnapos tanácskozásának. A NATO-RARE-OMFB nemzetközi műhelytalálkozója azzal a céllal nyit eszmecserét a kelet-közép-európai országok képviselői számára, hogy kialakítsák a térség számítógépes kutatói hálózatának fejlesztési stratégiáját, s megvitassák a fejlett országok rendszereihez való integrálódás kormányzati lépéseit. Az eseményen részt vesznek az Európai Közösség, az UNESCO és a nagy nemzetközi számítógép-hálózati szervezetek képviselői, régiónk országainak kormányzati illetékesei, s Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke meghívására Jean- Marie Cadiou, a tudományos és környezetvédelmi ügyekért felelős NATO-főtitkárhelyettes is. A tanácskozást beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott: arra is mód lesz, hogy a részvevők megvitassák a NATO által támogatott kutatások és a tudomány hazai művelőinek együttműködési lehetőségeit. Mint Jean-Marie Cadiou elmondta, a NATO Tudományos Tanácsa alapvetően négy témakört tekint kiemelten fontosnak, így a leszerelési technológiák tudományos kérdéseit, a szennyezett katonai területek megtisztításának ügyét, a csúcstechnológia és az emberi erőforrások kérdéskörét. A tanácskozás jó alkalmat kínál a regionális, az egyes országokat érintő és együttműködésüket feltételező problémák áttekintésére, ugyanakkor lehetőséget teremt a fejlett országok gyakorlatának megismerésére és tapasztalatainak átvételére. (vi) Official Journal of the European Communities • Euro Info Service, Budapest Egyéb 93/S 196/52421/GR-57 GR-Athens 92 000 íróasztal és 26 000 szék 60 m DR értékben Külföldi tenderek és piaci lehetőségek vállalatoknak és vállalkozóknak Beruházások EBRD hitellel Gépek, szerszámok, műszaki cikkek 93/S 196-52123/IT- 54-Trieste Friss marhahús 840 m ITL és gyümölcs-zöldségfélék 700 m ITL értékben Jelentkezési határidő: 1993. XI. 04. 93/S 196- 52424/GR-47 GR-Korpenisi Különféle élelmiszerek szállítása 1994-ben Tenderhatáridő 1993. XI. 22. 93/S 196- 52862/EN-6 UA-Kyl Oblast Az Ukrajnában tervezett repülőtér-bővítés a létesítmény valamennyi ágazatában nagyértékű beruházásokat jelent. 93/S 196-52863/EN-6 RO-Bucharest Geofizikai vizsgálatok és tevékenységek korszerűsítése 14 m USS értékben 93/S 196-52864/EN-7 Sl-Ljubljana A meglévő telekommunikációs rendszer korszerűsítése és jelentős bővítése 93/S 196-52486/DA-87 DK-Ballerup 6 db autóbusz Tenderhatáridő: 1993. XI. 19. 93/S 196- 52865/EN-7 LV-Riga Lehetőségek felmérése és gazdaságossági értékelése a Litvániában megvalósítható vízi erőművekről 93/S 196-52868/EN-8 EE-Tallinn Az Észtországban működő erőművek biztonsági rendszerének korszerűsítése Tenderhatáridő: 1993. XI. 29. 93/S 196-52869/EN-8 EE-Tallinn 4 db tüzelőolajjal üzemelő hőerőmű átalakítása más fűtőközegre Tenderhatáridő: 1993. XI. 30. 93/S 196-52969/DE-16 D-Berlin Liftek és emelők szállítása és szerelése Tenderhatáridő: 1993. XI. 09. 93/S 195-51969/ST-37-Rome Csőszerelvények Tenderhatáridő: 1993. XI. 93/S 196-52866/EN-8 V-Riga A Litvániában működő erőművek biztonsági rendszerének korszerűsítése Tenderhatáridő: 1993. XI. 25. 93/S 196-52871/EN-9 BG-Sofia Biztonsági berendezések nukleáris erőművekhez Tenderhatáridő: 1993. XII. 16. 93/S 196- 52870/EN-9 EE-Tallinn 1500 db hőmennyiségmérő műszer szállítása Tenderhatáridő: 1993. XI. 26. 93/S 195- 52017/IT-37 l-Rome Rozsdamentes acél csőszerelvények Tenderhatáridő: 1993. XI. 02. 93/S 196-52088/IT-88 l-Venice 180 000 PVC-cső tartozékokkal kábelfektetéshez Jelentkezési határidő: 1993. XI. 03. 93/S 196-52100/IT-54 l-Ancona Mezőgazdasági vegyi laboratóriumhoz műszerek, eszközök, bútorok Jelentkezési határidő: 1993. XI. 08. 93/S 196-53329/EN-99 NO-Oslo Kábelek Tenderhatáridő: 1993. XI. 16. 93/S 195-52068/DE-38 D-Koblenz Csövek 1.1 m DM értékben Jelentkezési határidő: 1993. XI. 03. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp., Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111 -6061.