Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-04 / 231. szám
III. évfolyam, 231. szám 1993. október 4., hétfő Mi kell-e digitális Budapest-tájkép? Igen vagy nem, s ha igen, miért nem A Karinthy Frigyestől kölcsönzött alcím rendkívül időszerű. Tegyük hozzá: sajnos. London és Párizs után ugyan a magyar főváros mondhatja a magáénak öreg kontinensürők harmadik nagyvárosaként a számítógépesített térképet, ám úgy látszik, ennek nem sok hasznát veszi. Pedig tudósok a megmondhatói, ha áldoznának rá mintegy húszmilliót az önkormányzatok (netán a közüzemek meg a főváros), akkor hat év alatt körülbelül 4,5 milliárd forintot takaríthatnának meg vele. Ez persze nem ilyen egyszerű. Ha ..ugyanis magától értetődő volna, akkor fölösleges lett volna, az a finnnapi tudományos konferencia a Fórum Szállóban, amelyen a hazai szakemberek egymásnak mondták el mindazt, amit amúgy is tudtak. Akiknek viszont csöppet sem ártott volna, hogy alaposabban megismerkedjenek a térkép-számítógépesítéssel, távollétükkel tüntettek, így arról sem lehet fogalmuk hogy az AGM Részvénytársaság az amerikai Intergraph cégtől vásárolt - azelőtt COCOM tilalmi listán szereplő - számítógépes módszereket kívánja átültetni magyar viszonyokra, s ennek folytán ma úgyszólván elképzelhetetlennek számító modern, gyors, pintos eszköz birtokába juthatnak az önkormányzatok éppúgy, mint a földhivatalok van a rendőri szervek. Pillanatok alatt képernyőre hívható a többi között bármely városrész térképe (az 1:4000 méretarányú térképen húszcentis tereptárgyak is megkülönböztethetők), egyegy területrész védett fáinak jellemző adatai, s leolvasható például róla, hogy valamely negyedben mennyi az emberek várható élettartama. Nyilvánvaló, hogy mindez teljesen átalakítja a közigazgatási munka jellegét, hiszen a holnap képviselője már nem könyvtári segédlettel dolgozik, hanem a számítógép lesz a munkatársa - ha megtanul bánni vele. De egyelőre nem sok jel mutat arra, hogy a szóban forgó előnyökkel élni fogunk. A fővárosnak mintha fogalma sem volna róla, hogy az AGM Rt. birtokában van Kelet-Közép-Európa legnagyobb adatbankja, s fölöttébb megérné számítógépesítési szaktudását igénybe venni. Ez annál is inkább furcsa, mert fele részben a főváros a cég tulajdonosa. A Komunálinfo pedig az AGM leányvállalataként ajánlja számítógépesített közműtérképeit, amelyek a telefon- és csatornahálózatról, a villamosvezeték-rendszerről, a hőszolgáltatásról szolgálnak információval, s ezek úgyszólván valamennyi adata szinte pillanatok alatt hozzáférhető. Ennek előnyeit aligha kell részletezni egyebek között egy csőtörésnél vagy egy kábelszakadásnál. Talán nem kell túlságosan sok időnek eltelnie ahhoz, hogy magától értetődővé váljék, ami csakugyan magától értetődő... (veszprémi) GAZDASÁG X : 2,53 Bedugult a keleti piac Tanulmány az élelmiszerexportról Tanulmány készül a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában arról, miként lehetne a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart annyira megerősíteni, hogy képes legyen előállítani a külföldön keresett árut, s ezzel javított a jövedelmezőségén. Mezőgazdaságunk - mostanában sokat emlegetett „fénykorában" - termékei legnagyobb részét a viszonylag igénytelen keleti piacokra adta el. A hajdani Szovjetunió utódállamai ma alkalomszerűen tudnak csak fizetni, de már nem fogadják el a középszerű minőséget, mert közben megismerték a nyugati mezőgazdaság termékeit Mára világosan látszik: a tömegáru eladhatatlan Keleten és Nyugaton egyaránt. Ugyanakkor a hungaricumnak számító őrölt paprikából, szalámiból és libamájból óriási a kereslet. Ugyancsak jól eladható a darabolt pulyka, a filézett csirkemell, a libamell, a kézi munkával készült zöldségkonzerv, valamint a durumbúza és a belőle készült liszt, tészta. Mennyi mezőgazdasági terméket és élelmiszert adunk el külföldön és mennyit veszünk? István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezetője tájékoztatta lapunkat. Mint mondta, tavaly mezőgazdasági termékből és élelmiszerből négyszer annyit adtunk el külföldön, mint amennyit vásároltunk. Több fejlett országban az import sokkal nagyobb részt képvisel az exporthoz képest, mint nálunk. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek importja csupán öt-hét százaléka a lakosság éves fogyasztásának, és ennek a mennyiségnek is a fele olyan termék, amely Magyarországon nem terem: nyers kávé, déligyümölcs, kakaóbab, tengeri hal. Természetesen az országban és a fővárosban is vannak olyan üzletek, áruházak, ahol a polcokon sok külföldi élelmiszer látható, de ez nem országos arányokat tükröz. Az élelmiszeriparban sok vegyes vállalat alakult a közelmúltban, ezek idegen nyelvű felirattal kínálják a hazai alapanyagból itthon gyártott termékeiket. Az élelmiszer-ágazat tavalyi külkereskedelmi mérlege az eladás javára billent, mégpedig 1,9 milliárd dollár többlettel. Az idén azonban kisebb az árualap. Gabonából az aszály miatt a tavalyi mennyiség öt-tíz százalékát lehet exportálni, bár a hazai árak annyira magasak, hogy inkább mindenki itthon értékesíti, amit lehet. Az Európai Közösség húsembargója óriási veszteséget okozott, most látható igazán a hatása. Csak a harmadik-negyedik negyedévben indulhatott meg igazán a kiszállítás, de a közös piaci túltermelés miatt nem nagy a kereslet. A konzervipar fizetési zavarai miatt nem tudott szerződést kötni a mezőgazdasági termelőkkel, ráadásul a szárazság következtében kevesebb zöldségféle termett. Almából bőség van az idén, de a külpiaci árak olyan alacsonyak, hogy csak nagy nehézségek árán lehet eladni. A keleti piac országai alig tudnak fizetni, ezért csak egészen szerény mennyiséget vásárolnak. A 200 ezer tonna alma negyedére sincs vevő. Az exporttámogatás maximális növelése után sem kap a termelő 12-14 forintnál többet az első osztályú étkezési alma kilójáért. Az idén is tele lesznek a pincék, hiábasikerült az utóbbi két évben 100 ezer dollárral növelni a bor- és pezsgőexportot. Az évekkel ezelőtt megszokott 3-4 millió hektolitert lehetetlen eladni. Az egykori szovjet piac, amely az asztali és még gyengébb minőségű bort korlátlanul felszippantotta, már a múlté. Utódállamai csak kevesebbet képesek vásárolni, és inkább a minőségi borhoz ragaszkodnak. Sajnálatos, hogy az árucsere-kereskedelem is nehézkes, mert kevés olyan terméket tudnak felkínálni, amely itthon elfogadható áron eladható. Vállalatainknak mégis célszerű volna megőrizniük a kivívott piaci pozícióikat - állítja a szakember -, mert már elindult a verseny a Kelet meghódításáért, és a nyugati cégek súlyos anyagi áldozatokra is hajlandók minden egyes üzletért. K. L. T. Az európai megoldás kell-e bizonygatni, hogy a kórházakból kikerülő hulladék mennyire veszélyes? Mégis gyakran előfordul, hogy a kórtermekből, a műtőkből minden felesleges anyag egyenes úton a kukákba, onnan pedig a szemétlerakóba, illetve a kommunális hulladékégetőbe kerül. A hozzá nem értő is belátja: óriási a fertőzés veszélye. Ennek az ázsiai állapotnak a felszámolására még 1989-ben pályázatot írt ki az akkori Fővárosi Tanács. Valamilyen európai megoldást kerestek még mielőtt kitört volna a botrány. A pályázat nemzetközi volt, de végül is a hazai Septox Kft. nyerte el az egész főváros területére szólóan a gyűjtőeszközök kihelyezésére, a hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szóló jogot. Meg is kötötte a szerződést a Fővárosi Tanáccsal a társadalombiztosítás garanciája mellett. A tb vállalta, hogy finanszírozza a kórházi hulladék megsemmisítésének költségeit. Megindult a munka. A Septox önerőből kifejlesztette az egyszer használatos gyűjtődobozokat, megtervezte és elkészítette a konténereket. Egyszóval, felkészült arra, amit vállalat. Közben persze történt egy s más. Lezajlott a rendszerváltás és átalakult a tb. Azóta a társadalombiztosítás hallani sem akar a költségek vállalásáról. Ezzel a nagyszabású terv teljes egészében dugába is dőlt volna, ha a kórházak nincsenek tudatában a helyzet súlyosságának. Éppen ezért, amelyik kórház csak tehette, egyedi szerződést kötött a Septoxszal. Egy kórházi ágyra számítva naponta hat forint többletköltséget jelent a veszélyes hulladék elszállítása, s ezt a költséget a 27 ezer budapesti kórházi ágy közül 11 ezer esetében a kómázak ki tudták gazdálkodni szűkös anyagi helyzetükben is. Jellemző egyébként, hogy azokban a kórházakban, amelyek szerződéses kapcsolatban állnak a Leptoxszal, nyugat-európai szintre csökkent a veszélyes hulladék napi mennyisége. A magyarázat egyszerű: takarékoskodnak, s az igazán veszélyes hulladékot különválasztják a kommunális szeméttől. A Septox kétnaponta cseréli a Gyűjtőkonténereket, a hulladékt a Korányi Intézetben üzemelő, óránként 400 kilogramm kapacitású égetőműben semmisíti meg. A dorogi égetőben is felszereltek saját költségükre egy adagolórendszert a veszélyes kórházi hulladék fogadására. A gond csak az, hogy a dorogi égetőmű gyakran áll, ez a hulladék pedig nem tűri a várakozást. Különösen nem a nyári melegekben. Ma már több cég is van a piacon, de a Septox még mindig messze a legnagyobb. Időközben országosra bővítették a hálózatot, több vidéki kórházzal és magánrendelővel is felvették a kapcsolatot, így aztán öt hűtőkamionjuk állandóan az országot járja. Mindez azonban kevés, mert országosan a veszély azóta sem szűnt meg: továbbra is túl sok fertőző anyag kerül a kommunális szemétbe. Az igazi megoldás az lenne, ha lépne a társadalombiztosítás... P.J. Fontos az eladhatóság BÚCSÚ a munkásszállóktól A régi munkásszállók kora egyszer s mindenkorra lejárt. Annak a vállalkozónak, aki munkavállalóival vidékről Budapestre jön dolgozni, meghatározott igényei vannak, amelyekhez a szállásadóknak alkalmazkodniuk kell. Ezért ebben a szállodai kategóriában nem a csillagok száma a fontos, hanem az, hogy a szálláshelyeket a vevő igényeinek megfelelő szolgáltatásokkal lehessen eladni. Ezt a filozófiát követi az Eravis szállodalánc, amely stratégiája szolgálatába a privatizációt állította. Sok minden megváltozott a hajdani munkásszállások környékén, mióta ez év januárjától Karikás György, a hajdani minisztériumi főosztályvezető személyében új ember került az Eravis élére. Nevéhez fűződik az új filozófia megfogalmazása, s ő vezényli most a vállalat privatizációját is. Úgy döntöttek, hogy az épületek egy részét eladják, s az így szerzett pénzt a megmaradó épületek felújítására használják. Végeredményben mindez azt szolgálja, hogy 1995-re nyolcezer férőhelyes hálózatot hozzanak létre a fővárosban kétcsillagos és még szerényebb kategóriában. Döntő lesz az egycsillagos és az A kategóriájú turistaszolgáltatás, és a tervek szerint jelentős mennyiségű olyan szálláshely is lesz, amelyre leginkább az univerzalitás a jellemző: fel lehet használni diákkollégiumi szálláshelynek, megfelel az ifjúsági turizmus feltételeinek és kielégíti az emelt szintű munkáshotelek követelményeit is. Az Eravisnak mintegy ötven épülete van, ötmilliárd körüli a vagyona. A privatizáció során az első körben az ötmilliárdos vagyonból kétmilliárd értékűt hirdettek meg, ez tizenkét épületegyüttest jelent. Tudnivaló, hogy az ilyen állami többségű részvénytársaságnál, mint amilyen az Eravis, a vagyonértékesítést maga az rt. végzi, de a tulajdonos határozza meg a követelményeket. Az értékesítés szabályaiban a vagyonvédelem érvényesül. Ez pedig előírja, hogy kétszer kell nyílt tendereztetésen meghirdetni a vagyont, de ha nem érkezik megfelelő ajánlat, akkor a harmadik körben már közvetlenül is megengedett az értékesítés. Az első kör közel kétszázmillió forinttal növelte az Eravis kasszáját, s ezzel el is lehetett kezdeni a reorganizációt. Első lépésként egy épületet kollégiummá alakítottak át, két A kategóriájú turistaszállóban pedig fürdőszobákat építettek. A privatizáció eddigi tapasztalatait Karikás György így foglalta össze: - Üzleti érdekünk azt diktálta, hogy mindent készpénzért hirdessünk meg, hiszen a reorganizációhoz pénzre van szükségünk. A pályázat eredménye viszont egyértelműen azt mutatta: számítanunk kell a jövőben arra, hogy az úgynevezett készpénzkímélő eszközök mindinkább részévé válnak az ingatlanforgalmazásnak és általában az üzleti életnek. Érdekes például, hogy a teljes épületcsoportra kaptunk ajánlatot kárpótlási jegy ellenében. Egy másik, nem kevésbé figyelemre méltó ajánlat - a fővárosi önkormányzaté - négy épületegyüttesre szólt. A főváros is értékpapírokkal fizetett volna, illetve vagyoncserét ajánlott fel. Előkészítettük az ismételt meghirdetést, amelyben a készpénzfizetés mellett már lehetővé tesszük az egyéb fizetési módokat is. (péter) Az Ipoly összeköt A tavalyi sikeren felbuzdulva, az idén második alkalommal rendezték meg az Ipoly Közös Szlovák-Magyar Útkeresés című regionális kiállítást és vásárt október 1-3. között a határközeli Magyarnándor községben. A tegnap zárult rendezvényen 22 szlovák és 40 magyar kiállító vett részt. Az első értékelések szerint a kiállítás kedvező hatással lesz az észak-magyarországi, mindenekelőtt a Nógrád megyei régió fejlődésére, hozzájárul a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok elmélyítéséhez és a határ két oldalán alakult kis- és középgazdaságok megerősödéséhez. A rendezvénysorozatot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma anyagilag is támogatta. (P-) Szülinapi sörűk Ötéves fennállását ünnepelte az elmúlt hét végén a Komáromi Sörgyár. A városnak és környékének szánt dínomdánomon ökörsütéssel, tűzijátékkal, mazsorettekkel, Dolly Roll-koncerttel, Lagzi Lajcsival ünnepeltek. A rendezvény legszimpatikusabb programja: az ökröt saját dolgozóik cnak sütötték meg. Hogy mitől ilyen elégedettek, arra is adtak magyarázatot: nulláról indulva, két éve adoptálta őket a világ második legnagyobb sörkonszernje, a Heineken, az Amstellel pedig a magyar piacon a licencgyártmányok versenyében a harmadik helyre tornászták fel magukat. Éves kapacitásuk már évi félmillió hektoliter körül jár, s folyamatosan fejlesztenek, új italokat ígérnek a sörivók táborának. (vér) Official Journal of the European Communities • Euro Info Service Budapest Létesítmények EBRD hitellel Külföldi tenderek és piaci lehetőségek mm 93/S 177-47078/EN-6 PL-Bielsko-Biala 104 MW kapacitású fluid ágyas kazános erőmű korszerűsítése és bővítése 40 m ECU értékben. 93/S 177-47080/EN-7 RU-Moscow Szibériai olaj- és gázmezők rehabilitációs létesítményeinek berendezései: szivattyúk, fúróberendezések, számítórendszerek, csővezetékek, elektromos berendezések stb. 93/S 177-47079/EN-7 UIL-London Konzultációs iroda létesítése a volt Szovjetunió területén, mely a meglévő és most létesülő cégek fejlődését segíti. Elektromosság Élelmiszer 93/S 177-46926/DE-13 D-Schweinfurt Szennyvízkezelő üzem elektromos felszerelése. Tenderhatáridő: 1993. X.13. 93/S 177-46268/EN-43 UK-Swansea Különböző élelmiszerek: hús, baromfi, friss gyümölcs és zöldség, fagyasztott élelmiszer Tenderhatáridő: 1993. X. 15. 93/S 177-47083/EN-9 UK-London Tanulmányterv készítése a Szlovéniát és ■Magyarországot összekötő vasútvonalra. 93/S 177-47086/EN-10 BG-Sofia Vizuális ellenőrző rendszerek négy nukleáris erőműhöz. W 93/S 177-47431/DE-18 D-Hildesheim Transzformátorállomások és épületek elektromos felszerelése. Tenderhatáridő: 1993. X.19. 93/S 177-46505/GR-44 GR-Trikala Élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek szállítása 1994-ben. Tenderhatáridő: 1993. X. 26. 93/S 177-47119/NL-47 B-Antwerp Tej és tejtermékek 38 m Bfts értékben. Tenderhatáridő: 1993. XI. 09. 93/S 177-47094/ FR-46 F-Dieppe Konzervált és fagyasztott élelmiszerek szállítása 1994-ben. Tenderhatáridő: 1993. X. 28. Egyéb 93/S 177-47057/IT-57 93/S177-PA47602/NL-34 Il-RomeN L-Leeuwarden KülönbözőKülönböző beruházási bútorokmunkák iskolaépítésnél 1035 m út Jelentkezési határidő: értékben. 1993. X.13. 193/S 177-46794/GR-45 93/S 177-46647/IT-50 G R-Salonica l-Vibo Valentia Mérnöki munkákhozHaemodialysis tudományos műszerek és műszerek, berendezések Tenderhatáridő: Tender határidő: 1993. X. 30. 1993. XI. 01. 93/S 180-47555/EN UK-Alfreton Friss és fagyasztott hús Tenderhatáridő: 1993. XI. 05. A hivatalos EK-dokumentumok Magyarországon beszerezhetők és a fenti témákról bővebb információk kaphatók az Euro Info Service-nél: 1138 Bp. Margitsziget (Club sziget) tel/fax: 111-6061.