Új Magyarország, 1993. november (3. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

III. évfolyam, 267. szám 1993. november 16., kedd GAZDASÁG kommentár Ki lesz, aki nyög? Tudjuk, nem akarásnak nyögés a vége. Hogy a napjainkban zajló vasutas kötélhúzás ügyében mely fél akar és melyik nem, azt a pártatlan szemlélő már eddig is megállapíthatta magában. Nem árt emlékeztetni, hogy a tárgyalások eredményeként a munkaadó hozzájárult a tizenharmadik havi fizetés jövő évi biztosításához, az idei - a vasutasok számára lényegesen kedvezőbb - kollektív szerződés hatályának jövő év végéig történő meghoszszabbításához, illetve - a tulajdonos révén - ahhoz, hogy a tárgyalások kezdetekor megajánlott 13,8 százalékos jövő évi bérfejlesztéssel szemben 1994-ben 25,4 százalékkal emelkedjen a vasutasok bére. Ezzel szemben a másik oldal lényegében csak a fizetésemeléssel kapcsolatos követeléseiket ismételgeti. Emlékezhetünk, eredetileg 30 százalékos igénnyel léptek föl, míg a munkáltató saját erejéből 13,8 százalékos bérfejlesztést lett volna képes teljesíteni. Ehhez jött Schamschula György miniszter és a legnagyobb vasutasszakszervezet közötti megállapodás, melynek értelmében 11,6 százalékkal több bérfejlesztésre nyílna lehetőség valamennyi vasutas számára, ha érdekképviseleteik csatlakoznának a megállapodáshoz. Az így kialakuló 25,4 százalékos béremelés nyugodtan értékelhető nagyvonalú állami gesztusként. Annak ismeretében különösen, hogy jövőre a vasút 28 milliárd forintos veszteséggel kénytelen számolni. Ugyanakkor az nem igazán a kompromisszumkészség jele, hogy a hétfői figyelmeztető sztrájkot szervező érdekképviseletek az eredeti javaslatuktól képtelenek 4,6 százalékos elmozdulásra a megegyezés érdekében. Jóllehet, folyamatosan a tárgyalások szükségességéről, a megegyezésre való hajlandóságuk erősségéről szón volnak. Mindez arra enged következtetni, hogy bizonyos szakszervezeteket képviselő személyek egyáltalán nem biztos, hogy valóban meg akarnak állapodni. Ha pedig valaki nem akar a másikkal megegyezni, akkor nem is fog, hiába kapja akár a legjobb ajánlatokat is. Könnyen lehet, hogy cselekedeteik motivációját egyszerűen a feszültségkeresés, a társadalmi stabilitás minél hathatósabb megzavarása jelenti. Hiszen mi mást jelenthet például az a megállapítás, hogy a választások utáni kormány kontójára nem lehet kötelezettséget vállalni, mondván: annak teljesítésére nincs garancia. Miért nincs? Ha lényegében ez a koalíció marad, akkor az állja a szavát. Ha nem marad, akkor viszont valószínűleg egy szociálliberális grémium kerül hatalomra, amely szolidaritást és szabadságot ígér választási szlogenjében. Csak nem attól félnek a szakszervezeti érdekvédők, hogy az „elvtársak" cserbenhagyják a vasutasokat? A tegnapi figyelmeztető sztrájkkal 46 millió forint kárt okoztak - csak a MÁV-nak. S ha a szakszervezetek beváltják fenyegetésüket, és november 29-én általános sztrájkot szerveznek, az már egymilliárd forintos veszteséget okoz a nemzetgazdaságnak. Már a 46 millió forint is tovább nehezíti a vasút helyzetét, ám egy általános sztrájk olyan érvágást jelenthet az állami és MÁV-költségvetésnek, amely a meglévő, a biztosítható béremelést, s további MÁV-munkahelyek létjogosultságát is alapjaiban kérdőjelezheti meg. Nem valószínű, hogy a szakszervezetek ezt akarnák elérni. De ha mégis fontosabb lenne az öncélú konfliktuskeresés, mint a tagság valóságos érdekeinek a szolgálata, akkor azt illene bejelenteni. Hogy ne fárasszuk fölöslegesen magunkat. Hogy ne reménykedjen a társadalom józanabbik része a megállapodásban. Hogy ne higgye azt: a tárgyalásokon valóban eredményeket akar mindkét fél kérni. Ki az, aki nem akar? A tények szerint ez már nem kérdés. Mint ahogy az sem, hogy újabb sztrájk esetén ki lesz az, aki nyög. Horváth K. József Behavazott földárverés A behavazott utak miatt tej Bács-Kiskun megyében elmaradt néhány kárpótlási földárverés - tudtuk meg Sersey Tamás címzetes államtitkártól, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökétől. Eges községekbe, ahol tegnapra árverést hirdettek, hiába próbált meg behajtani a megyei kárrendezési hivatal gépkocsija, a hóborította mellékutak minden jó szándékot meghiúsítottak. Persze az árverező szakemberek hiába verekedték volna keresztül magukat az akadályon - akár különleges technikai segítséggel is - a licitálni szándékozók biztosan nem tudtak volna célt érni, legalábbis nem annyian, amennyien részt akartak venni az árverésen. Ezért döntöttek az elhalasztás mellett, de későbbi időpontban biztosan megtartanak minden árverést. Az újabb időpont kitűzésére bőven ad lehetőséget a kormány múlt heti határozata, amely a jövő év május 31-ig meghosszabbította a szövetkezeti földek árverésének határidejét. Nem kell fizetni az új földtulajdonosoknak a vásárolt területen található ültetvényekért - erősítette meg az Alkotmánybíróság a korábbi jogszabályokat. Erre azért volt szükség, mert a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kifogásolta, hogy a szövetkezeteknek nem fizetnek a kárpótoltak a már korábban telepített szőlőért, gyümölcsösért. (k) MRP: a magánosítás sikeres technikája A munkastílus is változik A dolgozói tulajdonszerzés technikája (MRP) kedvelt és ismert eszköze a magánosításnak, a munkavállalók és a vezetők megismerték alkalmazásának szabályait, s széles körben kelt érdeklődést - jelentette ki a témában tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Tamás. A privatizációs miniszter véleménye szerint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program múlt évi hatályba lépését követően a vagyonkezelő szervezetek, s különösen az Állami Vagyonügynökség eszköztárában egyre jelentősebb szerepet kap ez a privatizációs technika, s az értékelt eredmények szerint a gyakorlat is igazolta. Ez év szeptemberéig huszonkilenc kft.-ben és harmincöt részvénytársaságban megalakult MRP-szervezettel kötött adásvételi szerződést az ÁVÜ, mely az addig részben vagy egészben privatizált 488 társaság 13,3 százaléka. Több mint tízezer embert érint, s 12 milliárd forintot tesz ki az így megvásárolt vagyon. A dolgozói tulajdonszerzés különösen ez év márciusában gyorsult fel, mivel az MRP- vel privatizált társaságok közel felét az ekkor záruló önprivatizációs program keretében értékesítették. A munkavállalói tulajdonosi szervezetek 36 százaléka az iparban, 26 százaléka a kereskedelemben, 19 százaléka az építőiparban működik, de könyvkiadók és anyagi, illetve szellemi szolgáltatást végző cégek is találhatók a körben. Legtöbbjük budapesti székhelyű, közöttük azonban - Aranypók, Orex, Amfora - vidéki hálózattal és telephelyekkel rendelkező társaságok is szerepelnek. A cégekben átlagosan a dolgozók hetven százaléka vált tulajdonossá, ami mindenképpen az MRP népszerűségét húzza alá. Az MRP-szervezetek átlagosan a névérték kilencven százalékáért jutottak a vagyonhoz, s jellemzően megalapozott, versenytársaiknál jobb ajánlatokat tettek. Általában a kisebb, tehát a kétszáznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégeknél célszerű és hatékony ez a technika. Működésüket elemezve megállapítható, hogy harminchat nyereséggel, nyolc veszteséggel és tizenöt nullszaldóval zárta az elmúlt gazdasági évet, s a társaságok közül huszonegy fizetett osztalékot. A gazdálkodás mutatói arra engednek következtetni, hogy a társaságok helytállnak, s a más tulajdoni szerkezetben működő cégekkel is felveszik a versenyt. A miniszter szerint - aki többek között a Nagykanizsai Sörgyárban, a Zalahúsnál, a pécsi Tritexnél személyesen tájékozódott - a dolgozói kivásárlások néhány hónap alatt gyökeres szemléletváltozást eredményeznek: a munkavállalókban megerősödik a tulajdonosi felelősségérzet, s fordulatszerűen változik a munkastílus. Tanulságos viszont az is, hogy MRP-k csak ott jönnek létre, ahol megvan a bizalom a cég jövője, s vezetői iránt. Az MRP- ken belül meghatározó a szélesebb értelemben vett vezetői gárda szerepe: a korszerű menedzsmenttechnika, a kockázatvállaló gondolkodásmód nélkülözhetetlen feltétele a megalapozott sikernek. V. É. Siemens- találkozó A Siemens AG alközponti telefonrendszerek üzletágának képviselői ez évi munkaértekezletüket a budapesti Hilton Szállodában tartják. A tegnap kezdődött rendezvényre a világ 80 országából 410 Siemens-vezető érkezett hazánkba. Háklár László, a Siemens Kft. Budapest vezérigazgatója bejelentette: az anyavállalat úgy döntött, hogy magyarországi tevékenységének erősítése érdekében fokozatosan összevonja a jelenleg önálló jogi személyként működő vállalkozásainak egy részét, és megalakítja a Siemens Rt. Magyarországot. A német cég ez idáig mintegy 150 millió márkát fektetett be Magyarországon, s jelenleg már 15 vállalata van hazánkban. Portugál hitel A portugál kormány 40 millió dolláros hitelkeretet biztosít Magyarországnak, további 50 millió dollár folyósításáról pedig szándéklevelet írtak alá. A felhasználás módatairól, továbbá a magyar-portugál üzleti kapcsolatok lehetőségeiről tegnap Budapesten tárgyalt Bogár László külgazdasági államtitkár és Antonio de Sousa portugál kereskedelmi és idegenforgalmi államtitkár. A portugál kormány eredetleg 150 millió dolláros hitelt ajánlott fel, mivel azonban a két ország közötti forgalom és az együttműködés is meglehetősen csekély mértékű, úgy ítélték meg, hogy egyelőre 40 millió dolláros hitelfelhasználás a reális. Idegenforgalmi börze Szegeden Az Atlasz amerikai-magyar utazási és kereskedelmi káeftét, amely 75 százalékban texasi személyek tulajdona, 1991-ben alapították Szegeden. A társaság tegnap első alkalommal rendezett idegenforgalmi börzét a József Attla Jogtudományi Egyetem épületében, ahol a szállodaláncok és az utazásszervezők mellett a British Airways, a Delta Airlines, az El Al, a Sabena és a Swissair képviselője is megjelent. Az Atlasz ez év elejétől a nemzetközi repülésügyi szervezet, a IATA és az amerikai utazási irodák szövetségének (ASTA) is tagja. Tizenöt légitársaság járataira értékesít jegyet. Az 1991-ben elért 150 millió forintos forgalmat az idén szeretnék megduplázni. (koppány) Nem légből kapott A hazánkban tartózkodó bajor parlamenti küldöttség tegnap ellátogatott a Légtechnika Schmalhoffer Kft. budapesti telephelyére. A cég, amely a bajorországi anyavállalat magyarországi leányvállalataként működik, négy évvel ezelőtt jött létre 50-50 százalékos magyar, illetve német tulajdoni arányban. Alapvetően lég- és klímatechnikai termékek gyártásával, szerelésével és forgalmazásával foglalkoznak. Érdeklődésünkre Hanti Endre ügyvezető igazgató elmondta: termékeiket és szolgáltatásaikat évente mintegy 250 ezer márka értékben exportálják. Három éven át bérelt csarnokban végezték munkájukat, mígnem az idén már arra is futotta, hogy egy 1700 négyzetméteres munkacsarnokot építsenek. Egyszóval, sikersztoriról számolhattak be tegnap a bajor küldöttségnek. (er) Pillér a kárpótoltaknak a legvonzóbb befektetési forma Már több mint 20 ezer ember váltotta kárpótlási jegyét Pillér befektetési jegyre, résztulajdont szerzezve ezzel a Prudent Invest Rt. nagy értékű irodaházaiban - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy Elek, a társaság vezérigazgatója. A befektetési alapot kezelő vállalat nyolc nagy értékű belvárosi irodaház tulajdonosa Budapesten. Pillér jegyet december 3-ig lehet még jegyezni a fővárosban és vidéken - az ismert brókercégeken kívül - a Budapest Bank, az IBUSZ Bank és a Mezőbank fiókjaiban. Háromezer forintos kárpótlási jegyért négy darab ezer forintos Pillér befektetési jegy kapható. A befektetési jegy már idéntől tíz évig fizet hozamot az irodák bérleti díjából és az egyre többet érő ingatlanok eladásából. A Pillér hosszú távú befektetési lehetőség, sokkal jövedelmezőbb, mint olcsó napi áron megszabadulni a kárpótlási jegytől - mondta Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Az utóbbi időben elszaporodott befektetési alapokkal szemben a Pillért a magyar állam hozta létre, és a vagyonügynökség a Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal együtt ellenőrzi tevékenységét. Figyelemre méltó, hogy az önkormányzatok is jegyeztek Pillér befektetési jegyet, példát mutatva ezzel, hogy az önkormányzati lakásokért kapott kárpótlási jegy jövedelmezően fölhasználható. A kárpótlás láthatóan kiteljesedik: már több mint 260 ezer földtulajdonost jegyeznek, mintegy 13 miliárd forint értékben vásároltak kárpótlási jegyért állami vagyont. Az első kárpótlási törvény alapján eddig 53 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet és 2,8 milliárd forintnyi utalványt kaptak a kárpótoltak, a kérelmek kilencven százalékát már elbírálták a kárrendezési hivatalok. A második törvény értelmében hétmilliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtak ki és várhatóan az év végéig minden beadott igényről határoznak. Kovács Kálmán az ÁVÜ képviseletében bejelentette: mivel a Pillér befektetési forma vonzotta eddig a legtöbb kárpótolt magánembert, az Állami Vagyonügynökség tervezi a Pillér 2 ingatlanbefektetési alap létrehozását hat hónapos futamidővel. K.L. T.