Új Magyarország, 1993. november (3. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

FMN­ kíszi­mgatás gazdiknak­ (Folytatás az 1. oldalról) A tervek szerint azt illetné meg a pénz, aki főfoglalko­zású mezőgazdasági vállal­kozó, életképes üzleti terve van, és pályázik az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank kölcsönére vagy a Re­organizációs hitelre. Az álla­mi költségvetésből kétmilli­árd forintot szán a kormány támogatásra. Még az ígéretes s már elindult vállalkozáso­kat sem lehet kizárólag bankhitelekből fejleszteni. Ezt bizonyítja, hogy világ­szerte az állam támogatást nyújt a kezdőknek. Az egy­kori NDK területén például egészen 30 ezer márkáig kaptak segítséget a parasz­tok. A szövetkezetek sem ma­radnak támogatás nélkül, mert az állam elengedi az 1990-ben aszálykár címén felvett hiteleiket négymilli­­árd forint értékben, vala­mint a meliorációra nyújtott - eredetileg visszatérítendő - egymilliárd forintos támo­gatást. Ezzel összesen ötmil­­liárd forint tehertől szabadul meg a szövetkezeti szektor, amennyiben a parlament is úgy akarja. A hitelkonszolidációs program keretében további 20 milliárdos adósság elen­gedésére vagy átütemezésé­re kapnak lehetőséget a szö­vetkezetek, amennyiben ígéretes üzleti tervet és meg­újulási programot készíte­nek. K. L. T. Vidéki programok az expón­ áll (Folytatás az 3. oldalról) A szerdai tanácskozáson szóba került továbbá a tervezett egri ví­zilabda-világbajnokság témakö­re is. A tegnapi üléshez kapcsoló­dik, hogy a Világkiállítási Tanács a minap újabb hét különböző jellegű expóhoz kapcsolódó ren­dezvényt fogadott el, így jelen­leg a világkiállításhoz összesen tíz ilyen rendezvény kapcsoló­dik. Az említett, legutóbb elfoga­dott programok közül Albertirsa a Testvérvárosok Találkozójá­nak ad otthont, a Pest Megyei Atlétikai Szövetség pedig a Bécs-Budapest szupermaratoni futóversenyen „mozgósít" majd több ezer embert. Míg Szolno­kon az expó idején immár máso­dik alkalommal az Ádám Jenőről elnevezett Nemzetközi és Or­szágos Dalversenyen vetélke­dők produkcióit hallgathatja a közönség. Kunhegyesen Szabó András szervezésében a Kun Ku­pa nemzetközi amatőr labdarú­gó-fesztiválon szurkolhatnak a futballrajongók, s a csapatok tagjainak hozzátartozói. A világ­hírű gyógyfürdő városában Haj­dúszoboszlón a Balneológiai Kongresszus résztvevői s az ér­deklődők még egy szakkiállítást is megtekinthetnek. A sakk sem marad ki az expó vidéki prog­ramjából. Kecskeméten, a Sak­kozó Magyarok Világtalálkozó­ján a különböző országokból ér­kezett „külföldre szakadt" ha­zánkfiai mérik össze tudásukat a hazaikkal. Mivel világtalálkozóra készü­lünk, az igazán nemzetközinek tekinthető világok közül a „Vi­lág virága", a rózsa is szerepel majd a a programok között. A Gyümölcs és Dísznövény­ter­mesztési Kutató és Fejlesztő Vál­lalat ugyanis rózsakiállítással „kápráztatja el" a kül- és belföldi vendégeket. BNy. III. évfolyam, 275. szám If II 1993. november 25., csütörtök GAZDASÁG V -31^­7 Verseny a „gördülő országútért Jövő héten hird­etnek eredményt ” (Folytatás az 3. oldalról) A kombinált fuvarozási módnak vasúti válfaja Európában már széles körben elterjedt, ennek prózai oka van. Elsősorban a kör­nyezet kímélése, a közúti balese­tek számának csökkentése, mér­sékelni a várakozási időt a határát­kelőhelyeken, a kamionok ne okozzanak torlódást. A kamion­konvojok ritkítására alkalmazott megoldások között ott találjuk az egyszerű tiltástól kezdve a ma­gas adókkal való magatartásösz­tönzést is. A környezet megóvá­sa szempontjából mindeképpen kedvezőbb, ha a kamionokat vasúti szerelvényen szállítják ke­resztül az országokon, nem pe­dig közutakon haladnak, szennyezve a környezetet. A kormányzat Magyarorszá­gon is nagy figyelmet fordít a kombinált fuvarozási mód fej­lesztésére. Az idei költségvetés­ben összesen 150 millió forintot szánnak kamionszállító vasúti kocsik beszerzésére. A pénz fel­­használásáról a kormányzat, il­letve a MÁV illetékeseiből ösz­­szeálló bizottság határoz. Tekin­tettel arra, hogy költségvetési pénzről van szó, versenytárgya­lás nélkül nem lehet semmire sem költeni. Ezért a MÁV pályá­zatot írt ki eredetileg hét kami­onszállító vasúti kocsi gyártásá­ra. A pályázó két cég azonban - a szerény darabszám miatt - na­gyon drágán tudta volna vállalni a szállítást. Ezért az érintettek úgy döntöttek, hogy a tendert eredményhirdetés nélkül meg­szüntetik, s közvetlen tárgyalást folytatnak. A korrekt, tisztessé­ges versenyfeltételek ilyen mó­don is megvoltak, hiszen a tár­gyalásokon mindig minden ér­dekelt jelen lehetett. Az Új Ma­gyarország értesülése szerint a konkurensek már minden infor­mációt megadhattak a döntés­hozók számára a végső álláspont kialakításához. A tárgyalások alapját az az elv képezte, hogy a pályázók ötven kocsira nyújtanak be ajánlatot, s az 1993-ban rendelkezésre álló összeget a későbbi megrendelés előlegeként veszik számításba. Remény van ugyanis arra, hogy a parlament az 1994-es költség­­vetésben további 220 millió fo­rintot szavaz meg a vasúti-köz­úti kombinált fuvarozás fejlesz­tésére, s ezt a nyertes szállító to­vábbi előlegként kaphatja meg. A bíráló bizottság ezúttal sincs könnyű helyzetben. Jellegében ugyanis két rendkívül hasonló kocsitípus dokumentációját tet­ték le az az asztalára. A svájci, német, osztrák érde­keltségű ABB tíztengelyes jár­művel pályázott, ebből három prototípus fut az osztrák vonala­kon. Sorozatban eddig még nem gyártották a kocsikat. Az ABB azt tervezi, amennyiben nyer, akkor a MÁV Debreceni Jármű­javítójával közösen végezné el a munkát. A Ganz-Hunslet a német Tal­bot licenciáját megvásárolva lát­na munkához. Az általuk kínált kocsiból közel nyolcszáz fut Eu­rópa vaspályáin, egyebek közt Németországban, Ausztriában, Svájcban és Olaszországban. A felhasználók jó véleménnyel vannak e szerelvényekről. Meg­bízhatónak, üzembiztosnak tart­ják őket, kielégítő a tartalékal­katrészekkel való ellátásuk is. Amennyiben a MÁV e mellett dönt, könnyen vállalhat fuvart velük Európa bármely országá­ba, hiszen ott ismerik és kedve­lik e típusokat. Az ÁBB az első hat kocsiját a jövő év negyedik negyedévében szállítaná, s az átadást 1995 no­vemberében fejezné be, havi négy Rola-kocsi szállításával. A Ganz-Hunslet a jövő év szep­­tem­berétől december végéig át tudná adni mind az ötvenet. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a hamarabb érkező kocsik révén a MÁV gyorsabban keres­het pénzt, nem konzerválja a milliókat további hónapokon ke­resztül. Ismereteink szerint a Rola-ko­­csik karbantartásáról - függetle­nül attól, mely cég nyeri a ver­senyt - a Magyar Államvasutak Debreceni Járműjavítója gon­doskodna. (h) Magyarországon is gyártani fognak kamionszállító szerelvényeket. Napjaink kérdése: melyik cég nyeri a versenyt? Átalakuló hírlapterjesztés A Magyar Posta Vállalat megala­kította a Nemzeti Hírlapkereske­delmi Rt.-t, január 1-jétől pedig megkezdik működésüket a terü­leti Hírlap-nagykereskedelmi Részvénytársaságok - jelentette be tegnap a posta vezetése. Az átszervezésekre azért volt szükség, mert a sajtóterjesztés­nek alkalmazkodnia kell a piaci követelményekhez. Az új szer­vezetnek nagyobb lesz a moz­gástere, s jobban tud reagálni a változásokra, emellett javulhat az információáramlás a kiadók és a terjesztők között, sőt a meg­lévő árushálózatot is gazdaságo­sabban lehet majd működtetni. A hét független nagykereskedel­mi egység egyelőre százszázalé­kos postai tulajdonban lesz. Jö­vőre megtörténhet a társaságok privatizációja is, ebből a szem­pontból fontos, hogy a lapter­jesztés az utóbbi időben jól jöve­delmező tevékenység. A nagy­kereskedelmi cégek jövőre kö­rülbelül 3,5 milliárd forintos ár­bevételre számítanak. (MTI) Elmarad a sztrájk? Várhatóan megállapodással zá­rul a MÁV vezetése és a szak­­szervezetek közötti tegnapi egyeztetés, és így a november 29-étől tervezett általános vasúti sztrájk elmarad. A tárgyaláson a felek szóban már megállapodtak, hogy a vas­utasok bére január 1-jétől érje el a 8 ezer forintos minimálbéren alapuló bértáblában meghatáro­zott fizetéseket. Ez a dolgozók számára 19,7 százalékos alapbér- és 25 százalékos átlagbér-növe­kedést jelent. Amennyiben a megállapodás megszövegezése megfelel az érdekképviseletek­nek, a négy vasúti szakszervezet képviselői jelezték, hogy aláírják és elállnak a sztrájk meghirdeté­sétől. A Vasutasok Szakszerve­zete azonban holnapra kívánja halasztani a megállapodás meg­kötését, így lehetséges, hogy a legnagyobb szakszervezet nem írja alá szerdán a megállapodást. Ez azonban nem befolyásolja azt, hogy a munkabeszüntetés elmarad. A sztrájkot ugyanis az érdekegyeztetésen részt vevő másik négy szakszervezet he­lyezte kilátásba. A tegnapi tárgyaláson ismer­tették a Fővárosi Munkaügyi Bí­róság aznapi döntését is, mely­ben a testület elutasította a MÁV keresetét. A MÁV vezetése jogel­lenesnek kívánta minősíttetni a vasutasok november 15-ei fi­gyelmeztető munkabeszünteté­sét. A bíróság megállapította: a sztrájk jogszerű volt. (MTI) Újabb lehetőség vállalkoz­nak A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány eddigi hároméves te­vékenysége alatt elsősorban a szakmai tudás átadásával segítette a hazai kis- és középvállalkozókat. A munkában csak kiegészítő elem a hitelekkel történő támogatás-je­lentette ki Kemény Nándor, az ala­pítvány kuratóriumának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Az alapítvány 1990-ben jött lét­re, 4,2 milliárd forintos alaptőkéjé­nek kétharmadát a magyar kor­mány, egyharmadát pedig pénz­intézetek és érdekképviseletek adták össze. Tevékenységéhez felhasználja az EK Phare-prog­­ramjának támogatását oly mó­don, hogy ahhoz társfinanszíro­zóként ugyanolyan összeggel csatlakozik. Az alapítvány 1993- ban 2,165 milliárd forint összeg­ben bonyolított le programokat - beleértve a Phare 11 millió ECU-s támogatását. Az alapítvány éven­te 100 millió forintot fordít okta­tásra és képzésre, az idén 6200 vál­lalkozót képeztek ki a helyi vállal­kozói központokban. Az alaptevékenységen túl az alapítvány pénzügyi konstruk­ciókkal segíti a vállalkozókat. Két hitelprogramja - a Phare-hi­­tel és Mikrohitel - keretében 1,25 milliárd forintot helyezett ki az elmúlt két év során. Együttesen több mint 900 vállalkozó része­sült a kedvezményes hitelekben. Bevezetés előtt áll további há­rom pénzügyi konstrukció: a könnyített törlesztésű kamattá­mogatási rendszer, a kockázati alap és a reorganizációs Start-hi­tel. (MTI) ­MAfIVAROKSZAfi kom­mentár Ha tetszik, ha nem Nyelvünk nem véletlenül ismer két kifejezést a szemhasználatra. Ahogy a szólás is tartja: láss, ne csak nézz! Hogy milyen félelmetes hatalma van a médiának, azt abból szoktam - sajnos, naponta - újra tanulni, hogy az emberek mennyire nem adnak a saját tapasz­talataikra egy-egy tévé- vagy rádióműsor, újságcikk ellenében. Láttam a tévében, hogy rosszul megy az építőiparnak. Aztán ta­lálkoztam egy, még harmincon inneni áccsal, aki a napokban vett 110 ezer márkáért egy mikrobuszt, hogy legyen mivel elszállítania az embereit a munkahelyekre. Egy másik vállalkozó barátomék is most vettek egy 24 személyes autóbuszt ugyanerre a célra. Egy rendkívül tehetséges, szoftverfejlesztő barátom, aki melles­leg gyönyörű villát épített magának az utóbbi öt évben, sajnálta a minap sörözgetés közben a parasztokat, akiktől nem veszik át a hí­zott disznót. Kérdeztem tőle, hogy ők mit esznek. Sonkát, télisza­lámit, karajt, combot, egyébiránt főleg szárnyast, illetve gyakran marhát. Szalonnát, belsőséget, hájat, zsírt jó pár éve nem vettek, kizárólag olajjal főz a felesége. Olvasom, hogy milyen drága manapság az autótartás. A múltkor bulira voltunk hivatalosak, mi érkeztünk utolsóként. A ház előtt csupa nyugati kocsi parkolt, egy hétévest leszámítva mind új, első tulajdonosaik voltak a vendégek. Mindannyian diplomás emberek, akik meghallották az idők szavát, és mertek a saját lábukra állni, önálló vállalkozóvá lenni. Egyikük mondta: a vállalkozás 90 száza­lékban elhatározás és ötlet, csupán 10 százalékban pénzkérdés. Olvasom, hogy az elvetemült kormány nem veszi át az almát. De nem látom sehol, hogy tolakodnának a vásárlók a férges almá­ért. Aztán, noha csak balkézről vág ide, nem hallgathatom el, hogy az őrölni való paprikát az idén hatszoros áron vásárolja fel a kalo­csai feldolgozó a tavalyihoz képest - de ez, sajnos kimarad a hír­adásokból. Ezek persze csak szilánkok. De már durva hamisítás átsiklani a tény fölött, hogy soha nem épült három év alatt annyi tanterem hazánkban, mint az utóbbi években, hogy több tornaterem létesült, mint a szocializmus 45 éve alatt, és ha a mostani kormányon múlik, akkor teljesíti vállalását, az 1100 tornatermet a honfoglalás 1100. év­fordulójára. Több mint hatszáz faluban építették ki a gázhálózatot, és már csak másfél száz községben hiányzik az iható víz (1990-ben még több mint hatszáz településen hiányzott). „Az igazat mondd, ne csak a valódit" - tanította József Attila, és ez bizony nehéz lecke. Ma például szembe kell néznünk azzal az igazsággal, hogy 1990-ben sokan szabadságot mondtak, de csak jó­létre gondoltak; hogy a gondoskodó állam jutott csődbe az MSZMP zászlaja alatt, és a csődgondnok kormánytól lépten-nyomon támo­gatást kérni abszurdum; hogy aki támogatásért kiált, az szívesked­jen megmondani azt is, hogy kitől és miből javasolja megadni, mert minden kiadáshoz tartozik bevétel. Ha tetszik, ha nem, Nyíri János . Li­ Különleges kapcsolatok is ! A tajvani példa Tajvan különleges helyet foglal el a távol-keleti gazdasági és pol­lifikai kapcsolatokban. Vonatkozik ez Vietnamra is. Közöttük a kapcsolat 1975-ben szakadt meg, amikor az északi erők elfoglal­ták Saigont. Az egyesített Vietnamnak ugyanakkor meglehetősen rossz viszonya alakult ki nagy szomszédjával, Kínával. Peking bezárta az együttműködés összes ajtaját. A Tajvannal fenntartott viszony­ban 1986-ban jelentkeztek az el­ső változások. Ekkorra a ke­ményvonalas vietnami vezetők részben háttérbe szorították az ideológiai szempontokat, előtér­be állítva a reformgondolkodást. Elhatározták, hogy pragmatikus alapon építik újjá az országot a háborús évtizedek után. A viet­nami vezetők azt is felismerték, hogy terveik megvalósításához aligha kaphatnak hathatós segít­séget Moszkvától, Pekingtől vagy más, akkor még talpon lé­vő szocialista országtól. Ezért döntöttek úgy, hogy az úgynevezett négy kis tigris felé fordulnak. A tajvani tapasztala­tok látszottak a leghasznosab­baknak Vietnam számára a gaz­dasági elmaradottság leküzdésé­hez. A kereskedelem és a gazda­sági viszony Tajvan és Vietnam között rendkívül gyorsan fejlő­dött azután, hogy tajpeji külke­reskedelmi delegáció látogatott Hanoiba 1988-ban. A kétoldalú kereskedelem értéke 1990-ben elérte a 118 millió amerikai dol­lárt. Ez annál is jelentősebb, mert Vietnam a gazdaságilag rendkí­vül erős Tajvannal szemben nyolcmillió dolláros kereskedel­mi többletet ért el abban az év­ben. A kereskedelmi forgalom 1992-ben 390 millió dollárra nőtt. Ennél is nagyobb jelentőség­gel bír, hogy ma Tajvan Vietnam legnagyobb beruházási partne­re. Ez év szeptemberéig a sziget 1,4 milliárd dollárnyi összeget ruházott be Vietnamban. Ez le­hetőséget ad Hanoi számára, hogy Délkelet-Ázsiában a tajva­ni berendezésekkel dolgozó gyárai révén rendkívül verseny­­képes termékeket állítson elő. A két ország között a kereskedelmi együttműködés legsikeresebb formája a közös vállalatok alapí­tása. A sikeres gazdasági és keres­kedelmi megállapodások átvitt értelemben is közelebb hozták a két országot egymáshoz. Köz­vetlen légi járat indult Tajpej és Ho Si Minh Város, az egykori Saigon között. Ez nemcsak a tu­risták számának gyarapodását jelentette, hanem lehetőséget adott, hogy a gazdasági szakem­berek könnyebben tudjanak a helyszínen tevékenykedni. Ha­noiban és Tajpejben kölcsönö­sen képviseleti iroda nyitotta meg kapuit. Vietnam rendkívül nagy ér­deklődést mutat Tajvan távlati stratégiája iránt. Hanoiban külö­nösen a földreform és az oktatási rendszer keltette föl az érdeklő­dést. A tajvani csoda megnyerte a vietnami vezetés tetszését, hi­szen az ottani tapasztalatok át­vétele rendkívül nagy segítséget nyújt a gazdaságilag elmaradott ország hátrányos helyzetének leküzdéséhez. Vietnamban bizo­nyos értelemben háttérbe szorí­tották az ideológiai megfontolá­sokat, hogy átvehessék a tajvani gazdasági sikerek receptjét. G. Fehér Péter t’Ni

Next