Új Magyarország, 1993. december (3. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-02 / 281. szám
9^ III. évfolyam, 281. szám GAZDASÁG 1993. december 2., csütörtöki M C-T /O Változások az MNB vezetésáben (Folytatás az 1. oldalról) Bod Péter Ákosnak, az MNB elnökének: nem sok beleszólása van alelnökei kinevezésébe, személyükről az Országgyűlés költségvetési bizottságának egyetértésével a köztársasági elnök fog dönteni. A jelöltekről annyit lehet tudni, hogy Nagy Sándor tapasztalt banki szakember, hosszú ideig dolgozott az MNB-ben devizaterületen, majd a Citybank Budapest ügyvezető igazgatója volt. Tavaly visszakerült a Magyar Nemzeti Bankba, azóta Hárshegyi Frigyes helyetteseként, ügyvezető igazgatói minőségben dolgozik. Ha pályázatát elfogadják, akkor a nyugdíjba vonuló kollégája munkaterületét veszi át, vagyis a készpénzkibocsátás, a bankjegykibocsátás, az országos hálózat ügyei, az úgynevezett banküzemi terület lesz az övé. Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium jelenlegi helyettes államtitkára ugyancsak jól ismeri az MNB belső ügyeit, hiszen eddig ő képviselte a kormányt az MNB igazgatósági ülésein, valamint a jegybanki tanács ülésein. Naprakész ismeretei vannak a bankról. Tilvakos eddigi munkaterületét venné át, tehát a közgazdasági főosztályt, az EBRD-vel összefüggő dolgokat, a bankellenőrzést, az információs munkát. Bod Péter Ákos, az MNB elnöke elmondta, hogy továbbra is számít a távozó alelnök, Tarafás Imre munkájára, és azt is, hogy a nyugdíjba vonuló kolléga utódjául már korábban is Nagy Sándort javasolta. Szabó Iván pénzügyminiszter Kovács Álmos jelölését így kommentálta: „Egyedül én vagyok a vesztes!" Eddigi helyettes államtitkárát szakmailag felkészültnek tartja az új feladatra, de, mint mondta, a PM-ben hiányozni fog. Utódjáról még nincs döntés. Sz.T. EhbZ í’! Vagyon a társadalombiztosításnak? Tegnapi ülésén - egyebek között - a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok átalakításával, az Állami Vagyonügynökség és a Pénzügyminisztérium garanciavállalási rendjével, valamint a Piszkei Papír Rt. és a Székesfehérvári Hűtőipari Rt. privatizációjával foglalkozott a vagyonügynökség igazgatótanácsa. Mint a sajtótájékoztatón Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója elmondta: összesen hét olyan - még tanácsi alapítású - célvállalat tartozik a vagyonügynökséghez, ahol megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmaznak. A társaságokká alakult cégeket az ÁVÜ a társadalombiztosításnak szánja, ezzel is hozzájárulva vagyonátadási kötelezettsége teljesítéséhez. Elképzelhető, hogy a tb nem lesz elégedett az ajánlattal, ám - mint azt az ügyvezető igazgató hangsúlyozta - a vagyonátadást alku kíséri. Némileg szigorodott a vagyonügynökség által vállalható pénzügyi garancia engedélyezési rendje. Ötszázmillió forintig az ÁVÜ igazgatótanácsa a pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának jóváhagyásával vállalhat garanciát, ötszázmillió és egymilliárd forint között a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára és az ÁVÜ ügyvezető igazgatója megállapodása alapján, egymilliárd forint felett pedig a privatizációs miniszter és a pénzügyminiszter hozzájárulásával mehet végbe az ügylet. Lezárult a Piszkei Papír Rt. kétfordulós, nyilvános privatizációs pályázata. A második körben egy görög befektető mellett döntött a testület, aki az 51 százaléknyi, 527 millió forint névértékű részvénycsomagot 135 százalékos árfolyamon szerezheti meg. A Székesfehérvári Hűtőipari Rt. privatizációja során egyrészt a mezőgazdasági termelők nyílt, egyfordulós pályázat keretében 25 százalék plusz egy szavazatot megtestesítő - 234 millió forint névértékű - tulajdonhányadot szereztek meg, másrészt nyilvános ajánlattétel útján, kárpótlási jegy ellenében 417 millió forint névértékű csomag kerül forgalomba. v-i Gördül az országút Sikerrel zárult a kísérleti kombinált fuvarozás próbaüzemeltetése a záhony-lembergi útvonalon. A MÁV Rt. és az Ukrán Vasutak által kötött szerződés alapján kamionszállító vonatokat közlekedtettek az említett szakaszon a szolgáltató Dunakombi társaság üzemeltetésében. A kísérlet egyértelműen bizonyította a kombinált szállítás előnyeit. Záhonyban, az 500-as terminálon a vonatra felgördülő kamionoknak nem kell megbirkózniuk a hosszadalmas közúti várakozással, a Kárpátok kíméletlen útviszonyaival és az időjárás viszontagságaival. Az eszközkímélés mellett tekintélyes az üzemanyag-megtakarítás is. Érdeklődésünkre a társaságnál elmondták, hogy a zárt irányvonatként közlekedő kamionvonatra a felszálló jegy 200 dollárba kerül. A kamionvonatok menetrendjéről érdeklődni és a felszálló jegyeket előzetesen lefoglalni az INtime Kft.-nél lehet (tel.: 06-1-26-99076, fax: 06-1-26-99085). A MÁV és a Dunakombi társaság szakemberei a közeljövőben készek hasonló szolgáltatások mellett Kievig indítani a gördülő országút próbajáratát. (P) Borbála előtt a bányászok Az elmúlt évszázadokban hazánkban éppúgy, mint a világ legkülönbözőbb országaiban, a bányászok, mielőtt leszálltak a mélybe, védszentjükhöz, Szent Borbálához imádkoztak. Az elmúlt rendszerben feledtették a régi kultuszt, 1990 óta azonban a bányászok december elején Magyarországon is újra megemlékeznek hagyományos ünnepükről. Az idén szerte az országban ma, holnap és holnapután tartják a Szent Borbála ünnepségeket. Ezek során az idén először adják át az ipari és kereskedelmi miniszter, Latorcai János által alapított, elismerést jelentő Szent Borbála plakettet és oklevelet. Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai blokkjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar bányászoknak a következő napokban, a Borbálanap keretében mintegy nyolcvan-nyolcvanöt emlékérmet és oklevelet adnak át. Az emlékérmet az oklevéllel és a vele járó pénzjutalommal együtt ma a mátravidéki bányászoknak - mivel Latorcai János miniszter Izraelben tárgyal - Surján László népjóléti miniszter adja át. Más-más vidék bányászai eltérő módon ünnepük védőszentjüket: vannak, akik csak néhány órás megemlékezést tartanak, de akadnak olyan helyek is, ahol többnapos ünnepségsorozat keretében elevenítik fel a bányászhagyományt. B. N. A közelmúltban 3,5 milliárd forint értékű szerződést kötött az Ericsson és a Westel 900, miután az előbbi megnyerte azt a pályázatot, amelyet a rendszerszállító kiválasztására írtak ki a GSM páneurópai rádiótelefon kiépítéséhez. A szerződés értelmében az Ericsson 900 megaherzen üzemelő rádiótelefonok működtetéséhez szükséges kapcsolóközpontokat, bázisállomásokat, valamint mikrohullámú összeköttetést biztosító berendezéseket szállít. Mit jelent mindez Ericsson számára? - kérdeztük Fodor István vezérigazgatótól. - Ez egy hosszabb, több lépcsőt magába foglaló szerződés, amely a Westel hálózatának bizonyos fokú kiépítését jelenti. Merőben új technológia, meghonosításáról van szó, így a svédországi anyavállalat rádiós részlegével közösen kötöttük a megállapodást. - Milyen új feladatokat ró a megállapodás az Ericsson Technikára? - Hadd kezdjem a választ egy kis kitérővel. Cégünk története a közelmúltba nyúlik vissza, ugyanis 1991-ben kezdtünk digitális technikát szállítani a Matávnak. Nulláról indultunk. A kiindulóhelyzet a következő volt: egy svédországi cég szerződést kötött, s ennek alapján megalakult Magyarországon e vegyes vállalat, az Ericsson Technika, amelyet mellesleg 1991 februárjában az egyik kollégámmal közösen indítottunk el. Ma 350- en vagyunk. Az említett szerződés keretein belül létrejött egy technológiai transzfer, magyar mérnökökből összeállt a szükséges fizikai és szellemi kapacitás. Mi a helyzet ma? Van egy jelentős szerződés, többéves kifutással, most tehát meg fog ismétlődni az, ami a digitális kapcsolástechnika területén szűk három évvel ezelőtt lejátszódott. Adva van a piaci feladat, egy lehetőség, s ehhez társul egy komoly technológiai transzfer. Az Ericsson alapelve, hogy minél közelebb kerüljön a vevőhöz, mert csak úgy tudja igazából kiszolgálni. Tehát, ha jól értem, következő lépésként a feladat elvégzéséhez most is bizonyos fejlesztéseket kell végrehajtani. - Azzal a különbséggel, hogy most már nem kell új céget alapítani, hiszen egy meglévő cégen belül csupán új üzletág jön létre. Megteremtjük azokat a fizikai és szellemi kapacitásokat, amelyekre a feladat elvégzéséhez szükség lesz. -A cég jelenlegi forgalmához képest mit jelent a 3,5 miliárdos kötés? - Mint említettem, 1991-ben indultunk, de az első év jobbára tanulással telt el, a második évben már alvállalkozóként dolgoztunk a stockholmi cégnek, majd 1993-ban fővállalkozók lettünk. Az idén csaknem 3 milliárd forintos lesz a forgalmunk, míg jövőre már 8 milliárdot tervezünk, amiben értelemszerűen benne van a GSM-tender is, illetve annak egy része, mivel a szerződés teljesítése 1995-re is áthúzódik. Ha azt vesszük, hogy a nyolcmilliárdból mintegy kétmilliárd forintot tesz ki a GSM, akkor látható, hogy az Ericsson Technika általában is imponáló dinamizmussal lép előre a következő évben. Minden álszerénység nélkül azt kell mondanom, hogy az Ericsson Technika 1994-ben az ország legnagyobb professzionális híradástechnikai cége lesz a forgalom szempontjából. - Van valami titka ennek a szédületes növekedésnek? - Az Ericsson cég rengeteget költ fejlesztésre. Mégpedig azért, mert a professzionális híradástechnika jelenében és jövőjében nagyon intenzíven részt kíván venni és részt is vesz. Ha tehát egyáltalán lehet itt titokról beszélni, akkor az a korszerűségbenrejlik, egyszerűbben fogamazva: van mit eladnunk. Hozzá kell azonban tennem: másnak is van korszerű rendszere, ebben az Ericsson nincs egyedül. És itt következik a titok másik eleme, ennek a multinacionális cégnek alapfilozófiája, hogy ide küldi az ismeretet, a transzfert, a tudományt, és nem kétezer kilométerről próbál üzletet csinálni. Magyar szakemberekkel, itt dolgozik. Gyakori a panasz, ho Magyarországon a szürkeállomány többre lenne képes, de mivel nem foglalkoztatják kellőképpen, csak félerővel dolgozik. Önök ez alól, úgy tetszik, kivételek. Ez nálunk természetes. Az a 25 éves mérnök, aki csak nemrég hagyta el az egyetemet, olyan természetességgel dolgozik ezzel a magas színvonalú technológiával, mint ahogy más reggelente fogat mos. Csodálatos érzés, amikor az ember látja, hogy a mérnökök élvezettel, óriási motivációval végzik a dolgukat. Azt hiszem, valóban maximálisan használjuk - de nem kihasználjuk! - a szürkeállományt. Magunk képezzük a szakembereinket, külön oktatóközszontunk van, de előfordul, hogy a világ más és más részébe küldjük ki őket, hogy a különféle szakterületekkel megismerkedjenek. - Mennyiben tekinthető magyar vállalatnak az Ericsson Technika? - Ez terminológia kérdése. Szerintem teljes egyetében magyar vállalat. Alá külföldi szakértőként dolgozik nálunk, véges szerződéssel van itt, az a feladata, hogy a magyar utódját megtalálja és kinevelje. Vannak olyan területek, amelyek élén ma is külföldiek állnak, ám az év végén elmennek, és helyükbe magyar vezetők lépnek. Ezért azt mondhatjuk, hogy a foglalkoztatottak szempontjából magyar vállalat a budapesti Ericsson Technika. A tulajdonjog tekintetében már más a helyzet: 75 százalékban Ericsson és 25 százalékban Műszertechnika. - Eddig fő megrendelőjük a Matáv volt. Változik-e a piaci helyük a koncessziós társaságok megjelenésével? - Hadd javítsam ki: eddig sem csak a Matáv volt a megrendelőnk, mert például a fegrveres testületeknek is értékesítettünk bizonyos hírközlési eszközöket, de jellemzően természetesen a Matávval álltunk üzleti kapcsolatban. A koncessziótól nem várok jelentősebb változást. Nekünk egyébként teljesen mindegy, hogy ma az, aki a rendszerünket veszi és alkalmazza. A leendő új üzemeltetőkkel is ugyanazt a partneri viszonyt igyekszünk kiépíteni. - Várható-e valamilyen változás a cég üzletpolitikájában? - Üzletpolitikánk lényege, hogy mindig a piac igényeire reagálunk. Adott esetben persze, na nem is a piacot, de a felhasználót lehet tájékoztatni azabb és újabb eredményekről, fejlesztésekről. Nyilvánvalóan ez is egyfajta együttműködést jelent, s ez is beletartozik a stratégiánkba. Fontosnak tartom, hogy mi nem egyszerűen csak árut adunk el, hanem szolgáltatást és üzemeltetést kínálunk. Ha igény van rá, komplett, kulcsrakész fővállalkozást is képes a cég végezni. Ilyen korábban is volt, de úgy tetsző, a piacon most nagyobb igény várható az ilyen jellegű munkák iránt. Ez egy újabb üzletág kialakítását teszi szükségessé az Ericsson Technikánál. (péter) Ericsson: a siker záloga közel a vevőhöz Fotó: Körmendi Iván Nagyobb esély a borászatnak Újabb akadályt sikerült leküzdeni a magyar borgazdaság fejlesztése érdekében - kommentálta Kádár Béla külgazdasági miniszter a hétfőn aláírt megállapodást, amelyet hazánk és az Európai Közösség kötött. A több mint négy éve folyó tárgyalások eredményeként született egyezmény évente 20 százalékkal csökkenti a borkivitelünket sújtó vámokat és lefölözéseket, ugyanakkor 42-43 százalékkal több bort adhatunk el a közösség országaiban. Cserébe Magyarország is 10 százalékkal csökkenti az EK-ból érkező bor vámját, és több importot engedélyez. Kádár Béla jónak minősíti a kereskedelempolitikai alkut, ugyanis - mint mondta - a vám szempontjából 2:1, a mennyiség szempontjából pedig 3:1 az eredmény Magyarország javára. Az egyezmény hozzájárulhat bőriparunk mihamarabbi talpra állásához, hiszen több fajbort adhatnak el az igényes nyugati piacon a pincészetek. K. L. T. A hazai vetőmagért több mint százezer család megélhetése múlik a hazai vetőmagtermesztés sikerén. A sorban alakuló terméktanácsok között a vetőmag-terméktanács célja, hogy segítsen a gondok megoldásában az államigazgatásnak, valamint a vetőmagágazat szereplőinek a lehetőségek kihasználásában és a jövedelmezőség javításában - tájékoztatott Perczel Mihály, a szervezet elnöke. A terméktanácsban 130 növénynemesítő, vetőmagkereskedő, -szaporító és -forgalmazó vesz részt, feladata az érdekegyeztetés és érdekképviselet. Magyarországon a foglalkoztatottak 13,8 százaléka él mezőgazdaságból, és rengetegen kiegészítő foglalkozásként termesztenek növényt, tenyésztenek állatot. Hazánk vetőmagtermelő ország volt, de az elmúlt tíz évben felényire esett vissza a termelés. Ennek ellenére az itthon felhasznált vetőmag értéke 30 milliárd, a külföldön eladotté pedig több mint hat és fél milliárd forint. (k) Együtt az érdekképviselettel A tárca csak az érdekképviseletekkel együtt képes érvényesíteni mezőgazdasági politikáját mondta Szabó János földművelésügyi miniszter tegnap, miután az Élelmiszeripari Középszintű Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról írt alá magállapodást Vanek Bélával, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége főtitkárával és Farkas Imrével, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnökével. Szabó János az érdekképviseletekkel szorosabb kapcsolatra törekvő új minisztériumi szemlélet bizonyítékának tartja a dokumentumot. Az első tárgyalást december 15-én tartják, szó lesz a szövetkezetek adósságelengedéséről, valamint adósságátütemezéséről, továbbá értékelik a december 8-án rendezett parlamenti agrárvitanapot. (K) A feltaláló hasznosítóra vár Rendhagyó kísérlet a mostani rendezvény, a látszat ellenére nem kiállítás, hanem a szellemi termékek alkotói és a vállalkozók egymásra találásának fóruma - ezekkel a szavakkal nyitotta meg tegnap a Gellért Szállóban az Innofórum '93 szellemitermékbörzét Pakucs János, a Magyar Innovációs Kamara elnöke. A kétnapos eseményen ötleteket, szabadalmakat, kivitelezésre, gyártásra és alkalmazásra érett műszaki-technológiai témákat kínálnak a kutatók, fejlesztők, feltalálók, vállalkozókat várva a gyakorlati hasznosításra. A Magyar Innovációs Kamara, a Kis- és Középvállalkozások Kamarája, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Technológiai Szolgáltatási Irodája és a televízió Felkínálom című műsora által szervezett börze az eddigi kísérletektől eltérően a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét teremti meg. Pakucs János szerint e fórumon minden együtt van, ami - elvileg - kiindulópontja lehet a vállalkozásnak: az ötletgazda és a téma majdani kivitelezője egyúttal információkat, szolgáltatásokat is igénybe vehet a szabadalmaztatás, a találmányhasznosítás, az iparjogvédelem, s a partnerközvetítés témakörében. Bottka Sándor, az OMFB elnökhelyettese a külföldön tartózkodó Pungor Ernő elnök személyes üdvözletét tolmácsolta, majd arra hívta fel a figyelmet, hog korunkban felértékelődött a szellemi tevékenység. A lineáris innovációs modell elmélete megdőlt, ma már a kutatás, a fejlesztés és a hasznosítás egymásra épülő és egymáshoz visszacsatolt láncszem-modellje érvényesül. Meg kell találni az innovációs eredmények elterjesztésének intézményesített formáit - s ennek ez a börze is egyik jó lehetősége. V. É. Megoldás: a magánosítás A pénzügyi szempontból kevésbé jó helyzetben lévő társaságok esetében sincs jobb megoldás a kilábalásra, illetve az azt követő fejlődésre, mint a magánosítás, hiszen egyetlen jól működő állami bürokrácia sem tud valódi tulajdonosként működni - jelentette ki Szabó Tamás privatizációs miniszter a Szekszárdi Húsipari Rt.-nél, valamint a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt.-nél tett látogatásán. Mindkét társaságnál folyamatban van a magánosítás. A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. átalakulását az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1992. június 30-án hagyta jóvá. A cég nyereséges, jól dolgozó mezőgazdasági üzem, ahol a földalapok kijelölése után az eredeti termőterület fele maradt állami tulajdonban. Von Twickel báró versenyeztetés és nyílt pályázat kiírása után 400 millió forintért vásárolhatta meg az állami tulajdonú részvényeket. A befektető a szerződésben foglaltak szerint tőkeemelést hajt végre. A Szekszárdi Húsipari Rt. az ÁVÜ Igazgatótanácsának döntése alapján 1992. július 1-jén jött létre a Szekszárdi Húsipari Vállalat jogutódjaként, a Részvények 96,66 százaléka az ÁVÜ tulajdonát képezi. A kormány ez év október 7-i ülésén az adóskonszolidáció keretében jóváhagyta a társaság pénzügyi reorganizációját. A határozat értelmében az állammal szembeni tartozásokat felfüggesztették, majd az adóskonszolidációval egy időben azokat el is törlik. A bankokkal szembeni kötelezettségek ugyancsak az adóskonszolidációs program keretében rendeződnek. A 80 millió forintos támogatás átutalásával az ÁVÜ maradéktalanul teljesítette a kormányhatározatból ráháruló feladatot. Szabó Tamás azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magánosítás befejezése után mindkét társaságnál jelentős fejlődés várható.