Új Magyarország, 1994. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-13 / 214. szám
PARLAMENTI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK • PARLAMENTI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Sorban álló törvénytervezetek A kormány jogalkotási tervét, valamint a képviselői összeférhetetlenséggel és az önkormányzati választásokkal összefüggő kérdéseket tekintette át szokásos hétfői ülésén a koalíciós egyeztető tanács - tájékoztatta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője az MTI-t. A politikus emlékeztetett arra, hogy a több mint 40 törvényjavaslatot tartalmazó jogalkotási listát a kabinet múlt heti ülésén jóváhagyta, s a tervet valószínűleg a jövő héten tárgyalja meg az Országgyűlés Házbizottsága. Az egyeztető tanács most elhatározta: fontossági sorrendbe rendezi a törvényeket annak érdekében, hogy az Országgyűlés valóban be is tudja fejezni a kiemelkedő jelentőségű előterjesztések tárgyalását. Három szempont alapján sorjázzák az indítványokat. Prioritást kapnak a gazdaság működőképességéhez szükséges, valamint a demokratikus intézményrendszer működéséhez nélkülözhetetlen előterjesztések - köztük a médiatörvény, az önkormányzati törvény - és a szociális békéhez elengedhetetlen indítványok. Szekeres szerint egyébként látható az Országgyűlés eddigi munkájából, hogy az ellenzéki pártok inkább az időhúzásra rendezkednek be, és nem segítik a törvényalkotást. Az egyeztető tanács foglalkozott emellett a képviselői összeférhetetlenség témakörével is. Ennek kapcsán úgy határoztak, hogy még az idén az Országgyűlés elé terjesztik erre vonatkozó javaslatukat. Az előterjesztés kidolgozása előtt azonban mindkét koalciós frakciónak állást kell foglalnia néhány alapvető politikai és jogi kérdésben. Eldöntésre vár például, hogy csak a parlamenti képviselőkre, s kizárólag az állami többségű vállalatok igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagságára terjedjen-e ki, vagy tágabb tért érintsen a szabályozás. Ezekben a kérdésekben oly módon kell állást foglalni, hogy az ne sértse az alkotmányt és a személyiségi jogokat, ugyanakkor megfeleljen a politikai igényeknek - hangsúlyozta Szekeres. Majd közölte, hogy a témára az egyeztető tanács két hét múlva tér vissza, miután mindkét frakció kialakította álláspontját, a több mint tíz függő kérdésben. Az önkormányzati választásokat illetően a testület kinyilvánította: nem szeretnék, ha az Országgyűlés alkotmánysértést követne el, vagyis nem fogadná el időben az önkormányzati törvényt, s emiatt elmaradnának az önkormányzati választások. A koalíció ezért nagyon határozottan fellép annak érdekében, hogy ne elhúzódó vita legyen a parlamentben, hanem valóban az érdemi javaslatokat vessék össze. Szekeres jelezte: készek tárgyalni is az ellenzékkel annak érdekében, hogy belátható időn belül döntés szülessen. Jegyzőkönyv -Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött tegnap délután az Országgyűlés őszi ülésszakának harmadik ülésnapja. A honatyák egyperces néma felállással adóztak a napokban elhunyt Szentágothai János profeszszor emlékének. A tudós politikai pályafutását méltatva Gál Zoltán házelnök arról szólt, hogy Szentágothai János elkötelezett humanistaként küzdött mindenféle kirekesztés ellen. A napirend előtti felszólalások során Torgyán József nemzetellenesnek minősítette a televízió hírműsorait, mert nem számoltak be arról, hogy az FKgP emléktáblát avatott Kis Sándor kisgazda politikus tiszteletére. A liberális elnök bejelentette, hogy pártja mindaddig nem vesz részt a hatpárti médiatárgyalásokon, amíg az érintett médiavezetőket le nem váltják.Dobos Krisztina (MDF) azt a tévhitet cáfolta, miszerint az egyházi iskolák előnyt élveznének a költségvetési támogatásban. A képviselőnő elfogadhatatlannak ítélte azokat a véleményeket, amelyek szerint meg kellene szüntetni a közoktatási megállapodást. Válaszában Fodor Gábor művelődési miniszter kiemelte: a problémát az okozza, hogy az alapítványi és magániskolák nem rendelkeznek a közoktatási megállapodásokkal, amelyek az egyházi intézményekkel megköttettek. A közoktatási megállapodással e probléma miatt kell kezdeni valamit.Az új házszabálytervezet feletti részletes vitára került sor. A szünetig tartó első szakasz központi témája a képviselők szólásjogának korlátozhatósága volt. Ez ügyben fejtette ki véleményét G. Nagyné Maczó Ágnes (FKgP), Kávássy Sándor (FKgP), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Boros László (MSZP). A vita során személyeskedésektől sem mentes szóváltás alakult ki az SZDSZ- es honatya és az FKgP-képviselők között. Mindkét fél a házelnök közbelépését hiányolta.Az Országgyűlés hétfő este fél hétkor lezárta a házszabályjavaslat részletes vitáját, és ezzel befejezte napi munkáját. A plenáris ülés ma reggel 10 órakor folytatódik. Bizton állíthatjuk - a legfrissebb közvélemény-kutatások ismerete nélkül is -, hogy az ország nagy része szereti a krimit. Columbo, Kojak, James Bond népszerűségi mutatója bizonyára túlszárnyalná bármely politikusét. A könyvpiacon a holmik még mindig az eladási listák élén állnak, minden népszerűtlen intézkedés ellenére. Ezt a töretlen - megtörhetetlen - népszerűséget irigyelhette meg az új kormányzat, titkosügynökös krimivel ajándékozta meg a népet. Ha már ezt kell szeretnünk, legalább játsszunk mi is egy kicsit - valahogy úgy, ahogy a Kojak közben megpróbáljuk előre kitalálni a gyilkost, és tegyünk fel néhány keresztkérdést. No persze először a TÉNYÁLLÁS: Gyaraki Károlyt, a katonai biztonsági hivatal vezetőjét felmen■tették beosztásából. T fénti mondat olyannyira tömör, velős, ténygazdag, hogy akár a Népszabadságból is származhatna - mi tagadás, onnan is származik. De itt aztán véget is érnek a tisztázott dolgok. A honvédelmi miniszter szeptember 8-i esti Híradóban bejelenti, hogy Gyarakit felmentette tisztségéből, mivel törvénytelen megfizetéseket végzett. Kijelenti, hogy nem tudja, kiket figyeltek meg, de bizonyítékai vannak. Néhány későbbi mondatában azt közli: nem tett feljelentést, mert lehet, hogy mégsem történt törvénytelenség, csak a határát súrolta annak. Gyaraki azonban már le van váltva. KERESZTKÉRDÉSEK: 1. Hogy lehet az, hogy bár a miniszternek bizonyítékai vannak, mégsem ismeri azokat, azaz mért nem tudja, hogy kiket figyeltek meg? 2. Ha tudja, miért nem mondja meg? 3. Ha van bizonyítéka, és törvénytelenség történt, akkor miért nem tesz feljelentést? 4. Ha mégse történt törvénytelenség, csak súrolás (különben is hogyan lehet súrolni a törvényesség határát, csak nem gumiból vannak azok a törvények), akkor miért menti fel Gyarakit? De másnapra tovább bonyolódik a TÉNYÁLLÁS: Keleti György közli a Híradóban, hogy Gyaraki utasításokra cselekedet Mindezt a tábornok egy négyszemközti beszélgetésen mondta el neki. Végül elmondja, hogy nem is ő a felelős. KERESZTKÉRDÉS: Ha nem is ő a felelős, akkor miért menti fel? TÉNYÁLLÁS: A választ a másnapi Népszabadságból tudjuk meg: „Az NSZ kérdésére a HM-ben elmondták: egyértelműen szakmai okai voltak annak, hogy Gyaraki Károlyt ... felmentették." (NSZ, 94/IX/10.) Ez újabban persze ismerős indok, jobb, ha máris felkészülünk alkalmasságunk bizonyítására. Megtudjuk továbbá, hogy miért váltották le Gyaraki elődjét: nem engedte be Raffay Ernő államtitkárt a titkos archívumba. Valamint megtudjuk, hogy Keleti György feleségét is megfigyelték. KERESZTKÉRDÉSEK: 1. Hogy lehet az, hogy Gyaraki csütörtöktől szombatig alkalmatlanná vált? 2. Mit tehet arról Gyaraki tábornok, hogy az elődjét miért mentették fel? Vagy fogadjuk el mi is a szemet szemért elvet? Ugye ez a leszámolás legcsúfabb ismertetőjegye? TÉNYÁLLÁS: A miniszter a 11-i Hétben kijelenti: „...kisstílű lenne, ha a feleségem ügyéből csinálnák ügyet..." Egyetértünk. Spongyát reá. Fontosabb, hogy közli: valószínűleg - bár bizonyítékai nincsenek - felsőbb utasításra folytattak megfigyeléseket. Tudvalevő, hogy Gyaraki tábornok csupán két embertől kaphatott felsőbb utasítást: Lőrincz Kálmántól és Für Lajostól. A biztonság kedvéért Keleti még kijelenti: „Lőrincz Kálmán minden gyanú felett áll." KERESZTKÉRDÉSEK: 1. Véletlen csupán, hogy Für Lajost épp ezen a napon választják az MDF elnökének? Meglehet. 2. Ha - mint mondja -, nincs semmiféle bizonyítéka a „felsőbb kapcsolatról", akkor miért gyanúsít az ország nyilvánossága előtt? Nem hiszem, hogy válaszokat kapnánk. (rola) Keresztkérdések IV. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1994. SZEPTEMBER 13., KEDD BELFÖLD --------------------------------------------------------Miért utazott az elnök Kínába? Eljárásjogi kérdésekben egyeztetésre szóítja fel az ellenzéki pártokat a Fiatal Demokraták Szövetsége. A párt tegnapi, parlamenti sajtótájékoztatóján Szájer József, a párt frakcióvezetője elmondta, mindezt azért tartják fontosnak, mert tapasztalataik szerint az összehangolt ténykedéssel már eddig is hatákonyabb lett volna az ellenzék fellépése. - A tartalmi kérdésekben való együttműködésről csak akkor lehet szó, ha az adott ügyben a pártok elvi állásfoglalása megélyezik. A Fidesz objektív távolságtartásra törekszik az ellenzéki pártokkal - hangsúlyozta Szájer József. A képviselőcsoport ülését követő tájékoztatón elhangzott, hogy Trombitás Zoltán a Nemzetbiztonsági Hivatalt felügyijc^BSi^élküli jpijT^zjt^rhez, Katona Bélához i\t^f\i^tKiarlos-ügyifefi, Mg' Tirts Tamás kérdésének lényege: miért utazott Kínába Göncz Árpád? A Fidesz aggályosnak tartja a köztársasági elnök látogatását egy olyan országba, ahol az emberi jogok érvényesítése kívánnivalót hagy maga után... Áttörés nem történt azon az egyeztetésen, amelyre hétfőn került sor a parlamenti pártok képviselői között, az önkormányzati rendszer módosításait célzó törvényjavaslatokról. Mint Deutsch elmondta: egyelőre csupán eltérő álláspontjaikat fejtették ki a kormányzó és az ellenzéki pártok a tanácskozáson. Deutsch leszögezte: a lényeg, hogy legalább kommunikáció kezdődött az eltérő álláspontokról. Hangsúlyozta: a kormánypártok részéről mutatkozik némi hajlandóság a kompromisszumra, például a részvételi eredményességi küszöb ügyében. Ám mint mondta, egy 25 százalékos részvételi limit megállapítása - ami például elhangzott - csupán látszatengedmény a kormánykoalíció részéről. [Urvfr ] ■ Ihté Az ország számára is előnyös Pető Iván a teljes jogú tagságról Vasárnap este érkezett haza Reikjavíkból Pető Iván, s hétfőn délután már a gratulációkat fogadta a Parlamentben. Mint ismeretes, a Liberális Internacionálé a hét végén az izlandi városban tartotta kongresszusát. A szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Szabad Demokraták Szövetségét. - Nemcsak az SZDSZ, hanem az ország számára is jelentős lépés, hogy elnyertük egy fontos nemzetközi szervezet teljesjogú tagságát - mondta a pártelnök az Új Magyarország tudósítójának. - Az eseményen megjelent a kanadai és a szlovén miniszterelnök, s hadd hívjam fel a figyelmet arra, hog a világszánds kormányábart kapnak szerepet a liberális pártok. Ezért előnyös tehát az ország számára is ez a tagság. Az SZDSZ pedig nyilván jobban tudja majd érvényesíteni a véleményét a szervezetben. Persze, eddig sem panaszkodhattunk, hiszen nem teljes jogú tagként is volt lehetőségünk álláspontunkat képviselni, sok döntésben benne van a szabaddemokraták véleménye. Távozott az elnöki posztról Otto Lambsdorf a volt német gazdasági miniszter, akivel köztudottan jó kapcsolatot tartottak fenn. Az új elnök, David Steel személye milyen hatással lehet a szervezet és az SZDSZ kapcsolatára? - A Liberális Internacionáléban az a gyakorlat működik, hogy az előző, a jelenlegi és a következő, már kijelölt elnök egüttesen irányít, azaz a kapcsolat nem személyhez kötött. A jelenlegi elnökkel is legalább olyan jó a kapcsolatunk, mint amilyen Otto Lambsdorffal, legföljebb David Steelt más térségek talán jobban érdeklik, az ő figyelme részben másfelé irányul. Tudósítónk: Petán Péter Össz-szemszög Alkotmány és házszabály Mi a véleménye a parlament új házszabálytervezetéről, valamint az új alkotmány megalkotásának kérdéséről a szocialista párti Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének, és Gáspár Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója tanának? Az olvasó remélhetőleg szívesen veszi törekvésünket; többféle látásmód segítségével szeretnénk minél sokoldalúbb tájékoztatást adni fontos kérdésekről, bízva benne, ennek alapján megalapozottabb véleményt tud alkotni. - Néhányan azt állítják, hogy az ország mindennapi életét kell a törvényhozásnak zökkenőmentesen biztosítania és nem annyira sürgős feladatnak kell tekinteni az új alkotmány megalkotását. Ön egyetért ezen állításokkal? - Az alkotmányozás nem egyszerűen törvényhozási kérdés. A kettő nem állítható szembe. Úgy vélem szükség van új alkotmányra, még akkor is, ha az állami struktúrát érintően világrengető újat nem lehet és nem is kell az alkotmányozás folyamata során kitalálni. De sok mindent pontosabban kell elrendezni. Amit hangsúlyozni szeretnék, hogy az alkotmányozás szakmai és komoly társadalompolitikai folyamat. A társadalomnak nem csak akkor kell találkoznia majd az új alkotmány szövegével, amikor a népszavazásra sor kerül. Tehát képbe kell hozni valamilyen módon a társadalmat, hogy a különböző megoldások előnyeit, hátrányait megismerhesse. Egyes ellenzéki politikusok véleménye szerint veszélyben van Magyarországon a demokrácia. Ön, mint az Országgyűlés elnöke hogyan látja ezt a kérdést? - Ezt a kérdést igazán azoknak kellene feltenni, akik azt állítják. Meg kellene kérdezni tőlük, hogy tudnak e arról, miszerint valaki meg akarja változtatni a közhatalom intézményrendszerét, a hatalommegosztás struktúráját, a tulajdonviszonyokat, az állampolgári jogokat stb. Az a probléma húzódik meg az ilyen kijelentések mögött, hogy változtalanul nem tudják elfogadni a választók döntését, melynek eredményeként ellenzékbe kerültek. - Az új házszabály tervezete mennyiben teszi lehetővé a parlament demokratikus munkáját? - kérdeztük Gál Zoltántól. - Reményeim szerint jobb lesz, mint a régi, mert egy teljesen más struktúrát irányoz elő, amelynek lényege, hogy a plénum előtt valóban az érdemi, a politikai, és az adott témának a nagy összefüggéseit feltáró vita folyjék. Ez nagyon fontos, mert a frakciók megjeleníthetik sajátos nézőpontjukat, érdekeiket, amelyeket felvállalnak és képviselnek, és az aprólékos okfejtéseket is igénylő szakmai típusú érvelések a bizottságokba kerülnek. A másik lényeges szempontja az új házszabálytervezetnek, hogy a parlamentnek a végrehajtó hatalmat ellenőrző funkcióját alátámasztja. Biztosítja, hogy az ellenzék ellenőrző szerepével élni tudjon. Gondolok itt elsősorban a vizsgálóbizottságra és a politikai viták kikényszerítésének lehetőségére. Mindjárt hozzáteszem, én azt várom, hogy ezen kezdeményezéseknél az ellenzék is önmérsékletet tanúsít, minthogy a kormánynak is fel kell készülnie az új típusú parlamenti politizálásra. Az új házszabály alapján az ellenzék az esik legfontosabb feladatát, az ellenőrző szerepét mennyire tudja megvalósítani?- tettük fel a kérdést GáspáLMÍVósnac . - A kormányzat ellenőrzése helyes értelmezéssel a kormányzatnak az ellenzéki képviselők által történő ellenőrzését jelenti, és nem azt hogy a kormánypárti képviselők ellenőrzik a saját kormányukat. Az egyeztetések során létrejöttek ozan jogintézmények, amelyek bizonyos mértékig lehetővé teszik a kormányzat ellenőrzését, így az országgyűlési képviselők egyötödének, azaz húsz százalékának, az indítványára vizsgálóbizottságot kell felállítani és politikai vitanapot kell tartani. Az is fontos, hog a vizsgálóbizottság, ha a kormányzati szervet vagy minisztériumot ellenőriz, akkor az elnökének mindenképpen ellenzéki képviselőnek kell lennie. Ellenzéki jogok közé sorolható a miniszterek évenkénti meghallgatása a bizottságban, valamint az eddig is meglévő interpellációhoz és kérdéshez csatlakozó „azonnali kérdések órája" is. - Valóban szükség van új alkotmányra? - A jelenlegi alkotmánynak számos hibája van, de ennek ellenére is működőképes. Egy teljesen új alkotmány kidolgozása helyes cél a jövőt illetően, én magam is támogatom, viszont a jelenlegi politikai helyzet aggályossá teszi azt, hogy ez a teljesen új alkotmány minden szempontból valóban az egész ország érdekét fogja-e szolgálni. Ugyanis a jelenlegi parlamenti ciklusban az ellenzéket nem védik a kétharmados törvények, mert a kormányzó koalíció ezt az arányt meghaladó többséggel rendelkezik a törvényhozásban, tehát az ellenzék beleszólása nélkül a kabinet pártjai maguk is módosíthatják az alkotmányt, és teljesen új alkotmányt is létrehozhatnak. Nincs intézményes garancia arra nézve, hogy ebben az ellenzék szempontjai is figyelembe lesznek véve. Én azt hiszem, hogy az önkorlátozás önmagában kevés intézményes garancia nélkül. - Akkor egyáltalán nem rémálom, hogy veszélybe kerülhet a demokrácia is? - A demokrácia az most is veszélyben van olyan értelemben, hogy a hatalomnak, a kabinetnek az akarata érvényesül kizárólagosan. Gyakorlatilag alkotmányos korlát nincs, saját önkorlátozása tarthatja csak vissza. Ez azonban a politikában köztudott, hogy kevés. Ott intézményes és alkotmányos garanciákra van szükség arra, hogy ne következzen be egy parlamenti diktatúra. - Ezek szerint demokratikus úton lehet diktatúrát teremteni? - Természetesen, éspedig úgyhogy a kormányzó koalíció az önkorlátozást nem gyakorolja és teljes mértékben a saját képére formálja az összes alkotmányos intézményt, a saját embereit juttatja alkotmányos pozíciókba, olyanokba amelyek a parlamenti választás útján jönnek létre, és az egész közjogi intézményrendszert a saját kizárólagos elképzelései szerint alakítja és az összes törvényt így hozza meg. Az ellenzéki pártok mögött hatalmas tömegek állnak, tehát nem lenne indokolt semmiképpen a kormányzó pártok részéről az ellenzék diktatórikus elnyomása a Házszabály útján illetőleg a törvényhozási munka során. Különösen, hogy szavakban egyébként is mindig a konszenzuskeresését hangoztatják, amit azonban - a Házszabály kivételével - eddig még sohasem tartottak be. Szeli Sára