Új Magyarország, 1995. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

V. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1995. MÁJUS 2., KEDD tudósítás Nacionalisták fellépése a moldvai csángómagyarok ellen Megakadályozták a gyűlést Folytatás az 1. oldalról A szombati, klézsai „fogadtatá­son" mindkét szélsőséges nacio­nalista párt képviseltette magát, és a hangulatkeltésben nagy sze­repük volt a bákói és Csíkszeredai vatrás román lapoknak is, ame­lyek több cikket közöltek a csán­gómagyarok ellen, azt hangoz­tatva, hogy a csángók mind­annyian elmagyarosított romá­nok és magyar irányú szervező­désük úgymond felháborító. A Moldvai Csángómagyar Szövetségnek valójában a délke­let-erdélyi Sepsiszentgyörgyön van a székhelye, de az utóbbi időben egyre többen szorgal­mazták, hogy telepítsék át a moldvai csángómagyarok tele­püléseinek (Lészped, Klézsa, Pusztina, Szabófalva, Bogdán­­falva, Rekecsény, Forrófalva, stb.) vidékére, vagy legalább ala­pítsanak egy fiókszervezetet a vidéken. Ilyen és sok más hason­ló belső ügyet tárgyaltak volna az erőszakkal megakadályozott közgyűlésen. Az incidenst megelőzően nyi­latkozott az Új Magyarországnak Fehér Kati csángó magyar képvi­selő, aki a Bákó (Bacau) város közelében fekvő Lészped falu­ban lakik. Szavai szerint minden magyarok közül az egyik legne­hezebb sors a moldvai csángó­magyaroknak jutott, akiknek a több mint kétszáz évvel ezelőtt alapított moldvai településein már alig pislákol az édes anya­nyelv. A tíz-tizenöt év közötti - különben román iskolába járó - csángómagyar gyermekek anya­nyelvre való házitanítása miatt Fehér Katinak rendőrségi és helyhatósági zaklatásokat kellett elszenvednie. Próbálták hivata­­losítani, tagozatként is a magyar tanítást a faluban, a román tan­­ügyminisztérium a beleegyezé­sét adta, de a lészpedi polgár­­mesteri hivatal vezetői, valamint a helyi és Bákó megyei „illetéke­sek" megfélemlítették, lebeszél­ték az igénylő családokat, s azok java része visszavonta az aláírá­sát. Lészpeden különben 1947- től 1959-ig volt magyar iskola, de betiltották. A lészpedi román katolikus pap is teljes erejével hadba szállt a csángómagyarok anyanyelv­­ápolási törekvései ellen, s isten­­tisztelet magyar nyelven egyál­talán nincs a faluban, ezt állító­lag nem tűrné el a román katoli­kus egyház. A csángómagyarok közül sokan egyébként a megfé­lemlítés és egyházi félrevezetés hatására nem hajlandóak - Fe­hér Kati nénit idézve - tisztán megvallani magyar származásu­kat, és sokan az úgynevezett „kavart csángó nyelvet" beszé­lik, vagyis sűrűn váltogatják a román és magyar szavakat, ra­gokat. Botos László Román kampányszám A hétvégén újból a „magyar ügy" volt a menü a román politikusok és a sajtó étlapajánlatán. Az immár mági­kussá vált SZD1-es európa tanácsi ajánlás strasbourgi megerősítése kiváló alkalmat adott Bukarestnek a ma­gyarellenes szólamok hangoztatására. Az 1201-es szám jelen pillanatban a magyar „hátsó szándékokkal" egyenértékű Romániában. A bukaresti vezetés szerint a sokat emlegetett ET-ajánláson áll vagy bukik a magyar-román alapszerződés megkötése. Ma már régen feledésbe merült a határok megváltoztatha­­tatlanságának kölcsönös elismerése, pedig egy éve még ez volt az alapdokumentum „egyetlen akadálya". Mi­után Budapest hajlandó volt kielégíteni a román fél ha­tárokkal kapcsolatos óhajait, itt az újabb „egyetlen aka­dály": az 1201-es ajánlás, amely biztosítaná a nemzeti kisebbségek bizonyos autonómiaigényeit. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy amennyiben a magyar fél mellőzné az 1201-est az alapdokumentum szövegéből, akadnának más román aggályok, az előzőt pótlandó. Egyre inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy a jelenlegi ro­mán vezetésből hiányzik a politikai akarat, a valós szán­dék a szerződés megkötésére. 1996 az általános választások éve Romániában. Mint ahogyan azt az öt, illetve a három évvel ezelőtti válasz­tásokat megelőző időszakok is bizonyították, a „magyar kártya" megjátszása „bevett" módszer, akár győzelmet is lehet aratni vele, ha ügyes a játékos. A vezető román kormánypárt a „jól bevált módszereken nem ajánlatos változtatni" elvéből kiindulva máris megkezdte magya­rellenes választási kampányát. Egy esetleges szerződés­aláírás esetén, a párizsi kézfogások, pár napos reflektor­­fény kétségtelenül plusz szavazatokat jelentett volna a jelenlegi román hatalomnak, csakhogy utána eléggé üre­sen hangzottak volna a nacionalista jelszavak. Mi több, rövid időn belül a kormánykoalíció két kisebb, szélsősé­ges pártja akár nemzetárulást is kiálthatott volna, így azonban Budapest a bűnbak, nem akar engedni az 1201-ből, az RMDSZ pedig az autonómián túl már egyenesen a moldvai románok elmagyarosítására törek­szik... (Lásd a klézsai incidenst.) A nacionalista kártya kijátszásának történelmi ha­gyományai vannak Romániában, és ez alól a jövő évi választási kampány sem lesz kivétel. Egyelőre két ellen­zéki párt, a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata Párt, illetve a Liberális Párt nem szállt be a 1201-es ajánlást ellenzők csoportjába. Kérdés persze, megtérül-e realista politikájuk a román voksok össze­­számlálásánál. Pataky István Magyarországnak is érdeke a szankciók feloldása Az elismerés hiánya Vladiszlav Jovanovics jugoszláv és Stevo Crvenkovski macedón kül­ügyminiszter Budapesten teg­nap délután - külön-külön - Ko­vács László magyar külügymi­niszterrel tárgyalt. Jovanovics külügyminiszter a Bem rakparti eszmecsere után a régebben példaértékű magyar­­jugoszláv együttműködésre utalva úgy fogalmazott, hogy a szakértőknek gyorsítani kéne az intézményes keretek kidolgozá­sát, különösen az embargó felol­dása utáni időszakban. Jovano­vics többször is hangsúlyozta, hogy a szankciók feloldása az egyetlen kivezető út a háborús helyzetből. A nemzeti kisebbsé­gek jogait Jovanovics fontosnak tartotta aláhúzni, ezt szerinte a szerb állam az embargós körül­mények között is biztosítja. Jo­vanovics a tárgyalások során tá­jékoztatta kollégáját, hogyan lát­ják a jugoszláv válságban kiala­kult „jelenlegi aggasztó helyze­tet" és miben látják „radikális megoldásának lehetőségét". Kovács László kiemelte Jugo­szlávia kulcsszerepét a válság megoldásában. Hozzátette: a Vajdaságban élő több százezer magyar sorsa sem közömbös számunkra. A magyar diplomá­cia vezetője egyetértett abban, hogy szükséges újabb államközi szerződések előkészítése a szankciók feloldásának esetére. Az embargó feloldásához közös érdekek fűződnek, a szankció­kat viszont éppen a háború kö­vetkeztében vezették be. A ma­gyar álláspont szerint az jelente­ne elmozdulást, ha Jugoszlávia kölcsönösen elismerné az egy­kori Jugoszlávia keretein belül megalakult, a nemzetközi kö­zösség által is elismert államok határait - mondta Kovács Lász­ló, aki felvetette a Vajdaságban és a Szandzsákban működő EBESZ-missziók működtetésé­nek újbóli engedélyezését is. (udvardy) Meciar pártja a révkomáromi gyűlés állásfoglalásairól Megvádolt magyarok Pozsonyi tudósítónktól. A legnagyobb szlovák kormány­párt, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői hétvégi ta­nácskozásukon állásfoglalást ad­tak ki a szlovákiai magyarság áp­rilis 22-én Révkomáromban tar­tott művelődésügyi nagygyűlé­sével kapcsolatban. Ebben a mozgalom csúcsvezetése leszö­gezi: a szlovákiai magyar politi­kusok azzal, hogy az ország te­rületén élő magyarokat polgári engedetlenségre biztatják, az összeférhetetlenséget szítják a szlovák és a magyar polgárok kö­zött. A kiadott nyilatkozat sze­rint a szlovákiai magyarság poli­tikai vezetői veszélyeztetik a szlovákok és a magyarok közötti jó viszony kialakulását. Az állás­­foglalásban a DSZM vezetői ne­hezményezik, hogy mindezt ép­pen a szlovák-magyar alapszer­ződés parlamenti ratifikálása előtt teszik. A nyilatkozatra reagált a Ma­gyar Koalíció részét képező Ma­gyar Polgári Párt elnöke. A. Nagy László szerint a jelenlegi szlová­kiai belpolitikai helyzetért a kor­mányt terheli a felelősség. - A szlovákiai magyarság elégedet­lensége abból ered, hogy a kabi­net programnyilatkozata és az állami költségvetés igazságtala­nul bánik az ország területén élő kisebbségek kultúrájával, sajtó­jával és oktatásügyével. Lénye­gesen csökkenne a feszültség, ha a törvényhozás által a kisebbségi célokra jóváhagyott költségvetési tételt a kormány felszabadítaná - véli a Magyar Polgári Párt elnöke. (Kamoncza) Horn Gyula Japánba utazik Folytatás az 1. oldalról A magyar kormányfő arról bizto­sította Konót, hogy a kormány március 12-i szigorító intézkedé­sei a piacgazdaság kialakítását szolgálják, és kedvező feltétele­ket teremtenek a külföldi tőkebe­fektetések számára. Somogyi Fe­renc közölte: a magyar és a japán fél megegyezett abban, hogy Horn Gyula még az idén ősszel Tokióba látogat. A megbeszélésekből nem von­ható le következtetés arra vonat­kozóan, a délszláv válság ügyé­ben Japán tervezi-e valamilyen konkrét rendezési javaslat beje­lentését a G-7, a világ hét ipari­lag legfejlettebb államának júni­usi, halifaxi csúcstalálkozóján. Az eszmecseréből mindenesetre világossá vált, hogy Japán eddigi jelentős térségbeli érdeklődése és szerepvállalása mellett újabb erőfeszítést tesz a volt Jugoszlá­via területén kialakult válság alaposabb megismerésére. Az érintett felekkel való közvetlen kapcsolat felvétele és folytatása eredményeképpen nem kizárt, hogy a jövőben Tokió valami­lyen rendezési kezdeményezést tesz. A találkozón arról sem esett szó, vajon Tokió tervezi-e béke­­fenntartók küldését a térségbe. A Külügyminisztérium állam­titkára elmondta: a japán kül­ügyminiszter régóta érvényes Magyarországra szóló meghívás alapján érkezett Budapestre, a mostani időzítés és az egyidejű délszláv közvetítéskísérlet azon­ban Tokióból indult ki. Várjuk a Suzuki követőit Magyarország támogatja Tokió BT Kono Yohei japán külügyminisz­ter, aki a miniszterelnök-helyet­tesi tisztet is betölti, a legmaga­sabb rangú japán politikus, aki 1990 óta hazánkba látogatott. Ezt vendéglátója, Kovács László kül­ügyminiszter hangsúlyozta a va­sárnap délután folytatott tárgya­lásaikat követő sajtótájékozta­tón, ahol elhangzott: a miniszte­rek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kereskedelem megle­hetősen szerény, hiszen még a félmilliárd dolláros értéket sem éri el. A magyar deficit még így is 300 millió dollár. Kovács külügy­miniszter ezért kérte japán kollé­gáját, javuljanak a magyar áruk piacra jutási feltételei. - A japán tőkebefektetés Magyarországon viszonylag szerény, szeretnénk, ha többen követnék a Suzuki pél­dáját, és ha a japán tőke aktívan részt venne a magyarországi pri­vatizációs folyamatban - tette hozzá Kovács László. Kono Yohei pozitívan reagált, amikor a strukturális és környe­zetvédelmi célokra fordítandó kedvezményes hitel kérdését vetették fel a tárgyalásokon. A Japán Export-Import Bank 13 milliárd jen exporthitel-támoga­tást hagyott jóvá - emlékeztetett a japán külügyminiszter. Nem­zetközi kérdéseket érintve Ko­vács László tájékoztatta Kono Yoheit az EBESZ csecsenföldi válságban játszott szerepéről. A japán külpolitika aktív szerepet játszik a délszláv válság rende­zésében. A magyar és a japán diplomácia vezetője egyetértett abban, hogy az előrelépés leg­fontosabb eleme a délszláv utódállamok közötti kölcsönös elismerés. (A bejelentések sze­rint a japán külügyminiszter Bu­dapesten találkozót tervezett a jugoszláv és a macedón külügy­miniszterrel.) Magyarország támogatja Ja­ -tagságát pán tagságát az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsában - hangzott el a tá­jékoztatón. Kono Yohei, aki ti­zenegy éve tagja, s jelenleg elnö­ke a Japán-Magyar Baráti Társa­ságnak, a márciusban elfogadott magyar „reform kormánycso­magról" elmondta, hogy szerin­te rövid távon nem túl kedvező a hatása, de később sikeres ered­ményeket hozhat. A japán gaz­daság nagyobb figyelmet szeret­ne fordítani Magyarországra - tette hozzá Kono. Kono Yohei a két ország kö­zötti vízumkényszer esetleges feloldásával kapcsolatban el­mondta, hogy megvizsgálják a kérdést, de az a japán kormány­zati szerv, amely döntést hozhat a kérdésben (az igazságügy-mi­nisztérium - a szerk.), némiképp merev álláspontot foglal el. U. Z. FOTÓ: NAGY BÉLA Kovács László és Kono Yohei tárgyalásainak középpontjában a gazdasági együttműködés bővítésé­nek lehetősége állt Összeomlott a boszniai tűzszünet Horvát támadás Szlavóniában Folytatás az 1. oldalról A horvát rádió szerint a tervek­nek megfelelően halad a tegnap indított „korlátozott" katonai ak­ció. A rádió jelentése szerint egyébként tegnap újabb horvát gépkocsit támadtak meg a kraji­­nai szerbek, s Horvátország azért döntött a katonai akció mellett, mert szavatolni akarja az autópá­lya forgalmának biztonságát, ele­jét akja venni az újabb terrortá­madásoknak. Nyugat-Szlavóniá­­ban péntek este vált feszültté a helyzet, miután egy horvát férfi agyonszúrt egy krajinai szerb fia­talembert, s az áldozat családtag­jai megtorlásként agyonlőttek leg­alább négy horvátot. A boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadzsics tegnap este közölte, hogy a boszniai és a kra­jinai szerbek közös akciót indíta­nak a horvát támadás megállítá­sára. A két „szerb állam" közötti egyezmények értelmében a boszniai szerb hadsereg köteles segítséget nyújtani a krajinai szerbeknek. Mate Granic horvát külügymi­niszter tegnap délután fogadta a Zágrábban akkreditált vezető beosztású külföldi diplomatá­kat, és közölte velük: a horvátok azért indítottak korlátozott akci­ót a Belgrádot és Zágrábot ösz­­szekötő autópálya nyugat-szla­vóniai szakasza ellen, hogy meg­­adályozzák a szerbek újabb ter­rorista akcióit. Granic ugyanak­kor hangsúlyozta: a támadás nem jelenti azt, hogy Zágráb ka­tonai eszközökkel kívánja ren­dezni a krajinai válságot. Tegnap délben anélkül járt le a január elsején életbe lépett, négy hónapos boszniai tűzszü­­neti egyezmény érvénye, hogy valamivel is sikerült volna köze­lebb jutni a már több mint há­rom éve tartó háború végleges lezárásához. A szembenálló fe­lek semmit sem hajtottak végre a Jimrhy Carter volt amerikai el­nök közvetítésével tető alá ho­zott egyezményből: elmaradt a teljes körű fogolycsere, az ENSZ-katonákat nem vezényel­hették a frontvonalakra, s szinte egyetlen olyan pillanat sem volt, amikor valamennyi fronton hall­gattak volna a fegyverek. Az inkább csak papíron létező tűzszünet a tárgyalások helyett az erőgyűjtés időszaka volt: a boszniai kormányhadsereg ja­nuár óta jelentős mennyiségű fegyverre tett szert, s a négy hó­nap alatt mind a hat hadtestet három-három hadosztállyal bő­vítette, és jelenleg 170-180 ezres hadsereg fölött rendelkezik. Ka­tonai elemzők szerint a felszálló­ágban lévő kormányhadsereg a jelenlegi erőviszonyok mellett sem képes döntő győzelmet el­érni a boszniai szerbek ellen.­­ Kevés esély van arra, hogy valamilyen formában sor kerül­jön a tegnap délben lejárt bosz­niai tűzszünet meghosszabbítá­sára - jelentette be tegnap Sza­rajevóban Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyek­ben illetékes különképviselője. A boszniai muzulmán vezetőkkel folytatott tárgyalások után nyi­latkozó japán diplomata el­mondta: a muzulmán vezetők csak arra voltak hajlandóak, hogy ígéretet tegyenek a táma­dó hadműveletek leállítására. Akasi Szarajevóból Faléba, a boszniai szerbek központjába utazott, hogy a szerbeket is ráve­gye a hadműveletek leállítására. Közben Butrosz Gáli ENSZ-főtit­kár annak a reményének adott hangot, hogy a szembenálló fe­lek a tűzszünet lejárta után is tiszteletben fognak tartani vaj­miféle de facto tűzszünet-"

Next