Új Magyarország, 1995. július (5. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

Közép-európai együttműködésre buzdított a pápa Szlovákiában Nem csillapuló hullámverés•'“ Szállhatnak a Tornádók A kormány javaslatára ellenzékiek is szavaztak a Bundestagban kölni tudósítón­któl. A német parlament nagy több­­s­éggel döntött: a hadsereg beve­­tésre kerültiet a balkánon.­386 képviselő szavazott igennel, 258 nemmel, 11 személy tartózko­dott. A számadatok arra mutat­nak, hogy az ellenzék soraiból 45 honatya megtagadta a pártfe­gyelmet, és kizárólag saját lelki­ismeretének megfelelően foglalt állást. A szavazás eredménye­­ a Bundeswehr humanitárius jelle­gű akciói mellett - fegyveres be­avatkozást is lehetővé tesz ab­ban az esetben, ha a NATO irá­nyítása alatt álló gyors reagálású hadtestnek erre szüksége lenne. Az urnamenetet megelőző vi­ta az éles hangú véleménynyil­vánítások jegyében zajlott le. Klaus Kinkel szövetségi külügy­miniszter és Wolfgang Schäuble, a kereszténydemokraták frakció­elnöke a szövetségesek iránti szolidaritás mellett szállt síkra, már csak azért is, mert az ameri­kai hadseregen kívül kizárólag a Bundeswehr rendelkezik olyan harci repülőgépekkel, amelyek sikeresen tehetik ártalmatlanná a szerbek rakétaállásait. A Tor­nado gépek bevetése ellen fog­lalt állást Rudolf Scharping, a szo­ciáldemokraták elnöke és Joschka Fischer, a Zöldek frakcióvezetője. Az utóbbi meggyőzően állapí­totta meg: a második világhábo­rú után első alkalommal kény­szerülnek német katonák arra, hogy a NATO felségterületén kí­vül, aktívan kapcsolódjanak be a harci­ cselekményekbe. „Ezzel a német külpolitika új állomásá­hoz érkezett - ettől pedig a Zöl­dek félnek!" - hangoztatta. Volker Rühe védelmi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hadsereg kizárólag a sokat szenvedett lakosságnak nyúj­tandó segítséget tartja szem előtt. „A katonák hangulata feszült, de bizakodó!" - mondták a szava­zás után a balkáni bevetésre ki­jelölt egységek parancsnokai, és utaltak arra, hogy a Bundeswehr jól kiképezve és pszichológiailag is jól felkészítve várja a paran­csot. A Bundeswehr bosznia-herce­­govinai akciója 1992 júliusában kezdődött, a Szarajevó életben tartását garantáló légihíd kiépí­tésével. A légteret ellenőrző AWACS gépek személyzetének több mint harminc százaléka né­met. A haditengerészet részt vesz azon NATO-egységek munkájában, amelyek a Kis-Ju­goszlávia elleni ENSZ-embargó betartását ellenőrzik. Stefan Lázár­ noszil FOTÓ: ROBERTO PFEN­VAP Mi nemet mondunk - hirdették a volt keletnémet állampárt utód­jának, a PDS-nek a képviselői, trikóikkal nyomatékosítva állás­pontjukat. Rita­ Süssmuth, a Bundestag elnöke ki is utasította az ülésteremből a feltűnősködő képviselőket. Később visszajöttek, immáron „civilben" Folytatás az 1. oldalról A katolikus egyházfő hangsú­lyozta: nagy jelentőségű a Kö­zép- és Kelet-Európa országai közötti együttműködés, II. János Pál pápa nagyra értékelte a Ma­gyarország és Szlovákia között kötött államközi egyezményt. Ezután a Szentatya a pápamobi­­lon,Bán Sokol nagyszombati érsek kíséretében, a Szent Márton­­dómba érkezett. A székesegy­házban a katolikus egyházfő szlovák nyelven intézett beszé­det a hivatalos küldöttség tagja­ihoz és az egybegyűlt egyházi személyiségekhez. Délután a Szentatya Nyitrára utazott, ahol az ifjúság képviselőivel találko­zott. A pápai áldásosztás és litur­gikus köszöntő után következett Korec bíboros és két fiatal üdvözlő­­beszédére. A továbbiakban a Szent­atya bibliamagyarázatot tartott, ezt követően az Evangélium Vitae szövegét átadták a hét szlovákiai püspökség képviselőjének. II. Já­nos Pál pápa tegnap Nyitrán áldás­osztással fejezte be programját. A pápalátogatás árnyékában tegnap a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt sajtótájékoztatóján Anna Malíkoo­­vá alelnök sajnálatát fejezte ki afölött, hogy az alternatív okta­tás bevezetésének kérdését poli­tikai síkra terelték. Az alelnök asszony ezzel reagált azokra a tiltakozó nagygyűlésekre, ame­lyeket csütörtökön Szlovákia magyarlakta településein tartot­tak. A Szlovák Nemzeti Párt sze­rint az alternatív oktatás a szlo­vákiai magyar nemzetiségű gye­rekek eddigi oktatását szeretné tökéletesíteni. A nemzetiek sér­tőnek tartják, hogy egyes ma­gyar iskolaigazgatók elutasítják a kormány programnyilatkoza­tának teljesítését. Az alelnök sza­vai szerint a szülők és diákok til­takozó akciói a szlovákiai ma­gyar politikai pártok tevékeny­ségének első figyelmeztető meg­nyilvánulásai, valamint a polgári engedetlenség jelei, amelyek már az április 22-i révkomáromi felhívásban is megnyilvánultak. Azzal kapcsolatban, hogy a Szlo­vák Televízió nem engedélyezte az államfő beszédének közvetí­tését a pápalátogatás előestéjén, Anna Malíková leszögezte: a te­levízió ezzel politikamentessé­gét bizonyította. Kamoncza Márta V. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1995. JÚLIUS 1., SZOMBAT 3 Csoda és megalkuvás Kellemes és kellemetlen meglepetésekkel egyaránt szolgáltak az utóbbi napok a romániai magyar kisebbség számára. (A szlovákiai magyarok­nak, már alapszerződéssel a tasolyukban is inkább csak utóbbiakban volt részük, például a magyar iskolaigazgatók leváltását tapasztalva.) Kelle­mes volt, hogy az RMDSZ - kissé váratlanul - román törvényhozói támogatásra is lelt, hogy alkotmányos óvást nyújtson be az elfogadott román tanügyi törvény ellen. Maga a törvény ugyanakkor, illetve az, hogy végül a kisebbségek- köztük is elsősorban a magyarok­­ alapvető jogait súlyosan csorbító szenátusi törvénytervezetet fogadták el Buka­restben, azonmód átvezet a kellemetlen meglepetésekhez. Valójában persze csak azok számára jelenthet ez nem kívánatos fej­leményt, akik azt gondolták - leginkább a magyar kormánykoalíció so­raiban­­, hogy román részről a budapesti buzgalmat látva felhagynak végre a látványos magyarellenes politikával, és valamilyen engedmény­re lesz hajlandó a román kormányzat is. Ezúttal is, sokadszor már, csa­latkozniuk kellett a délibábot kergetőknek, a román politika pedig „csu­pán" hű volt önmagához. Mint például akkor is, amikor - újabban - revizionizmussal vádolja azt a magyar kormányzatot, amely pedig nem győzi ennek ellenkezőjét bizonygatni. Mindezek fényében, amikor nem­csak az Európa Tanács 1201-es ajánlása elfogadhatatlan továbbra is Ro­mánia számára is, de a kötelező cannes-i mosolyok és optimizmus el­lenére jól érzékelhető a véleményfrontok megmerevedése - szóval ebben a korábbról jól ismert állapotban hiú ábrándnak mutatkozik azt remélni, hogy mégis gyorsan tető alá lehet hozni az alapszerződést. Jól látható, hogy a jelenlegi parlamenti és kormányzati összetétellel Ion Iliescu szándékai lehetnének a legjobb indulatúak is - a végrehaj­táshoz politikai támogatásra nem számíthat. Kockáztatni pedig nem fog, különösen nem most, a választási év küszöbén. Magyar-román alapszerződés tehát már csak csoda folytán, vagy számunkra káros meg­alkuvás esetén születhet meg záros határidőn belül. Előbbiben nem iga­zán bízunk, az utóbbitól pedig - egy kicsit a romániai magyarok nevé­ben is - erősen tartunk. (daróczi) Nézetkülönbségek a NATO-ban Boszniáról Az Egyesült Államok és európai szövetségesei között hamarosan éles összetűzés következhet be a boszniai politikát illetően, amely a térségben állomásozó ENSZ- békefenntartók kivonásához ve­zethet - nyilatkozta a Reuter brit hírügynökségnek egy neve el­hallgatását kérő, magas rangú francia védelmi illetékes. A fran­cia szakértő egyúttal megjegyez­te, hogy ebben az esetben a kék­sapkások kivonását a NATO ka­tonai segítsége nélkül hajtanák végre. Az európai szövetségesek kü­lönösen Leighton Smith admirá­lissal, a NATO déli főparancsno­kával elégedetlenek, aki szót emelt azért, hogy mérjenek nagy erejű légicsapásokat a boszniai szerbek légvédelmi ál­lásaira a boszniai légtérzárlatot ellenőrző NATO-gépek bizton­ságos repülése érdekében. A védelmi szakértő közölte: az európai szövetségesek úgy gon­dolják, hogy a boszniai szerbek hajlandók elfogadni a képviselő­ik által korábban elutasított nemzetközi béketervet, a mu­zulmánok azonban most új ka­tonai és diplomáciai előnyök el­érésére törekednek. A szakértő szerint amerikai tartalékos tisz­tek, köztük tábornokok, látják el tanácsokkal­­ a boszniai muzul­mánokat és a horvátokat. A boszniai tapasztalat meg­kérdőjelezi a jövőbeni széles körű ENSZ békefenntartó mű­veleteket és károkat okozott a NATO-tagállamok szövetségé­nek. John Shalikashvili tábornok, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke vélekedett ekképp a The Daily Telegraph brit napilapnak adott nyilatkozatában. Shalikashvili szerint az ENSZ boszniai szerepvállalásának vég­eredménye arra kényszeríti a részt vevő tagállamokat, hogy felülvizsgálják, mennyire meg­felelő szervezet az ENSZ arra, hogy belebonyolódjon a hagyo­mányosnál szélesebb körű béke­­fenntartásba. A boszniai szerep­vállalás­ végső soron lelassíthatja az ENSZ békefenntartó művele­teit, különösen azokat, amelyek inkább a béketeremtés feladata­ihoz állnak közel, s nem a béke­­fenntartáshoz - hangsúlyozta a tábornok. A boszniai és horvátországi szerbek tegnap nagyszabású tá­madást indítottak a nyugat­boszniai Bihac muzulmán területi beékelődés ellen. A szerb csapatok két irányból nyomulnak előre ék alakban a boszniai, illetve horvát­országi szerb területek által zár­ványként közrefogott muzulmán területsziget ellen. Szarajevóban tegnap is folyta­tódtak a szerb és muzulmán erők közötti heves harcok, s a la­kónegyedek elleni támadások­ban ismét több polgári személy életét vesztette. A boszniai szer­­bek két tüzérségi gránáttal elta­lálták az ENSZ szarajevói szék­helyét, de a támadásban senki sem sebesült meg. (MTI) tudósítás Kétarcú az EU-bővítés Kétarcúnak nevezte Vranitzky osztrák kancellár az EU-tagor­­szágok politikáját a szervezet ke­leti bővítésével kapcsolatban. Míg a tagországok politikusai ki­felé a keleti országok felvételét szorgalmazzák, maguk között, amikor az érintettek nem hallják, hozzáteszik, hogy ehhez időt kell adni - fogalmazott. A kancellár azon a pódiumvi­tán beszélt, amelyet az Európai Vasas Szakszervezetek Szövet­ségének 8. kongresszusa alkal­mából rendeztek tegnap Bécs­­ben. Magyarországot a meghí­vott Horn Gyula kormányfő tá­vollétében Gottfried Péter, az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára képviselte. Vranitzky önmagát a keleti bővítés elkötelezett hívének mondta. Ugyanakkor sok távo­labbi EU-tagország nem ezt a kérdést tartja a legfontosabbnak. A kancellár úgy vélekedett, hogy hasznos lenne, ha a bebo­csátásra váró országok előbb az Európai Gazdasági Térhez (EGT) csatlakoznának, ahogyan azt Ausztria is tette. Bár a pódiumbeszélgetés töb­bi résztvevője is ezt a sorrendet tartja ajánlatosnak, Gottfried Pé­ter a gyakorlati ellenvetéseket adta elő: az EGT hátrányokat és kötelezettségeket jelent, azok nélkül az előnyök nélkül, amit az EU-csatlakozás nyújt - mond­ta. 06/90-310-824 A vitában világossá vált, hogy bár a kancellár által említett két­arcúságot a jelenlévők nem he­lyeslik, a legjobb szándékok elle­nére sem látnak lehetőséget a re­formországok gyors felvételére. Magyarok az EUREKA-ban Tegnap Jean-Pascal Delamurez svájci gazdasági miniszter elnök­letével ülésezett a tíz évvel ez­előtt megalakított Európai Tech­nológiai Kutatási Együttműkö­dés (EUREKA) Xvi. Miniszteri Konferenciája. A magyar delegáci­ót vezető Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium po­litikai államtitkára a konferencia színhelyéről, a svájci Interlakenből nyilatkozott lapunknak. Az államtitkár elmondta, hogy hazánk volt az első kelet­­közép-európai állam, amelyet 1992-ben felvettek az EUREKA teljes jogú tagjai közé. A mostani konferencia két új állam, a Cseh Köztársaság és Lengyelország tagfelvételéről hozott döntésé­vel már 25-re bővült az európai ipari, technológiai kutatások ko­ordinálására és összefogására hi­vatott szervezet tagsága. Az EU­REKA-ban összehangoló szere­pet betöltő Felső Vezetők Cso­portjában a magyar képviseletet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) ügyvezető el­nöke látja el. Soós Károly Attila elmondta, hogy eddig 720 kuta­tásfejlesztési projekt fűződik az EUREKA tevékenységéhez. Ha­zánk 37 projektben vett részt. Az államtitkár azt is közölte, hogy a magyar delegáció elége­dett az EUREKA most leköszönő svájci elnökség­­ helyét Belgium veszi át­­ munkájával, de felve­tette: hangsúlyosabban válasz­szák külön a nemzeti projektko­ordinátorokat a munkát össze­hangoló csoporttól. Az Európa­­szerte csökkenő kutatásfejleszté­si ráfordítások miatt a konferen­cia a Magyar Bankszövetség ál­tal is aláírt deklarációban szor­galmazta az innovációs és pénz­ügyi szektor közötti együttmű­ködés javítását. T. B. S. injccé"—itr-Tx - Az óvás halasztó hatállyal lehet az oktatási törvényre, ^ „ C lO^Cio, Ciah›\ ^‘Romániában minden, lehetséges Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsá­nak tegnapi, marosvásárhelyi ülésén az SZKT esedékes tisztújítása mellett az oktatási tör­vényről is állásfoglalás született. A szenátus­ban és a képviselőházban összegyűjtött aláírá­sok birtokában emelt óvás legalábbis halasztó hatállyal lehet a törvény életbe lépésére - nyi­latkozta lapunknak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. - Amíg a törvénytervezetet nem vizsgálja meg az alkotmánybíróság, nem kerülhet az államelnök elé, tehát az óvás mindenképpen elhalaszthatja a beiktatást - mondotta bevezetésül Takács Csaba. - Az óváshoz szükséges aláírások között román kép­viselőké is szerepelt. Mely pártok részéről érkezett tá­mogatás? - A törvényhozás mindkét házában aláírták az óvást egyik-másik ellenzéki csoportból, nemcsak a Liberális Párt '93-ból és a demokraták (Petre Ro­man pártja - a szerk.) közül, de más pártok soraiból is. Az alkotmánybírósági felülvizsgálathoz ugyan­is a kezdeményezők részéről megfelelő számú, például a képviselőházban legalább ötven aláírás­ra van szükség. - Érintheti-e a parlament két háza által támogatott oktatási törvény a szeptembertől kezdődő tanév meg­szervezését? - Az iskolaév kezdetéig a törvénynek semmi­lyen hatása nem lehet­ ugyan, de Romániában minden lehetséges. A kormány a nyár folyamán hozhat olyan döntést, hogy az oktatási törvény már szeptembertől életbe lép. Egyelőre várjuk az alkotmánybíróság állásfoglalását, hiszen törvény­­ellenes cikkelyek is szerepelnek a javaslatban. - Milyen álláspontot alakít ki az SZKT a tanügyi törvényről? - A puszta elutasításnál átfogóbb megközelítés­re törekszünk, ezért javaslatokat, véleményeket várunk ezen a tanácskozáson a civil szférától, a Pedagógus Szövetségtől, a Bolyai Társaságtól és más, oktatással foglalkozó érdekvédelmi szerve­zetektől. A politikai állásfoglalás mellett ugyanis ez jórészt szakmai kérdés is. A tanárok és diákok képviselői tudják inkább elbírálni, hogy meddig mehetnek el a tiltakozásban. - Lehet-e már tudni valamit az új SZKT-elnök sze­mélyéről? - Nagy a valószínűsége annak, hogy az elnököt - Dézsi Zoltán személyében - újraválasztjuk. (udvardy) Kincses Előd hazatért Tudósítónktól. A marosvásárhelyi rádió munka­társai tegnap nagy örömmel adtak hírt arról, hogy több mint ötéves magyarországi tartózkodása után hazatért - hazalátogatott - Maros­­vásárhelyre Kincses Előd. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres események után szülőhazája elha­gyására kényszerülő Kincses Előd hazatérése családi ügyekhez kap­csolódik, de bevallása szerint a jö­vőben úgy szeretné megszervezni munkáját, hogy havonta három hetet Budapesten, a többi időt pe­dig Marosvásárhelyen tölthesse, ahol ügyvédi irodát nyit és gazda­sági joga kíván foglalkozni, a ro­mán-magyar gazdasági kapcsola­tok jogi hátterét szeretné biztosíta­ni. „Szent meggyőződésem az, hogy a román-magyar viszony­ban a gazdasági érdekek mentén lehet a leghamarabb lazítani a régi történelm­i görcsöket" - mondta Kincses Előd a számára rende­zett spontán fogadáson, szülővá­rosában. B. L.

Next