Űj Magyarország, 1995. december (5. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 281. szám (282. szám)
1995. DECEMBER 1., FENTEK TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD A határőr élete a legolcsóbb Nem kell a mézesmadzag Folytatás az 1. oldalról Érezhető volt az is, hogy a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség vezetői között nincs teljes összhang, nem véletlenül jelentette ki Deák János vezérezredes: a katonáknak elegük van az olcsó ígérgetésekből és a mézesmadzagból. A jelen lévő érdek-képviseleti szervek vezetői többek között megerősítették, hogy az átalakulás nem oka, csupán következménye mindannak az áldatlan helyzetnek, amely ma a legtöbb helyőrségben tapasztalható. A parlament által engedélyezett NATO-békefenntartók állomásoztatása ugyancsak felemás helyzetet teremtett, a taszári, kaposvári objektumok átadása miatt a tisztek is kénytelenek sátorban étkezni, kiszorultak saját épületeikből. Erre jegyezte meg a szakszervezet képviselője: a második világháborúban nem bántak úgyel a magyar katonákkal, mint most. A határőrség helyzetéről szólva Cipiricza Béla (Fidesz) többek között kiemelte: ma a határra küldött katonák élete a legolcsóbb, hiszen még csak golyóálló mellényt sem biztosítanak számukra, holott különösen a déli határszakasznál ez kötelező vol A beterjesztett jelentést a szóbeli kiegészítőkkel hatórás vita után fogadta el a testület Juhász Ferenc (MSZP) képviselő kiegészítőjével: a testület köszönetét és nagyrabecsülését fejezi ki a fegyveres erők személyi állományának. A vita lezárultával az ellenzék véleményét Póda Jenő (MDF) összegezte. Szerintük a honvédelmi bizottság nem merte vállalni, hogy a kormánynál kezdeményezzék a haderő-átalakításra vonatkozó számok felülvizsgálatát, holott ezzel további súlyos gondokat előzhetnének meg. A jelentés kitételei visszaigazolják az ellenzék hónapokkal ezelőtti felvetéseit, hogy a civil irányítás és az ellenőrzés nem sajátja ennek a honvédelmi vezetésnek, s különböző katonai lobbyk érdekei határozzák meg, hiszen az írásos anyag is kimondja: a személyes kapcsolatokon alapuló lobbyzás a honvédségnél is előtérbe került. Túl kevés a harcoló alakulat, s továbbra sem csökkent kellő mértékben a „vízfej", a honvédelem politikai vezetése,elveszítette a bizalmat a Magyar Honvédségen belül, amely a bizottsági meghallgatáson is kitűnt, s ez nagyon súlyos gond. (rozgics) Szlovénia elismerte Jugoszláviát Szlovénia tegnap elismerte Jugoszláviát, s felajánlotta Belgrádnak a diplomáciai kapcsolatok felvételét - jelentette a Tanjug, Zoran Thaler szlovén külügyminiszter ljubljanai bejelentésére hivatkozva. „Szlovénia arra számít, hogy hamarosan megnyílik a belgrádi szlovén, illetve a ljubljanai jugoszláv külképviselet" - mondta Thaler. A politikus azzal magyarázta a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetség elismerését, hogy a daytoni megállapodás következtében a világ megváltoztatta Jugoszlávia-politikáját, s elismerte: Belgrád hozzájárul a balkáni béke megteremtéséhez. A szlovén kormány arról is döntött, hogy elfogadja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok felújítását lehetővé tevő törvénytervezetet. A végső döntést a parlament hozza majd meg, azonban nem valószínű, hogy a törvényhozás elutasítaná az ENSZ BT határozatával összhangban álló törvénytervezetet. Jugoszlávia 1992-ben - Milan Panic miniszterelnöksége idején - elismerte Szlovénia államiságát, akkor azonban Ljubljana nem tartott igényt a belgrádi gesztusra. (MTI) pNehezen alakulhat ki hatvárti konsze.^-.^ . u i* Nem mindenta»«19«^' küldene katonákatoi oldalon csak horvátok vannak-e, visz-e fegyverzetet és milyet. A magyar katonák délszláv térségbe küldésének ügye egyre inkább türelmetlenséggel kezd eltölteni - mondta lapunk érdeklődésére Németh Zsolt (Fidesz- MPP), az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja - hiszen a cseh kormány már szerdán bejelentette, hogy elfogadja a NATO felkérését. Rendkívül jelentős eseményről van szó, a NATO ugyanis azzal, hogy fölkérte a négy visegrádi országot: vegyenek részt ebben a katonai miszszióban (Magyarországot csupán egy műszaki alakulat kiküldésére kérték föl), most már egy komoly program esetében differenciál a közép-európai államok között és emeli ki a visegrádiakat, mint a szoros, elmélyült együttműködésre alkalmas országokat. Az, hogy a Magyar Köztársaság már egy hete hezitál ebben a kérdésben, megítélésem szerint árt az országnak. Azt pedig, ha a döntés esetleg nemleges lenne, hosszú távon egyenesen katasztrofálisnak tartanám a magyar NATO-csatlakozás vonatkozásában. . A külügyi bizottság szocialista párti tagja. Kocsi László az Új Magyarország érdeklődésére úgy fogalmazott: ahhoz, hogy erről magunkat is megnyugatóan döntést hozhassunk, tisztázódnia kell olyan részleteknek, hogy az önkéntesekből összeálló magyar csapatot pontosan hová vezényelnék, és ahol hidat épít - például a Száván - ott mindkét mekkora lenne mindennek a költsége. Mivel nem minden felvetett kérdésre van válasz, ezért vetődnek föl olyan javaslatok, miszerint keressünk olyan megoldást, amikor ez a magyar egység például a Dráván biztosítja bizonyos műszaki feladatok ellátását, mert akkor az egyik oldal Magyarországon van, a másik pedig Horvátországban. A politikus tudomása szerint a hatpárti konszenzus kialakítását célzó egyeztetésnek a jövő héten meg kell történnie. Lapunk kérdésére, várhatóan a kiküldés mellett vagy ellen foglal-e majd állást az MSZP, Kocsi László elmondta: nyilvánvaló, hogy különböző aggályok fölvetődnek majd a vitában, ám valószínű, hogy pártja támogatását adja az akcióhoz. Bár az MDF az emberi szempontok alapján ítéli meg elsősorban a délszláv válságot, mégsem lenne célszerű békefenntartói tevékenységünk keretén belül műszaki alakulatokat küldeni a magyar parlament felhatalmazása alapján a válságövezetbe - hangoztatta tegnap Pusztai Erzsébet, a párt alelnöke. Hozzátette, az MDF azt szeretné, ha a magyar békefenntartók szomszédos országról lévén szó - maximum humanitárius szerepet vállalnának a délszláv rendezésben. (Jódai-császár) ádak a hazai hatóságok ellen Folytatás az 1. oldalról Sabine Zimmer, az Európa Tanács információs igazgatóságának munkatársa az Új Magyarországnak elmondta: már számos esetben előfordult, hogy az érintett kormány engedélyével nyilvánosságra hozták az embertelen bánásmóddal, kínzással kapcsolatos ET-jelentést, de kizárólag azután, hogy a jelentésben szereplő ország kormánya véleményezte, megjegyzéseivel kiegészítette azt. Franciaország és Svájc - a véleményezés melléklésével - például már lehetővé tette a bizottság jelentésének közlését. Bárd Károly, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek tegnap elmondta: a kormány december 20-ig megküldi a jelentéssel kapcsolatos észrevételeit az ET- nek és egyben kérni fogja a bizottság hozzájárulását a dokumentumok nyilvánosságra hozatalához. (udvardy) Kaposvári találgatás Tudósítónktól: Hivatalos bejelentés az egybegyűlt kéttucat hazai és külföldi újságíró feszült várakozása ellenére sem hangzott el a NATO boszniai békebiztosító csapatainak magyarországi telepítéséről tegnap a kaposvári városháza dísztermében megrendezett sajtóbeszélgetésen, ám a helyszín és a bonyolult körülírások arra engedtek következtetni: nem téved nagyon nagyot, aki arra tippel, hogy az amerikai katonák néhány héten belül megérkeznek Somogyba és bázisuk a megyeszékhelyen, illetve Taszáron lesz. A Szentiványi Gábor külügyi és Erdélyi Lajos honvédelmi minisztériumi szóvivő, valamint Szita Károly polgármester részvételével lezajlott eszmecserén az érdeklődők megtudhatták, hogy épp azért nem lehet tényként kezelni bizonyos híreket, mert előbb meg kell például történnie a daytoni dokumentumok ünnepélyes párizsi aláírásának. Nem titok ugyanakkor, hogy egy változó létszámú - 50-150 fős - amerikai katonai szakértőcsoport folyamatosan végzi a helyzetfelmérést a Dél-Dunántúlon. Nem csupán Magyarországon számítanak sokan a kaposvári IFOR-településre, hiszen már tartósan beszállásolta magát a városba többek között az amerikai CNN és az angol NBC televízió stábja, s szobákat foglalt itt a Reuter hírügynökség is, az Antenna Hungária pedig a külföldieket is kiszolgáló alkalmi tévéadót telepített a város főterére. (futhor) A pénzügyminisztérium képviselője ellenezte Gesztus a határon túliakért Az Országgyűlés külügyi bizottsága tegnap egyhangúlag támogatásáról biztosította a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott azon módosító javaslatokat, amelyek nyomán növelnék a határon túli magyarok segítését biztosító alapítványok támogatását. A Pénzügyminisztérium ülésen jelenlevő képviselője nem támogatta a javaslatokat. A határon túli magyarok támogatásának alapját három alapítvány képezi: a Illyés, az Új Kézfogás, valamint a Segítő Jobb. Az első kettő kulturális illetve gazdasági, a harmadik egészségügyi támogatást nyújt. A költségvetési vita kezdete óta bő tucatnyi módosító javaslat érkezett be mind az ellenzék, mind a kormánykoalíció, mind pedig közös módosító indítványok formájában mindhárom alapítvány pénzeinek a költségvetési törvényjavaslatban tervezett összeghez képest történő, csupán az előző évi támogatás reálértékét megőrző növelésére - mondta lapunknak Németh Zsolt (Fidesz). A fideszes politikus elmondta: nagyon érdekes az a mozzanat, amelyről a bizottság tagjait tájékoztatta az egyik kormánypárti képviselő, nevezetesen, hogy egy kormánypárti képviselőduó módosító javaslata a három alapítványt összesen 150 millió forinttal kívánta növelni, ám tudomása szerint egy szűkkörű és magas szintű minapi egyeztetésen, ahol az említett két képviselő összes többi javaslatát elfogadták, ezt nem, mondván - állítólag - hogy nem kell gesztust tenni a határon túli magyarságnak... • „Készek vagyunk megbékélni a Magyar Köztársasággal" - jelentette ki a Slovenská Republika tegnapi számában megjelent interjúban Mihai Dinicu, Románia pozsonyi nagykövete, aki a román állami ünnep alkalmából nyilatkozott. i:u■^u%x i«LO AIMFogytán a levegő utóbbi másfél évben sajátos továbbképzésben részesült az ország. Ami azelőtt homályos volt, most megvilágosodott előttünk, s a szocialista-szabaddemokrata kormány okítása nyomán új alapokon próbálunk építkezni. Tudjuk például, hogy a jövőnket Bokros úr csomagjából bontogathajuk ki. De megértették velünk azt is, hogy a növekedés-párti gazdaságfilozófia olyan zsákutca, amelyből még visszafelé sincs kijárat. Szemünk sem rebben, amikor az Alkotmánybíróság kifogásokat emel a „bölcseletek" ellen, mert eleget hallottuk: e testület gazdaságpolitizálni kezdett Tehát tudjuk, amit tudni kell, mármint hogy ez a kormány elvezet a jólét kapujához. Az esztendő fordulója előtt másodpercekkel nem tudjuk viszont, miként fogunk adózni jövőre. Mert a koalíciós páros ismét kötélhúzásba kezdett, s képtelen megegyezésre jutni a jövő évi személyijövedelemadó-tábláról. A szocialisták nem engednek a negyvennyolcból, a szabaddemokraták viszont kötik magukat a negyvennégyhez. Mármost bennünk az a kérdés feszül leginkább, vajon nekünk, átlagos életű és átlagos keresetű állampolgároknak mi lenne a jó? A szabaddemokraták azzal dobogtatják meg szívünket, hogy az általuk beterjesztett javaslat a középosztályoknak lenne előnyösebb. Ez a varázsige eddig még mindig hatott, s az országmentő szerepben tetszelgő SZDSZ-nek igencsak jól jött, hogy politikai tőkét kovácsoljon hangzatosnál hangzatosabb kiállásából. Pedig a dolgok ennél kuszábbak. Hiszen a szabaddemokrata tervezet végső soron - legfeljebb - a havi 35 ezer forint alatti fizetésűeket hozná jobb helyzetbe, viszont határozottan kedvezne az évi 900 ezer forintot megközelítő, magas jövedelműeknek. Vagyis annak a pénzes elitnek a pozícióját erősítené, amely összefonódásai révén egyre nagyobb szerepet kér - és kap - a gazdasági hatalomból. A szocialisták még hadakoznak, s baloldali „rigolyáikhoz" ragaszkodva élénken ágálnak az igazságosabb közteherviselés, azaz a gazdagabbakat jobban sújtó adótábla mellett, kérdés azonban: meddig bírják szusszal? Merthogy azt is tudjuk: ha fogytán a levegő, hiába az akarat. Vasvári Éva iíiiC tjCUu^^ Cnic Ain" Gyásztávírat Lex Loir. Miközben a vajdasági magyarok autonómia-igényét Kovács László külügyminiszter fontos kérdésnek nevezi, a Vajdasági Magyarok Közösségének elnökét, Csubela Ferencet szülőfalujában, Ómoravicán örök nyugalomra helyezik. A tragikus körülmények közt elhunyt politikust sokszázan kísérték el utolsó útjára, ott voltak barátai, földijei a szabadkai városházán megtartott gyászünnepségen és a református templomban megtartott gyászistentiszteleten is. Szerencsésen megérkezett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Kovács László külügyminiszter részvétről és együttérzésről tanúskodó távirata is. Csak épp személyük nem találtatott a helyszínen. A külügyminiszter úr távolmaradása talán érthető, neki valóban akadhattak napi feladatai is, neki tárcája tevékenységéről kellett beszámolnia az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának. Az azonban valószínűtlen, hogy a Magyar Köztársaság elnöke visszariadt volna a párszáz kilométeres, néhányórás autóúttól, miután épségben megérkezett Veronából, Mongóliából, Szófiából, New Yorkból, Washingtonból, Frankfurtból és Hollandiából, hogy csak félévi programjából idézzek föl néhány külföldi látogatást. Magyarországot sok évtizede magyarok által lakott területek övezik. Elnökünk jelenléte bizonyíthatta volna: a Magyar Köztársaság nem csupán postai úton érintkezik a határon túl élő magyarokkkal a közös gyász sötét óráiban. Apáti Miklós LaJUk'P'fAA' Szerb menekülés északra A boszniai parlament tegnap egyhangú szavazással támogatásáról biztosította a délszláv válság rendezését célzó daytoni egyezményt - jelentette a szarajevói rádió. Ugyanakkor a bosnyák főváros szerb negyedéből, Ilidzsából keltezett tegnapi jelentésében az AFP azt írta, hogy a felháborodott és elkeseredett, de a helyzet megváltoztatására képtelen szerbek egyre nagyobb számban készülődnek az elköltözésre. William Perry védelmi miniszter közlése szerint a boszniai küldetésben részt vevő amerikai csapatok vasúti kocsikon érkeznek majd Németországból a dél-magyarországi logisztikaihadtápbázisra, onnan azonban MIA-1 harckocsikon, páncélozott járműveken és teherautókon mennek majd tovább az állomáshelyükként kijelölt tuzlai körzetbe. Mint mondta, a húszezres köteléken kívül további tizenkétezer katona fog állomásozni a térségben támogató csapatok keretében: ötezren Horvátországban, hétezren Magyarországon. (MTI) ITört (1)0,}' 97 2 1 X Imanappal a törvény ellen Az RMVSZ bírósági eljárást kezdeményez CiAcSiskj-i.^ VI lO'iA U.J. 0 ni'ni'nCrAc^'iQJék/c-Tudósítónktól: Csíkszereda vendége volt tegnap az erdélyi körúton lévő Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. Csíkszeredában az államtitkár találkozott az RMDSZ csíki és gyergyói területi szervezeteinek vezetőségi tagjaival, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Gazdasági Főosztályának vezetőségével és Hargita megye Tanácsának vezetőségével. A HTMH vezetője egy nappal korábban Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnökkel tárgyalt. Ugyancsak tegnap Sepsiszentgyörgyön ülésezett az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezetének elnöksége és a helyi tanács. Elemezték a múlt heti élőlánc tüntetés nyomán kialakult helyzetet, a rendőrség által kirótt pénzbírság körülményeit. A két iskolaigazgatóra kiszabott pénzbírságot, az ellenük indított rendőrségi eljárás következményeit az RMDSZ városi és megyei szervezete magára vállalta. A 150-150 ezer lejes pénzbírságot az érintettek kifizették, mert ellenkező esetben a két összeg egymillió lejre növekedett volna! Az RMDSZ ezek után bírósági eljárást kezdeményez, mert a két igazgatót jogtalanul büntették meg, nem ők voltak a tüntetés szervezői, és különben sem egy vagy két szervil,mely akciója, hanem két iskoláé, egy egész városé, megyéé és az egész erdélyi magyarságé volt - szögezték le az ülésen. Ma Lábody László Sepsiszentgyörgyre látogat, ahol közvetlenül tudomást szerezhet a fent vázolt esetről, illetve a Háromszéken e napokban kibontakozóban lévő nagyszabású, békés tiltakozó akciókról. A román tanügyi törvény elleni tiltakozásokhoz kapcsolódik még, hogy vasárnap, december 3-án lesz a romániai magyarok nemzeti böjt- és imanapja. Ezt az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa kezdeményezte a legutóbbi ülésére! Lf.Botos László